Egri Dohánygyári Híradó, 1997

14. szám

KHHH wmm Füstölgés az Egyesült Államokban Az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi néhány év­ben már kormányzati szintre jutott a dohányzás által felvetett kérdések kezelése. Különösen az utóbbi fél évben gyorsultak fel az események, annak köszönhe­tően, hogy az USA cigarettagyártói, a polgári perekben érintettek jogi képviselői, illetve a közegészségügyi szakemberek között tárgyalások eredményeként egy nagyformátumú egyezség körvonalait sikerült megraj­zolni. Ez a megegyezés alapjául szolgálhat a dohányzással kapcsolatban a jövőben megalkotandó törvényeknek, amelyek a törvényhozásban bonyolódó viták után szület­nek majd meg. A Philip Morris mindvégig konstruktívan, a megegyezésre törekedve vett részt a tárgyalásokon, és e megegyezés érdekében elfogadott olyan majdani in­tézkedéseket is, amelyek érdekeivel ellentétesek, re­mélve, hogy olyan szabályozás születik majd, amely megnyugtatóan zárja le a több évtizedes vitát, és a tole­rancia új korszakát hozza el. Összeállításunkban a határozati javaslat megszületésé­nek körülményeit, annak tartalmát, valamint a róla kiala­kított vállalati és kormányzati állásfoglalásokat ismertetjük. A The Philip Morris Globe című lap 1997. júliusi számából: Az Egyesült Államokban a tárgyalófelek elfogadták a do­hánykérdés rendezését célzó határozati javaslatot Várhatóan hónapokig vitatja majd a felülvizsgálattal megbízott kongresszus azt a történelmi jelentőségű határozati javasatot, amely az amerikai dohányipar és a főállamügyészek, a felperesek ügyvédei és a közegészségügy képviselői között jött létre. A kongresszus két meghallgatást tartott a határozati javaslatról júliusban. Még ha meg is történik a törvény megalkotása, megfi­gyelők szerint szavazásra akkor is csak az év vége felé kerül sor. Ha a határozati javaslat törvényerőre emelkedik, rendezni fog­ja a Medicaid (betegbiztosítás) térítési ügyeit és olyan polgári peres eljárásokat, ahol a felperes nem egy személy, hanem em­berek csoportja. Ahhoz, hogy a határozat törvénnyé váljon, a kongresszusnak el kell fogadnia egy ilyen törvényt, és Clinton el­nöknek alá kell írnia azt. A határozatot támogató dohánygyárak igazgatótanácsainak is jóvá kell hagyniuk a javaslatot. A Philip Morris Companies Inc. igazgatótanácsa június 25-én már megtette ezt. Clinton válaszol A tárgyalásokat mindvégig figyelemmel kísérő Clinton-kor- mányzat meghatározó szerepet játszik minden törvényalkotási folyamat irányításában. Június utolsó hetében a Fehér Ház külön e célra létrehozott munkacsoportja megkezdte a határozati javaslat tanulmányozását, Clinton elnök pedig jelentések szerint 30 napos határidőt szabott ennek elvégzésére és a javaslat- tételre. A Fehér Házban a határozati javaslat június 20-ai bejelentése után egy héttel tartott rendezvényen Clinton elnök „hatalmas ered­ménynek” nevezte a javaslatot, mondván: „Szédületes, mennyire nagy ívű a javasolt határozat”. A javasolt határozatnak az Élelmiszer és Gyógyszer Hivatalra vonatkozó előírásaival kapcso­latban azonban, melyek felruháznák a hatóságot a dohányipar feletti ellenőrzés jogával, az elnök sokkal óvatosabban nyilatko­zott. „Előzetesen annyit mondhatok: nem kívánjuk megbénítani a hatóságnak azt a képességét, hogy megvédje az amerikai népet, márpedig ez kritikus pont. Csupán azt akarom biztosítani, hogy a hatóság képes legyen annak megtételére, ami az állampolgárok egészségének védelméhez szükséges” - mondta Clinton elnök. Amennyiben a határozati javaslat jelen formájában törvény­erőre emelkedne, rendezné a Medicaid (betegbiztosító) térítési igényeit és a dohányipar ellen indított olyan polgári pereket, ame­lyeket felperesek csoportja indított az ipar ellen. A követeléseket külön-külön kellene tárgyalni, és a megítélhető kártérítéseknek is lenne felső határa. Ezen kívül csak a dohánygyárakra vonatkozna a jövőben a magánjogi kártítési kötelezettség, a termesztőkre, reklámozókra, kiskereskedőkre és másokra nem. Új rendelkezések A majdnem három hónapig tartó intenzív tárgyalás során kidol­gozott határozati javaslat új működési és törvényi feltételeket teremtene a dohányipar számára. Azt is jelentené, hogy az ipar a szövetségi kormány és a tagállamok költségvetésébe hozzávető­leg 368,5 milliárd dollárt fizetne be az elkövetkező 25 év során. Ez az összeg az infláció mértéke és a cigarettaeladás változása szerint módosulhat. A pénzből közegészségügyi kiadások fedezhetők, valamint-a tárgyalások résztvevőinek elmondása szerint - felhasználható lenne egy olyan országos egészségbiztosítási program finan­szírozására is, amelyet a biztosítással nem rendelkező amerikai gyermekek számára hoznának létre. Továbbá, a pénzt do­hányzásellenes célokra is felhasználnák, például a leszokást elősegítő programokra. A határozati javaslat szerint a dohányipar­nak és a kereskedőknek új rendelkezések egész sorára kell felkészülniük többek között a marketing, a reklámozás, az értékesítés és a termékkialakítás terén, ideértve a megengedett kátrány- és nikotintartalmat is. A javaslat értelmében három év múlva az Egyesült Államokban a cigaretták kátránytartalma nem haladhatná meg a 12 milligram­mot. Mindezeken felül az FDA-nak joga lenne a dohánytermékek tulajdonságaira vonatkozó előírásokat bevezetni. így például meghatározott szempontok és ellenőrzési eljárások alapján az FDA előírhatja a nikotintartalom csökkentését, bár a megszün­tetését nem, más összetevőket pedig betilthat egy kezdeti, 12 éves időszak során. Ezt követően az FDA meghatározott szempontok és el­lenőrzési eljárások alapján az egészségre károsnak ítélt bárme­lyik összetevőt betilthatja, akár a nikotint is. A javaslat emellett az egész országra kiterjedő korlátozásokat vezetne be a dohányzásra vontkozóan a munkahelyeken és középületekben, illetve közterületen, kivéve az éttermeket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom