Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9. szám
♦ Fejlesztési feladatok a szakképzésben Ma a középfokú képzés és a hozzá egyre szervesebben kapcsolódó szakoktatás korszerűsítése világszerte az oktatási rendszer fejlesztésének centrumában található. A fejlettebb országokban általában egyidejűleg zajlik a szakképzés integrálódása a közoktatási rendszerbe, valamint a gazdaság és oktatás közötti közeledés a középfokú szakoktatásban. A tisztán pedagógiai megközelítés hiányosságai imára egyértelművé tették, hogy a szakképzés korszerűsítése során az oktatás társadalmi-gazdasági meghatározottsága nem csupán általában, hanem rendkívül konkrét módon érvényesül. Az oktatási törvény megjelenése óta a középfokú szakoktatás hazánkban is szervesen kötődik az oktatási rendszerhez, a fejlesztésben érdekeltek széles köre vehet részt aktívan a tartalmi, szervezeti és irányításbeli megújulásban. Napjainkban különösen kiéleződik egy új ellentmondás, amely a magyar gazdaság fejlesztésének igénye és az emberi erőforrás hiányosságai között feszül. Ennek felszámolására született az a szakképzési koncepció, amely az eddigi mennyiségi igényekkel szemben elsősorban a minőségi igényeket kívánja érvényesíteni. Így a vállalati önállóság kibontakozásával a technológiák differenciáltságával együtt előtérbe került, hogy a szakképzés rugalmasan, sok irányú és különféle érdekek szerint feleljen meg a gazdaság igényeinek. A jelenleg oktatott szakmák közül nem csupán az új technológiákhoz kötődő tevékenységeket rendszerező foglalkozások hiányoznak, hanem a mai szakképzés tananyagából is hiányoznak a korszerű gyártási rendszerekkel kapcsolatos műszaki eredmények. A beruházások visszafogásán túl a szakképzés helyzetének tartós rosszabbodása következett be az iskolafenntartó tanácsok erőforrásainak csökkenése, valamint az eszközfejlesztés, -felújítás alacsony színvonala miatt. Ezen az oktatásban érdekelt vállalatok sem tudnak lényegesen segíteni. Az elégtelen fenntartási és működési költségek alapvetően korlátozzák a nevelés-oktatás hatékonyságát. Így a demográfiai hullám átvonulása idején számottevő a tanteremhiány, sok a szükségtanterem, rendkívül magas létszámú osztályokat kell indítani. Különösen nagy gondot okoz, hogy elavult, műszakilag értéktelen az iskolák szerszámgépparkja, nincs igazán megoldva a gépek, berendezések felújítása. A ráfordítások hiányával összefüggő és redkívül kritikus terület a szakképzésben tanulók könyvellátása is. Különösen nagy pótolnivalója van a szakképzés oktatáselméletének a tankönyvek esetében, ahol a terjedelem, grafika. szövegelemzés, szerkesztés szempontjait a tankönyvírók felé meggyőző módon kellene közvetíteni. Ennek érdekében indokolt lenne, hogy a szakmai fejlesztésben létrejöjjön egy igényes koordináció, melynek segítségével célszerű volna országos érvénnyel meghatározni a tantervfejlesztés fő irányait, valamint tantervelméleti kutatásokat végezni, a helyi fejlesztési törekvéseket értékelni, a szakképzésben folyó kísérletek eredményeit közreadni. A tartalmi korszerűsítéshez elengedhetetlen az oktatáshoz szükséges gépek és műszerek beszerzése, a meglévők felújítása és karbantartása, a tanműhelyi kapacitások észszerű bővítése. Adókedvezményekkel, az ösztönzési és elvonási rendszerek célirányos megváltoztatásával kellene a vállalatokat ösztönözni arra, hogy támogassák a szakképzési beruházásokat, tartsanak fenn szakképző intézményeket. Az igy létrejövő alapok — az elvonási rendszer megváltoztatása esetén — kiegészíthetik, illetve megteremthetik az iskolai önfejlesztés feltételeit. Ha a csavar kioldása nehezen megy: — A csavarhúzó fejét hevítsük fel a lehető legforróbbra és így kezdjünk a kicsavaráshoz. — Cseppentsünk a nehezen mozgó csavarfejre néhány csepp hidrogén-peroxid oldatot. Hagyjuk néhány percig hatni. Hogy a csavarhúzó ne csúszszon le a csavarról: — Dörzsöljük be a hegyét krétával. Ha a csavar elrozsdásodott: — Egy olyan kendőt vagy szivacsot csavarjunk köré, amit előzőleg szénsavas üdítőitalba mártottunk. — Néhány csepp szalmiákszesz is oldja a rozsdát. — Mielőtt összecsavarozzuk a szükséges dolgokat, tekerjük körbe cérnával és vazelinnel óvjuk a rozsdától. Ha egy csavar meglazul: — Ha a háztartási gépeken vagy eszközökön a fémcsavarok meglazulnak, a csavar meghúzása előtt Néhány jó tanács! cseppentsünk egy kevés Sell-lakkot közvetlenül a csavarfej alá. Nem fog többé kilazulni. Hogyan óvjuk szerszámainkat a rozsdától? — A szerszámos ládába helyezzünk egy darab faszenet, krétát, vagy néhány molyirtó golyót, hogy azok lekössék a nedvességet. — Használt, fényüket vesztett ollók és más szerszámok visszanyerik fényüket, ha a következő oldattal bedörzsöljük: egy csésze gittet elkeverünk forró vízzel, hozzáöntünk két kanál ecetet és egy evőkanál sót. Utána a szerszámot leöblítjük és áttöröljük. Folttisztitás Vörösborfolt — Azonnal hintsük meg sóval, kevés citromlevet csepegtessünk rá, majd langyos vízzel mossuk ki. Ha a folt meglátszik, áztassuk nyers tejbe és langyos vízzel mossuk ki. — Fehér abroszból, ágyneműből hypóval vehetjük ki a vörösbor foltját. Ha kissé meglátszik, erős napon szárítsuk meg a ruhaneműt. Vérfolt — Forró mosóporos vízzel mossuk ki, amelybe néhány csepp szalmiákot tettünk. — Ha friss a vérfolt, sós hideg vízzel moshatjuk ki. Ha régi a folt: fele víz, fele denaturált szesz keverékével távolíthatjuk el. — öntsünk langyos vízbe kevés szalmiákszeszt, ebben az oldatban áztassuk majd dörzsöljük a vérfoltos ruhaneműt. Három jeles alváskutató: az olasz Giuseppe Scornaieghi, az amerikai Marcus H. Boulvare és az angol lan Robin szerint a horkolásból következtetni lehet az ember jellemére. Aki torokból horkol, mintha gargalizálna, az belső bizonytalanságoktól gyötrődik. A fütyürészve horkoló érzelemgazdag ember, a horkolás közben üvöltésszerű hangokat hallató agresszív, aki szakaszosan horkantva húzza a lóbőrt, szinte biztos, hogy őszintétlen és zárkózott. Hogy mennyi igaz ebből az 4 DOHÁNYGYÁR Horkolásmeglepő magyarázattal elméletből, azt döntsék el az arra hivatottak. Az viszont igaz, hogy akárhogy is horkol valaki, horkolása a közös hálószobában zavarja a házastársat. Annyira zavarhatja, hogy az USA bíróságain elfogadják válóoknak. Annak tartja a horkolásban érdekelt három alváskutató is, bár az ő magyarázatuk meglepőbb. Számos férfit és nőt meghallgatva ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a szerelmi házasság első évében a férj vagy a feleség észre sem veszi, ha horkol a párja. Csak akkor kezdi zavarni a horkolás, amikor múlóban a szerelem, megromlott a kapcsolat, s már ébren is sokszor terhére van a másik. Persze, ez az elmélet új, még nincs kellőképpen megalapozva. De ha nagyon zavar valaki horkolása, azért azon érdemes eltöprengeni, hogy biztos csak a horkolásban van-e a hiba. A Waldorf-pedagógia az óvodai nevelésben A Wáldorf-módszer elindítója és alapítója a stuttgarti WALDORF—ASTORIA cigaretta- és dohánygyár igazgatója: Emil Molt. ő kérte fel Rudolf Steinert, hogy szervezzen meg a dohánygyári munkások gyermekei számára jól működő, gyermekcentrikus pedagógiai intézményt. Innen gyökerezik tehát az orvosok, pedagógusok és pszichológusok által kimunkált, következetes nevelési rendszer, amely a porosz típusú oktatással és szüntelen fegyelmezéssel szemben az egyéniséggé válást, az önálló gondolkodást és a képességek felismerését, fejlesztését tartja a legfontosabbnak. Röviden tehát a Waldorfmódszer lényege, hogy akár óvodás, akár iskolás a kisgyermek, erezze magát a lehető legjobban saját bőrében, s tapasztalatai azt sugalmazzák neki, hogy valamit tudni, megtanulni, megtapasztalni nagyon nagy öröm (és semmiképpen sem kényszer). A világ pedig tele van a kisgyermek számára felfedezésre, megismerésre méltó csodálatos dolgokkal. Biztonságban élni, meghitt hangulatban, derűs, nyugodt légkörben nevelkedni minden kisgyermek számára öröm. A hivatást szerető óvónő számára pedig az jelenti a legnagyobb örömet, ha gyermekeit sikerül önálló gondolkodásra, egymás iránti odafigyelésre, a természet szeretetére, a művészetek befogadására, kreatív játékra, önálló személyiséggé fejlődésre ösztönözni, nevelni. A gyermekközpontú, demokratikus szellemű, Waldorf-pedagógiát követő óvodák száma egyre növekszik a világban. Az NSZK-,ban, Svájcban, Ausztriában, Angliában, Spanyolországban és Olaszországban már elismert és népszerűvé vált Waldorfmódszer pedagógus és pszichológus követői bejárják a világot, hogy másokat is megismertessenek a módszer alapvető céljaival, elveivel, törekvéseivel és pozitív hatásaival. Hazánkban a Waldorf-módszer legjobb ismerője és lelkes híve Vekerdy Tamás pszichológus. Mint ismeretes 1989. januárja óta — a Vitalis Egyesület égisze alatt — már működik Solymáron az ország első „Waldorf-óvodája.” Az a véleményem, hogy a mi óvodánkban — ha arra nem is kapunk ösztönzést a gyár vezetői részéről, hogy új és hasonlóan kiváló módszer felfedezői és kimunkálói legyünk — arra mindenképpen törekedni kell, hogy a méltán világhírű Waldorf-pedagógia jobb megismerői, követői, lehetőségeinkhez képest # alkalmazói lehessünk. Ennek megvalósulása nemcsak a gyár vezetőinek, dolgozóinak és óvónőinek, hanem elsősorban az itt nevelésben és oktatásban részesülő kisgyermekeknek az érdeke. Pappné R adocsai Katalin óvónő « t
