Képmás, 2002

2. szám

A VAITOZÁSOK EMBERE INTERJÚ JAMNICZKY ZSOLTTAL Szövetségben, akitől sokat tanul­tam felfogásban, munkastílus­ban. Azokban az években szület­tek meg a magyar dohányipar működésnek stabil törvényi kere­tei, így a dohányrendelet, a jövedéki törvény és a reklám- törvény, amelyek kidolgozásá­ban a szövetség is részt vett.- A Philip Morris Magyarország Kft-hez ismét izgalmas időkben érkezett... Jamniczky Zsolt vette át Miroslav Sedlák távozása után a Philip Morris Magyarország Kft.-nél a vállalati kapcsolatok irányítását. Az új igazgató neve sokaknak ismerősen csenghet, hiszen a dohányiparban dolgozott: a Reemtsma magyar- országi vállalatánál töltötte be ugyanezt a posztot. Amikor megkerestük, ennél az időszaknál is korábbról kezdtük a faggatózást, hogy megismer­jük Jamniczky Zsolt eddigi pályáját.- A Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi szakán végeztem 1990-ben, majd egy évet Egyiptomban töltöttem ösztöndíjasként. Amikor hazatértem, Szabad Györgynek, az Országgyűlés akkori vezetőjének irodájából megkerestek, és meggyőztek, hogy dolgozzak a Parlament Külügyi Hivatalában. Rendkívül érdekes időszak volt, hiszen a '90-es választások után gyakorlatilag akkor építették ki a Parlament önálló külügyi részlegét, amely sokféle feladattal foglalkozott. Nagyon nagy élményt jelentett számomra, hogy 1991. és 1 996. között a világ számos parlamentjével foglalkoz­hattam és a NATO-val biztonságpolitikai kérdésekről tárgyaló magyar delegáció szakértője lehettem. A szakmai csúcsot az 1995-ös NATO-értekezlet buda­pesti megrendezése jelentette számomra. Ez volt az első alkalom, hogy a szervezeten kívüli országban rendezték meg ezt a magas szintű politikai tanácskozást, amit sikerült jól előkészíteni és lebonyolítani.- Hogyan és mikor lépett át a politika, a diplomácia világából az üzleti szférába?- Rudnay János, a Reemtsma Magyarország akkori vezetője keresett meg 1995. végén, és meg­kérdezte, elvállalnám-e a cégénél a vállalati kapcso­lati igazgatói megbízatást. Akkor kezdett érdekelni igazán az ajánlat, amikor kiderült, hogy ez a poszt gyakorlatilag nem létezik, nekem kellene kitalálni és megtölteni tartalommal. Vagyis megint egy olyan feladat következett, ahol építkezni kellett, és ennek nem tudtam ellenállni. Így kerültem át egy közhivatalból az üzlet világába, egy üres íróasztal mögé, és gyakorlatilag autodidakta módon sajátítot­tam el a szakmát. Szerencsém volt Garamszegi Gáborral is együtt dolgozni a Magyar Dohányipari- Éppen ez volt az egyik oka, hogy elvállaltam a megbízatást. A vállalatot új növekedési pályára kell állítani, és ez sok változással jár együtt, amelyek együttesen elhozzák a megújulást. Könye Árpáddal beszélve meggyőződ­tem arról, hogy ezekben a kérdésekben hasonlóan gondolkodunk, és arról is, hogy nagyon izgalmas a feladat, így a felkérésre csak igent szabad mondani. Az elmúlt két hónapban pedig azt is megtapasz­taltam, hogy a vállalatnál dolgozók felkészültek és elkötelezettek. Biztos vagyok benne, hogy kimagas­ló sikereket fogunk elérni.- És az osztályán dolgozó közvetlen munkatársai?- Róluk is csak a legjobbakat mondhatom. Mind az Egerben, mind a Budapesten dolgozók képzett és tapasztalt szakemberek. Illetve én nem is szívesen bontom két részre a gárdát, véleményem szerint egy csapat vagyunk, amelynek tagjai földrajzilag külön­böző helyeken, de egyetlen cél érdekében, egy szervezetben dolgoznak. Arra törekszem, hogy mindegyik munkatársam a saját szakterületén önálló döntéseket hozva tevékenykedjen, óm ezek az önálló döntések egységes csapatmunkává álljanak össze.- Mik most a leglényegesebb feladataik?- A legfontosabb az, hogy a lehető legverseny­képesebben csatlakozzon az ország az Európai Unióhoz, beleértve a dohányipart is. Ebhez többek között az szükséges, hogy a szomszédos országok­kal szembeni versenyképességünk megmaradjon. Ezért azon dolgozunk, hogy azokhoz hasonlóan Magyarország is kapjon átmeneti időszakot az EU-s jövedéki adószint bevezetésére. Ez a kérelem jelenleg az EU döntéshozóinak asztalán van, és remélem, hogy kedvező döntés születik majd. Ugyancsak nagy kihívás a jogharmonizáció, azaz a dohányipart érintő európai uniós rendeletek és szabályozások teljes körű sikeres bevezetése. Emellett tovább dolgozunk az évek óta sikeresen futó támogatási, illetve a közvéleményt formáló programjainkon is. Biztos vagyok benne, hogy a vállalati kapcsolatok osztályán dolgozók a következő években sem fognak unatkozni.- Erre valószínűleg önnek sem lesz ideje. De hadd kérdezzük meg mégis: mivel foglakozik szabad óráiban?- Természetesen a családommal igyekszem a szabadidőmet tölteni. A kisfiam, Márk nyolc hóna­pos, és igyekszem minél többet foglalkozni vele. A tenisz is nagyon fontos a számomra, mert ez tart karban, ez segít regenerálódni. A szellemi pihenés legjobb eszköze a kertészkedés, ez űzi el a leg­hatásosabban a negatív gondolatokat. Márk ugyan még nem tud segíteni, de a gyepünk minőségét már ellenőrzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom