Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

0 ♦ Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára rövid látogatáson ismerkedett vállalatunk életével. A vendéget dr, Domán László igazgató és Kocsis József, a vállalat pb-titkára köszöntötte. A baráti megbeszélésen szó volt a vállalat gazdálko­dásának eredményeiről, a piaci igényekhez alkalmazkodó termeléspolitikáról, a vezetésnek arról a törekvéséről, hogy a dolgozók megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek a végzett munkájuk után. Megfogalmazódott az az igény, hogy a párt vezetése ha­tározottan álljon a reformfolyamatok élén, törekedjen az egységes álláspont kialakítására, arra, hogy legyen hatá­rozott célkitűzés, program. A Politikai Bizottság tagja elismeréssel szólt a vállala­tunk eredményeiről, az üzemlátogatáson tapasztaltakról. 1919. március 21. Hetven évvel ezelőtt ezen a napon Magyarország prole­­társága a maga kezébe vett minden hatalmat. Amikor 1919. március 22-én, a csepeli szikratávíró hírül adta a világnak a magyarországi proletárdiktatúra kikiáltását, azok a burzsoá politikusok, akik minden energiájukat Szovjet-Oroszország és az európai forradalmi mozgalmak leverésére fordították, nem indokolatlanul döbbentek meg. E rendkívüli történelmi fordulat jelentősége a ma élő nemzedékek előtt már mindjobban ismertté válik. Köny­vekből, filmről, színdarabokból egyre többet tudunk a 133 napos hősi küzdelemről, amelyben végül a magyar prole­tárdiktatúrát a sokszoros túlerőben lévő ellenforradalmi intervenciósok fegyveres harc közben leverték. A világtörténelem nem sok olyan példát ismer, amikor egy kicsiny állam az őt körülvevő túlerő elleni fegyveres harcban hosszú időn keresztül nemcsak hősiesen helytáll, hanem a politika, a gazdaság, a kultúra, a népjólét min­den területén egy gyökeresen új társadalmi rend alapjait is lerakja. HÍRÜNK A VILÁGBAN A második évtized Új egyezmény aláírása az 1990-es évekre Tíz éve a Philip Morris li­­cencegyezményt írt alá a ma­gyar dohányiparral, amely alapkőnek bizonyult az egyez­mények sorában, melynek ered­ményeképpen Kelet-Európábán a magyar fogyasztók élvezhe­tik a kiváló minőségű ameri­kai cigaretták legnagyobb vá­lasztékát. Az Egri Dohány­gyárral és a Monimpex-szel megkötött egyezmény lehetővé tette a Marlboro magyaror­szági gyártását, majd hamaro­san kiterjedt a Multifilter, az LM 100 lights, Marlboro 100 és Bond Street márkákra is. A kezdetek szerények vol­tak: az első évben mindössze 77 millió Marlboro cigaretta készült az országban. 1987-re azonban a forgalom üstökös­­szerűen felívelt: 655 millió Marlboro és 100 millió egyéb Philip Morris-termék készült és talált gazdára. Következés­képpen a Philip Morris 82%­­os részesedése a licenc fajták­ból a legnagyobb Kelet-Euró­­pában. Mi a magyarázata egy ilyen sikernek? Nagyon egyszerű — szoros együttműködés az érintett fe­lek között és kiváló minősé­gű termék. A kulcsszerepet az Egri Do­hánygyár alakítja, valamint az igazgatója, dr. Domán László. Az ő és kollégái erőfeszítései lehetővé tették, hogy az egri gyár a magyar cigarettagyár­tás élvonalába kerüljön. A gyár korszerűsödik és a Philip Morris által biztosított műsza­ki segítség a gyártási minőség folyamatos javulását eredmé­nyezi. A minőségi termék plusz .. . Azonban nem elég egysze­rűen jó termékkel rendelkez­ni, a vásárlónak ehhez elfo­gadható áron kell hozzájutnia a helyi trafikban vagy üzlet­ben. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szinten szoros a kapcsolat a Philip Morris, a DOHÉSZK és a fő kiskereske­delmi szervezetek között. Vi­déki és Szabó urak irányítása alatt a Marlboro Magyaror­szágon mindenütt a dohányo­sok rendelkezésére áll. Együttműködésünk a magyar partnerekkel a magyar gazda­ság egészével való fokozott kooperáció keretében valósult meg. Szorosan együttműködve a Kereskedelmi Minisztérium­mal, a Mezőgazdasági Minisz­tériummal, a Magyar Külke­reskedelmi Bankkal és a Mo­­nimpex-szel, a Philip Morris kialakította és kibővítette a magyar dohány és nem do­hány jellegű termékek export­ját. Mivel a tíz év alatt szoros kapcsolatot sikerült kiépíteni, logikusnak tűnt ennek meg­tartása. Így hát március 29-én, Bécs­­ben és május 17-én, Egerben, a Philip Morris számos új egyezményt írt alá a magyar partnerekkel. Ezek lehetővé teszik a Marlboro licencek to­vábbi gyártását és ennek bő­vítését Magyarországon. A licenc megújítását meg­tárgyaló kelet-európai csapat tagjai — Norman Janelle alel­­nök, Julian Izant vezérigazga­tó, David Gore körzeti igazga­tó és Anthony von Moos te­rületi igazgató — külön kö­­szönetüket fejezik ki Roanne Cuccio jogi tanácsadónak a sok hosszú jogi dokumentum rejtelmeiben való könnyebb eligazodásért. „Űj egyezmények megköté­se csak a kezdet. Még sok ki­hívás vár ránk a változó gaz­dasági környezetben” — mond­ja Julian Izant. „Nagy remé­nyekkel nézünk a magyar partnereinkkel folytatandó szo­ros együttműködés elé és, hogy az első tíz év során lefekte­tett alapokra építkezünk a ma­gyar partnerekkel valamint a Philip Morris kulcsemberei, mint például Constant Renau­­din termelési igazgató közre­működésével.” Tóth Attila Van egy ötletem! Nem mondok vele újat ha azt állítom, hogy beragadt a gazdaság szekere. A gazdasági helyzet nyu­godtan hever a szekérderék­ban, a közbiztonság egyfelé, a közerkölcs meg ellenkező irányba rángatja a rúdat, a vendégoldalról meg szamárfü­let mutogatnak az ügyeskedők, kiskapunjárkálók. Mi lenne, ha a megújulás mellett egynémely dolgok fel­újítását is fontolóra vennénk?! Van egy ötletem! Üjítsuk fel a fertálymesterséget ! A XVII. századtól, több év­századon át működött ez a ha­zánkban egyedülálló, sajáto­san egri, a városi közigazgatást segítő és szolgáló testület. Kik is voltak a fertálymes­terek? A városnegyedek bírói. E tisztességbe kizárólag erköl­csileg és anyagilag kifogásol­­hatatlan személyeket válasz­tottak, évente. Mik voltak a feladataik? Amikre manapság is égetően szükség van. íme néhány közülük: ők hívták fel a lakosságot köte­lezettségeik teljesítésére, sze­mélyesen ellenőrizték, hogy söprik-e az utcákat, betart­­ják-e mindenütt a tűzbizton­sági követelményeket. A rend­bontókat, csendháborítókat, csavargókat, részegeskedőket és káromkodókat, a közerkölcs ellen vétőket, a tettenérés helyszínén bírságolták. A férjet, aki verte a felesé­gét, törvény elé vitték. Mi­ként tudnak érvényt szerezni intézkedéseiknek ? Ügy, hogy aki a választás szigorú követelményeinek meg­felelt, feladatát következete­sen és részrehajlás nélkül lát­ta el, azt, de csakis azt, a tör­vény kemény szigorral védte, és velük szemben a legkisebb inzultust is megtorolta. Ezért kellene nekünk újra fertálymester. Hiszen váro­sunk tisztasági foka, a bá­nyászbéka trónja. A tűzbiz­tonsági előírások az épületek nagy többségében csak arra valók, hogy a sok tonnányi felhalmozott kacat-vacak tud­jon min mulatni. Azt is határozottan állítom, hogy a mi (volt) patinás kis városunk egy esztendő alatt az ország Dáriusa lenne abból a pénzből, amit a rendbontók­tól, közerkölcs ellen vétőktől helyszíni bírságként a fertály­mester bekasszírozna. Megszűnnének a családi bot­rányok, tizedére csökkennének a válások, negyedannyian sem válnának a csecsemőotthon és a gyermekváros lakójává a szerencsétlen gyerekek. A csavargókat pedig, — akiket mostanság finoman közveszélyes munkakerülők­nek titulálnak — az ügyeske­dőkkel és kiskapunjárókkal együtt, közhasznú munkára fogná a fertálymester. Ha máshol is követik pél­dánkat, rögtön és nem évekig gyűjtve a tapasztalatokat és tanulmányozva és vélemé­nyezve és megtárgyalva, és megszavaztatva és és, és, ak­kor itt a megoldás! Mert ha a rúdat egyenesen előre húzza a közerkölcs és közbiztonság, a vendégoldalról lelódítjuk a fölösleget, a sze­kérderékban már csak becsü­letből is feltápászkodik a gaz­dasági helyzet. Akkor pedig a szekér már magától fog sza­ladni ! Egyfelé, előre, könnyen! bné Közeledik a tavasz Márciusban a gyümölcsfák­ról távolítsuk el a téli, védel­met nyújtó anyagokat. Vala­mennyi gyümölcsfánál végez­zük el a metszést, az első per­metezést. A levágott ágakból otthon vázában hajtathatunk, ami hamarosan üde zöldre vi­rul vagy éppen rügyeit bont­ja. Most telepíthetünk a kertbe ribizli-, málna- és szederbok­rokat. Az ősszel ültetett fa­csemeték koronáját is vágjuk vissza, mert ezzel a metszés­sel alakul ki a fa koronája hosszú évekre. Március hónap a legalkalmasabb arra is, hogy a nem megfelelő fajtájú gyümölcsöt termő fákat átolt­suk. Március végére már fejez­zük be szőlő nyitását és met­szését, megkezdhetjük az olt­ványok telepítését. A veteményeskertben is megszaparodnak a tennivalók, hiszen március a legalkalma­sabb a retek, a sárgarépa, petrezselyem, saláta, spenót, sóska és hagyma vetésére. A virágos kertben szedjük fel a korán virágzó évelők, a tulipánok, nárciszok, primu­lák, jácintok téli takaróját. Langyos, csapadékos időben vessük el a fűmagot az új gyep létesítéséhez vagy a ki­pusztult gyepfoltok pótlására. Ne feledkezzünk meg az ágyá­sok előkészítéséről sem, mert ha az idő melegszik a zöld­ségpalánták is kiültethetők lesznek. DOHÁNYGYÁR 3 Vendégünk: Lukács János

Next

/
Oldalképek
Tartalom