Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)

1990-01-01 / 1. szám

* Rejtvény A rejtvényábra fő soraiban orvosi Nobel-dijasok nevét rejtettük el. Megfejtendők a vízsz. 1., 59., valamint a függ. 13. és 16. sorok. Vízszintes: 1. Bakteriológusként kapott Nobel-díjat (zárt betű: I). 14. Szigetcso­port a Földközi-tengeren. 15. Riadó. 16. Halk. 17. Kincset földbe rejt. 18. Rádióközvetítés. 19. Azonos római számok. 20. XVIII. sz-i csilla­gász (Miksa). 22. Te és én. 24. Mutatószó. 25. Több pápa neve volt. 27. Fogoly. 28. Erre a helyre függesztenek. 31. Szintén ne. 32. Találó. 33. XVI. sz-i költő (Ferenc). 34. Én — németül. 35. Tolsztoj személyneve. 36. Női név. 37. Megműveletlen szántóföld. 38. Az ozmium vegyjele. 39. Megtörni, kezessé tenni. 41. Az öröklődő tulajdonságok hordozója. 43. Női név. 44. Belügyminisztérium, röv. 45. Helyrag. 46. Lopakodva megy. 48. Ital azonos nemű hangzói. 49. Északi női név. 51. Várakozott. 53. Valamerre tendál. 56. Asztalos kéziszerszám. 58. Mezőgazdasági munkát végezni. 59. A biológia és a bakteriológia terén kifejtett tevé­kenységéért kapott Nobel-díjat (zárt betű: E). Függőleges: 1. A szén és a bőr vegyjele. 2. Testrész. 3.... iacta est. (A kocka el van vetve). 4. Orvosi munkahely. 5. Csomagolást végző. 6. Levélmintázatű. 7. Segélykérő jel. 8. Népköztársaság, röv. 9. A szén és az alumínium vegyjele. 10. Kossuth-dijas operarendező volt (Gusztáv). 11. A lézer eredeti írásmódja. 12. Líra egynemű hangzói. 13. Nobel-díjas, a tetanusz elleni védőoltás felfedezője (zárt betűk: I, G). 16. A mikroszkópi techni­kában elért eredményeiért kapott Nobel-díjat (zárt betűk: A, L). 17.... az életedet? (Miért nem vigyázol magadra?) 19. Templomi szertartásos szöveg. 21. Kisváros Uruguayban. 23. Elém történő zuhanás. 25. Feles­legesen szónokolna. 26. Japán kikötő. 29. Szilárd meggyőződés. 30. Ólomérc. 34. Szófaj. 36. Folyó Romániában. 37. Út szélén található. 40. Helység Szabolcs-Szatmár megyében. 42. Heves megyei település. 47. A személyénél. 49. Ázsiai ország. 50. Testrész. 52. Szeszes ital. 53. Szov­jet motorkerékpár-márka. 54. Az ENSZ angol neve. 55. ... Ullman (svéd filmszínésznő). 57. Kagyló része! 58. A szkandium vegyjele. Svájc és az idegenforgalom Európa és a világ utazói már a XVIII. században csodálták és le­jegyezték a svájci táj sokszínűségét és az Alpok vad, ámde romantikus szépségét. A XIX. században min­denekelőtt a nagy-britanniai uta­zók voltak azok, akik a szabadidő eltöltésének országaként is felfe­dezték Svájcot, és először mászták meg az Alpok számos csúcsát. A századfordulótól kezdve egészen az első világháborúig a külföldi vendégek aránya a svájci idegen­­forgalomból mintegy 75 %-ot te­hetett ki. 1988-ban a szállodák­ban, motelekben, panziókban és gyógy házakban 35,2 millió ven­dégéjszakát regisztrálhattak; eb­ből 19,5 milliót képviseltek a kül­földi vendégek; 15,7 millió a svájci turisták javára írható. Ehhez még hozzá kell vennünk éppen 40 millió éjszakázást a hét­végi házakban, lakásokban, turis­tatáborokban, ifjúsági szálláso­kon, valamint sátor- és lakókocsi­táborokban. Ez mindösszességé­ben 74,5 millió éjszakát tesz ki. Az idegenforgalom a svájci gaz­daság egy jelentős részét képezi. Mintegy 220 ezer személy közvet­lenül a turizmusban, illetve a ven­dégfogadási ágazatban dolgozik; például a kötélvasutaknál, közle­kedési és utazási irodákban. To­vábbi 130 ezer dolgozó a turiz­mussal erősen összefüggésben lé­vő ágazatban (építészet, élelmi­szeripar, autó- és közlekedési ága­zat) tevékenykedik. A bruttó be­vétel évi 16,9 milliárd frankot tesz ki; másképpen kifejezve, ez Svájc bruttó nemzeti össztermékének 6,5 %-a. A külföldről érkező ven­dégek svájci tartózkodásuk alatt 1988-ban kerek 10,3 milliárd frankot adtak ki. Svájc majd héte­zer szálloda birtokosa, összesen 280 ezer ággyal. Ezen üzemegysé­gek fele még húsz ággyal sem ren­delkezik, és csak mintegy 30 szá­zalékukban van 20 — 50 közötti ágyférőhely. Falusi házaknál és hétvégi lakásokban további 360 ezer ágy áll rendelkezésre. Svájc turisztikai propagandájá­nak magyarországi tévesztéséért a Svájci Idegenforgalmi Iroda bécsi képviselete a felelős, ahol a teljes svájci információs anyag, mint pél­dául prospektusok, beszerezhetők. A cím: Schweizer Verkehrsbüro. Kärtnerstrasse 20. A-1016 Wien, te­lefon: 0043/1/512 74 05. nWHMA Tisztán empirikusan azt már rég­óta tudjuk, hogy a betegeknek műtét után, amilyen hamar csak lehet, lábra kell állniuk. Ezzel ugyanis megrövidítik a gyógyulási szakaszt és megakadályozzák a szövődményeket. Ennek a hatás­nak az oka nemcsak az izomtónus megtartásában és javításában ke­resendő; brit orvosok ugyanis a talpban egy csomó formájú ér­rendszerről megállapították, hogy passzív vérszivattyúként műkö­dik. Valahányszor járás vagy állás közben nyomást gyakorolunk erre a csomóra, ez elősegíti, hogy a vér a láb vénáin visszaszivattyúzódjék a szívbe. Sok olyan eset van azon­ban, amikor a betegnek sokáig nem lehet megengedni a felállást. Amíg így áll a helyzet, újabban a járást mechanikailag szimulálják, mégpedig az andoveri (Anglia) Novamedi cég által kifejlesztett készülékkel. Ez egy pneumatiku­san mozgatott párnából áll, amely a gipszkötés alá tehető, vagy egy­fajta szandállal a lábra kapcsolha­tó. A ritmikusan be- és kikapcsoló szivattyú szimulálja a járás közben normális esetben jelentkező nyo­másváltozásokat a talpon. A ké­szülékkel szerzett első tapasztala­tok igen pozitívak: így a lábsérülé­seket kísérő duzzanatok és fájdal­mak gyorsan csökkennek. Ráadá­sul csökken a vérrögösödés való­színűsége, és más szövődmények­nél is visszaesés tapasztalható. Na­gyon kedvezően hat a készülék azokra a frissen operált betegekre is, akik térd- vagy csípőprotézist kaptak. Amerikai rovarkutatók harcra készülnek a gyilkos méhek ellen: a támadó kedvű rovarok egyre gyakrabban jelentkeznek az Egye­sült Államokban, és pánikot okoz­nak. A mezőgazdasági minisztéri­um sikertelenül próbálja elűzni a rovarokat az USA-ból. Sőt nem­rég Floridában és Kaliforniában is észleltek gyilkos méhrajokat. A kormányzati szervek nem ok nélkül indítottak harcot a gyilkos méhek befészkelődései ellen az USA-ban: eddig 350 ember esett a szúrós kedvű rovarok áldozatául. A gyilkos méhek e fajta afrikai képviselőitől származnak, és labo­ratóriumokban tenyésztették őket. 1956-ban megszökött né­hány ilyen méh, azóta egyre in­kább elterjednek. A szorgalmas európai mézelő méhek veszélyes rokonainak előőrse már Mexikó­ba is eljutott, nem messze az USA- határfolyótól, a Rio Grandétól. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium rovarkutatói 1987 ősze óta harcban állnak a gyilkos méhekkel: az ilyen méhrajok ki­rálynőit megölik, és ártalmatlan királynőkkel pótolják. Ezt a „bio­lógiai sakkjátékot” az amerikai tu­dósok Észak-Mexikóban is foly­tatják — mindenesetre rossz elője­lekkel: a gyilkos méhek sokkal gyorsabban szaporodnak, mint ár­talmatlan rokonaik. Ha az agresszív méheknek sike­rül felülkerekedniük, nemcsak az embereknek kell reszketni tőlük. Sokkal súlyosabb következmé­nyekkel járnak a mezőgazdaságra nézve, ahol a mézelő méhek a nö­vények beporzásáról gondoskod­nak. Ha a szorgalmas európai mé­­heket „afrikanizálják”, azt a méz­gyűjtők munkakedve is megsínyli: a gyilkos méhek nagyon lusták, és elhanyagolják a beporzást. A rovarkutatók azonban elis­merik, harcuknak kevés kilátása van a sikerre, legkésőbb öt év múl­va a nemkívánatos gyilkos méhek az USA egész déli részén megta­lálhatók lesznek. * * * A 6000 tagot számláló amerikai Direct Marketing Association nem ismer hasonló katalógust. A Seventh Generation (Hetedik Nemzedék) összeállítása abból in­dul ki, hogy a kilencvenes évek döntő termékkritériumai: újrafel­­használhatóság, biológiai lebont­­hatóság, felújíthatóság. A katalógusban szerepelnek pl.: háztartási prések konzervdo­bozok számára, biológiailag le­bontható szemeteszsákok és egy­szer használható pelenkák, nap­fénnyel feltölthető elemek, nap­energiával működtetett készülé­kek, ólom, kloroform, kadmium és radon kimutatására szolgáló tesztkészülékek. Sokat foglalko­zik a katalógus a vízzel, pl.: taka­rékberendezésekkel a zuhany, a mosdókagyló és a toalett számára, valamint víztisztítókkal. Kínál hulladék papírból készült írópa­pírt, és mindent, ami a természet termékeiből a háztartás számára előállítható, pl.: mosó- és tisztító­­szereket, kozmetikumokat. A Seventh Generation elneve­zés az irokéz indiánok hagyomá­nyából származik: a törzsfőnökök kötelesek voltak átgondolni utasí­tásaik következményeit a követ­kező hét nemzedékre. * * * A lányok általában jobban ír­nak, mint a fiúk, nem a genetikai különbség miatt, hanem mert a nyelvi szaktárgyakban jobban ösz­tönzik őket. Erre a véleményre ju­tott a nevelési eredményeket érté­kelő nemzetközi szövetség, öt kontinens 43 563 iskolai munkája megtekintése után. A szövetség, amely Stockholmban székel, 40 ország kutatóintézeteivel műkö­dik együtt. Alan Purves, az alba­­nyi (New York állam) egyetem tagja azt mondta, a 14 államban végzett ötéves munka eredménye azt mutatja, a lányokat a legtöbb társadalomban inkább írásra ösz­tönzik, míg a fiúknál nagyobb súlyt helyeznek a matematikára és a természettudományokra. Ezen­kívül a nyelveket legtöbbször nők oktatják. » » » Az 1989. január 20-a óta hiva­talban lévő új amerikai kormány — a parlamenti képviselők tudo­mása szerint — lehetővé akarja tenni egy magánüzemeltetésű űrállomás létesítését, vagy egysze­rű költségvetési előterjesztéssel, vagy egy törvényjavaslat útján. A gazdasági minisztérium eddigi po­litikai vezetősége is támogatta ezt az eljárást. — Mi a különbség egy itthoni és egy afrikai vadászat között? — kérdetik a híres vadásztól, aki nemrég érkezett haza Afrikából. — Nálunk, ha a vadász nem ta­lálja el a szarvast, a szarvas elsza­lad, Afrikában, ha nem találjuk el az oroszlánt, akkor mi szaladunk. * * * * * — Ez a váza az ókori Rómából való. Az ára 2000 dollár — mond­ja a múzeumban az idegenvezető. — Jó sok pénzük lehetett azok­nak a régi rómaiaknak — jegyzi meg az egyik turista. * * * — Voltál már olyan helyzetben, hogy sok ember előtt kellett be­szélned? — Igen, egyszer előfordult ve­lem. — És mit mondtál? — Ártatlan vagyok! * * * Az amerikai népszámlálási bi­zottságjárja az országot. Valahol a Sziklás-hegység közepén kopog­tatnak egy tanya ajtaján. — Jó napot! Az elnök küldött bennünket, mert tudni akarja, hány ember él az Egyesült Álla­mokban. — Felesleges volt ezért ilyen messzire eljönniük, hiszen ezt én sem tudom — mondja a farmer. * * * Önnek mennyi időre lenne szüksége ahhoz, hogy megtanulja a kínai nyelvet? — kérdezi az új­ságíró az egyetemi tanártól. — Mintegy öt évre... Ugyanerre a kérdésre ugyanott egy docens ezt válaszolja: — Intenzív tanulás esetén há­rom évre. Humor Végül egy negyedéves hallgató válasza: Ez attól függ, mikor lesz a vizsga... * * * — Amikor látta, hogy valaki le­lép maga előtt a járdáról az úttest­re, használnia kellett volna a kür­töt — mondja a rendőr a kezdő ve­zetőnek, aki elgázolt egy járóke­lőt. — Tudom, de nem akartam őt megijeszteni... * * * — Ejnye, gyerekek! Barátok nem szoktak verekedni! — Mi nem vagyunk barátok, testvérek vagyunk! — Mondja szomszéd, ha maga ennyit iszik, hogy tud másnap dol­gozni? — Nem tudom, még nem pró­báltam meg. * * * — Már tizenöt éve dolgozom itt — mondja a beosztott a főnöknek —, ezért szeretném megkérni, hogy emelje a fizetésemet. — De hiszen már többször emeltük a fizetését! — Akkor elnézést kérek, de én ezt nem tudtam, a feleségem egy­szer sem mondta. * * * — Nem ajánlanám, hogy olyan sok tengeri rákot fogyasszon — mondja a házigazda a vendégnek. — Te jó isten, talán nem friss? — Dehogynem, de én is szeret­ném megkóstolni. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: GAZSÓ LÁSZLÓ Kiadja: a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre: 27,60 forint Fényszedés, tördelés: Népújság Nyomás: Primo Print Felelős vezető: NÉMETH ANDRÁS •* ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom