Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-05-01 / 29. szám

5 osétlen leánynak, hogy könnyű szerrel fogja meg­szabadítani szégyenétől, ha utasításait híven követi és az általa javasolt kuruzslószert beveszi. A boldog tálán hajlott az ördögi tanácsra és bevette a szert mely nemcsak szégyenétől, de fiatal életétől is megmentette — örökre. Tegnap, vasárnap reggel halt meg a szerencsétlen áldozat bárány-utczai lakásán s mikor kiterítve volt, a halottlátogató kö- zönsöggel együtt Gergely Pálné is megjelent a halottas háznál és zokogva borult sötét bűnének e szánandó áldozatára, mondván : — Rózám, Rózám, ugy-e mondtam, hogy csak keveset kell bevenni! . . . Ez az önkéntelen felkiáltás lett árulója. A bűnös kuruzslónőt vallafóra fogták, de nem tudtak tőle vallomást kicsikarni, mert a beszámithatlansá- gig leitta magát, mikorra a rendőrség kezére ke­rült. De hogy ő volt a szörny, hogy ő volt a két ifjú élet lelketlen gyi'kosa, bizonyítja az a körül­mény, hogy kevéssel a rendőrséghez idézése előtt, lakásán, az ajtófélfára akasztotta magát, azonban idejekorán észrvették s levágták, hogy átadják az egri kir. törvényszéknek. — Aki az apját keresi . . . Egy szegény, szerencsétlen, elmeháborodottat tartóztatott le ma reggel a rendőrség a parochia előtt, a ki kevéssel előbb két arra sétáló közöshadseregbeli tisztet a következőleg szólított meg : — De szép babák maguk! Ugyan, nem tud­ják kérem alássan, hogy hol lakik az apám ? Na­gyon szeretnék vele beszélni. A szerencsétlen már meglett, élemedett korú férfi s midőn a rendőrkapitánysághoz bekísérték és kérdéseket intéztek hozzá, a következőleg vá­laszolt : — Hogy hívják ? — Nem tudom, kérem alássan. — De mégis csak van neve? — Az András bácsi Jancsinak h vott, mikor bojtárnak megfogadott. — Járt-e iskolába ? — Igen. — Hát ott hogy szólították ? — Ifj. Szabó Jánosnak, kérem alássan. — Hová való? — Nem tudom, kérem alássan. — Hát honnan jött most ? — Mező-Tárkányról, kérem alássan. — És mit keres Egerben ? — Az apámat. — Hol lakik? — Nem tudom, kérem alássan. — Mikor látta utoljára az apját ? — Már régen, mikor a Sándor bátyámat meg akarta vernyikolni (verni). — És szeretne vele találkozni ? — Nagyon, kérem alássan, sok mondán valóm volna neki. A szegény embert add ig, mig Mezö-Tárkány- ból értesítés nem jön személyazonosságát illetőleg, a rendőrség fogva tartja. — Ellopott kugligolyók. Egyed Ferencz he­vesi vendéglős »zöld hordó«-hoz czimzett vendéglő helyiségének kuglizójából 5 darab kugligolyót lo­pott el a napokban egy ismetetlen valaki, a ki hir szerint nem sokáig lesz »ismeretlen«, mert a rend­őrség már a nyomában van. — Diákmajális. Huszonkét esztendeje múlt, mikor az egri diákság utoljára vonult ki a szabadba a fehér lobogóval, melyre nagy, vaskos betűkkel fel volt irva a jelszó: »vigadjunk!« s ma, midőn e sorokat írjuk, eszünkbe jut a múltak e kedves, e soha el nem feledhető emléke, mely a múlté már 8 azt hittük a jelené nem is lesz soha — va­lóságban. Annál örvendetesebben lepett meg tehát bennünket az a hir, hogy a főgimnázium néhány lelkes tanára kirándulást rendezett szombaton a közeli tárkányi tóhoz, melyen a főgimnázium mint­egy 200 növendéke vett részt. A növendékek zászló alatt, dobszó mellett, indultak útnak szom­baton reggel 7 órakor Greksa Kázmér, Chinorányi Ede, Miskovits Elek, Perger Ignácz, Rázgha Balduin, Richter Mátyás, Szalay Gábor, Török Kon­stantin és Veber Márton tanárok vezetése mellett. Kilencz óra tájban érkeztek a kies tárzányi tóhoz, a hol megpihentek. Innen az úgynevezett »Barát­rétre« mentek, hol volt versenyfutás és ugrás kvantum szátisz. A vidám és kedélyes kirándulás résztvevői csak este 8 óra tájban érkóztek haza egy kellemesen eltöltött nap emlékeivel. Hej, ha ez a kirándulás minél többször ismétlődnék ! — Katonai czéilövé7. A jövö csütörtökön, május 10-én (.esetleg 11-én) reggel 6—11 óra között a nagy Tőviskes völgyön ismét czéllövészetet tart a helyben állomásozó 60. gyalogezred. Ez okból az ezredparancsnok megkereste megyénk alispánját hogy a jelzett napon a Tőviskes völgyben való közlekedés betiltása iránt intézkedjék. — Uj gyógyszertártulajdonos. A belügymi iszter a füzesabonyi gyógyszertár személyes üzleti jogát Komjáthy János eddigi tulajdonos és K ö- vesdi Ferencz oki. gyógyszerészek kölcsönös ké­relmére utóbbira ruházta át. — Végzetes gondatlanság. Tisza- Igarhoz mintegy két kilométernyire eső és Széky Péter tulajdonát képező Erdő ma­jorban f. hó 20 és 21 - dike közti éjjel egy magános csőszház és a hozzá épített csikó­istálló leégett. Mint lapunkat értesítik, a tisza füredi járásbíróság előtt most kiderült, hogy ez a tüzeset végzetes gondatlanságból történt. Székely Pál szolgálatában álló Vi­rág Lőrincz kerülő neje, Emődy Eszter, ki férjével együtt a csősz házban lakik, az említett napon vigyázatlanságból a kenyér­sütésből fenmaradt tüzes pernyét a náddal keritett ól mellé dobta, melytől azután az éjfolyamán kerekedett szél következtében az ól tüzet fogott s a csősz lak is, a csikó­istálló is a lángok martaléka lett. — Az egri főgymn. »Vitkovics-önképzőköre« ez évi zárógyülését vasárnap, e hó 29-én d. e. 9 órakor tartotta meg a következő programra sze­rint : Elnöki megnyitó beszéd, melyet Török Konstant, a kör elnöke tartott A kör pályázata eredményének kihirdetése, megelőzve a pálya mun- munkák bírálatának felolvasásától. A pályázatok eredménye a következő: A magyar irodalmi, tárgyú tételre beérkezett pályanyertes munka: »Vörös­marty »Eger« ez. époszának széptani méltatása« szerzője Patak Béla VIII. oszt. tanuló a kör adományából 10 korona; a német tárgyú tételek közül egy verses munka: Teli magán beszéde (Wilhelm Teli drámából) for­dítója Marton János VIII. oszt. tan. a kör ado­mányából 10 korona, — a prózai tárgyú: »A há­rom egység a drámában« (Hegel: Die drei Einigkeiten in dem Drama) ez. értekezés fordítója F r i e d 1 Gyula VII. oszt. tanuló Richter Má­tyás tanár adományából 20 korona; — a görög tárgyú, Homerosból vett, »Hektor és Andro­mache párbeszéde« ez. fordítás szerzője Marton János VIII. oszt. tanuló 10 korona, — a latin tárgyú, Horatius egyik epistolájának fordí­tásáért Marton János VIII. oszt. tan. 10 korona; — a történelmi tétel nyertes, »Párhuzam a várnai ésmohácsi ü t k ö z e t k ö z ö 11« ez. munka szerzője B u c z k ó János VIII. oszt tan. M i s k o v i c h Elek tanár adományából 10 korona; a fizikai tétel nyertes, »A légkör viz- tüneményei« ez. munka szerzője Patak Béla VIII. oszt. tanuló a kör adományából 10 korona, s az évközben beérkezett legjobb, — »Az ősma­gyarokról ez. munka szerzője Marton János, Patak Béla adományából 4 korona pályadijat nyertek. Majd a verrenyszavalás következett, me­lyen Hunyor Sándor VIII. oszt. tanuló Katona Bánk B á n-jából egy részlet elszavalásával nyerte el öt közül a legsikerültebb szavalatával a kör ál­tal dijul kitűzött 10 korona jutalmat, illetve pálya­dijat. Még a titkár és a pénztáros tették meg je­lentésüket a kör évi működése és pénzügyi álla­potairól, mire M i s k o v i c h Elek s a kör alel- nökének záró beszéde után a közgyűlés befejezést nyert. Tűz Verpeléten. Pro kai János és fia Pro kai István által közösen lakott ház Ver­pönten, f. hó 23 án éjjel 11 órakor kigyulladt és porrá égett. A tűz oka eddigelé még isme­retlen, de mint sejteni lehet, vagy a pénzso* várság és hirtelen megvagyonosodás nemtelen eszköze, vagy az apa és fia között felmerült differencziák következménye lehet. A ház biz­tosítva volt. Ottani levelezőnk ez alkalomból egy hosszú, jogos panaszokkal telt levelet intézett hozzánk, melynek sok, igen sok figyelemre és megszivlelésre méltó részlete van. Mi ebből a tanulságos levélből ezúttal csak a kö­vetkezőket adjuk, talán levonják belőle a kon- zekvencziákat azok, a kiket illet: A XX. szá­zad innenső mesgyéjét tapossa talpunk, mikor már Eger is villanynyal világit, dohánygyárat épit s a reáliskolának szükségességét nem érzi. ügy gondoljuk, hogy jó és helyén való lesz ez alkalommal arról a momentumról is szólani. mely nemcsak a föntebb jelzett kis tűzesetet, íanem Verpelét tüzeit általában • nevezetessé teszi, t. i. azon szomorú állapotról, mely ná­lunk a fecskendő hiányában nyilvánul Pár ezer frtot képviselnek Verpelét beszerzett s készen álló tűzoltó szerei, de tüzeset alkalmával nincs egyetlen egy ember sem az egész í ö z s é g b e n, k i az o k a t-ké zel n i tu dn á. vagy ki joggal nyúlhatna hozz á- u k. Mert nincs tűzoltóságunk. S midőn sza­rvunkat illetékesnek vélt fórumok előtt ez ügy­ben felemerültek, azon kijelentés szolgált vála­szul, hogy megtörhetetlen közöny uralkodik a népben. De nem úgy uraim! Kiknek kezében a föld-népének oly megpántolt gyeplői vannak, mint az Önökében: azoknak nemcsak lelkiismereti, de hivatalos kötelessé­gük is, hogy ha buzdító szóra nem, erőszakkal késztessék az elfogult népet annak megtanulá­sára, hogy miként lehet és kell saját saját ér­dekeit megvédelmezni. Járásunk bíróinak fő­bírója! — legyen szives felemelni nehány czen- timéternyire munkás kezét s tegye meg lako- nikus rövidséggel parancsát Verpelétnek. Csak igy: Akarom, hogy ott tűzoltóság szerveztessékü — Ugy-e megteszi, ha szépen kérjük ? ? . . . — Idill a korcsma előtt. Tarna-Mérán történt e hó 22-én, sogy Kakukk Sándor, Kerekes Sándor, Kerekes János, Fehér János és Barlvai János odavaló emberek estefelé összevesztek a korcsmában s midőn már kifogytak kölcsönösen a szitkokból, szépen kivonultak a korcsma elé és ott az összecsődült falubeliek előtt alaposan eldönget­ték egymást. Súlyosabb sebesülés a megkékült há­tak és vérző koponyákon kívül nem történt — A holtak társadalma. Hevesről Írja levelezőnk, hogy ott az utóbbi időben nagyon halnak az emberek s napról-napról szaporodik a hallottak társadalma künn a temetőben az élőké rovására. Ha a tavali és az idei halálo­zásokat összehasonlítjuk — Írja — óriási a differenczia. Mig a múlt év április havának végéig meghalt összesen 81, addig az idén 122 volt április végén a meghaltak száma. Még szomorúbbá teszi e számadatot az a körülmény, hogy a halálozás számaránya jóval felüllialadja a születések számarányát is, amennyiben 122 halálesettel szemben csak 80 a születési szám­arány. A legkülönösebb a dologban az, hogy nem — mint rendesen történni szokott — a kis gyermekek, hanem inkább az 50—60 év között levő felnőttek sorait ritkítja a halál kegyetlen kaszája. — Érdekes régiségek. Ha t van ban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom