Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-08-24 / 62. szám
I. évfolyam. Eger. 1884. évi augusztus hó 24, 62. szám. Szerkesztőség : Eger, Jőkaí-utcza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütörtökön <1. u. 4 óráig fogadtat!.ak el. Kéziratok nem ada'i, I; vissza. Kiadóhív tál: Eger, Piacz-iitcza 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. u. 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: égés', é re 6 fr1, félévre 3 frt, negyedévre 1 fr 50 kr. Egye-száni ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN lés PÉNTEKEN. A klikk. — Utazás politikában. — Eger, aug. 23. Minden társadalmi mozgalom átka a politika. Valahányszor valamely társadalmi mozgalomba politikai czél- zatok vonatnak be, mindannyiszor szomorú tapasztalatok igazolják a mozgalom igazi czéljainak a politikában való elfulladását. A mi szűk társadalmi körünkben is számtalanszor tapasztaljuk ez igazságot, sőt mondhatjuk, hogy éppen e politikai czélzatok előtérbe tolása okozza, hogy társadalmi életünk olyannyira hiányában van annak az e- levenségnek, a mely nélkül a társadalmi élet nem is élet, hanemtengődés. Van a városnak egy uralmában lejáró klikkje, a mely önző czéljainak elérésére és befolyásának állandó fen- tartása czéljából ügyesen tudta a mi társadalmi kérdéseinkbe belevonni a politikai czélzatokat, a melyekkel aztán a társadalmi egyesületeket is valóságos politikai agitátorokká, hogy ne mondjuk, kortestanyákká alakították. A legutóbbi időkben lejáróban van a klikk uralom. A közönség és I a társaságok felismerve a klikk önző ! czélzatosságait, lerázták a nyakukról j a nagy honmentők köpenyébe burkolt I klikk uralmát s örömmel tapasztal- I tűk, hogy társadalmi mozgalmaink S tisztulnak ettől a klikk uralomtól, I tisztulnak a politikai zsibvásároktól. Alig szabadultunk meg azonban a régitől, most, rövid idő óta már ismét érezhető egy uj klikk alakulásának szellője, mely most megbukott elődjére, szintén a politikai czélzatokkal üzérkedik. Miként a régi, az uj klikk is ijesztgetésekkel és gyanusitgatá- sokkal hívja fel az egyenes gondol- kozásu közönséget, hogy kizavarja ebből az egyenes gondolkozásból, félővé, tartózkodóvá, gyanakodová tegye; szóval beleöntse azokat az elemeket, mely egyes üdvös társadalmi mozgalmakban való részvételtől tartózkodásra bírja. Teszi pedig ezt a klikk azért, mert azon társadalmi mozgalom vezetésében a klikk tagjainak vezérszerep nem jutott s ekként hatalmuk és befolyásuk az ő honszerető munkálkodásukkal sem nyerhet érvényesülést a mozgalomban. Kvalifikációra ez az eljárás nem szorul. Kvalifikálja az önmagát s igy kvalifikálni fogja tudni a közönség US ‘ias Az EGRI ÚJSÁG tárczája. Csillagmesék. — Az Egri Újság eredeti tározója. — — Irta : Turk Frigyes. — V. Az a nép, mely az eget máig élő képeivel berajzolta, fényes bizonyságát hagyta annak, hogy a polgárosodás terén nagyot haladt: a pásztor-és vadász-életből a földművelésre lépett, kóborlásában megállapodott, elkezdett honi alapítani. Van Arató- Szűz csilaga. Európának egy müveit, népe sem maradt oly soká hű a polgárosodás ezen öscsilla- gának kultuszához mint a magyar. Szántó-velő nép mivoltunkra vall még a csillagok járása is. Lemenőbon az Arató-Szűz: elmúlt az aratás ; a jó Ast- raea Mérlege meg ott kőveíkezik utána a nyugati éghajlaton, hogy kimérje a termést kinek-kinek nunkája szerint. Áldás és csapás, öröm és szomorúság hullámzik végig a földművelők lelkén ; de a hívőben egykép imádság szól: — Hála Istennek! — Legyen meg a Te akaratod ! Föl tekintek a mórhetlen égboltozatra. Uj csillagképeket látok, — azokról mesélek. * * * Két hónapja, hogy e helyen az égről szólíam ; azóta mekkora változás ' Egészen fölénk ért már a Lant, melytől nyugatra egy vonalban lobog a Pásztor tüze. A Lanttal háromszöget képez a Hattyú és a Sas, megannyi elsőrangú csillag. Ez a nagy háromszög szolgáljon kiindulóul. Tőle keletre, az égnek egyik legnagyobb csillagképe tűnik szemünkbe, egy dűlt négyszög: a Pegazus; a körülötte levő csillagkép-esoportozatokkal együtt bö forrása a hitregés meséknek. Messze-messze, az éj és halál országában lakott három rettenetes nötestvér a Görgők; kigyóhajuk s oly rémséges arczuk volt, hogy a ki rájuk nézett, kővé vált. Közülök csak a legfiatalabb, Medúza volt halandó. Vén banya nénjeik őrizték őket; ezek hárman voltak s hármuknak volt egy szemük és egy foguk, melyet fölváltva használtak. Történt, hogy Akrisios argosi királynak azt jövendölték, hogy az unokája meg fogja öt ölni. Tüstént elzá- ralta leányát, a szép Danaét, földalatti börtönbe. De nem találták még föl a szerelemnek a zárját! Gyereksirást hall a király a börtönből; felhozatja leányát és — hasztalan hivatkozott a szép Danaé gyermeke atyjára, Jupiterre — egy rekeszbe zárja és a kis Perseüs-sei együtt a tengerbe dobatja. Sokáig hányta, vetette a hullám a szegény anyát és kisdedét, végre Seriphos szigeténél ogy halász Dyktis, kifogta őket és Polydektes királyhoz vezette, kinél szives fogadtatást találtak. Szerelemre gyullad a király a szép Danaé iránt és akarata ellenére nőül akarta venni; de útjában állott a hatalmas ifjúvá nőtt Perseüs. Ezt akarta hát láb alól eltenni. Ráparancsol: hozza el a Medúza fejét! is, mely még vissza tud emlékezni azokra az üdvös működésekre, a melyeket a régi klikk kifejtett s melynek eredménye Egerváros elmaradottsága, gazdasági krízise lön. A közönség fel fogja ismerni a lólábakat a magyar nadrágban, a nemzeti szinü inexprersibile-ben és a barátcsuhában egyaránt s tudni fogja, hogy honnan fuj a szél akkor, mikor a kereskedő- és iparosvilág előtt egyaránt örömmel fogadott uj pénzintézet ellen mindjárt a kezdet kezdeténél szándékosan valótlan hírek kolportáltatnak s az intézet létesítésével politikai czélzatok gyanúsítással kapcsoltatnak össze. A politikában utazó klikk félti a bőrét, a melyen az uj pénzintézet érzékeny lyukat ütött. H I R E K. Eger, augusztus 93. — A vérengző elüljáró. Egy gondosan eltitkolt véres esetről suttognak a felsőtárká- nyiak, mely állítólag Szent István napján fényes nappal ment végbe a község nyílt utczáján. Kakukk (bugyi) Simon jómódú gazdaembert ugyanis a mint hazafelé tartott, az utczán megtámadta egy Bóta Salamon nevű, szintén jómódban levő felsőtárkányi gazdaember és az útról felszedett kövekkel Istenbe vetett bizalommal indult útnak Perseüs; nem is csalatkozott. Ráta'ált a Görgők nővéreire, ellopta a fogukat és a szemüket s csak azon föltétel alatt adta vissza, ha megmutatják az utat Medúzához. Találkozik azután a nimfákkal; ezek szárnyas sarut, tarisznyát és szemfényvesztő sisakot adtak neki. Merkurius görbe kardot, Minerva pedig tükörfényes pajzsot. így fölszerelve jutott a Görgőkhöz. Aludtak a szörnyetegek. Volt esze Perseüsnek, a pajzs tükréből nézve, csapta le Medúza fejét és a tarisznyájába dugta. Medúza törzséből kigrott Pegazus, szárnyas ló, melynek a hős jó hasznát vette egyéb vállalatainál is, De fölébrednek Medúza nővérei. Perseüs sarui és sisakja segélyével eltűnik. Beesteledett mikor Afrika sivatagjain leszállt. Ott találja Atlas hatalmas királyt, ki büszke volt kertjére, melyben arany almafa állott. Féltette ezt a kincsét, többek közt egy sárkánnyal őriztette. Perseüs szállást kér, erőszakot kap helyette; meg is torolta. Kivette a Meduza-föt és Atlas a mint rátekintett, hegygyó változott, mely azóta is az égboltozatot tartja. Innét Kepheus gyászbaborult országába ért a hős. Sirt a király, sirt a királyasszony Kassiopcja; velők kesergett a nép, mert Andromeda, a szép királyleány, egy szörnynek volt kitéve adóba . . . Elmeséltem már az előbbi számokban, hogy szabadította meg Perseüs a szép királyleányt s hogyan lett vele boldog pár. Aztán visszatért Seriphos szigetére. Anyját a templomban találta, oda menekült a király zaklatásai elöl. Ép jókor érkezett hát a fiú; a királyt dőzsölése közben kövó változtatta, az uralmat pedig Diktysnek adta, a ki
