Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

♦ « Bolya Zsuzsanna felkészülés közben Budai Mihály felel Bukta László mérési feladatát végzi Szakmunkás­vizsga A nappali tagozaton, a fel­nőtt tanfolyamon dohányfel­dolgozó és a mechanikai mű­szerész szakmában nappali ta­gozaton tanulók érkeztek el a szakmunkásvizsgához. A vizsga írásbeli, gyakorla­ti és szóbeli részből állt. Az írásbeli vizsgákat május 29-én tartottuk. A megadott komp­lex feladatot kellett a tanu­lóknak kidolgozni, melyhez négy óra állt rendelkezésük­re. A feladat megoldásához tech­nológiai és géptani ismeretek­re egyaránt szükség volt. A felnőttek témája a feldolgozá­si folyamat egyik legnehezebb fázisa volt, de a hallgatók jól oldották meg a feladatot. Általános hiba volt —mely a dolgozatok értékét kis mér­tékben rontotta —, hogy a tech­nológiai folyamathoz csak a gépet használták fel. kevés dolgozatban esett szó a fel­használt félgyártmány és se­gédanyag paramétereiről és az elkészült termék minősíté­séről. A gyakorlati vizsga témája a központilag kiadott tételja­vaslatok közül került kiválasz­tásra: a cigarettagyártás, ci­garettacsomagolás és a filter­gyártás technológiai műveletei. A gyakorlati vizsgáztatáshoz minden tekintetben a korsze­rű dohányfeldolgozó nagyüzem­ben működő gépi berendezé­sek álltak rendelkezésre. A szükséges feltételek teljeskö­rű megléte biztosította, hogy a vizsgára jelentkezettek gya­korlati munkavégzési készsé­ge. tudása megfelelően lemér­hető legyen. A gyakorlati mun­kavégzést a vizsgabizottság jó­nak értékelte. A szakmai szóbeli vizsgáz­tatáshoz is megfelelő, nyu­godt körülmények, feltételek álltak rendelkezésre. A szóbe­li vizsgákon már jelentősebb tudásbeli különbségek voltak. A nappali tagozatosoknál kü­lönösen a szakmai géptani is­meretekből igen szerény ered­ménnyel számolt be a vizsgá­zók többsége. A tárgyi isme­retek minimumszintjét ugyan a leggyengébb feleletet adó vizsgázó is elérte, de általá­nosságban tapasztalható volta géptani kifejezések hiányé* is­merete. A munkavédelmi is­meretek tudásszintje is több vizsgázónál maradt el a jó szinttől. A történelemről el­hangzott feleletek meglehető­sen vázlatos képet adtak a vizsgázók ez irányú képzettsé­géről. Végül is az akadályt min­denki sikeresen vette. A nap­pali tagozaton kitűnő ered­ményt ért el Ivády Éva, jele­sen megfelelt szakmunkás-bi­zonyítványt kapott Ivády Ka­talin, 6 fő jól megfelelt, 1 fő közepesen megfelelt és 2 fő megfelelt minősítéssel vehette át szakmunkás-bizonyítványát. A felnőtt tanfolyam hallga­tói közül három fő kapott ki­tűnően megfelelt minősítéssel bizonyítványt: Adamcsek Lász­ló, Bóta Györgyi és Bóta Jó­zsef, jelesen megfelelt Laurik Péter. 5 fő jól megfelelt, 6 fő közepesen megfelelt minősíté­sű szakmunkás-bizonyítványt kapott. A mechanikai műszerész szakmában a gyakorlati fel­adat két részből állt. Az egyik tanműhelyi gyakorlat volt, ahol mérést kellett végezni század pontossággal, valamint a Niepmann 50 RS típusú cso­magológéphez címjelzék lesze­dő lapot készíteni. A másik, technológiai berendezéseken hi­baelhárítás és üzemeltetés köz­ben kifogástalan termék elő­állítása. A tanulók a cigaretta­­előkészítésen a vágógépen, a gyártáson, csomagoláson és fil­tergyártáson dolgoztak. A szó­beli vizsgán szakmai ismere­tekből, anyagismeretből, elekt­rotechnikából és munkavéde­lemből számoltak be. Felkészültségük mind elmé­letből, mind gyakorlatból igen alapos volt, amit az eredmé­nyek egyértelműen bizonyíta­nak. Kitűnően megfelelt Buk­­jta László és Juhász Attila, je­lesen megfelelt 4 fő és egy fő kapott jól megfelelt minősí­téssel szakmunkás-bizonyít­ványt. „Hazudó” szavak A magyar nyelvben sok szó­nak semmi köze sincs a neve értelméhez. íme néhány pél­da: A tűzkő nem kő, hanem fé­mek elegye. A halcsont nem 4 DOHÁNYGYÁR csont, hanem szarulemez. A cethal nem hal, hanem emlős. A szódavízben egy csepp szó­da sincs. A mustárgáznak Semmi köze a mustárhoz, mi több, még csak nem is gáz. A szarvas nem szarvas, hanem agancsos. Bonyolult a helyzet a vízi­lóval, amit víziborjúnak is neveznek, ugyanis se nem borjú, se nem ló, inkább a sertésekkel áll rendszertani rokonságban, tehát a víziser­tés lenne a megfelelőbb neve. Végül egy közmondás: „Nincsen rózsa tövis nélkül” állítja a mondás, aminek épp áz ellenkezője igaz, vagyis nincsen rózsa tövissel. Mert a rózsának nincs tövise, csak tüskéje, és a kettő egyáltalán nem ugyanaz. A világ dohányai 1492-ben Kolumbus Kristóf Spanyolország déli part­jaitól nyugat felé hajózott az Atlanti-óceánon, hogy új tengeri utat keressen Indiába. Nem talált, de felfedezte Amerikát, egy olyan kontinenst, melyet korábban so­sem látott emberek, állatok és növények népesítettek be. A partraszállás után Kolumbus feljegyezte naplójába: ,*Sok férfi és nő izzó parazsat tart kezében... a para­zsak tölcsér alakúra összetekert levelek voltak." Kolum­bus felfedezte a dohányt, és ezzel új fejezet kezdődött a világtörténelemben. A mítoszok és legendák pon­tos leírásokat adnak a dohány kezdeti fontosságáról. Ameri­ka őslakói szivarokat ajánlot­tak az isteneknek vallási szo­kásaik, vagy ünnepeik alkal­mával. dohányleveleket hasz­náltak tömjénként a ceremó­niák során, a vajákosok do­hánylevelekkel gyógyították a betegeket. Bármi legyen is az eredet, ma a dohány világszerte üz­let. az adók révén a bevéte­lek egyik jelentős forrásátad­ja, a termelők és a gyártók számára pedig a munkahelyek sokaságát. A dohány számos ország­ban terem — köztük Európán kívül Kínában, Indiában, Bra­zíliában, Japánban és az Egye­sült Államokban. Kezdetben a cigarettákat kézzel sodorták. A legügye­sebb munkás is mindössze négy cigarettát tudott készí­teni percenként. A mai gyár­tógépek közel 100 darabot gyártanak másodpercenként. Az egymástól jelentősen kü­lönböző cigarettafajtákhoz kü­lönböző tulajdonságú alap­anyagra van szükség. Melyek azok a fajták, melyeket szin­te az egész világon ismernek? Elsőként említhető a „Vir­ginia” típusú dohány, levele a fényes sárgától a pirosán narancsszínűig váltakozik. Jel­legzetesen édes az aromája és enyhe az íze. A Virginia típu­sú dohány a világ teljes do­hánytermelésének valamivel több mint 40%-át adja. Ezt a dohányt eredetileg az Egye­sült Államokban Virginia ál­lamával azonosították, ma már a Föld 75 országában terem és a „Virginia” megjelölésnek immár nincs földrajzi vonat­kozása. A világ fő Virginia­­termelői az Egyesült Államok, Brazília és India. A világos dohányok egy má­sik fajtája a Burley, ami a világ dohánytermesztésének mintegy 12%-át teszi ki. A Burley színe a sárgástól a pi­rosasbarnáig változik, könnyű, az íze enyhe és nagyon nép­szerűvé teszi az a tulajdonsá­ga. hogy jól felszívja a külön­leges keverékekhez adagolt pác- és illatanyagokat. Az Egyesült Államok a vi­lág legnagyobb Burley do­hány termesztője, talán ezért is ilyen fontos alkotó az „Ame­rican blend” cigarettákban. A harmadik fontos típus az orientális, más néven török vagy aromás fajta. Ezeknek a dohányoknak a színe a sárgá­tól a barnáig terjed, enyhe a füstjük és jellegzetes az aro­májuk. A világ dohányainak kb. 16%-a tartozik ebbe a ka­tegóriába. Az orientális dohá­nyokat legtöbbször napon szá rítják és elsődlegesen az „Ame­rican blend” cigarettákban használatosak. A negyedik dohánytípus a ..fekete”. A világ dohányter­mesztésének kb. 20%-át ad­ja. Ezek a sötét, levegőn szá rított dohányok nehezek, na­gyon jellegzetes, erős ízük és aromájuk van. A fekete do­hányok legnagyobb termelői Dél- és Közép-Amerika, In­dia és Kína. Ezeknek a különböző do­hánytípusoknak a keverési módja alakítja ki a két legna­gyobb és legfontosabb cigaret­tafajtát: az angol típusút és az amerikai típusú terméket Az „angol” megnevezés nem kizárólag az Angliában gyár­tott cigarettákra vonatkozik, mint ahogy a Virginia dohány sem csak Virginia államban terem. Ami megjegyzendő, hogy az „angol” cigaretták — bárhol gyártják is őket — kizárólag Virginia dohányból készülnek. Ennek tudható be, hogy sok ember az angol cigarettákat „tiszta Virginia” néven isme­ri. Az amerikai cigaretták vi­szont számos dohányfajtából készülnek. Nemcsak Virginia van bennük, de Burley, ori­entális és számos más fajta is A dohány mellett az illat­anyagok játszanak döntő sze­repet ezen amerikai típusok természetes ízének és aromá­jának kialakításában. A ma keresett cigaretták nagy részét lehet kapni tel­jes ízértékű, valamint az eny­hébb változatban. Ezek azért enyhébbek, mert kisebb a ni­kotin- és kátránytartalmuk. A nikotin a dohányban és a dohányfüstben egyaránt meg­található színtelen anyag. A kátrány a víz és a nikotin ki­vonása után laboratóriumi tesztekkel mérhető. Ez mind tudományos kimutatás — ma­napság azonban egyre népsze­rűbbek az alacsony kátrány­tartalmú cigaretták. Mindegyik kátránytartalmát milligramm­ban adják meg. A mérési mód országonként változik, de támpont lehet a következő: teljesértékű a 16 mg vagy több, enyhe a 15 mg vagy ke­vesebb, nagyon enyhe a 6 mg vagy kevesebb. Mióta a dohányt felfedezték, a sárga levelek jó bevételi for­rást jelentenek a termeszté­sükkel, feldolgozásukkal és el­adásukkal foglalkozóknak. £s ma a dohány kikapcsolódást és élvezetet biztosít kedvelői számára világszerte. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom