Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-08-01 / 8. szám
HÀNïG' AZ EG KI DOHÁNYGYÁR LAPJA XVIII. évfolyam, 8. szám ARA: 3,30 FORINT 1989. augusztus hó I. féléves gazdálkodásunkról 1989. I. fél évben tendenciaszerűen a terv időarányos részét teljesítettük, ugyanakkor gazdasági-gazdálkodási tevékenységünket az állandóan változó termelési és szabályozási feltételekhez, körülményekhez való gyors, és — szándékunk szerint — alkotó alkalmazkodás jellemezte. A cigarettatermelési feladatot összességében teljesítette a vállalat. Jelentősebb eltérés a gyártmányszerkezetben a licencgyártmányok termelési elmaradása. Az elmaradás oka egyrészt a 100 mm-es gyártóvonal kapacitáshiánya, másrészt a tőkés importból származó anyagok késedelmes beérkezése volt. A licengyártmányok mintegy 46 millió db-os lemaradása következtében a gyártmánycsoportban a programot mindössze 93,3%-os szinten tudtuk teljesíteni. A cigarettatermelés teljes volumenének egyensúlyát a Fecske és a fsz. Symphonia gyártmányok jelentős túlgyártása állította helyre. Exportcélokra 65 millió db cigaretta készült, ennek jelentős részét még nem tudtuk értékesíteni. Különös gond, hogy éppen a több éve kötött exportszerződésünk teljesíthetősége bizonytalan, a vevő ország politikai-katonai helyzete miatt. Éppen ezért különös jelentősége maradt a továbbiakban is az exportpiacok felkutatásának és minél jobb kihasználásának. A szivarágazat 7,4 millió db termék kiszállítását végezte el. A gyártási fázisban 8,2 millió db volt a termelés. Ez meghaladja az I. féléves programot. A túlteljesítés oka, hogy az ágazat vezetése felkészült az év végére várható szivarboríték-vágási bérmunka előrelátható többletfeladataira, és így előzi meg az akkori termeléskiesést. A tárgyalt időszakban a gyártmányfejlesztési munkát egy új termék (Fehér Helikon) piacrabocsátása, és két új termék kialakításának munkálatai jellemzik. A filtergyártás a saját igények kielégítésén túl exportra gyártott 42 millió db acetátfiltert, az írószerszövetkezet részére 4 millió db filctollbetétet és a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár részére bérmunkában 4 millió db kombinált filterrudat. Az 1989. évi létszámgazdálkodást lényegesen befolyásoló tényező volt — a tervezett létszám tartása mellett —, hogy az évet 987 fős létszámmal indítottuk. A létszámcsökkenés az I. fél évben lassabb volt, a tervezettnél. Az I. fél éves átlaglétszám 970 fő és így a II. fél évre marad a tervezett átlagos létszámra való beállás. Biztató jelenség, hogy a június 30-i féléves záró (napi) létszám 942 fő. Ahhoz, hogy a 960 fős átlaglétszám éves szinten biztosítható legyen, a II. fél évben 950 fő lehet az átlagos létszám. Erre reális esélyünk van. A tervezett létszám betartásának legfontosabb indoka a valószínűsíthető termeléscsökkenés mellett az is még, hogy a tervben rögzített átlagbérfejlesztés csak akkor biztosítható, ha a tervezettet megközelítő létszámra tudunk beállni. Célszerű átmenetileg továbbra is fenntartani a létszámfelvételi zárlatot (ezt minden egyes létszámfelvétel igazgatói szintű egyedi elbírálásaként célszerű értelmezni). Az éves tervezett létszám túllépésére akkor kerülhet sor, ha a vállalat olyan termelési feladat teljesítésére fordítja a többletlétszámot, amely megtermeli a részére kifizetett többletbér hozzáadott értékfedezetét. Bérgazdálkodásunk kiegyensúlyozottnak mondható. A bázishoz mért jelentős túlteljesítési arány legfőbb indoka, hogy ebben az évben már január 1-jétől foganatosított a vállalat alapbéremelést, míg tavaly csak később kerülhetett erre sor. A kifizetett bértömeg nem éri el az éves szinten tervezett Összeg felét, Ennek oka, a II. negyedévre lényegesen visszafogott mozgóbérkeret, amit a vállalati nyereség I. negyedéves alacsony szintje indokolt. A féléves mérlegben kimutatott viszonylag magas eredmény tette lehetővé, hogy a III. negyedévre újra magas prémiumkereteket lehessen kitűzni. Beruházási tevékenységünk az éves tervben rögzítettnél magasabb összeget igényelt. Ennek oka, a beruházási program módosulása és az, hogy a beruházási terv forrásigényeinek felmérésekor nem számoltunk a kocsányvonali rekonstrukció hitelének esedékes törlesztőrészletével. Az I. fél év folyamán kifizetett beruházásra fordított összeg (AFA nélkül) 16,7 millió Ft volt. Ez nem tartalmazza a 13 millió Ft-os hiteltörlesztést. A fenntartási munkák program szerint folynak. Az anyagbiztosítás, anyaggazdálkodás terén állandó gondként jelentke'ik a rendkívül magas kés? ietszint. A beszerzések — akár belföldről. akár importról legyen is szó — bizonytalansága, az import-liberalizálás megindulása mellett is az engedélyezési procedúra, a magyar valuta újabb leértékelésének állandó veszélye jelentős készletezési kényszert jelent a vállalat számára, nemcsak a költségek kímélése, hanem a termelés biztonsága érdekében is. A vállalat pénzgazdálkodását az egész időszakban jelentkező likviditási gond jellemezte. A magas készletek finanszírozását csak jelentős mértékű hitellel tudtuk megoldani. A hitelek mértékének növekedése mellett a hitelek kamatlába is növekszik. A vállalati eredmény az 1. fél év végén 80,5 millió Ft-ot ért el. Ez jelentősen több, mint a tervezett. Az eltérés legnagyobb tételei a következők voltak : — dohányanyagktg. csökkenése +47,2 millió Ft, — árváltozás hatása —27 millió Ft, — az értékesített mennyiség elmaradása a tervtől —12,8 millió Ft, — a IV. 1-i ikészletértékvált. hatása +11,5 millió Ft, — lízingdíjak alacsonyabb szintje +5,6 millió Ft, — gyártási és csomagolási anyagok költségének csökkenése +7 millió Ft. A vállalati nyereség I. fél évben elért szintje, számításba véve a II. fél évre várható nyereséget — hacsak valami drasztikus változás nem következik be az általunk használt anyagok árszínvonalában — magában hordozza egy, a tervezettet meghaladó éves nyereség elérésének lehetőségét, aminek velejárója lehet égy, a tervezettet meghaladó bértömegnövekmény megvalósítása is. Az év második felében e lehetőség realizálása a cél. Államalapítók A források minden kétséget kizáróan arra utalnak, hogy Géza fejedelem sok harcot vívott, s kemény csatákban keze „embervértől lett szennyes", Géza 26 esztendős fejedelemsége alatt szinte egyetlen külföldi hadjáratot sem vesztett, akkor kikkel és hol küzdött? A válasz egyúttal a magyar állam kialakulásának egyik legdöntőbb mozzanatát is magában foglalja. Erős részhatalmak jöttek létre az országban, amelyek súlyosan beárnyékolták a fejedelem központi hatalmát. Géza e tartományurak ellen fordította fegyverét. 973-ban elküldte követeit az öreg Ottó császárhoz, s kérte térítő papok küldését. A magyar küldöttség megnyerte a császár jóindulatú támogatását és Bruno verdeni püspök vezetésével nyugati térítő papokat küldött. Géza fejedelem maga is, családjával együtt megkeresztelkedett, s elrendelte, hogy népe is hajtsa fejét keresztvíz alá. Sok jel arra utal, hogy a magyar fejedelmi sereget behívott német lovagok szervezték és irányították, a katonák pedig az egyszerű szabadokból álltak. Géza fejedelem hozzá hű, korszerűen felfegyverzett sereget hozott létre, és megszállta az ország stratégiailag fontos pontjait. Géza fejedelem korában kedvezően alakult a nemzetközi helyzet, ezért erejét a központi hatalom kiépítésére fordíthatta. Géza fejedelem korától beszélhetünk magyar diplomáciáról. Amikor Géza fejedelem 997-ben meghalt, Koppány vezér haddal tört fiára, Istvánra. A Szent István legendákból ismert e pogánylázadás, mely a kereszténység ellen tört. Koppány a fejedelmi széket követelte magának az özvegy Sarolttal együtt és István életére tört. Megkezdődött a csata, mindkét részen vitézül folyt a viadal, István vezér nyerte meg. Koppány testét négyfelé vágatta, az esztergomi, a veszprémi, a győri és erdélyi kapura szögeztette ki intő példaként. Hasonló sorsra jutott később a Maros-vidék nagy hatalmú ura, Ajtony, majd az erdélyi Gyula is behódolt Istvánnak. A győzelem után István 1000-ben királlyá koronáztatta magát. Hatalmának anyagi alapját a királyi birtok és a lázadó vezérektől elvett birtok biztosította. István király vérségi egységek helyett területi alapon szervezte meg az államot, s ennek érdekében létrehozta az úgynevezett királyi vármegyéket. Az új társadalmi rend bevezetése igen sok nehézséggel járt. Ezt mutatják az első király törvényei. Magántulajdon, egyház, keresztény szertartás, ezek a nagy többség számára idegen volt. A nehézségeket jól szemlélteti az a szigor, amellyel például a keresztény szokásokat igyekeztek elterjeszteni. Előírták, hogy vasárnap senki ne dolgozzék, hanem mindenki menjen templomba. István király két törvénykönyve sokat elárul a korabeli társadalomról, például a szabadok és a rabszolgák közötti különbség, vagy ugyanannak a bűntettnek a büntetése is más mértékű aszerint, hogy a király katonájáról van-e szó, vagy egyszerű közszabadról. István király törvényeivel és fegyveres kíséretével, ispánjainak és püspökeinek a segítségévet próbálta az új társadalmi rendet meggyökereztetni. Ugyanakkor mindent megtett azért is, hogy az ország függetlenségét megvéd je. István király nemcsak megteremtette a feudális államot, hanem meg is védte. Augusztus 20-án joggal emlékezünk történelmünk egyik legnagyobb alakjára, Szent Istvánra. Elkészült... Cjabb jelentős területtel növekedett vállalatunk saját raktározási területe. A Berva-völgyben épült raktártelepen biztonságosan, rendezetten, költségek nélkül sok értékes anyagot tudunk tárolni, melyek a folyamatos termeléshez elengedhetetlenül szükségesek.
