Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-05-01 / 29. szám
3 Pölövészmesterré választatott P ó k a István 140, lövészmesterré Komáromy József 133, pénztárossá Özekkel János 122, jegyzővé Toronyi Sándor 112, ügyésszé F r e n z 1 János dr. 60, számvizsgálókká D e r s z i b Ödönl02 és Kovács József 85 szavazattal. Választmányi tagok lettek.-a) rendes tagok: Farczády László 132, Hibay György 113, Jankovics Adolf 108, Akantisz Jusztin dr 107, Egedy Antal 106, Gröber Ferencz 102, Jan- kovich Dezső 99, Sztupka János 98, Kaiser János 95, Babócsay Sándor 94, Mártonffy László 93, Plank Géza 93, Radler Frigyes 89, Luga László 86, Grónay Sándor 85, Csókás István 80, Ruzsin Ignácz 78, Bóday Aurel 74, Nánássy Ferencz 71, Matékovics Mór 64 szavazattal; — b) póttagok: Loor Gyula 62, ifj. Ringelhann Imre 62, Glósz Kálmán dr. 60, Horváth József 57, Borhy Ádám 52, Kápolnay János 52, Szőke Sándor 49, Csutoráé László dr. 48, Dusárdy József 47 és ifj. Gaál Lajos 47 szavazattal. Délben mintegy 25 teritékü diszlakoma volt, délután pedig a jelenlevő lövészek maguk között versenylövészetet rendeztek, melynek érdekessége emelése ezéljából Toronyi Sándor, a társulat jegyzője 3 drb. díszes emléktárgyat tűzött ki 3 legjobb lövés dijául. Első dijat nyert 20 lövés közül legtöbb találásra Back Gergely, másodikat H a m- brusch Tamás, harmadikat Radler Frigyes. Ifj. Ringelhann Imre pedig legmélyebb (legjobb hatos) lövésével a társulatnak minden egyes lövészet alkalmával kiadatni szokott nagyobb diját (3 ezüst forint) nyerte el. A dalkör mulatságai. — Saját tudósítónktól. — Eger, április 30. Az egri dalkör fiumei útja költségeinek fedezése ezéljából szombaton este hangversenyt rendezett a kaszinó dísztermében, vasárnap pedig nagyobb szabású népmulatságot akart tartani az érsekkertben, mely azonban a kedvezőtlen idő miatt csütörtökre maradt. Tudósítónk a dalkör ezen kettős ünnepéről a kővetkezőket írja: A hangverseny. A tánezczal egybekötött hangverseny szombaton este 8 órakor tartatott meg a kaszinó dísztermében, melyet ez alkalomra Csepánszky Gyula kárpitos teljesen ingyen diszitett fel igen ízlésesen. Nem tudni, nem a közönség roszul értesültsége okozta-e, hogy a műsor első számát csaknem üres padok előtt énekelte el a dalkör. Ez első szám Mosonyi M. Ébresztője volt, melynek előadása hogy hidegen hagyta a közönséget, nem a dalkör énekén múlt, hanem a koncepczió sablonszerű volta az oka. Aztán Reiss Ottóné lépett a hirtelen felzugó tapsviharban az emelvényre s Dessauer Csábszójával csakugyan elcsábította a közönséget. Ritkán volt alkalmunk, ily rokonszenves megjelenésű művésznőt, oly öntudatos betanulással, könnyed intonáozióval s oly igazi érzéssel énekelni hallani kisvárosias hangversenyeinken, mint Reissné úrnőt. Még ugyanazon szerzőnek Ősszel ez. darabját, s a műsor ötödik számául Lányi három kisebb szerzeményét interpretálta ; legilletékesebb bírálata ez interpretácziónak a mindkét szám végén felhangzó taps és újrázás, melynek engedve, a kedves művésznő kétszer is elénekelte Lányi legújabb szerzeményű Kossuth gyászdalát, megható érzéssel s mélységes csendben, ügy látszik, még nagyon hatnak a reminiseenciák. A harmadik szám Wieniavszky : P o 1 o n a- i s e-e volt, C h i o v i n i Lajos hegedű előadásában. Ez a szerénységével rokonszenves megjelenésű fiatal művész már a Dalkör egy matinéján kinyerte a közönség általános tetszését; ez alkalommal is jól megérdemelt tapsokban részesült bravourös játéka. A dalkörnek még két száma volt: Gál Olasz dalai, melyeket megszokott preczisitással kétszer is el kellett, énekelnie s az utolsó szám, Lányi szintén új konczepcziója, a Talpra Magyar. Az rég elismert dolog, hogy Petőfi költeményeit zenésiteni magyar zeneköltönek még nem adatott olyan talentum, mint Lányinak. Azt hisz- sziik, ha Lányi nem a Talpra magyart zenésiti e darabban s ha Petőfi még élne és Nemzeti dala megírva nem volna, e hatalmas, megrázó erejű kar hallatára okvetlenül megírja, úgy a mint van, a Talpra magyart. — A dalkör országszerte páratlan hirü basszusa remekül érvényesült a darabban. Ez volt a zenei rész, mely után a lassankint közepesre felszaporodott közönség egy része eltávozott, csekély része tánezra kerekedett. Ez . a csekély rész aztán, melyből a négyesekhez alig került ki 14—16 pár, kitartó jó kedvvel járta egész hajnalig. A tánczmulatságra is ott maradt hölgyek közül a következőket sikerült feljegyeznünk : Bajzáth Lászlóné, Buzáth Lajosné, Deésy Elza, Deésyné, Ficzere Margit, Viktória és Ficzerénó (Ostoros), Fógel Ágostonná, Gáspárdy Katinka, Gondáné, GöndörMargit, Göndörné, Grónay Sándorné, Haase Marie, Imre Leona, Imre Miklósné, Kertész Margit, Kovách Etelka, Kovách Gyuláné, Kovách Kálmánné, Kósa Kálmánná Köllner Ilonka, Köllner Lörinczné, Mannsbart Emma, Nagy Ferenczné, Nagy Mariska, Papp Jánosné és Papp Ilonka (Füzes- Abony,) Petrik Jánosné (Ostoros,) Reiss Ottóné, Várady Györgyike és Mariska, Végh Jenőné, Weitnor Mariska stb. stb. A mulatság különben anyagilag is — daczára a közönség csekély érdeklődésének — eléggé jól sikerült. A kerti mulatság. A kedvezőtlen idő elrontotta a vasárnap délutánra tervezett kerti mulatságot, melyre pedig az előkészületek már teljesen befejeztettek. Mindenik bizottság beszámolt eljárásával s minden kész, csak egy napfényes délután s publikum kellett volna, hogy daláraink egy párját ritkító nagyszabású mulatsággal tegyék tiszteltté nemcsak dalári, hanem mulatságrendezői talentumjokat is. A publikum, a széleskörű érdeklődésből if ivé, meglett volna, hanem az idő rútúl keresztülhúzta a legszebb számításokat. Már múlt számunkban is jeleztük, hogy a közérdeklődés a tombolajáték felé fordul. S méltán. Eger lelkes hölg/közönsége úgyszólván agyonhalmozza a tombolarendezö-bizottságot szebbnél szebb, értékes adományaival. Óriási tarka gyűjtemény már a különféle, másfélszáznál több nyereménydarab. S ha végigtekint rajta a szem, bámul a női leleményességen, mely — mintegy összebeszélés folytán — oly nagy választékban tudta összehozni a legkülönfélébb darabokat. Eddig a kővetkező tárgyak érkeztek be : Két majolikatál, 1 majolika szerviz, 1 vajtartó, 1 majolika gyertyatartó, 2 óratartó, 8 emailirozott hamutartó, 2 névjegytartó, 18 kisebb nagyobb virágtartó és váza, 1 nagy aranyrámás üvegfestésü s 3 kis szintén üvegfestésü tájkép, 2 álló csoportkép aranyozott rámában, 1 himzet bőr szivartárcza, 5 drb toilette kézi kis tükör, 1 üveg vero-cognac, 6 bonboniers-doboz (részben megtöltve), 2 majolika kis korsó, 4 tütartó és párna, 7 drb különféle anyagú tintatartó, 1 lámpatartó; 7 drb (belőle 2 — 2 egy- egy pár) szivar és czigarettatartó; 1 gyönyörű dohányzó készlet, 1 dohánytartó, 4 drb disz- és 1 emlékpohár emailfelirattal, 2 diszkötésü könyv, (Hatszáz magyar nemzeti dal, Werner : »Az ö regénye« és Orel: „Költemények«), 1 japáni ernyő és 1 ehinai óriás legyező, 2 óriási váza macart- csokorral. 1 pénztárcza (kézimunka), 1 gipszmellszobor (Deák Ferencz), 1 hímzett selyem zsebkendő s 2 tálezatakaró (kézimunkák), 2 fogvájótartó (majolika), 10 különféle (több majolika) gyu- fartó, 1 kávés készlet, 1 szivarozó készlet dúsan felszerelve, 4 virágkosár színes (üvegből), 1 ezu- kortartó, 4 drb papír és levélnyomó, 1 arczkép- album, 1 pár só és paprikatartó (ezüst), 1 himzett zsebkendötartó (kézi munka) és 4 drb asztalkendő- fogó, 1 neszeszer, több apró dísztárgy, 3 gyüszü- tartó, 1 likőrszerviz, 1 asztali hévmérő, 1 parfümtartó, (egyikben 2 kis üveg parfüm), 1 üveg brillantine, 1 üveg parfüm, 2 arczképtartó (plűs és himzett), 2 lámpaernyö, 2 kis legyező, 1 automat- csengetyü (nikkel), 1 füstölőtartó, 1 csésze, 2 disz- tál, 1 cróme-himzésü millieurs, 1 szilvorium szerviz, 4 melltii, 1 Notiz, 3 pár manchette gomb, 2 pénz-gyiijtö (disznóalak), 1 gyümölcsöstál, 1 mü- rózsacsokor, s a női ipariskola növendékei által készitett 7, összesen 164 szebbnél-szebb dísztárgy. Az utóbb említett 7 darab csodálatosan szép, bámulatos ügyességről tanúskodó kézi munka. Min' deniken ott a gyöngéd, finom kis női kéz nyoma. Ezek a kis kezek csütörtök óta szakadatlanul dolgoztak szombaton késő, sötét estig s előállítottak egy ragyogóan szép, magában is megbecsülhetetlen értékű gyűjteményt, melyre úgy az iskola vezetőnője M e n n er Etel k. a., mint növendékei méltán büszkék lehetnek. Kétségtelen, hogy a dalkör az ösz- szes ajándékozóknak leróhatlan hálával tartozik és adózik, ám nem vagyunk részrehajlók, midőn a nőipariskola adományait különösen kiemeljük; mert ök értéken kívül időt is áldoztak s fáradságos, aprólékos munkával igyekeztek hozzájárulni a becses gyűjteményhez. Az egyes darabok a következők: egy dúsan himzett arczképtartó s egy gyönyörű kivitelű millieurs, M e n n e r Etelka (az iskola vezetőnője), egy szalaghimzésü zsebkendötartó, P a 1 á c s i k Irmuska, egy kefetártó, J á s z a y Mariska, egy óratartó, Károly Mariska, egy erszény, U j h á z y Pálma és egy tolitörlő, Tóth Zsuzsika kisasz- szonyok megragadóan kedves és ízléses munkájaAz öszes nyereménytárgyak e ritka szép gyűjteménye a következő áldozatkész adakozók adományaiból gyűlt össze :• Ficzere nővérek, Neichel nővérek, Weidl Hedvig, Ury Józsefné, Gáspárdy Katinka, Hutter Ilona, Gaal Béláné, Kelemen Emma, Nagy Mariska, Greiner Gizella, Pal’át- sik Irma, Csókás Istvánná, Ruzsin Irén, Smidl Sománé, Vass Lajosné, Soős Aladárné, Marssó Mariska és Olga, Alföldy Dávidné, Lányi Ernöné, Tolvay Gizella, Mártha Ilona, Matékovieh Irén, Posgay Margit, Palácsik Anna és Róza, Szolkovy Ida, özv. Szolesányi Gyuláné, Ruzsin Ottóné, Köllner Lörinczné és Köllner Ilona, Mártonffy Lászlóné és Mártonffy Margit, Szebényi Gabriella, Kürthy Margit, Borhy Iionka, Kolossy Ilonka, özv. Danilovich Pálné, N N., Kovách Kálmánné és Kovách Etelka, Buzáth Lajosné, Selmeczy Györgyike, Akantisz Jusztinná, özv. Nánássy Gyuláné és Nánássy Erzsiké, Gebhardt Lala, Gröber Jolán, Hunyor Anna és Margit, Czékmány Margit, Jankovich Adrienne, Imre Leona, Bóday Aurelné, Fógel Ágostonná, Halassy Margit, Alföldi Róza, Nánássyné, Stephanovszky Jolán stb,, továbbá Luga László, Farkas Dezső, Zander Nándor, Landesmann Adolf, Róth Gyula és Gombossy Mórtól. A falu rossza. — A kis-körel korcsmá-hös — (Saját tudósítónktól.) Eger, április 30. Egy nyolez nappal ezelőtt történt dologról értesítik lapunkat, mely mindazonáltal még ma is erős izgatottságban tartja a békés természetű kisköreiek idegeit. Az eset a következő: A múlt vasárnap, e hó 22-én este Szlo- vencsák János korcsmájában Kis-Körén még kilencz óra után is ott duhajkodott Oláh Lajos kiskörei, hősködéseiről nevezetes legény. Úgy fél tiz óra tájban már nem tűrhette tovább a legény garázdálkodásait a másik asztalnál üldögélő nagybátyja Fehér Imre, a ki épen
