Az Egri Dohánygyár krónikája

A nagy hajón

Az enyhe cigaretták piacát az Egri Dohánygyár Kft. hódította meg De most evezzünk derűsebb vizekre, beszéljünk arról, ami örömet okozott, mert a könyv lapjai fogynak és ez a lis­ta lesz a hosszabb. Kezdjük a beruhá­zásokkal. A Philip Morris 1992. janu­ár 1. óta közel negyven millió USD ér­tékű tőkét ruházott be, részben kész­pénzben, részben eszközökben és in­frastruktúra-fejlesztésben. 1992-1996 során tizennyolc termelőgépet újított fel, vásárolt, illetve lízingelt a gyár 16 millió amerikai dollárért, és további 7 milliót fordított a technológia korszerűsítésére. Közel 3 millió dollárba került a tárolókapacitás bővítése, és az épületek felújítására, a munkakörnyezet korszerűsítésére, a biztonság növelésére költött beruházások meghaladják a 4,5 millió dollárt. Korszerű gyorsvonalak biztosítják, hogy a lausanne-i közpon­tot felhívni ne tartson tovább, mint a szomszédos irodába átte­lefonálni, és számítógép található jóformán minden íróasz­talon a munkához szükséges információk elérésére és továb­bítására. A 260 millió forintot meghaladja az az összeg, amit a cég a gyári dolgozók képzésére fordított. A képzési program egyik jelentős fejezetét az angol nyelvi képzés jelentette. Ennek során kilencven fő összesen 58540 órában tanulta az angol nyelvet a gyárban, Budapesten, és külföldön tartott tan­folyamokon. Míg 1991 december 31-én - a tolmácsokat leszá­mítva - nem haladta meg a tízet azok száma, akik írtak, beszél­tek, értettek angolul, addig ma ez a szám eléri a hatvanak Szak­mai képzésben ezerkétszázhatvanan - tehát számosán több képzésen - vettek részt összesen 2557 órában, vezetői tré­ningeken nyolcvan fő tanulta a korszerű vezetés tudományát, összesen 1600 - remélhetőleg hasznos - órát töltve el a napi munkától, családtól távol. Miközben az Egri Dohánygyár Kft. dolgozóinak fizetése a hasonló nagyságrendű magyarországi multinacionális vállala­tok skáláján az első negyedben helyezkedik el, a szociális és 100 % 1991 1992 1993 1994 1995

Next

/
Oldalképek
Tartalom