Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1990-01-01 / 1. szám
* Rejtvény A rejtvényábra fő soraiban orvosi Nobel-dijasok nevét rejtettük el. Megfejtendők a vízsz. 1., 59., valamint a függ. 13. és 16. sorok. Vízszintes: 1. Bakteriológusként kapott Nobel-díjat (zárt betű: I). 14. Szigetcsoport a Földközi-tengeren. 15. Riadó. 16. Halk. 17. Kincset földbe rejt. 18. Rádióközvetítés. 19. Azonos római számok. 20. XVIII. sz-i csillagász (Miksa). 22. Te és én. 24. Mutatószó. 25. Több pápa neve volt. 27. Fogoly. 28. Erre a helyre függesztenek. 31. Szintén ne. 32. Találó. 33. XVI. sz-i költő (Ferenc). 34. Én — németül. 35. Tolsztoj személyneve. 36. Női név. 37. Megműveletlen szántóföld. 38. Az ozmium vegyjele. 39. Megtörni, kezessé tenni. 41. Az öröklődő tulajdonságok hordozója. 43. Női név. 44. Belügyminisztérium, röv. 45. Helyrag. 46. Lopakodva megy. 48. Ital azonos nemű hangzói. 49. Északi női név. 51. Várakozott. 53. Valamerre tendál. 56. Asztalos kéziszerszám. 58. Mezőgazdasági munkát végezni. 59. A biológia és a bakteriológia terén kifejtett tevékenységéért kapott Nobel-díjat (zárt betű: E). Függőleges: 1. A szén és a bőr vegyjele. 2. Testrész. 3.... iacta est. (A kocka el van vetve). 4. Orvosi munkahely. 5. Csomagolást végző. 6. Levélmintázatű. 7. Segélykérő jel. 8. Népköztársaság, röv. 9. A szén és az alumínium vegyjele. 10. Kossuth-dijas operarendező volt (Gusztáv). 11. A lézer eredeti írásmódja. 12. Líra egynemű hangzói. 13. Nobel-díjas, a tetanusz elleni védőoltás felfedezője (zárt betűk: I, G). 16. A mikroszkópi technikában elért eredményeiért kapott Nobel-díjat (zárt betűk: A, L). 17.... az életedet? (Miért nem vigyázol magadra?) 19. Templomi szertartásos szöveg. 21. Kisváros Uruguayban. 23. Elém történő zuhanás. 25. Feleslegesen szónokolna. 26. Japán kikötő. 29. Szilárd meggyőződés. 30. Ólomérc. 34. Szófaj. 36. Folyó Romániában. 37. Út szélén található. 40. Helység Szabolcs-Szatmár megyében. 42. Heves megyei település. 47. A személyénél. 49. Ázsiai ország. 50. Testrész. 52. Szeszes ital. 53. Szovjet motorkerékpár-márka. 54. Az ENSZ angol neve. 55. ... Ullman (svéd filmszínésznő). 57. Kagyló része! 58. A szkandium vegyjele. Svájc és az idegenforgalom Európa és a világ utazói már a XVIII. században csodálták és lejegyezték a svájci táj sokszínűségét és az Alpok vad, ámde romantikus szépségét. A XIX. században mindenekelőtt a nagy-britanniai utazók voltak azok, akik a szabadidő eltöltésének országaként is felfedezték Svájcot, és először mászták meg az Alpok számos csúcsát. A századfordulótól kezdve egészen az első világháborúig a külföldi vendégek aránya a svájci idegenforgalomból mintegy 75 %-ot tehetett ki. 1988-ban a szállodákban, motelekben, panziókban és gyógy házakban 35,2 millió vendégéjszakát regisztrálhattak; ebből 19,5 milliót képviseltek a külföldi vendégek; 15,7 millió a svájci turisták javára írható. Ehhez még hozzá kell vennünk éppen 40 millió éjszakázást a hétvégi házakban, lakásokban, turistatáborokban, ifjúsági szállásokon, valamint sátor- és lakókocsitáborokban. Ez mindösszességében 74,5 millió éjszakát tesz ki. Az idegenforgalom a svájci gazdaság egy jelentős részét képezi. Mintegy 220 ezer személy közvetlenül a turizmusban, illetve a vendégfogadási ágazatban dolgozik; például a kötélvasutaknál, közlekedési és utazási irodákban. További 130 ezer dolgozó a turizmussal erősen összefüggésben lévő ágazatban (építészet, élelmiszeripar, autó- és közlekedési ágazat) tevékenykedik. A bruttó bevétel évi 16,9 milliárd frankot tesz ki; másképpen kifejezve, ez Svájc bruttó nemzeti össztermékének 6,5 %-a. A külföldről érkező vendégek svájci tartózkodásuk alatt 1988-ban kerek 10,3 milliárd frankot adtak ki. Svájc majd hétezer szálloda birtokosa, összesen 280 ezer ággyal. Ezen üzemegységek fele még húsz ággyal sem rendelkezik, és csak mintegy 30 százalékukban van 20 — 50 közötti ágyférőhely. Falusi házaknál és hétvégi lakásokban további 360 ezer ágy áll rendelkezésre. Svájc turisztikai propagandájának magyarországi tévesztéséért a Svájci Idegenforgalmi Iroda bécsi képviselete a felelős, ahol a teljes svájci információs anyag, mint például prospektusok, beszerezhetők. A cím: Schweizer Verkehrsbüro. Kärtnerstrasse 20. A-1016 Wien, telefon: 0043/1/512 74 05. nWHMA Tisztán empirikusan azt már régóta tudjuk, hogy a betegeknek műtét után, amilyen hamar csak lehet, lábra kell állniuk. Ezzel ugyanis megrövidítik a gyógyulási szakaszt és megakadályozzák a szövődményeket. Ennek a hatásnak az oka nemcsak az izomtónus megtartásában és javításában keresendő; brit orvosok ugyanis a talpban egy csomó formájú érrendszerről megállapították, hogy passzív vérszivattyúként működik. Valahányszor járás vagy állás közben nyomást gyakorolunk erre a csomóra, ez elősegíti, hogy a vér a láb vénáin visszaszivattyúzódjék a szívbe. Sok olyan eset van azonban, amikor a betegnek sokáig nem lehet megengedni a felállást. Amíg így áll a helyzet, újabban a járást mechanikailag szimulálják, mégpedig az andoveri (Anglia) Novamedi cég által kifejlesztett készülékkel. Ez egy pneumatikusan mozgatott párnából áll, amely a gipszkötés alá tehető, vagy egyfajta szandállal a lábra kapcsolható. A ritmikusan be- és kikapcsoló szivattyú szimulálja a járás közben normális esetben jelentkező nyomásváltozásokat a talpon. A készülékkel szerzett első tapasztalatok igen pozitívak: így a lábsérüléseket kísérő duzzanatok és fájdalmak gyorsan csökkennek. Ráadásul csökken a vérrögösödés valószínűsége, és más szövődményeknél is visszaesés tapasztalható. Nagyon kedvezően hat a készülék azokra a frissen operált betegekre is, akik térd- vagy csípőprotézist kaptak. Amerikai rovarkutatók harcra készülnek a gyilkos méhek ellen: a támadó kedvű rovarok egyre gyakrabban jelentkeznek az Egyesült Államokban, és pánikot okoznak. A mezőgazdasági minisztérium sikertelenül próbálja elűzni a rovarokat az USA-ból. Sőt nemrég Floridában és Kaliforniában is észleltek gyilkos méhrajokat. A kormányzati szervek nem ok nélkül indítottak harcot a gyilkos méhek befészkelődései ellen az USA-ban: eddig 350 ember esett a szúrós kedvű rovarok áldozatául. A gyilkos méhek e fajta afrikai képviselőitől származnak, és laboratóriumokban tenyésztették őket. 1956-ban megszökött néhány ilyen méh, azóta egyre inkább elterjednek. A szorgalmas európai mézelő méhek veszélyes rokonainak előőrse már Mexikóba is eljutott, nem messze az USA- határfolyótól, a Rio Grandétól. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium rovarkutatói 1987 ősze óta harcban állnak a gyilkos méhekkel: az ilyen méhrajok királynőit megölik, és ártalmatlan királynőkkel pótolják. Ezt a „biológiai sakkjátékot” az amerikai tudósok Észak-Mexikóban is folytatják — mindenesetre rossz előjelekkel: a gyilkos méhek sokkal gyorsabban szaporodnak, mint ártalmatlan rokonaik. Ha az agresszív méheknek sikerül felülkerekedniük, nemcsak az embereknek kell reszketni tőlük. Sokkal súlyosabb következményekkel járnak a mezőgazdaságra nézve, ahol a mézelő méhek a növények beporzásáról gondoskodnak. Ha a szorgalmas európai méheket „afrikanizálják”, azt a mézgyűjtők munkakedve is megsínyli: a gyilkos méhek nagyon lusták, és elhanyagolják a beporzást. A rovarkutatók azonban elismerik, harcuknak kevés kilátása van a sikerre, legkésőbb öt év múlva a nemkívánatos gyilkos méhek az USA egész déli részén megtalálhatók lesznek. * * * A 6000 tagot számláló amerikai Direct Marketing Association nem ismer hasonló katalógust. A Seventh Generation (Hetedik Nemzedék) összeállítása abból indul ki, hogy a kilencvenes évek döntő termékkritériumai: újrafelhasználhatóság, biológiai lebonthatóság, felújíthatóság. A katalógusban szerepelnek pl.: háztartási prések konzervdobozok számára, biológiailag lebontható szemeteszsákok és egyszer használható pelenkák, napfénnyel feltölthető elemek, napenergiával működtetett készülékek, ólom, kloroform, kadmium és radon kimutatására szolgáló tesztkészülékek. Sokat foglalkozik a katalógus a vízzel, pl.: takarékberendezésekkel a zuhany, a mosdókagyló és a toalett számára, valamint víztisztítókkal. Kínál hulladék papírból készült írópapírt, és mindent, ami a természet termékeiből a háztartás számára előállítható, pl.: mosó- és tisztítószereket, kozmetikumokat. A Seventh Generation elnevezés az irokéz indiánok hagyományából származik: a törzsfőnökök kötelesek voltak átgondolni utasításaik következményeit a következő hét nemzedékre. * * * A lányok általában jobban írnak, mint a fiúk, nem a genetikai különbség miatt, hanem mert a nyelvi szaktárgyakban jobban ösztönzik őket. Erre a véleményre jutott a nevelési eredményeket értékelő nemzetközi szövetség, öt kontinens 43 563 iskolai munkája megtekintése után. A szövetség, amely Stockholmban székel, 40 ország kutatóintézeteivel működik együtt. Alan Purves, az albanyi (New York állam) egyetem tagja azt mondta, a 14 államban végzett ötéves munka eredménye azt mutatja, a lányokat a legtöbb társadalomban inkább írásra ösztönzik, míg a fiúknál nagyobb súlyt helyeznek a matematikára és a természettudományokra. Ezenkívül a nyelveket legtöbbször nők oktatják. » » » Az 1989. január 20-a óta hivatalban lévő új amerikai kormány — a parlamenti képviselők tudomása szerint — lehetővé akarja tenni egy magánüzemeltetésű űrállomás létesítését, vagy egyszerű költségvetési előterjesztéssel, vagy egy törvényjavaslat útján. A gazdasági minisztérium eddigi politikai vezetősége is támogatta ezt az eljárást. — Mi a különbség egy itthoni és egy afrikai vadászat között? — kérdetik a híres vadásztól, aki nemrég érkezett haza Afrikából. — Nálunk, ha a vadász nem találja el a szarvast, a szarvas elszalad, Afrikában, ha nem találjuk el az oroszlánt, akkor mi szaladunk. * * * * * — Ez a váza az ókori Rómából való. Az ára 2000 dollár — mondja a múzeumban az idegenvezető. — Jó sok pénzük lehetett azoknak a régi rómaiaknak — jegyzi meg az egyik turista. * * * — Voltál már olyan helyzetben, hogy sok ember előtt kellett beszélned? — Igen, egyszer előfordult velem. — És mit mondtál? — Ártatlan vagyok! * * * Az amerikai népszámlálási bizottságjárja az országot. Valahol a Sziklás-hegység közepén kopogtatnak egy tanya ajtaján. — Jó napot! Az elnök küldött bennünket, mert tudni akarja, hány ember él az Egyesült Államokban. — Felesleges volt ezért ilyen messzire eljönniük, hiszen ezt én sem tudom — mondja a farmer. * * * Önnek mennyi időre lenne szüksége ahhoz, hogy megtanulja a kínai nyelvet? — kérdezi az újságíró az egyetemi tanártól. — Mintegy öt évre... Ugyanerre a kérdésre ugyanott egy docens ezt válaszolja: — Intenzív tanulás esetén három évre. Humor Végül egy negyedéves hallgató válasza: Ez attól függ, mikor lesz a vizsga... * * * — Amikor látta, hogy valaki lelép maga előtt a járdáról az úttestre, használnia kellett volna a kürtöt — mondja a rendőr a kezdő vezetőnek, aki elgázolt egy járókelőt. — Tudom, de nem akartam őt megijeszteni... * * * — Ejnye, gyerekek! Barátok nem szoktak verekedni! — Mi nem vagyunk barátok, testvérek vagyunk! — Mondja szomszéd, ha maga ennyit iszik, hogy tud másnap dolgozni? — Nem tudom, még nem próbáltam meg. * * * — Már tizenöt éve dolgozom itt — mondja a beosztott a főnöknek —, ezért szeretném megkérni, hogy emelje a fizetésemet. — De hiszen már többször emeltük a fizetését! — Akkor elnézést kérek, de én ezt nem tudtam, a feleségem egyszer sem mondta. * * * — Nem ajánlanám, hogy olyan sok tengeri rákot fogyasszon — mondja a házigazda a vendégnek. — Te jó isten, talán nem friss? — Dehogynem, de én is szeretném megkóstolni. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: GAZSÓ LÁSZLÓ Kiadja: a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre: 27,60 forint Fényszedés, tördelés: Népújság Nyomás: Primo Print Felelős vezető: NÉMETH ANDRÁS •* ♦