Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
♦ « Bolya Zsuzsanna felkészülés közben Budai Mihály felel Bukta László mérési feladatát végzi Szakmunkásvizsga A nappali tagozaton, a felnőtt tanfolyamon dohányfeldolgozó és a mechanikai műszerész szakmában nappali tagozaton tanulók érkeztek el a szakmunkásvizsgához. A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állt. Az írásbeli vizsgákat május 29-én tartottuk. A megadott komplex feladatot kellett a tanulóknak kidolgozni, melyhez négy óra állt rendelkezésükre. A feladat megoldásához technológiai és géptani ismeretekre egyaránt szükség volt. A felnőttek témája a feldolgozási folyamat egyik legnehezebb fázisa volt, de a hallgatók jól oldották meg a feladatot. Általános hiba volt —mely a dolgozatok értékét kis mértékben rontotta —, hogy a technológiai folyamathoz csak a gépet használták fel. kevés dolgozatban esett szó a felhasznált félgyártmány és segédanyag paramétereiről és az elkészült termék minősítéséről. A gyakorlati vizsga témája a központilag kiadott tételjavaslatok közül került kiválasztásra: a cigarettagyártás, cigarettacsomagolás és a filtergyártás technológiai műveletei. A gyakorlati vizsgáztatáshoz minden tekintetben a korszerű dohányfeldolgozó nagyüzemben működő gépi berendezések álltak rendelkezésre. A szükséges feltételek teljeskörű megléte biztosította, hogy a vizsgára jelentkezettek gyakorlati munkavégzési készsége. tudása megfelelően lemérhető legyen. A gyakorlati munkavégzést a vizsgabizottság jónak értékelte. A szakmai szóbeli vizsgáztatáshoz is megfelelő, nyugodt körülmények, feltételek álltak rendelkezésre. A szóbeli vizsgákon már jelentősebb tudásbeli különbségek voltak. A nappali tagozatosoknál különösen a szakmai géptani ismeretekből igen szerény eredménnyel számolt be a vizsgázók többsége. A tárgyi ismeretek minimumszintjét ugyan a leggyengébb feleletet adó vizsgázó is elérte, de általánosságban tapasztalható volta géptani kifejezések hiányé* ismerete. A munkavédelmi ismeretek tudásszintje is több vizsgázónál maradt el a jó szinttől. A történelemről elhangzott feleletek meglehetősen vázlatos képet adtak a vizsgázók ez irányú képzettségéről. Végül is az akadályt mindenki sikeresen vette. A nappali tagozaton kitűnő eredményt ért el Ivády Éva, jelesen megfelelt szakmunkás-bizonyítványt kapott Ivády Katalin, 6 fő jól megfelelt, 1 fő közepesen megfelelt és 2 fő megfelelt minősítéssel vehette át szakmunkás-bizonyítványát. A felnőtt tanfolyam hallgatói közül három fő kapott kitűnően megfelelt minősítéssel bizonyítványt: Adamcsek László, Bóta Györgyi és Bóta József, jelesen megfelelt Laurik Péter. 5 fő jól megfelelt, 6 fő közepesen megfelelt minősítésű szakmunkás-bizonyítványt kapott. A mechanikai műszerész szakmában a gyakorlati feladat két részből állt. Az egyik tanműhelyi gyakorlat volt, ahol mérést kellett végezni század pontossággal, valamint a Niepmann 50 RS típusú csomagológéphez címjelzék leszedő lapot készíteni. A másik, technológiai berendezéseken hibaelhárítás és üzemeltetés közben kifogástalan termék előállítása. A tanulók a cigarettaelőkészítésen a vágógépen, a gyártáson, csomagoláson és filtergyártáson dolgoztak. A szóbeli vizsgán szakmai ismeretekből, anyagismeretből, elektrotechnikából és munkavédelemből számoltak be. Felkészültségük mind elméletből, mind gyakorlatból igen alapos volt, amit az eredmények egyértelműen bizonyítanak. Kitűnően megfelelt Bukjta László és Juhász Attila, jelesen megfelelt 4 fő és egy fő kapott jól megfelelt minősítéssel szakmunkás-bizonyítványt. „Hazudó” szavak A magyar nyelvben sok szónak semmi köze sincs a neve értelméhez. íme néhány példa: A tűzkő nem kő, hanem fémek elegye. A halcsont nem 4 DOHÁNYGYÁR csont, hanem szarulemez. A cethal nem hal, hanem emlős. A szódavízben egy csepp szóda sincs. A mustárgáznak Semmi köze a mustárhoz, mi több, még csak nem is gáz. A szarvas nem szarvas, hanem agancsos. Bonyolult a helyzet a vízilóval, amit víziborjúnak is neveznek, ugyanis se nem borjú, se nem ló, inkább a sertésekkel áll rendszertani rokonságban, tehát a vízisertés lenne a megfelelőbb neve. Végül egy közmondás: „Nincsen rózsa tövis nélkül” állítja a mondás, aminek épp áz ellenkezője igaz, vagyis nincsen rózsa tövissel. Mert a rózsának nincs tövise, csak tüskéje, és a kettő egyáltalán nem ugyanaz. A világ dohányai 1492-ben Kolumbus Kristóf Spanyolország déli partjaitól nyugat felé hajózott az Atlanti-óceánon, hogy új tengeri utat keressen Indiába. Nem talált, de felfedezte Amerikát, egy olyan kontinenst, melyet korábban sosem látott emberek, állatok és növények népesítettek be. A partraszállás után Kolumbus feljegyezte naplójába: ,*Sok férfi és nő izzó parazsat tart kezében... a parazsak tölcsér alakúra összetekert levelek voltak." Kolumbus felfedezte a dohányt, és ezzel új fejezet kezdődött a világtörténelemben. A mítoszok és legendák pontos leírásokat adnak a dohány kezdeti fontosságáról. Amerika őslakói szivarokat ajánlottak az isteneknek vallási szokásaik, vagy ünnepeik alkalmával. dohányleveleket használtak tömjénként a ceremóniák során, a vajákosok dohánylevelekkel gyógyították a betegeket. Bármi legyen is az eredet, ma a dohány világszerte üzlet. az adók révén a bevételek egyik jelentős forrásátadja, a termelők és a gyártók számára pedig a munkahelyek sokaságát. A dohány számos országban terem — köztük Európán kívül Kínában, Indiában, Brazíliában, Japánban és az Egyesült Államokban. Kezdetben a cigarettákat kézzel sodorták. A legügyesebb munkás is mindössze négy cigarettát tudott készíteni percenként. A mai gyártógépek közel 100 darabot gyártanak másodpercenként. Az egymástól jelentősen különböző cigarettafajtákhoz különböző tulajdonságú alapanyagra van szükség. Melyek azok a fajták, melyeket szinte az egész világon ismernek? Elsőként említhető a „Virginia” típusú dohány, levele a fényes sárgától a pirosán narancsszínűig váltakozik. Jellegzetesen édes az aromája és enyhe az íze. A Virginia típusú dohány a világ teljes dohánytermelésének valamivel több mint 40%-át adja. Ezt a dohányt eredetileg az Egyesült Államokban Virginia államával azonosították, ma már a Föld 75 országában terem és a „Virginia” megjelölésnek immár nincs földrajzi vonatkozása. A világ fő Virginiatermelői az Egyesült Államok, Brazília és India. A világos dohányok egy másik fajtája a Burley, ami a világ dohánytermesztésének mintegy 12%-át teszi ki. A Burley színe a sárgástól a pirosasbarnáig változik, könnyű, az íze enyhe és nagyon népszerűvé teszi az a tulajdonsága. hogy jól felszívja a különleges keverékekhez adagolt pác- és illatanyagokat. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb Burley dohány termesztője, talán ezért is ilyen fontos alkotó az „American blend” cigarettákban. A harmadik fontos típus az orientális, más néven török vagy aromás fajta. Ezeknek a dohányoknak a színe a sárgától a barnáig terjed, enyhe a füstjük és jellegzetes az aromájuk. A világ dohányainak kb. 16%-a tartozik ebbe a kategóriába. Az orientális dohányokat legtöbbször napon szá rítják és elsődlegesen az „American blend” cigarettákban használatosak. A negyedik dohánytípus a ..fekete”. A világ dohánytermesztésének kb. 20%-át adja. Ezek a sötét, levegőn szá rított dohányok nehezek, nagyon jellegzetes, erős ízük és aromájuk van. A fekete dohányok legnagyobb termelői Dél- és Közép-Amerika, India és Kína. Ezeknek a különböző dohánytípusoknak a keverési módja alakítja ki a két legnagyobb és legfontosabb cigarettafajtát: az angol típusút és az amerikai típusú terméket Az „angol” megnevezés nem kizárólag az Angliában gyártott cigarettákra vonatkozik, mint ahogy a Virginia dohány sem csak Virginia államban terem. Ami megjegyzendő, hogy az „angol” cigaretták — bárhol gyártják is őket — kizárólag Virginia dohányból készülnek. Ennek tudható be, hogy sok ember az angol cigarettákat „tiszta Virginia” néven ismeri. Az amerikai cigaretták viszont számos dohányfajtából készülnek. Nemcsak Virginia van bennük, de Burley, orientális és számos más fajta is A dohány mellett az illatanyagok játszanak döntő szerepet ezen amerikai típusok természetes ízének és aromájának kialakításában. A ma keresett cigaretták nagy részét lehet kapni teljes ízértékű, valamint az enyhébb változatban. Ezek azért enyhébbek, mert kisebb a nikotin- és kátránytartalmuk. A nikotin a dohányban és a dohányfüstben egyaránt megtalálható színtelen anyag. A kátrány a víz és a nikotin kivonása után laboratóriumi tesztekkel mérhető. Ez mind tudományos kimutatás — manapság azonban egyre népszerűbbek az alacsony kátránytartalmú cigaretták. Mindegyik kátránytartalmát milligrammban adják meg. A mérési mód országonként változik, de támpont lehet a következő: teljesértékű a 16 mg vagy több, enyhe a 15 mg vagy kevesebb, nagyon enyhe a 6 mg vagy kevesebb. Mióta a dohányt felfedezték, a sárga levelek jó bevételi forrást jelentenek a termesztésükkel, feldolgozásukkal és eladásukkal foglalkozóknak. £s ma a dohány kikapcsolódást és élvezetet biztosít kedvelői számára világszerte. *
