Képmás, 2001
4. szám
PIACI KORKÉP 3. ABRA: EGY VASARLASRA JUTÓ ÁTLAGOS KÖLTÉS 5460 3300 .uh 920 J 780 | »» | <r if / / / # ^ ß> O Forrós: GfK Hungório Piackutotó Intézet 100 Ft-ból átlagosan 27-et még mindig a hagyományos élelmiszerboltokban költünk el -ennek az oka az, hogy a kereskedők is tudják, hogy mindenki szeret leugrani valamiért a sarki boltokba. A részesedésük viszont folyamatosan csökken, hiszen a közelségen és a megszokottságon kívül másban nem igazán tudnak versenyre kelni a nagy hazai és külföldi tulajdonú láncokkal. A leglátványosabb növekedést a hipermarket kategória mutatta, amely 4 százalékponttal növelte 2000-es részesedését, immár 16%-of birtokolva - beleértve a szupermarketeket és a diszkontokat is. Érdekes lehet még az egyes bolttípusokban az egy vásárlás alatt elköltött forintok mennyisége. Ennek alakulását a 3. sz. ábra mutatja. Látható, hogy a két legmagasabb érték a C+C-khez és a hipermarketekhez tartozik -ez nem is meglepő, hiszen az ide látogatóknak általában többet kell utazniuk, ezért ők nagyobb vásárlásaikat itt intézik el, kihasználva az alacsonyabb árból fakadó előnyöket. A napi apróságokért viszont ők is leugranak a sarokra -ez magyarázza az egyéb élelmiszerboltokban elköltött átlagos, egy látogatásra jutó összeg alacsonyságát. Az adatgyűjtés során a kutatókat az is érdekelte, hogy a hét egyes napjai közül melyek a legkedveltebbek. Az eredmények szerint a péntek és a szombat a legkedveltebb, aki valamilyen nagyobb hipermarket környékén szokott közlekedni, az tisztában van ezzel, ugyanis az ilyen helyeken -hála a hosz- szabb nyitvatartásnak— még este is helyes kis forgalmi dugókat lehet találni. Ennek a jelenségnek szintén van magyarázata, ha vetünk egy pillantást a 4.számú ábrára, amely azt hivatott bemutatni, hogy milyen módon közelíti meg a vásárló az egyes vásárlási helyeket. Mint láthatjuk, a hipermarketek esetében 100-ból majdnem 70-en a saját autójukkal közelítik meg az üzleteket - ez az érték csak a C+C üzleteknél magasabb. A sarki boltokba viszont az emberek 80-85%-a gyalog ugrik le - a maradék 10-15% boltba járási szokásairól pedig nincs adat. Esetleg télen készült a felmérés. Se szeri, se száma a további grafikonoknak, ábráknak, százalékoknak és arányoknak (a GfK alapos munkát végez). Jelen keretek között nem is lehet célunk az, hogy részletes képet nyújtsunk, viszont a cikk végén megemlítenénk egy-két érdekesebb adatot, csupán felsorolásszerűen. Előtte azonban foglaljuk össze nagyon röviden, hogy mit is tudhattunk meg: ♦ A legtöbbet látogatott boltok továbbra is a hagyományos élelmiszerboltok, viszont a forgalomból való részesedésük folyamatosan csökken. ♦ A hipermarketek dinamikus fejlődést mutatnak. A nagyobb vásárlásokat az emberek általában itt intézik el. ♦ Az elkövetkező években valószínűleg a hipermarketek térnyerése folytatódni fog, ez azonban nem jelenti a kisebb boltok végét. Ezek fennmaradnak, de csak azok, amelyek tevékenységükkel illeszkedni tudnak a megváltozott - és folyamatosan változó - környezethez. Végül következzen az, amire mindenki várt: hogyan függ össze a kutya-tulajdonlás a vásárlási szokásokkal. Azok közül, akik hipermarketben, szupermarketben, diszkontban vagy drogériában vásárolnak, kb. 30% rendelkezik kutyával a háztartásában (ugyanez az érték macskával számolva csak 20%). Viszont a kisebb élelmiszerboltokban vásárlóknak már több mint fele egy eb boldog gazdája. Ennek a magyarázata valószínűleg az, hogy ezek a boltok jellemzően minden faluban, kisvárosban megtalálhatóak - ott pedig magasabb a kutyatartók száma. Macskából pedig láthatólag kevesebb van az országban.
