Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-05-01 / 29. szám

4 a községi bíróval, Szöllősi Pállal poiiaraz- gatott és keményen odaszólt unokaöcscsének, hogy viselje magát tisztességesen, vagy men­jen haza. A. már ekkor hevenyében levő legény roppantul felindult nagybátyjának ezen rendre- utasitó szavain és durván sértegetni kezdte a tisztes öreget, minek következménye az lett, hogy a sértegetőt Szöllősi Pál bíró hivatalos hatalmánál fogva kiutasította a korcsmából. A legény távozott ugyan, de mikor a biró, — ki időközben Fehér Imrével szintén eltávozott — úgy 11 óra tájban ismét benézett a korcsmába, Oláh Lajost ismét csak ott ta­lálta, ki ekkor még jobban garázdálkodott, mint az előbb. A biró természetesen újból kiutasitotta a korcsmahelyiségből a duhaj legényt, de ez a helyett, hogy engedelmeskedett volna a pa­rancsnak, a csizmaszárból kést rántott elő és vele megtámadta a bírót, de helyette csak a biró kíséretében volt Magyar József nevű éjjeli őrt sikerült megsebeznie a kezefején. Oláh a véres munka után kereket oldott, de az ajtóból visszafordulva, még volt ideje el­mondani a következő szavakat: — Megállj, biró, még az éjjel sirni fogsz; aztán a nagybátyám beléből csinálok majd gyeplőt az éjjel!... A biró, ismerve a legény duhaj természetét, elhatározta, hogy az éj folyamán szemmel fogja tartani Oláh Lajost s e végből magához véve a kisbirót meg a két éjjeli őrt negyedmagával óvatosan utána ment a legénynek. Oláh Lajos a korcsmából való távozása után csakhamar egy czimborát kerített magá­nak, valami Mészáros Józsefet, a ki egy doronggal, ő pedig egy vasvillával felfegyver­kezve, azon elhatározással, hogy Oláh nagy­bátyját megölik, a mit sem sejtő Fehér Imre háza felé tartottak, de ekkorra már ott volt a biró is a kisbiróval s az éjjeli őrökkel és abban a pillanatban, midőn a legény a ezimborájával a kapun belépett, megrohanták és rövid küz­delem után lefegyverezték őket. Elfogni azonban nem sikerült egyiküket sem, mert mindkettő megugrott. De hátra volt még egy meglepetés. Mikor a biró Feliér Imre lakásától hazament kísérőivel és a kapuja küszöbét átlépte, hátul, az istállója végénél egy hirtelen tüzvillanást látott, mely az istálló alacsony eresze alatt állapodott meg. A villanást két szál gyufa okozta, melyet épp abban a pillanatban gyújtott meg egy sötét alak s tartott az istálló eresze alá, mikor a biró belépett. — Mit csinálsz te! . . . kiáltott a biró rémülve, a sötét alakra. Ez láthatólag megijedt, a gyufa kiesett kezéből, egy pillanatig dermedve állott ott, megijedve a váratlan meglepetéstől, aztán meg­fordult és eszeveszett futással menekült a kerten keresztül. ... A gyufa kísérteties sárga világánál a sötét alakban Oláh Lajosra ismert a biró, a ki pár órával előbb megjövendölte neki, hogy még az éjjel sirni fog. Szerencsére nem teljesült a jövendölés, hanem azért a veszedelmes korcsma­hős most a tisza-füredi járásbíróság vizsgálati fogságában várja hősködéseinek méltó jutalmát. HÍREK. Eger, április 30. — Kinevezés. A Szt. Ferenczrendiek magyarországi provinciálisa Skultéty Pált, az egri rendház vikáriusát, a szerzet váczi rendházának főnökévé nevezte ki. — Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Muszenics Béla, városi képviselő, községi iskola széki- és egri takarékpénztári igazgatósági tag s városunk köztiszteletben álló polgára ma, hétfőn délelőtt, hosszas szenvedés után meghalt. — Nyilvános számadás. Az egri kamara­zene-társaság és a tógymnasiumi igazgatóság által rendezetthárom kamarazene- és felolvasó estély összes jövedelme volt 149 frt 23 kr, összes kiadása: 37 frt, 20 kr; tiszta jövedelme : 112 frt, 03 kr. Ez Összegből a) a hevesmegyei jótékony nőegylet árvaházára átadatott: 37 fit, 35 kr; b) az egri önkéntes tüzoltóegyesület- nek : 37 frt. 34 kr; c) a főgymnasiumi segélyző könyvtárnak: 37 frt. 34 kr. Összesen 112 frt 03 kr. — Eljegyzés. Rozmaring József visontai kántortanitó eljegyezte Hevessy János hevesi kántor kedves és művelt leá nyát R ó z s i k á t. — Megerősítés. Bajzáth Lajos egri állami reáliskolai rendes tanárt a vallás és közoktatásügyi miniszter ezen állásában vég­leg megerősítette. — Május a templomokban. Mint minden évben, úgy az idén is májusi ájta- tosságok fognak tartatni naponkint a Bol- dogságos Szűz tiszteletére a következő templomokban és sorrenddel: 1. az egri angolkisasszonyok zárdatemplo­mában a májusi ájtatosság holnap kedden, május hó 1-én veszi kezdetét s tart e hó végéig minnennap. Az ájtatosság naponkint 5 órakor kezdődik délután. — 2. az egri irgalmas nővérek templomában a májusi ájtatosság szintén május 1-én ve­szi kezdetét s tartatik folytatólagosan minden nap délután 6 órakor, egész a hónap vé­géig. Megemlítjük itt, hogy mindkét temp­lomban az első és utolsó, valamint a köz­beeső vasár- és ünnepnapokon szentbeszé­dek is fognak tartatni a májusi áj tatossá­gok alkalmával, melyeken az angolkisasz- szonyoknál B a b i k József, érseki-tanitó- képezdci tanár, az irgalmas nővéreknél pe­dig Ambrus István dr. theologiai tanár fognak szónokolni. — Konczert. Az egri dalkör fiumei ver­senydarabját jövő szerdán, május 9-én tartandó hangversenyén fogja bemutatni E hangverseny­ről majd bővebb felvilágosítást a falragaszok adnak. A tűzoltó közgyűlés. Az egri önkéntes tűz­oltó egylet csütörtökön, május hő 3-án tartja meg rendes évi tisztújító közgyűlését, melyre nézve az egyesület főparancsnoka által a kő­vetkező meghívó közzétételére kérettünk fel: Meghivó. Az egri önkéntes tiizoltóegylet folyó évi május hó 3-án délelőtt. 10 órakor a városháza nagytermében rendes évi tiszt­újító közgyűlést tart, melyre az alapitó, pár­toló s működő tagtársak ezennel tisztelettel meghivatnak. Kelt Egerben, 1894. april 24-én tartott választmányi ülésből. Dr. Pásztor Bertalan főparancsnok. — A vörös május Mióta az anyag emberei, a munkások jogot formálnak az idealizmus embereinek, a poétáknak ed­dig kizárólag és osztatlanul birt napjához, a szép május hó elsejéhez, azóta megkondult a halálharang a csendes, a szép, az idylli, de agyonverselt zöld május felett és kez­detét vette a vörös május, az anyag embereinek szocziális eszméket termelő ün­nepe, mely alkalommal vajmi sokszor piros vér is áztatja az üdázöld^ virágos talajt. Egerben eddig a vörös május még nem tudott otthont találni, a békés, nyugalom­szerető kedélyek többre becsülték a zöld május csendes, örömökben gazdag élveit, a vörös május idegizgató, lázas megün­neplésénél, most azonban, az idén, mozgalom indult meg az iránt, hogy az eddigi békés- természetű kirándulások helyett egy na- gyobbszabásu májusi munkásünnep tar- tassék Dobó városának falai között, mely mindenesetre a közeljövő vörös májusai­nak előrevetett árnyéka lelt volna, ha a rendőrkapitányság meg nem akadályozza. Ezt a dolgot egy hozzánk beküldött tudó­sítás a következőleg adja elő: Az egri munkáspárt vezetősége a má­jus elsejére tervezett munkásünnep prog- rammjá* a rendőrkapitányságnál tudomásul vétel végett bemutatta. Erre a rendőrfő­kapitány kijelentette, hogy felsőbb megha­gyás folytán semmiféle nyilvános jellegű munkásiinnep nffegtartásához engedélyi nem adhat. Ennek folytán az egri munkások csak az eddigi szokásokhoz híven munka- szünettel, a munkás jelvények felfűzésével s a szabadba történendő társas kirándulással fogják egész csendben a május elsejét meg­ünnepelni. Kápolna felszentelés. A Ludá­nyi Antal egri kanonok által a régi katonai temetőben építtetett kápolna felszentelése f. év május 3-án fog megtörténni, mely alkalommal ünnepélyes szent mise, egyházi szónoklat s körmenet is lesz. A felszentelést szertartást Szele Gábor püspök, egri ka­nonok végzi, a hitszónoklatot pedig Fe jér Gyula főszékesegyházi hitszónok tartja. — A bántalmazott halott Egy, a bűnök krónikájában is párját ritkító gyaláza­tos tettet, követett el Hegedűs Sándor egri csizmadiamester szombaton reggel, folyás-utczai lakásán. Hegedűs Sándornak ugyanis pénteken meghalt a kis gyermeke és a hiéna szívű apa, a helyett, hogy in­tézkedett volna gyermekének tisztességes eltakarít tatásáról, elment a csapszékbe dor- bézolni. Csak másnap, a késő reggeli diák­ban tért haza s mikor a mélyen sújtott anya férjének ezárt szemrehányásokat tett, a részeg ember éktelen káromkodások kö­zött a koporsóhoz rohant s az ab­ban kiterített gyermeket lábai­nál fogva kirántotta a koporsó­ból és valóságos vadállati dühhel a földre dobta. Szegény neje kétségbe­esve menekült az emberiességéből kivetkőzött családapa elől, kinek vad lármájára az egész szomszédság összecsődült s kit a rög­tön előhívott rendőrök is alig tudtak meg­fékezni s a hűvösre kisérni. — Műkedvelő előadás. Az egri állandó műkedvelő társaság május hó 26-án műked­velői előadást redez. Két vígjátékot fognak előadni a színkörben. A vígjátékok czime s a szerepek azokon a falragaszokon fognak közzé tétetni, a melyeken egyúttal a kö­zönséget is meghívják az előadásra. — A legsötétebb bűn. Azok a szörnyek, kik az éj sötét leple alatt orvul gyilkolják meg ember­társaikat s temetik el titkon, körmeikkel vájt gödrökbe, nem követnek el oly iszonyú bűnt, mint azok, kik még meg sem született ártatlan élő lé­nyeket küldenek a másvilágra,' hogy meg ne lás­sák e földi világ éltető verőfényét, a napot soha. Az emberi gonoszság e sötét bűnének égy szánandó áldozata feküdt ma abonczolóasztalon. Pálfi Rózának hivták. Szép volt, fiatal volt, ez volt a bűne; megcsalták, elbukott, ez volt a története. Mikor a szegény leány érezte, hogy szive alatt uj élet keletkezik, foszforoldatot ivott, de ez nem mentette meg öt a szégyentől. Ekkor vezette hozzá gonosz sorsa a szomszédban lakó Gergely Pál- nét, ki azt a gyalázatos ajánlatot tette a szeren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom