Képmás, 2002
1. szám
ESEMÉNYEK völgy aljába. Stirlitz nosztalgikusan bólogat: 6 is csinált ilyet annak idején a kiképzésen - csak neki nem volt szabad közben sikítani... Január 23., délután I óra. Stirlitz nagyon szenved, mert látcsövén át figyeli, ahogyan a vállalti kapcsolatok összes munkatársa a szálló középkori éttermében hihetetlen adagokban feltálalt húsokat és zöldségeket fogyaszt a túra után. Hogy a lakoma valóban királyi legyen, mindenki fején papírkorona díszeleg. Stirlitz belső zsebéből elővesz egy fél szelet csokoládét... Nagyon szívesen beállna közéjük, - a gurítás a szakmájához tartozik - de végül erőt vesz magán. „Ez a feladat már-már meghaladja az erőmet", morfondírozik, és gyorsan bedob még egy dupla whiskyt. Január 24., reggel kilent óra. Mindenki a helyén: a résztvevők a teremben, Stirlitz az ablak alatt. Az elméleti tréning folytatódik. A Philip Morris Küldetésének és a vállalati értékeknek az áttekintése következik. Mit tud az osztály hozzátenni ezekhez az értékekhez? A táblán szaporodnak a sorok: felelősségvállalás, nyitottság és befogadókészség, a helyi közösség támogatása, a helyi hagyományok ápolása, tolerancia, rugalmasság, érzékenység. Január 23., délután két óra. Stirlitz ismét az ablaknál kuporog. Nagyon kell figyelnie, mert olyan dologról van szó, amit neki még nem tanítottak. Az MBTI rendszerrel ismerkednek a résztvevők, megismerik a saját személyiségprofiljukat, összevetik a többiekével, és tudományos megközelítésben is megértik, amit eddig is tudtak: hogy a különbözőségek szerencsés esetben nem gyengítik, hanem erősítik a csapatot. Mindenkinek vannak olyan értékei, amikkel hozzá tud járulni a közös eredményekhez, minden személyiségtípus egyformán értékes, az eltérő nézőpontok integrálása segíti az adott helyzet pontosabb meghatározását. Stirlitz elismerően bólintgat, majd elbóbiskol. Hiába, kemény volt a prices a barlangban, ráadásul nagyon horkoltak a férfiak. Mire felébred, már sötét a terem. Hova tűntek az emberek? Január 23., este hét óra. Stirlitz nem bírja tovább. Német turistának álcázva követi a csapat tagjait a pezsgőfürdőbe és a szaunába, vacsora utón pedig a bárpult mellől figyeli, amint önfeledten bowlingoznak és biliárdoznak. Január 24., délután 3 óra. A résztvevők egyenként értékelik az elmúlt két és fél napot. Stirlitz az ablak mögött szorgalmasan jegyzetel. „Alig egy hónapja kerültem a vállalatoz", mondja Tar Ágnes sajtófőnök. „Ez a tréning sokat segített abban, hogy megismerjem a közvetlen munkatársaimat, sőt abban is, hogy többet megtudjak magamról. Az erdei túra valamennyiünket kimozdított a komfortzónánkból, és a szokatlan körülmények között nagyon jól együttműködtünk, konfliktusok, súrlódások nélkül oldottuk meg az új élethelyzetből adódó feladatokat." Stirlitz tovább jegyzetel: „A tréning során sikerült megérteni a változások természetét, és azt, hogy ezek során az értékek támpontot nyújtanak, míg átmegyünk a hullámvölgyön", összegzi Szalóczi Géza kommunikációs igazgató. „Fontos, hogy legyen küldetésünk, ami megmutatja, hogy milyen irányba haladjunk át a változásokon. És nagyon lényeges, hogy jól együttműködjünk, mert ez segít át leghatékonyabban a nehéz periódusokon. A valós nehézségeket és kockázatokat rejtő túra ismét megmutatta számomra, hogy ez a csapat kreatívan válaszol a kihívásokra. Úgy gondolom, a csapat szellemét és erejét hosszú időre meghatározó tréningen vettünk részt." Február 21., reggel 8 óra. Stirlitz a Philip Morris Magyarország Kft. személyügyi osztályán kopogtat. Baka Magdolnát keresi, akit a Bükkben már látott. „Szeretnék a vállalatnál dolgozni, itt van az önéletrajzom, az iskolai végzettséget igazoló dokumentumaim és a korábbi munkahelyemről szerzett ajánlások", mondja. A szervezetfejlesztési osztályvezető rutinosan leplezi meglepődését. „Tudja, ha nálunk fog dolgozni, részt kell vennie egy alapos átképzésen. Szakmai és egyéb tanfolyamokon kell részt vennie. Ilyen például a csapatépítéssel egybekötött változáskezelési tréning." „ Ó, azon már túl vagyok", feleli Stirlitz, és hosszú évek után először - mosolyog.
