Képmás, 2001
4. szám
PIACI KORKÉP VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK 1. ÁBRA: AZ EGYES BOLTOK TÉRHÓDÍTÁSA HAZÁNKBAN □ 2000 első félév fi 7001 plcn fplóv Kedves Munkatársak! A megszokott, a dohánypiac helyzetét bemutató szép, színes grafikonok helyét most egyéb érdekes dolgokról szóló szép, színes grafikonok veszik át. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy érdeklődésre tarthat számot a magyarországi vásárlási szokások ismertetése, az FMCG-piac (az FMCG az angol rövidítése a „gyorsan mozgó fogyasztási cikkek" kifejezésnek; ezek közé tartoznak pl. a cigaretták, az üdítők, a vegyi áruk, az alapvető fogyasztási cikkek, sth.) általános áttekintése, hiszen ennek mi is a részei vagyunk, így ennek az alakulása kihatással van a mi munkákra is. Fontos tudnunk, hogy az emberek hol intézik bevásárlásaikat, milyen gyakorisággal végzik azt, hogyan közelítik meg az üzletet, és így tovább. Ezen kívül le fogjuk rántani a leplet arról is, hogy mi köze van a kutyáknak a hipermarketekhez. A grafikonokért köszönetönket fejezzük ki a GfK Hungária Piackutató Intézetnek, ugyanis ők voltak azok, akik statisztikai mintavételek segítségével addig gyűjtögették az adatokat, amíg sikerült azokból egy olyan halmazt létrehozni különböző számítások segítségével, amely megfelelően modellezi a magyar valóságot. Célunk az, hogy egy átfogó képet nyújtsunk az egyes bolttípusokról, valamint azok piaci helyzetéről. Ehhez először ismerkedjünk meg az egyes boltok meghatározásával:- Hipermarket: legalább 2000 m2 eladótérrel rendelkezik, ahol több mint 10,000 árucikket tartanak (melyeknek legalább 30%-a nem élelmiszer) és legalább 10 pénztárral szolgálja ki a vevőket. Ilyenek pl. a Cora, az Auchan, a Tesco és az Interspar.- Szupermarket: 400-2000 m2 eladótér; néhány- ezer árucikk és 3-10 pénztár jellemzi ezt a típust. Jó példa a Spar, a Match, a Kaiser's és a nagyobb Coop üzletek.- Diszkont áruház: 400-1000 m2 eladótér; néhány száz árucikk és 3-10 pénztár. Ilyen típusú üzlet a Penny Market, a Plus és a Profi.- C+C: az elnevezés az angol cash&carry („fizess és vidd") kifejezésből származik. Célcsoportjuk a kiskereskedői réteg, de magánszemélyek is vásárolhatnak. Méretük, választékuk a hipermarketekéhez hasonlít; a boltok berendezésében és az általuk nyújtott szolgáltatásokban különböznek egymástól. Ilyen üzlet a Metro, az Iníerfruct, vagy az Alfa.- Kis élelmiszerboltok: 400 m2 alatti eladótér, 1-2 pénztár. Tipikus képviselői a kisebb Coop vagy CBA boltok, illetve a független üzletek.- Drogéria: alapvetően vegyi árut és kozmetikumokat árusító boltok, pl. DM, Rossman. Az 1 .sz ábrán az egyes értékek azt mutatják meg, hogy az összes magyar háztartás hány százaléka látogatta meg az adott bolttípust a vizsgált időszak alatt. Mint láthatjuk, még mindig az egyéb élelmiszerboltok penetrációja (térhódítása) a legmagasabb -ez nem csoda, hisz ki az, aki soha nem ugrik le a sarki boltba valamiért? Szembeötlő viszont a hipermarketek és a hazai lánchoz tartozó boltok mutatóinak növekedése -ezek egyre kedveltebbé és elfogadottabbá válnak a hazai vásárlóközönség köreiben, 2001. első félévében például 100 háztartásból 57 ellátogatott valamikor egy hipermarketbe. Ezek térnyerése az elmúlt évek során folyamatosan gyorsult, ami számunkra is fontos jel, hiszen a vásárlási szokások határozzák meg azokat az eszközöket és helyeket, amelyekre nekünk is hangsúlyt kell fektetnünk - mind értékesítési, mind marketing szempontból. Nézzük meg, hogyan alakul a helyzet a forgalomból való részesedés alapján. Ehhez fordítsuk figyelő tekintetünket a második ábra felé.
