Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9. szám
Egészségünkért Üj eljárás A városi ember is tudja, hogy mennyi baja-gondja van a mezőgazdaságnak a kártevők elleni harc terén. Az is közismert, hogy a mérgek, amelyek a kultúrnövényekre támadó különféle kórok és élőlények elleni szerek, nem csak használnak, hanem ártanak is: elszennyezik a vizeket, sőt még olyanok is akadnak, amelyek beépülnek a terményekbe és ezzel a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. Ezért terjedt el a biológiai védekezés. Felfedeztek például egy bacilust — a bacilus thüringiensist —, amely a dohány és a paradicsom növény védelmét kiválóan ellátja. Ennek érdekében nagy mennyiségben tenyésztik, az ültetvényekre permetezik és így elpusztítják e két kultúrnövény kártevőit. Belga tudósok azonban úgy vélekedtek, hogy sokkal kevesebb munkával megoldható e kérdés. Egyszerűen csak ennek a kis élőlénynek a tulajdonságaira van szükség a sikerhez. Más szóval: képessé kell tenni a dohány. és paradicsomnövényt, hogy ugyanazt tudják, mint ez a bacilus. És ezt meg is oldották a géntechnológiával. A szóban forgó mikroorganizmus génjét beépítették a dohány- és paradicsomnövénybe, ezzel képessé teszik arra, amit a thüringiensist bacilus „tud.” Az élet minden területén, de különösen az élelmiszeriparban rendkívül fontos és nagy figyelmet kell fordítani a személyi higiéniára. Az előző számban részletesen beszéltünk a kezekről és ápolásáról, most essen szó a lábápolásról. Általában háttérbe szorul, még akkor is, ha érezzük a lábak fáradtságát, ami nagymértékben befolyásolja közérzetünket. Az első és legfontosabb követelmény a tisztaság, mivel a cipő, zokni, harisnya nem tudja megvédeni teljesen az utca vagy padló szennyeződéseitől. A mindennapi lábmosásnál arra nagyon kell ügyelni, hogy az ujjak közét szárazra töröljük. Ez azért fontos, mert a nedves bőrfelület gyorsan kipállik és az a bőrgombáknak jó táptalaja. A gombásodás 1989-ben immár negyedik alkalommal adott otthont Heves megye székhelye a nyugdíjasok országos találkozójának. Hagyománnyá vált, hogy a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa társadalmi munkásokkal bonyolítja le a közel 30 000 embert megmozgató eseményt. Így kerültünk mi is a rendező csapatba, nem tudván, hogy mire vállalkozunk. Szilvási Péterrel vállalkoztunk arra, hogy több száz autóbuszt megpróbáljuk a völgyben lehetőleg legkisebb helyen elhelyezni. Augusztus 5-én, mert ekkor került sor a találkozó megrendezésére, már a kora reggeli órákban a munkásőrségtől kapott rádiókkal felfegyverkezve, rendező jelvénnyel a mellünkön, vártuk a rohamot. A kezdet az nem fenyegetett semmi megoldhatatlannal bennünket, hiszen nagyszerűen beparkoltunk jó pár autóbuszt, még büszkék is voltunk magunkra A roham azonban a Dobó téri események befejezése után következett. A több száz autóbusszal már szinte megoldhatatlan feladat elé állíelkerülése végett az uszodában, munkahelyi zuhanyozókban ajánlatos saját gumipapucsot viselni. Ezzel esetleg életre szóló kellemetlen meglepetéstől kímélhetjük meg magunkat. A láb egyéb megbetegedéseinek forrása az egyoldalú igénybevétel. A túl szűk, kényelmetlen, magas ,sarkú cipő feleslegesen fárasztja a lábat, míg az állómunkát végzők jobban ki vannak téve a lábizmok elfáradásának és különböző kellemetlen tüneteknek, mint például a térd vagy boka remegésének, a lábujjak folyamatos, görcsös kapaszkodó mozdulata, a vádli izmaitották a rendezőket és a rendőrséget. Még a jobb sorsra érdemes lovaspálya is autóbuszokkal volt zsúfolásig megtöltve. Miután az autóbuszokkal megküzdöttünk, nem kisebb feladat várt ránk, mint sem a rengeteg érdeklődő kérdésekre kellett válaszolni. Kérdések között akadtak olyanok, amelyekre nem igen állt módunkban válaszolni. Pl. egy fekete ruhás, fejkendős néniké kérdezte a következőt: „Drága gyerekeim, nem láttátok a tenkieket és az erdőtelkieket? — A válaszunk természetesen az volt, hogy nem ismerjük őket. Legnagyobb megdöbbenésünkre azt válaszolta, hogy én sem.” Vagy a méltóságából mitsem vesztett nyugdíjas katonatiszt fenyegető szavai — miután a busznak nem tudtunk parkolót biztosítani — „Csak gyertek be a seregbe, majd becsukatlak benneteket.” Ebben a meggyőződésében még harnak merevsége. Legalább a munkahelyén viseljen mindenki kényelmes állást és mozgást engedő lábbelit. Az ülőfoglalkozásúafcnak sem mindegy, hogy egész nap rájuk melegszik-e á divatos csizma, vagy jó közérzettel töltik el napjukat. Mindenkinek szüksége van néhány olyan percre naponta, amikor egész lábuk lassan és természetesen mozog. A legősibb kozmetikai szert, a szabad levegőn végzett mozgást még ma sem lehet pótolni semmivel. A lábak felfrissítésére szolgál a kissé divatjamúlt, de hatásos lábfürdő, mely a hi_ sány kacajunk sem rendi tét. te meg. Mindezek ellenére zökkenőmentesen zajlottak az események, amelynek során a nyugdíjasok Ki mit tudja, az Évgyűrűk Szövetkezet Ki mit tudja, valamint a tombola jelentette a fő eseményt. Jó volt látni, ahogy önfeledten szórakoztak az ország különböző részéből idelátogató idősebb honfitársaink. Azt hiszem, hogy az egri pincés gazdáknak sem volt miért panaszkodni, hiszen az idelátogatók többsége megkóstolta az egri hegyvidék nedűit. Volt azonban ahol a felsőtárkányi forrás vizével is találkoztak, igaz, hogy literét 100 Ft-ért adták, és azt mondták rá, hogy Egri Leányka. A vígassághoz hozzájárult még udvarunk karbantartójának, Gyulának nagyszerű és virtuóz hegedűjátéka. Igaz, hogy őt elsősorban a nagyotdeg és meleg víz egyszerű váltogatása, ami kiegészíthető PED lábápolókkal. A láb kozmetikájának fontos része a sarok ápolása. A bőrkemányedés folyamatos képződését nem kerülhetjük el —, ez természetes jelenség. Kaphatók különböző anyagból készült dörzsölőeszközök, amelyekkel legalább havonta egyszer a bőrkeményedés élettelen felső rétegét eltávolíthatjuk. A ledörzsölés utána friss bőrfelületet krémezzük be. , Lényeges a lábkörmök folyamatos gondozása is. A túl hosszú körmök járás közben fájdalmat okozhatnak. A szűk cipő viselése esetében a körömlemez behajlik, kétoldalt bevágódik a húsba, de bele is nőhet. Hetente érdemes megvizsgálni körmeinket, és ha szükséges, vágjuk le. halló készülékkel idelátogatók vették körül. A kellemes idő és a jó program az esti órákban vetett véget a nyugdíjasok találkozójának, akik közül nagyos sokan abban a reményben búcsúztak a várostól, hogy egészségben megérhetik az 5. jubileumi találkozót. Mi, rendezők, úgy értékeltük a programot, hogy jól sikerült, és mindenki kifejezte azt a szándékát ,hogy a jövőben is szívesen vállalkozik társadalmi munkára, hiszen látta azoknak az embereknek a hálás tekintetét, akiknek évente csak ez az egy alkalom adódik, hogy önfeledten szórakozzon és kikapcsolódjon. Abban bízunk, hogy a Szépasszony-völgy kereskedői nem ezt az egy alkalmat ragadják meg a meggazdagodásra, hiszen áraik csillagászatiak voltak ezen a rendezvényen is. Abban a reményben váltunk el egymástól, hogy a jövőben is lehetővé teszik anyagi lehetőségeink, és Heves megye üzemeinek támogatásai a nyugdíjas-találkozó megrendezését. Egy nap a nyugdíjasokkal A dohányt a magvetéstől a betakarításig számos kórokozó és kártevő támadhatja meg. A fertőzés, illetve az állati kártevők megjelenése és nagyméretű elszaporodása sok esetben komoly károsodást, ezen keresztül jelentős terméscsökkenést és minőségi romlást okozhat. Különösen növekvő károsodással találkozunk akkor, ha egy időben ugyanazon a helyen több kórokozó jelentkezik, illetve az időjárási viszonyok ideális körülményeket biztosítanak a kártevők vagy betegségek gyors elszaporodásának. Ha ezeket a tényezőket még a helytelenül vagy későn végzett növényápolási munkák is segítik, a károsodás katasztrofális méretű lehet. _ Palántakorban, vagy a fejlődés későbbi szakaszában megjelenő elváltozások, foltosodások nemcsak kórokozóktól vagy kártevőktől származhatnak, hanem külső körülményektől is. A dohány életműködése csak akkor zavartalan, ha a környezeti tényezők a fejlődéshez kedvező feltételeket biztosítanak. A dohánynövényben a legnagyobb kárt a fertőző betege ségek okozzák. Okozói : — gombák, — baktériumok és — vírusok. A palántabetegségek között régóta ismert veszedelmes betegség a palántadőlés, a tőfekély, a fekete gyökérrothadás, a nyálkás rothadás. A utóbbi években jelent meg a dohány legveszedelmesebb gombabetegsége a do-A dohány betegségei hányperonoszp&ra, mely a melegágyakban és a szántóföldön egyaránt igen nagy kárt okozhat. A kórokozó obiigát parazita, ezért csak élő növényeken tud fennmaradni. A palántanevelés egész ideje alatt a csíraállapottól az ültetésre kész palántáig minden fejlődési stádiumban fertőzheti a növényt. A betegség tünete fiatal palántáknál a levelek sárgulásával kezdődik. A színváltozással egy időben kialakul a kezdetben fehér, majd kékesfehér, végül kékes-szürke penészgyep, mely a levél fonákjának túlnyomó részét, vagy teljes egészét elboríthatja. Intenzív fertőzésnél a palánták levelei elfonnyadnak és összeesnek. Szántóföldre a betegség a fertőzött, de a lappangási idő miatt tünetmentes palántákkal, vagy levegőfertőzés útján kerülhet. A dohányperonoszpóra szántóföldi megjelenésének első tünete általában a levelek színén látható. A gomba által megtámadott Leveleken kezdetben kicsi, majd mind nagyobb, 10—15 mm átmérőt meghaladó úgynevezett „olajfoltok” keletkeznek, melyek 1—2 nap alatt megsárgulnak. Ezzel egy időben a levélfonákon kialakul a penészgyep, mely a konidiumtartók és a konídiumok tömege. A beteg levélszövet megbámul, majd elhalás után berepedezik, végül kiesik a levélből. Ha a kórokozó a levél főerét vagy oldalerét támadja meg, akkor a levél torzul. A gombabetegségek ellen a palántaágyi és szántóföldi védekezést elsősorban a preventív védelemre kell alapozni. Ennék érdekében biztosítani kell a melegágyak általános higiéniáját, szántóföldön pedig a helyes vetésforgót, a korai ültetést, a növényvédelmi utakat, a megfelelő sor- és növénytávolságot, az ültetvény rendszeres ellenőrzését. A gombabetegségeken kívül a baktériumos dohányvész is okoz egyes években jelentős kárt. Melegágyakban legkorábban 4—5 leveles palántákon észlelhető a betegség. A fertőzés első látható jele halványzöld 5—15 mm átmérőjű kör alakú foltok alakjában tűnik fel, mlynek középpontjában tűszúrásnyi barna elhalás látható. Ha a klimatikus tényezők kedvezőek, akkor a foltok kiterjednek, összeolvadnak, ami a palánta jelentős felületét elfoglalhatja. Szántóföldön a kiültetés után néhány hét múlva jelentkezik, melyért elsősorban a fertőzött palánták a felelősek. A betegség párás, meleg időjárás esetén gyorsan terjed és jelentős károkat okoz. A védekezés legsikeresebb módja a megelőzés. Ennek érdekében a gombabetegségek elleni preventív védekezés szabályait itt is szigorúan be kell tartani. A különböző vírusok jelentős csoportot képviselnek a dohánybetegségek táborában. A palántaágyakban csak ritkán látható 1—1 levélen vírus okozta foltosodás, vagy szövetelhalás, ezzel szemben a szántóföldön a növényfejlődésnek minden fázisában megtalálható károsításuk, nemegyszer igen súlyos tünetekkel. A legelterjedtebb vírusbetegség a dohánymozaik. A megbetegedett növények levelein világosabb zöld, vagy sárgás-zöld színű, márványos foltok jelennek meg. A beteg helyeken a levélszövet lassabban fejlődik az egészséges részeknél, melynek következtében a levelek fodrosak, hólyagosak lesznek, sőt erőteljes fertőzésnél deformálódnak. A korai fertőzések általában palántakorban kezdődnek, de a tünetek csak a kiültetés után lesznek láthatók Hazai viszonyaink között a második legelterjedtebb vírusbetegség a gyűrűs vírus. A jellegzetes kórkép a leveleken gyűrű alakban megjelenő, kivilágosodó foltok, melyek elhalnak és fehér vagy barna színűre beszáradnak. A betegség elsősorban az alj- és derékleveleken jelentkezik, csak ritkán terjed a hegylevelekre. A növényi nedvvel és a mag útján való könnyű terjedés miatt kiterjedt fertőzést okozhat. Gyakran előforduló megbetegedés a vírusos fehérfoltosság. Okozója a burgonya Y mozaik. A dohány levelén elszórtan, vagy sűrűn egymás mellett apró, kerek vagy szabálytalan alakú fehér foltokat okoz. A fertőzésforrás a burgonya, ahonnan elsősorban a levéltetvek közvetítésével, másodsorban mechanikai úton zajlik le a fertőzés. Néhány év óta ismert hazánkban a dohány érbarnulás vírusa, amit a burgonya Y vírusának egyik törzse okoz. A betegség általában július elején válik láthatóvá, A levél fonákjának vizsgálatakor jól láthatóvá válik a főéren és az oldalereken végighúzódó, kezdetben világosbarna, később sötétbarna csíkoltság Az Y vírus fő terjesztője a levéltetű, de növény nedvvel is könnyen átvihető. Az Y-vírussal egy időben jelent meg a levélfodrosodás. A tünetek észlelése után 10— 14 nap múlva a növény elszárad. A betegség csak kisebb területeket érintett hazánkban, de gyors és totális pusztítása miatt nagy veszélyt jelent, mert a talaj útján is terjed. DOHÁNYGYÁR 3
