Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

Könyvtárunk ajánlata Farkas Henrik: Legendák ál­latvilága. Bp. Natura 1982 Milyen hosszú a tengeri kí­gyó? Az óriáspolip rémtettei. Hannibál és a harci elefántok esete. Sárkánybarlang a Kár­pátokban. Melyik állat volt a leviathán? A rejtélyes uni­­kornisszarv ára, avagy az észa­ki hajósok titka. Olvashatunk ebben a könyv­ben jól ismert állatok, a far­kas, a róka, a holló és a gó­lya különös és sokáig igaz­nak vélt furcsaságairól. De a képzelet szülte, sosemvolt ál­latok külsejével és viselkedé­sük furcsaságaival is megis­merkedhet az olvasó. Rozsnyói Agnes: A Szálasi­­puccs. Bp., 1987 Az írónő munkája az újko­ri magyar történelem egyik legtragikusabb szakaszáról szól. Az események fonalát 1944. augusztus 23-ával — Románia háborúból való ki­ugrásával — veszi fel a szer­ző. Az 1944-es év második fe­lének bonyolult és kusza tör­ténelmi folyamatát két vona­lon kíséri végig. Egyrészt bemutatja a ma­gyar uralkodó osztályok ha­tározatlan és felemás kísérle­teit a fasiszta Németországgal való szakításra, a háborúból való kiugrásra, másrészt a né­met és a nyilas ellenlépéseket e szándék megakadályozására. A könyv vizsgálja a fasisz­ta német diplomácia céltuda­tos manővereit, melyek Szá­láéi hatalomra kerülését ered­ményezték, s egyben szabad utat nyitottak a nyilas ura­lom öldöklő terrorjának. * * * Cserháti Zoltánné: Bogyós­­gyümölcsűek védelme a házi­kertben. Mezőgazdasági Kiadó 1986 A szerző a málna, a szamóca, a ribizke, a szeder és a pöszméte leggyakoribb betegségeit, leg­veszedelmesebb állati kárte­vőit, azok életmódját, az el­lenük való védekezés helyes időpontját, a leghatékonyabb szereket, védekezésmódokat is­merteti. Külön fejezet foglal­kozik a bogyósok fontosabb gyomnövényeivel, a gyomirtás technikájával. Megtörtént esetek Műszaki konferencia A napokban került sor az első negyedéves műszaki kon­ferencia megtartására. A napirend az 1988. év gaz­dasági eredménye, termelés, műszaki-fejlesztési tevékeny­ség, pénzügyi helyzet, minőség és ellenőrzés volt. Meghatáro­zásra került a vállalat 1989. évi feladata is. A fogszuvasodás A fogorvosi szék mellett egy hordozható rádióra emlékez­tető műszer. A műszerhez rög­zített két vezeték elektródja közül az orvos az egyiket — mint a fülbevalót — a páciens fülére rögzíti, a másikkal pe­dig egymás után megérinti a fogakat. A műszer minden esetben jelez. Az egész művelet nem tart két percnél tovább. Ennyi idő elég ahhoz, hogy az ember által nem is érzékelhető gyen­ge elektromos áram hatására szövetvizsgálatot végezzen a szakorvos. Ha szuvas fogról van szó, akkor az elektromos jelnek nincs csillapítása, ami a kijelzőn jól érzékelhető. Beton nagysága Ugye milyen szép nevem van?! Itt kaptam a telepi pia­con, egy termetes felnémeti asszonyságtól. Mert nem tőle vettem meg a fonnyadt krumpliját, hanem egy töpörödött kis öregasz­­szonytól, a földijétől, Piros mamától. Mindig nála vásá­rolok, ha nem találom, ám­­bitusos kis házában felkere­sem. Nos hát, amikor a harsány kínálótól továbbléptem, han­gos szóval küldte utánam ál­dását. „Hogy a fene essék az ilyen betóny naccságákba ! Bun­dába parádéznak, oszt még válogatnak is! Ha a kormány­nak lennék, ezer forinté’ an­­nék egy kila húst beléjük. Bü­dös minnek a munka, de tur­­kányi, azt tunnak!” Bizony, ha Piros mama el nem kapja a kabátom ujját, hirtelen mérgemben nekime­gyek a sok szoknyájának. Ne­ki én ! Pláne, meg, hogy azt is tudom, hogy az ő lánya is „betony-naccsága”, az OTP-s betonba lakik. Neki le sem kell menni a piacra, mert a mama nyáron megtermeli, té­len meg a helyébe viszi. így könnyű, de akkor a mama előbb a saját lányára kiabál­jon, aztán másra! Apróságok A napokban csődöt mon­dott mindkét vízcsapom. Mi­vel utálom a vízcsöpögést, sze-4 DOHÁNYGYÁR relőt hívtam. Fél óra alatt a két csapot megszerelte, a kony­hai főelzárómat letörte, aztán „az annyi mint 250 Ft”. Jó! Másnap elázott a szemetes­­vödör, a régi újság, a seprű, meg az alsó szomszéd. Űj telefon — régi szerelő — főelzárócsere. ö néz rám sokatmondóan, én nézek rá kérdőn. ő mondja 100 Ft, én mon­dom, mars ki! Az első névnapi buli. A magnó bömböl, itt a ne­gyediken a lányom szintén, rpert álmos és nem tud alud­ni. Le az elsőre. Csöngetek, aj­tó nyílik, részeg muki a nya­kamba. Mire lehámozom ma­gamról, a tulaj kitántorog, mondom mi a nyűgöm. el­küld valahová. Oda nem megyek! Helyette kutyával vissza, la­kásba be, magnót lekapcso­lom. Másnap a tulaj bocsá­natot kér. bné Felsétálok a várba és né­zem lakóhelyemet, Egert. Tél van, kemény, hideg él. Csa­padék nincs. De lesz! Hó is lesz, mondta az időjárás-je­lentés, valószínűleg már hol­nap esni fog. Innen, föntről belátni a házak közé. Látom, amint a hókotró autók mun­kára várva állnak az utcákon. Mondom, még nincs semmi dolguk, de azért már ott van­nak, hogy abban a pillanat­ban kezdeni tudják a tisztí­tást, amint a hó hullani kezd. Hogy ne kelljen egy vagy két napig csúszkálniuk az autók­nak, hanem rögvest sózott utakon közlekedhessenek. Meg­nyugszom. Ez igen, itt tény­leg értünk történnek a dol­gok. Nézem az üzleteket. Az ün­nepi rohamokat éppen csak átélt eladók állnak a vevők rendelkezésére, mindenkinek kicserélik a neki nem tetsző darabokat, azonnal megtalál­ják a megfelelő színt és mé­retet. Boldogok az arcok. Dol­guk végeztével állnak az em­berek a pult előtt és mögött Látomás egyaránt. Örülök, mert itt is értünk történnek a dolgok. Az üzletekben is. Kiszolgáltak vagyunk és nem kiszolgálta­­tották. Jó ezt látni. Figyelem a hidegben lábukat sietősen szedő embereket. Megtöltik a járdákat, de nem özönlik el. Ud­variasak. És ahogy látom, nem szemetelnek. Persze, miért is szemetelnének? Ez az ő or­száguk, saját városuk. Miért csinálnának piszkot ott, ahol élnek? Van ebben valami lo­kálpatriotizmus. Igen, ez az. Tudják, hogy idetartoznak, hogy számukra ez hazát is je­lent, méghozzá olyat, amire vigyázni illik, és amire ma­guk is vigyázni akarnak. Nem azért, mert kell, hanem mert így érzik jól magukat. Mert erre lettek nevelve, mert ezt tanulták az iskolákban, és ezt adják át maguk is gyermeke­iknek. Nemzethez tartoznak, méghozzá olyanhoz, amelyik büszke rájuk. Fantasztikus látvány a ja­nuári Eger! Békét, nyugalmat áraszt magából, ebben a der­mesztő hidegben is valami me­legséget. Azt a befogadó me­legséget, amit csak az érez­het, aki sajátjának tudhatja városát. És ez a város átöleli lakóit. Menedéket is nyújt. No és persze, szinte korlátlan le­hetőséget biztosít mindannyi­unknak. A házasságkötő te­remből kilépő násznépet fi­gyelem, az ifjú házasok egy­más karjaiban. Boldogok. Biz­tosan van lakásuk, a közel­jövőben érkező gyermekeik felneveléséhez elég a fizeté­sük, a fiú talán mérnök le­het, a lány óvónő, övék a jö­vő, és ők készek is megélni jövőjüket, készek tovább húz­ni ezt a kötelet, amelyet apá­ink és anyáink kezdtek húzni. Cirkusz Új esztendő, új műsor! Csak folyvást, csak folyvást, höl­gyeim és uraim, tessék befá­radni. Ha egyszer bent lesz­nek, már úgysem tudnak ki­mászni. Óriási szenzáció! Vi­lágattrakciók sorozata! Üj po­rondmester! Üj művészek! tJj műsor! Egyensúlyozás a kötélen. A két Miklós világszáma. A kö­zönség idegeit borzoló mutat­vány! Kápráztató dsonglőrWiu­­tatványok a szédítöen magas adósságkupolán kifeszített kötélen. Adók, árak, bérek, törlesztés, deficit. Csak úgy ugrálnak a kezükben, szinte nem is követhetők szemmel. És ésszel. A közönség csak úgy kapkodja a fejét. Az APEH testvérek bűvész­­mutatványai! Megkísérlik elő­varázsolni a láthatatlan jöve­delmeket. A láthatatlan zse­bekből. Ennél azonban sok­kal sikeresebb az a számuk, amellyel eltüntetik a látható jövedelmeket. Áfa és Eszjéa, svéd és albán trapézművészek mutatványai. Eközben Mihály a kupolán! Egyik kezében a bruttó, de mire odakapna, máris a másik kezében a net­tó. Ami közte van, azt elvará­zsolta. „Vigyázat, csalok!” Bű­vészmutatvány. Lélegzetelállító hármas­csavar a lengőtrapézról! Sza­bályozó módosítás, központo­sítás, támogatásleépítés. Ám a szerkezet közben marad. Akik átesnek a védőhálón! Szaltó mortále! Nagycsaládo­sok, nyugdíjasok különszáma! Minden áremelésnél újrakez­dik. Tekintse meg manézsunkat! Frigyes, az idomár hajmeresz­tő mutatványa. Vadállatok a porondon. Látható, amint a költségvetés bedugja a fejét az energiafalók és alapanyag­ragadozók éhes torkába. Még­sem harapják le. Bolhacirkusz ! Ugrálnak! Idomított struccok! Mellettük homokosvödör. Idomított ku­tyák! Ki tudják tölteni az adó­bevallást. Lovasprodukciók! Mesterlovasok róják a köröket: Duna-kör, Vásárhelyi-kör, Bajcsy-kör, Münnich-kör. Minden kör után átesnek a ló másik oldalára. Aztán vissza. Cukor és ostor. A lovak meg mennek. Utánuk. Béla bohóc, a nagy mulafta­­tó. Ugrálás a trambulinon. Egyre feljebb és feljebb! tn­­flációóóóó ...! Szabadááááár! Bumszdtari, bumsztadra! Sza­­badbééé .. .r! Már ahol. Ar fel, életszínvonal le. Minden egyéb marad. Rajna

Next

/
Oldalképek
Tartalom