Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1990-02-01 / 2. szám
Összegzés — előretekintéssel Termékeink minősége Az Egri Dohánygyár 1989. évi gazdasági-gazdálkodási tevékenysége sikeres. Ezt bizonyítja, hogy maradéktalanul kielégítettük a fogyasztók igényeit, a vállalati tevékenység színvonala, eredményessége nőtt, emelkedett a dolgozók jövedelmi színvonala, és szélesedett a vállalat vállalkozói tevékenysége. Az év folyamán a filterescigaretta-termelés 6.393,7 millió darab volt, ami 170,7 millió darabbal magasabb a programban előirányzottnál. Ebből a túlgyártásból 11 millió darab a licenctermékekből adódik. Hazai cigarettáink közül jelentősebb túlgyártás a Sopianae, a Helikon 100, az Agria és Fecske cigarettáknál van. Exporttermelésünk is sikeresnek mondható, cigarettából 149 rendszer, az adó- és árrendszer feltételeihez való alkalmazkodás optimális módját is. 1989-ben új jövedelemszabályozás keretei között működött a vállalat. Fontos feladat volt, hogy a keresetek kiáramlása csak olyan mértékben történjen meg, amelyre az éves hozzáadottérték adómentességet biztosít. Ugyanakkor a dolgozókkal szembeni kötelezettsége a vállalatnak, hogy az adómentes lehetőségeket maximálisan kihasználja. A termelési feladatok teljesítése csak az anyagellátás állandó és egyenletes biztosításával oldható meg. Az importbeszerzési devizakeret a külföldi árak emelkedésével nem tart lépést, így az már az év III. negyedévének végén kimerült. Szerencsére — még ha drágábmásrészt állandó tárolási gondot, többszöri anyagmozgatási feladatot jelentett. Ez óhatatlanul növelte az anyagok minőségi romlásának veszélyét. A vállalat életében fontos változás volt a több évtizede jól működő, de egy ideje formálissá vált szocialista brigádmozgalom pozitív vonásainak továbbvitele, a DH-körök megalakítására ösztönözte a kollektívákat. Összességében az Egri Dohánygyár sikeresen oldotta meg feladatait, eredményesen gazdálkodott, és jó alapot teremtett a további évek tevékenységéhez. A vállalat 1990. évi tevékenységének eredményét, a vállalat mérleg szerinti nyereségét úgy fogalmazhatjuk meg, hogy 1990-ben minimális célként kell kitűzni az A MÉM Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály az Egri Dohánygyárat 1989. január 1-jétől a „kiváló minőségbiztosító rendszert működtető élelmiszer-előállító” hatósági kategóriába sorolta. A besorolást követően a hatósági ellenőrző munka módosult, a hatósági ellenőrzés és a kapcsolódó hatósági mintavétel minimálisra „a” minőségi fokozatú cigaretta „b” minőségi fokozatú cigaretta „c” minőségi fokozatú cigaretta összes termék : csökkent, mivel a vállalati minőség-ellenőrzés vonatkozó adatai az országos számítógépes adatfeldolgozó rendszerbe kerültek, és a hatóság a vállalati minőségellenőrző szervezetet mintegy akkreditálta. 1989. évben termékeink minősége kedvezően alakult, amit a minőségmutató értékek és a külső ellenőrző szervek tapasztalatai igazolnak. 1989 1988 3,85 3,86 3,83 3,83 3,84 3,82 3,84 3,83 A minőségmutatók alakulása a következő: millió darabot, filterrúdból 42 millió darabot exportáltunk. A szivartermelés 14,5 millió darabra alakult, az előirányzott 14 millió darabbal szemben. Gazdasági feladatainkat a tervezett 960 fős létszámmal oldottuk meg. Termelékenységi mutatónk 2,7 %-kal magasabb ä programtól. A dohányanyag-megtakarítás éves viszonylatban mintegy 170 tonna, melynek értéke 35 millió forint. A termelési feladatok mennyiségi, termék-összetételbeli és minőségi teljesítése mellett meg kell találni a gazdasági szabályozóban is, de — devizavásárlással tudtuk biztosítani a termeléshez szükséges anyagokat. így viszont a tőkésimport-anyagoknál csaknem másfeles árral kell számolnunk. Az előző évekhez hasonlóan gondot okozott a tőkés importból származó anyagok időbeni biztosítása, amely anyagok körére még nem terjedt ki az importliberalizáció. A beszerzés bizonytalanságai indokolják — de csak részben — a magas készletszintet. Ez az egész éven áthúzódó probléma egyrészt finanszírozási gondokat okozott, amely csak magas hitelállománynyal, ennek következtében magas bankköltséggel volt megoldható, 1989. éves eredményünket, ami várhatóan 210 millió forint lesz. A közgazdasági szabályozók, termékeink fogyasztási adótételeinek változása, valamint a különböző anyagoknál bekövetkező árváltozások ismeretében fogjuk a vállalati tervet elkészíteni. Az már a jelenlegi számítások alapján is látszik, hogy 10 százalékos bérnövekedéshez mintegy 270 millió forintos vállalati nyereség elérésére lesz szükség. Ennek elérését kell megcéloznunk, bár e kérdésben konkrét részleteket most még nem lehet felsorolni. A bázishoz viszonyítva a minőségmutató gyakorlatilag nem változott. A „c” minőségi fokozatba tartozó cigarettáknál kismértékben csökkentek a kihullási és kitöltési hibák. A ragasztási hibák száma nem változott, de a korábbi évekhez viszonyítva már 1988-ban is csökkenés figyelhető meg. Készárukizárásra 1989-ben három alkalommal került sor Sopianae és Helikon cigarettáknál, szegélyragasztási hiba miatt. A megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásoktól 1989. évben nem érkezett minőségi reklamáció. Az Élei-Parányi konyhakert Ételeink akkor a legízletesebbek, ha friss fűszernövényeket teszünk bele. Igaz, most már a piacon vagy a zöldségesboltokban is árusítanak fűszernövényeket, mégis azt kell mondani, hogy a legízesebb, legillatosabb az a fűszer, amit frissen szedünk le. Ezért érdemes némi gondot fordítani a fűszernövények házi termesztésére. Már hallom is az ellenvetést! Könnyű annak, aki családi házban lakik és van egy kiskertje, vagy rendelkezik hobbitelekkel. A fűszernövényeket nemcsak kertben lehet megtermelni. Nem kell lemondania a friss, házilag termesztett fűszerekrűl annak sem, aki városi lakótelepen lakik. Ablakláda vagy balkonláda, esetleg néhány virágcserép megoldja a gondot. Mert a fűszernövényekből nem kell sokat vetni vagy ültetni, hiszen kevés kell belőle az ételbe. Másfél méteres ablakládában meg lehet termelni egy négyfős család számára a legfontosabb fűszereket. Ablak- vagy erkélyládában csak egyéves, azaz tavasztól őszig élő és szedhető fűszernövényeket érdemes termelni, mert az évelők nem viselik el a ládában a téli hideget, és kipusztulnak. Az egynyári növények közül is azokat részesítsük előnyben, amelyek nem nőnek túl magasra, mert ezek sok helyet foglalnak el. A magról termelhetők magját vegyesen szórva vessük, a palántázandókat egyesével ültessük. így csinos, változatos ablakládánk lesz. A kapor az egyik legfontosabb fűszer. Friss zöldjét nem nélkülözhetjük, ha kovászos uborkát készítünk, de a főzelékekhez is használjuk. Magja gyorsan és könnyen kikel. Minthogy a fiatal növény a legízesebb, ezért célszerű a nyár folyamán 3-4 hetes időközökben többször is vetni. Ügyszólván nélkülözhetetlen a petrezselyem zöldje. Sokszor boszszankodnak a háziasszonyok, amikor drága pénzt kell egy kis csokorért adni, vagy éppen elfeledkeznek a bevásárláskor erről a szerény segédanyagról. Kora tavasszal ez is vethető magról, de érdemesebb egy vékony gyökeret ültetni a ládába, mert ez gyorsabban hajt levágható zöldet. A legtöbb zöldet a mohafodrozatú fajta hozza. A metélőhagyma összevágott zöldje ételre szórva, vajas kenyérhez, körözötthöz adagolva remek ízesítő. Magról vethető, de tövet is ültethetünk a ládába. A majoránna az igényes fűszerezők növénye. Magját március közepén cserépbe ajánlatos vetni. A kikelt palántákat április végén ültethetjük ki a ládába. A bazsalikomot ugyancsak palántaként ültethetjük. A palánta nevelése hasonlóan történik, mint a majoránnáé. Érdekes, új ízeket vihetünk a család étrendjébe. A cseresznyepaprika is beillik a fűszerek sorába. Ezt is palántázni kell. Piros bogyóit sok ételhez fel tudjuk használni, de tarkítja, színesíti is a ládánkat. Hogyan kezdjünk hozzá? Deszkából vagy műanyagból készült ládára van szükség, melynek fontos tulajdonsága, hogy az alján lyuk van a felesleges nedvesség elvezetésére. A ládát napos vagy félárnyékos helyre tegyük, és töltsük meg jó minőségű, de nem túl trágyás földdel. A trágyás föld ugyanis igen erős növekedésre serkenti a növényeket, ami a bennük lévő illóolajok, zamatanyagok rovására megy. A magvakat úgy vessük el, hogy felettük 2 cm talajréteg legyen. Á palántákat 4-5 leveles korukban ültessük át a ládába. Ha lehet, védjük a ládában lévő növényeket éjszakánként a hideg ellen fóliatakarással május közepéig, így erőteljesebben fejlődnek, és előbb lesz szedhető fűszerünk. Az ápolás a továbbiakban a rendszeres öntözésből és gyomlálásból áll. Ha a növények túl sűrűn keltek, akkor ritkítsuk, hogy ne nyomják el egymást. A fűszereket legjobb közvetlenül a főzés megkezdése előtt leszedni. A fölösleget tüllzacskóban meleg, de nem napsütötte helyen (így aromáját jobban megőrzi) megszánthatjuk, vagy a fagyasztóba tehetjük, hogy télen is legyen fűszerünk. A friss fűszert főzés közben, a szárítódat vagy fagyasztottat inkább a kész ételhez adjuk hozzá. miszer-vizsgáló Intézet 1989. évet értékelő minőségügyi jelentésének főbb megállapításai a következők: „A dohányipar termékeinek minőségi színvonala meghaladja a hazai előállítású élelmiszeripari termékekét. A dohányipari ágazaton belül az Egri Dohánygyár termékeinek minősége a dohányipari átlagot meghaladja. A kifogásolási arány 1988-ban 0,9 % volt, 1989-ben az ellenőrző hálózatban vizsgált 179 tétel között minőséghibás nem fordult elő, ezért hatósági intézkedésre nem került sor. A gyár termékeinek minőségi színvonala és a hatósági kifogásolási arány alapján a kiváló minőségbiztosító rendszer feltételeinek 1989. évben eleget tett. A Központi Minőség-ellenőrző Laboratórium által megvizsgált 66 tételből három tétel nem felelt meg a szabvány előírásainak. Ez a kifogásolási arány megegyezik az 1988. évi értékkel. A kifogásolás két esetben magas főfüstösszetétel, egy esetben pedig kihullási hiba miatt történt. A Philip Morris késztermékjelentése alapján 1989. november hónappal bezáróan a súlyozott átlagpontszám 648, kismértékben növekedett az 1988. évihez képest. A beérkező dohányok minősége 1989. évben a korábbi időszakhoz hasonló, lényeges javulás vagy romlás nem tapasztalható. 1989-ben összesen 1601 bála, 77202 kg dohányanyagot kifogásoltunk meg — mely a beérkező szállítmányok 2,3 %-a —, elsősorban osztályszerűtlenség és frakció-összetétel miatt. A segédanyagok minőségével kapcsolatban 1989-ben is elég sok probléma merült fel. Főleg a magasabb minőségi kategóriába tartozó, illetve a licenccigarettákhoz használt burkolok, fejzárók esetében került sor minőségi kifogásolásra. A beérkező menynyiségek 4,1 %-át kifogásoltuk meg, elsősorban grafikai elcsúszás, vágási hiba, illetve színdifferencia miatt. DOHÁNYGYÁR 3
