Az Egri Dohánygyár krónikája

A cigarettagyár

1929. október 1-jétől tiszti teendők elvégzésével bízták meg. Felettesei kezdettől fogva nagyon elégedettek voltak munkájá­val. Ezt bizonyítják az alábbi minősítései is: „Igen szorgalmas, teljesen megbízható, nagyon jól használható“. - „Páratlan szorgalmú, igen megbízható és lelkiismeretes szolgálatra kész tisztviselő jelölt.” - „Nagy szorgalmú, megbízható, lelkiis­meretes, a számosztályon és mindenütt eredményesen hasz­nálható.” Pécsett szerzett jogi doktori címet 1939-ben. 1945. december 31-től a gyár aligazgatójának nevezték ki. Ilyen minőségben dr. Syposs Zoltán igazgató mellett jelentős szerepe volt a súlyos háborús károkat szenvedett gyár újjáépítésében. Kinevezé­sének éve egyben az első szervezeti változás éve a magyar dohányiparban. Az egri gyár 1895-től a Pénzügyminisztérium Do­hányjövedék Igazgatósá­gának gyáraként műkö­dött, kamarális könyvelés­sel, központból irányított gazdálkodással. 1949-től önálló állami vállalat lett, kettős könyvvitelű önálló elszámolással és az Élelme­zésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságának fenn­hatósága alá került. Az egri gyár egyre nagyobb szerepet hasí­tott ki magának az ország ellátásából Kossuth, Terv, és Mun­kás cigarettával, mintegy 470 millió darabos éves termeléssel a piacra kerülő cigaretták 6,4 %-át állította elő. Az ötvenes években nagyarányú gépesítési hullám indult el. Az első lökést az óbudai gyár bezárása adta, ahonnan a modernnek mondható gépeket Egerbe szállították. 1950-ben három Rapid DC típusú, két Triumph III. szivarkakészítő gépet, két új Niepmann csomagológépet kapott a gyár a népgazdaságtól, amely szóhasználat akkoriban azt jelentette, hogy a géppark „ Ide jártunk óvodába ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom