Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
A vállalati szakszervezeti testület újraválasztása (Folytatás az 1. oldalról) Bakai Sándorné azon véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi helyzetben a szakszervezet elsődleges feladata az érdekvédelem. A szakszervezeti munka megújulását egy folyamatnak tekintik, ebben az esetben szervezeti és tartalmi munka változtatásáról van szó. Az a cél, hogy az alapszervezetekkel egyetértésben közmegegyezésre jussanak. Szabó Béla hozzászólásában kiemelte a szakszervezeti mozgalomnak azt a fontos feladatát, mely: — a gazdasági csomagterv és következményeinek kivédésében ; — a bérreform kérdésében; — a nyugdíjak reálértékének megőrzésében; — a szociális védőháló kiterjesztésében van. Ezek után szólt a bizalmi testület tartalmas együttműködéséről. Kiemelte a gyár szociális helyzetét. Igen nagyra értékelte azt a nyitottságot, ami a dohánygyár kollektívájára jellemző. Megköszönte azt a segítséget, amelyet a vállalat nyújt a — igen színvonalas — vendégek fogadásában, rendezvények tartásában. Továbbiakban arra biztatta a testületet, hogy képviseljék a dolgozók érdekeit, legyen az gyáron belül, vagy lakókörzetben. Hallatni kell a szavukat, hogy a döntésekben a tagság véleménye érvényesüljön. Molnár Jenő, gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettes reagált minden gazdasági vezetést érintő felszólalásra. Annak a véleményének adott hangot, hogy azok a formaváltozások, amelyek a testület és a gazdasági vezetés munkájában jelentkeznek, megfelelő kontaktust fognak kialakítani. Nem zárkóznak el a jogos igényektől. És az ily módon kialakult munkamódszer remélhetőleg továbbra is gyümölcsöző lesz. 2. napirendként a vállalati szakszervezeti tanács és küldötteinek jelölésére került sor. A jelölőbizottság elnöke, Mérai István ismertette, hogy az elbeszélgetések alapján az alábbi személyekre érkezett be javaslat: Elnök személyére: Veres Jánosné Szarvas Aladár Csörgő Józsefné Titkár személyére : Bódi Lászlóné Bessenyei Lajos Tagokra: Sebéné Studer Judit Komóczi Mihály Mészárosné Képes Margit Lombosiné Kovács Anna Szilágyi Lajosné Fiser Istvánné Csanády István Bata János dr. Ites István Skovrán. Ákos Fajim Jánosné Szvb-elnök : Bartók Péterné Küldöttek : Antal Sándorné Veres Jánosné Csanády István Bessenyei Lajos Bódi Lászlóné Sebéné Studer Judit Csörgő Józsefné és Bessenyei Lajos kérte a testületet, hogy tekintsenek el a jelölésüktől, mivel a szakszervezeti tanácsnak tagjai lettek, mint főbizalmiak, és ilyen minőségben részt tudnak venni a testület munkájában. Dr. Ites István szintén kérte, hogy tekintsenek el a jelölésétől, mivel elfoglaltsága miatt nem tud eleget tenni a tagsággal járó követelményeknek. A kéréseket a testület elfogadta. Egyetértett abban, hogy a szavazólistára az alábbi személyek kerüljenek fel: Vszt-elnök : Veres Jánosné Vszt-titkár: Bódi Lászlóné Vszt-tagok: Sebéné Studer Judit Komóczi Mihály Mészárosné Képes Margit Lombosiné Kovács Anna Szilágyi Lajosné Fiser Istvánné Csanády István Bata János Skovrán Ákos Fajka Jánosné Számvizsgáló bizottság elnöke: Bartók Péterné. Küldöttek: Antal Sándorné Veres Jánosné Csanády István Bessenyei Lajos Bódi Lászlóné Sebéné Studer Judit 1989. június 12-i bizalmi testületi ülésen ismertetésre került a szavazás eredménye, mely szerint: Vszt elnöke: Veres Jánosné Vszt-titkár: Bódi Lászlóné Vszt tagjai: Fiser Istvánné Lombosiné Kovács Anna Szilágyi Lajosné Mészárosné Képes Margit Csanády István Sebéné Studer Judit Faj ka Jánosné Bata János Skovrán Ákos Szvb-elnök: Bartók Péterné Küldöttek: Antal Sándorné Veres Jánosné Csanády István Bessenyei Lajos Bódi Lászlóné Sebéné Studer Judit A választással összefüggésben elhangzott egy-két hozzászólásban, hogy néhányan visszaléptek, nem vállalták a megmérettetést, nem volt többes jelölés, így nem biztos, hogy minden esetben azok a személyek kerültek be a testületbe, akiket a tagság akart. Az ülés keretén belül továbbiakban megvitatásra került az ÉDOSZ alapszabály-tervezete, valamint az ÉDOSZ megyei szövetségéhez való csatlakozás. Az ÉDOSZ Megyei Szövetséghez való csatlakozás igen élénk vitát váltott ki. Végül is a testület úgy döntött, hogy erre a kérdésre a későbbiek folyamán visszatér, amikor kifejti végső álláspontját. Könyvtárunk ajánlata Graham Green: Az isztambuli vonat Európa, 1988 Graham Green 1932-ben megjelent regényében a nemzetközi pályaudvarokon búcsúzkodó, bőröndökkel siető, vonatra ugró emberek soknyelvű forgatagából választja ki szereplőit. Az isztambuli vonat útvonala: Ostende — Köln—Bées — Belgrád — Isztambul, átszeli egész Európát, mégis az első-, másod- és harmadosztályú utasok zárt világot alkotnak: hosszú napokat töltenek kényszerű együttlétben. Ez a klasszikus alaphelyzet a kerete a filmszerű vágásokkal fölvillantott sorsoknak: a kóristalány állandó munka és szerelem reményében indul az ismeretlen városba, az alkoholista és leszbikus újságírónő élete nagy riportjáért ugrik a mozgó vonatra, a bécsi rablógyilkos a rendőrség elől szeretne egérutat nyerni, a középszerű sikerkönyvszerző viszont anyagot gyűjt új regényéhez. Bárhol szálljanak föl Nevető konyha Aludttejkészítés Egy bögre forralatlan tejbe egy darab Noxyront, vagy fél Eunoctint teszünk és várunk. A tej fél órán belül úgy elalszik, hogy még gulyáságyúval sem lehet felébreszteni. Felfújt Ügyeletes zsenik által divatba hozott étel; maszlaggal és egyéb zöldséggel kevert tészta, melyet nem mindenki eszik meg. és le, Bécsben, Belgrádban. vagy Szabadkán, az utasok életének fordulópontját jelenti a nagy utazás. A sokrétű, cselekmény szövetéből két szál válik ki. Az egykor halálra ítélt és álnéven élő belgrádi szocialista orvos régi diadalainak színhelyére igyekszik új politikai tett reményében — nyomában a piócaszerű újságírónővel és a rendőrséggel. Ellenpontként hat Mr. Myatt, a zsidó mazsolakereskedő üzleti és szerelmi kapcsolatkötése. Mire a vonat befut Isztambulba, ha nem is jut el mindenki a céljához, sorsa mégis ki- vagy beteljesedik. ☆ ☆ ☆ Hermann Kant: Az aula Európa, 1989 Robert Iswaldt egy távirat zökkenti ki a hétköznapok menetéből — arra kérik fel, hogy az 1962-es tanév végével megszűnő fakultás záróünnepélyén ő mondja az ünnepi beszédet. A távirat nyomán indul meg benne az emlékek áradása, kezdődik a nyomozás a múlt, az emberi sorsok, az eltűnő idő nyomában, vagyis a felszabadulást követő évek ifjúságának története. ☆ ☆ ☆ Ordas István: Az aradi tizenhárom Móra, 1988 A nemzeti köztudatban a tábornokokról csak haláluk ténye él. Valamennyiüki nevét kapásból sok történelemtanár se tudná felsorolni. Még kevésbé követte nyomon a kutatás azt, hogy honnan indultak, milyen úton-módon érkeztek ahhoz az 1849. október 6-i naphoz, amikor olyan lenyűgöző, majdnem emberfeletti bátorsággal viselték el a halált. Nem voltak egyforma képességű katonák, és egyformán sikeresek sem. Egyikük se készült kora ifjúsága óta mártírnak. Életvidám katonák voltak, nem fanatikusak. Hosszúié Értekezleteken felszolgált ital. Többnyire csak a felszólalókat üdíti fel. Hosszúlépés A Nagy Ugrás nevű, kissé erős kínai koktél, kevésbé részegítő, de jókedvre segítő honi változata. Hasadó anyagok Zsír-, szalonna-, tésztafélék, édesség. Ellentétesek a hasat nem adó tojás-, sajtfélékkel. Arany, dukál, korona, pengő, forint Halljuk még ma is gyakran ezt a szólásmondást: „Fabatkát sem ér”, ami azt jelenti, hogy az a valami teljesen értéktelen. De honnan is ered a fabatka szavunk? E batka szó régebben babka formában is szerepelt, és az összes pénzfajták közül a legalacsonyabb értékű pénznemet jelentette, amelyért még lehajolni sem volt érdemes. Mi is a pénz? Általános értékmérő és csereeszköz a gazdasági életben. Formája érme és papír. A pénz szó szláv eredetű, és érmét, ékszert, ruhán hordott díszt vagy nyakláncot jelent, amely rendszerint értékes pénzérmékből áll. A szláv népviseletben még ma is divatos ékszer. Az érme anyaga lehet: arany, ezüst, réz és vas, ezért értéke helyett gyakran használjuk annak a fémnek a nevét, amelyből készült. Például Arany János 100 aranyat nyert Toldijával, Júdás 30 ezüstöt kapott a Mester elárulásáért, vagy aki szegény, arra azt mondjuk, egy vasa sincs. Mielőtt a forintra kerülne a sor, nézzünk vissza egy kicsit. A dukát szintén aranypénz, több országban ismerős, több nyelvben meghonosodott, így a görögöknél is, amit X. Konstantin császár vezetett be dukasz néven. Velencében a ducatus, ami hercegséget jelentett. Az arabok a „Mária Terézia-tallért” dukatunak nevezik. A krajcár szavunk a német Kreuzer-ből származik, mert a német pénzen a kereszt látható. A garas névadója a latis grassus, ami ércpénzt, váltópénzt jelent. A fillér a német viezer (fizer), azaz a négyértékű pénz nevéből származik. A papírpénz használatának ideje igen változó. A kínaiak már i. sz. 600-tól használnak papírpénzt. Az arabok 1200 körül vezették be, Európában a XII—XIV. században a letéti nyugta alakult át papírpénzzé. A Habsburg Birodalomban 1762-ben jelent meg az első papírpénz 5, 10. 25, 50 és 100 güldenes címletekben (Gold = arany, forint), és 1801-től általános, kötelező fizetőeszközzé vált. A forint is vándorszó, Firenzéből indult el. Nálunk az' első magyar papírpénzt is forintnak nevezték. Ezt Kossuth Lajos vezette be 2, 5,100 majd 1 forintos címletekben a következő felirattal: „Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és közpénztárakban száz ezüst forint gyanánt, három húszast egy forintra számítva elfogadtatik, s teljes névszerinti értéke a közállomány által biztosíttatik.” Buda—Pest, september 1-én 1848. Kossuth Lajos pénzű gy-M i niste r Ez volt az úgynevezett „Kossuth-bankó”, amely igen rövid életű volt. A bankó is vándoTszó, értékpapír a jelentése. A két világháború között a Tanácsköztársaság pénze is rövid időt ért meg, míg a pengő 1946. július 31-ig volt érvényes, igaz, ekkor már teljesen értéktelenné vált. A maf magyar forint 1946. augusztus elsejétől került forgalomba. A pénzek a szólásmondásaínkban még ma is „beszélnek” és van mondanivalójuk. „A pénz beszél, a kutya ugat. A pénznek nincs szaga, és végül: A pontos elszámolás a hosszú barátság titka.” DOHÁNYGYÁR 3
