Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-01-25 / 2. szám

ügyek speciális érdeküknek megfelelő sikeres és üdvös dirigálását. A legkisebb baj az, hogy egy hivatal­nokot nem választanak meg, mert nem ki­próbált pártbeli ember; az sem nagy baj. ha a társadalmi élet élénkülését ezélzó egyesület elnökévé nem választanak meg nem tizenhárom próbás pártembert, de az aztán valósággal menthetlen lelkiismeretlenség, ha ezreseket dobálunk egy-egy vállalatnak a nya­kába, persze a közpénzből, csupán azért, mert a pártvezérek egyike ügy akarja és nyakát szegjük valamely üdvös társadalmi mozgalomnak csak azért, mert annak élére nem a pártbéli állott. Ezt a fonák és félszeg gyakorlatot akarjuk mi kiküszöbölni, és arra kérjük e vármegye közönségét, hogy segítsenek ben­nünket ebben a munkában is. Az Egri Újság minden vármegyei dolgot pusztán a vármegyei ér­dekek szempontjából kíván tárgyalni, s azt akarja, hogy a vármegye, a városok és községek székházában, a társadalmi egyesü­letek elnöki székében ne politikai szónok­latok tartassanak, ne pártpolitikai izgatások intéztessenek, ne politikai korteskedések di- rigáltassanak, hanem mindenütt a specziális érdekek nyerjenek képviseletet. Csak ha ezen idejét múlt, ósdi elfo­gultság ki lesz küszöbölve: csak akkor le­het fogékonyságot teremteni, a ma még párt­szempontoktól áfszaturálí keblekben a mo­dern haladás és a magasabb kultúrái szem­pontok iránt. A közgazdasági, ipar-, kereskedelem- és a társadalmi élet egész vonalán tisztán a sikerre vezető tevékenység felköltése és előmozdítása czéljából minden politi­kai vonatkozásoktól menten kí­vánunk ezen ügyek szolgálatára lenni. íme: ez a feleletünk azok számára, kik szamaritánus többé nem jelentkezett, ismét zsebkendők kikölcsönzéséhez folyamodtam, mint náthámnak korábbi stádiumában, hogy azokat parányokká fújjam szét, mígnem egy asszony­ság vetődött utamba, ki a prairiek túlsó olda­láról jött s mint mondta, oly vidéken élt, hol ritka madár az orvos s igy kénytelen volt jelentékeny tanulmányokat elsajátítani s ügyes­ségre tenni szert a. „házi betegségek“ gyógyí­tásában. Roppant tapasztalást szerezhetett, mert úgy látszott, mintha legalább is százöt­ven éves lett volna. Összevegyitett bizonyos mennyiségű ször­pöt, választóvizet, terpetint, különféle más droguákat s utasított, hogy eme csodaszerből vegyek be minden negyedórában egy boros pohárnyit. Egyetlenegy adag elég volt nekem. Megfosztott ez engem egészen morális alapel- veimtöl s tőlébresztette természetemnek érdem­telen ösztöneit. Ennek hatása alatt a közön­ségesség csudáit eszelte ki agyvelőin, csak­hogy a kezeim gyöngék voltak azoknak a végrehajtására, Ha eme csalhatatlan gyógy­szer náthám ellen el nem zsibbasztja tökélete­sen minden erőmet, hizelgek magamnak, még a halottrablást is megkísérlem. Mint a legtöbb ember, gyakran en is közönséges módon gon­dolkozom s a szer nt cselekszem; de soha ad­dig, mig ezt az orvosságot be nem vettem, ily túlságos elvetemültségetneméreztem magamban, melyben, mondhatom, büszkeséggel dőzsöltem. Két nap múlva annyira jutottam, hogy azt kérdezték tőlünk, vájjon szükség volt-e és hézagot tölt-e be a harmadik egri hírlap. Azaz, hogy az elsőre megfeleltünk mi, a másodikra majd a közönség feleljen meg A vármegye közgyűlése Tegnap kezdte meg a vármegye rendes negyedévi közgyűlését. Nagyob- bára a liszavidék népesítette- be a közgyűlést, a mely egyébként viharok nélkül, apróbb vitákkal folyt le. Káli ay Zoltán főispán az ülés megnyitása után köszönetét mondott Eger városnak azon szi­ves vendéglátásért, hogy a vármegye székházának javitása alatt tanácstermét a törvényhatóság gyűléseire átengette, a mihez a közgyűlés is hozzájárult. József föherczeg köszöneté. Felol­vasták azután József föherczeg köszönetét, ame­lyet a vármegyéhez a honvédség körüli tevékeny­ségének 25 éves évfordulója alkalmából hozzá inté­zett üdvözletére válaszul küldött. • A jövő közgyűlés. A törvényhatóság leg­közelebbi közgyiilésésnek határnapjául 1894. évi április hó 23-a tűzetett ki. Az állandó választmány uj tagjai. A Vég Jenő dr. helyébe, ki az idén a virilisek közül kimaradt, az állandó választmány tagjává Kovách Kálmán választatott meg. A m e g y e i utak. Egy kis vitát provokált a megyei utak ügye. Az októberi közgyűlés tudva­levőleg elrendelte, hogy a czélra nem vezető évenkénti kisebb útépítések helyett az egész megye fontosabbhelyeitfclölelöutépitésiterv szerint nagyobb- szabásu útépítések foganatosíttassanak. E czélból elrendelte, hogy próba árlejtés tartassák s ha ott olyan ajánlat érhető el, hogy legfölebb négy- százezer forintért az utak a bemutatott terv sze­rint elkészítése félváll altatik, az esetben ez utak elkészíttetnek. Az árlejtés megejtetvén, Gombosi és K o n n vállalkozók ajánlatai a legkedvezőbbek­nek mutatkoztak. A vármegye e fentiek jelentése után értesítette az alispánt, hogy a megyei utak kiépítése czéljából 400.000 frt kölcsön felvétele iránt intézkedjék, a melyből azonban azon esetre ha a szakminisztérium az istenmezeji-gömöri útra 31 ezer forintot fel nem ajánl, csupán 370 ezer frt. használandó fel. A kölcsön 50 éves törlesztése a megyei útadónak 8 perczentröl 10 perczentre való felemelésében fog fedezetet nyeri. A tiszti főügyész helyettese. A tör­vényhatósági tiszti főügyész helyettesévé ismét Jankovich Adolf árvaszéki ügyész választa­tott meg. A v á 1 a s z t á s i elnökök. Az E g e r és Gyöngös városokban előforduló tisztujitásokra az alispán helyettesének Hám Gyula főjegyző és H a- nák Kolos m. bizottsági tag választattak meg. Kolozsmegye felirata. Kolozsvármegye törvényhatósága a nemzetiségi túlzók izgatásainak meggátlása tárgyában meleg hangú feliratot küldött vármegyénkhez is pártolás és hozzá járulás végett. ismét tovább orvosolhattam magamat. Még egy pár csalhatatlan szert vettem be s végre a hiilésemet lekergethettem agyamból a tüdőmbe. Elkezdtem szakadatlanul köhögni s han­gom a szempont alá sülyedt; dörgő mély han­gon beszéltem, két oktávval mélyebben, mint a rendes hangom szokott lenni. Rendes éji nyugalomhoz csak ngy juthattam, hogy maga­mat a legnagyobb kimerültségi állapotba köhög­tem belé s mihelyt aztán álmomban beszélni kezdtem, szokatlan hangom újra fólébresztett Esetein napról-napra komolyabbá vált Ajánltak tiszta-fenyőma ’'-pálinkát. Bevettem. Aztán fenyőmagot szörppel; ezt is l evettem Majd fenyőmagot hagymával; ezt is hozzá- vegyitettem az előbbiekhöz s bevettem mind a három szert, de semmi különös sikerét nem tapasztaltam, kivéve hogy olyan lett a lélek- zetem, akár a gatyás ölyvé. Tanácsosnak véltem levegőt változtatni Reporter kollegámmal a Bigler tóhoz rándul- tam ki. Örömmel emlékszem vissza, mily nagy­szerűen utaztunk; gyorskocsin utazLunk s az én barátom minden málháját, magával hozta, mely két pompás selyem zsebkendőből s a nagyanyja daguerottip arczképéből állt. Nap­közben csónakáztunk, vadásztunk, halásztunk és tánczoltunk s egész éjen át a náthámat gyógyítottam. Tlyeténképen sikerült nekem mind a huszonnégy órát kihasználnom. Azon­ban bajom egyszerre rosszabbra fordult. Pokrócy-íürdőt javasoltak. Még eddig sem­Az állandó választmány javaslatához képest a vár­megye e felirathoz pártolólag csatlakozik. Még néhány aprólékosabb ügyet intézett el a közgyűlés, mely folytatólag ma délelőtt tanácskozik. — A kereskedelmi és iparkamara közgyűlése. A miskolezi kereskedelmi és iparkamara f. évi január hó ‘23-án (kedden) d u 3 órakor közös ülést tart, következő tárgysorozattal: I. Elnöki előterjesztések. II. Irodai jelentés III. Kereskedelemügyi in. kir. miniszter leirata a Tisza-Füred község által tartandó havi ál lat vásá­rok engedélyezésének vélemé­nyezése tárgyában IV. Ugyanazon miniszter ur leirata, melyben T i s z a - Ö r s község által kért további két országos vásár engedélyezésére nézve véleményt kér V. Ugyanazon minister ur leirata Mező- Csáth község országos vásárainak két napra való kiterjesztése tárgyában teendő véle­ményadásra nézve. VI. Ugyanazon minister ur leirata H e v e sv ár­in e g y e vásár rendtartási sza­bályrendeletének módosítása tárgyában. VII. A miskolezi kir. törvényszék megkeresése Írásszakértők és a könyvvezetésben jártas egyének kijelölése végett. VIII. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara átirata az ipari és kereskedelmi alkalmazottak I. oszt. kereseti adójának kivetése és beszedése tárgyában tett fel­terjesztése támogatása végett. IX. Heves­vármegye tanfelügyelőjének átirata az egri iparos segédek rajztan folyamának segélyben való részesítése tárgyában s ezzel kapcsolatban az 189 4. é v - iskolai segélyek f elosztás ai X. Az 1893. évi zárszámadás megvizsgálá, sához szükséges bizottság kiküldése. XI. Esetleges indítványok — A városi jegyző választására a jelöltek már megindították a mozgalmat. Eddig Cső ór Dezső mostani közigazgasási iktató és Klein Ignácz ügyvédjelölt van­nak kombináezióban. A Klein Ignácz e párt hívei annak a kijelentésére kértek fel bennünket, hogy ama híreszteléseket, mintha Klein Inápcz városi jegyzői állásra kva­lifikálva n m lenne czáfoljuk meg. Ezt annál is inkább kész-éggel megtesszük, mivel a kvalifL miféle ajánlott gyógyszert sem utasítottam vissza s balgaság lett volna most tenni ezt. Elhatá­roztam tehát, hogy pokrócz-fürdöt használok, noha sejtelmem sem volt arról, hogy voltaképen miből áll ez. Éjfélkor vettek elő, nagyon hideg, fagyos időben Fölleplezték mellemet és háta­mat s jeges vízzel áztatott pokróczot boritott- tak rám s pólyáztak be — ezer röf hosszúnak tetszett ez a pólya — s olyannak látszottam, mint egy tokba húzott óriás ágyú. Borzasztó eljárás ezt. Ha a jéghideg lepel a meleg testet érinti, hirtelen, akaratlanul is, felszőkkenünk, s levegő után kapkodunk, mint a haláltusakor Nekem szinte megfagyott a velő a csontjaimban s a szivem megszűnt dobogni. Azt hittem, elérkezett utolsó órám. Wilson barátom azt mondta, hogy ez az eset egy szerecsenre vonatkozó adomát juttat eszébe, kit a folyóban kellett megkeresztelni, de a papnak a körmei közül kisiklott s csak­nem a vízbe fűlt. Váltig lubiczkolt, mig végre a parthoz vergődött félig megfulva, s a dühtől tajtékozva és kiugrott a partra. Úgy fújta a vizet, ákár a bálna s nagy elkeseredés mellett jegyezte meg: „Ezzel az átkozott ostobasággal egy szép reggel nDg megfojtja valamelyik uruak a szerecsenjét !‘‘ Ne végy pokróczfiirdöt soka — soha! Ama kellemetlenség mellett, ha egy ismerős hölgygyei találkozol, ki bizonyos általa ismert okból nem lát téged, ha rád pillant s nem ismer meg, ha lát, ez a legkellemetlenebb dolog a világon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom