Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-08-01 / 8. szám
Karbantartás Ac utóbbi években a leállásos nyári karbantartások programjában egyformán hangsúlyossá vált a tervszerű javítás és a technológiafejlesztő tevékenység. Nyugalom felé A karbantartási munkákat a technológiai üzemek igénye alapján terveztük meg. Ezek szerint: — a cigarettaelőkészítésen a levélvonal és kocsány vonal javítást, két gőzsugárszivattyú beépítését a vákuumberendezésbe, KTH kocsányvágó gép nagyjavítását. — a cigarettagyártáson a 100 mm-es cigarettát gyártó LOF gépsor, a TOFI selejtbontó gép nagyjavítását, ai többi gép egy-, vagy kéthetes kisjavítását terveztük. — a cigarettacsomagoláson a 100 mm-es Sasib gépsor és a 7-es Niepmann csomagológép nagyjavítása és a GD XI gépsor szükség szerinti kisjavítását, — a filterágazaton a KDF 1, KDF 2 acetátfilterrúd-gyártó gépsorok nagyjavítása és három Molins filterkombináló gép átépítésére az importanyag takarékos 8+12 mm-es kombinálásra volt a terv. A betervezett munkák mind a szükségesség, mind az elvégezhetőség szempontjából reálisak voltak. A karbantartók (műszaki osztály, gépészeti és karbantartási osztály) létszáma és a termelőterületekről rendelkezésre álló szaklétszám elegendő volt a tervezett munkák elvégzéséhez. A Molins gépek átállításához szükséges alkatrészeket nem tudtuk előállítani, ezért szeptember folyamán lesz csak lehetséges ezen gépek átépítése. A javított, gépek üzembe vétele változó időt vett igénybe. Az előkészítési gépsorok, a filterrúdgyártó gépek, a selejtbontó gép és agyártógépek többsége azonnal, vagy néhány műszak után normát teljesített. Lapzártáig a cigarettacsomagoló gépek bejáratása is megtörtént. A leállás alatti fejlesztő munkák a 87 januári döntéssel induló vágattárolás — adagolás teljes korszerűsítésének folytatása. A berendezések tervezése, gyártása már tavaly a IV. negyedévben kezdődött. Külső kivitelezőkkel szerződtünk egy illatosítóhenger, a vágatfelszívó és porelszívó csőhálózat legyártására, helyszíni beszerelésére, vágatadagoló szalagok, szalagmérlegek tároló-adagoló szalagok gyártására, illatadagoló egység gyártására. Konténerbillentőket,, rázócsatornákat és igen sok kiegészítő egységet — lábak, garatok, felfüggesztések, stb — valamint vágatraktári kapcsolószekrényt, az egyedi ejtőaknás adagolást működtető vezérléseket itthon gyártottuk le. A vágatkezelés teljesen új vonalon történik, de a konténertöltő — vágatkeverő berendezés csak augusztus végére lesz kész. Most folyik a kocsány - beadagoló vonal gépészeti üzembe helyezése. A vágatraktári átépítéseknek igen nagy mennyiségű kőműves, villanyszerelő vonzatúk volt. Szakmunkásaink munkaidőn túli tevékenységének köszönhető a július 11-re tervezett indulás betartása. Az egyedi ejtőaknás dohányadagolás bevezetése miatt lehetővé vált egy esztétikus, jól működő porelszívó csőhálózat kiépítése, Ezzel a cigarettagyártási terem légtere már kevésbé zsúfolt, világosabb lett. A most beépített vágatkezelő vonali berendezések lehetővé teszik úgy a kocsánynak, mint az illatanyagnak a súlyarányos adagolási automatizálását is. A vágat konténeres tárolásával, adagolásával egy időben bevezettük a bontásból viszszanyert — rostált — dohány konténeres tárolását és visszaadagolását is. összességében elmondhatjuk. hogy céljainkat elértük, jól használtuk ki a két hetet. Mind a hivatásos karbantartók, mind a termelőterületek üzemeltetői. segédmunkásai az elvégzendő munkák fontosságának megfelelő szorgalommal, munkafegyelemmel dolgoztak a két hét folyamán. A még hátralévő munkákat, üzem közben jelentkezett gondokat ismerjük, a műszaki főosztály megfelelő rangsorolással folytatja a megoldásukat. Báltermek másnapi, álmatag szomorúsága az iskolában. A vakációs ujjongás elült, elnyelték a falak, padok, a nagy emberek képei, grafikonok és vegyjelek. A szirmokat eltakarították, elszáradtak a virágok a pedagóguslakások vázáiban, melyek nemcsak vázák lehettek, hanem mindenféle üvegek, asztalon, szekrény tetején, konyhában a földön, szobában, folyosón, talán a mosdók, lavórok, fürdőkádak is tele voltak rózsával, szegfűvel, mindenféle szépséggel, ami a kiskertekben leszakítható. Az igazgató benéz irodájába, lépteitől megkondul i a csönd, visszhangzik az ajtó nyikorgása, talán nem is az ajtó nyikorog, csak a hiány. Az igazgatót mintha nyugdíjazták volna, s ha valóban nyugdíjba megy, ezt az elhagyatottságot éli naponta magában, maga lesz ,a gyerek nélküli iskola. Ahonnan a pályák, folytatódások kezdődnek, nehezebb végigélni a pálya befejezését. Az igazgató már készülődik. Nyolcadikosai még a szabadság átmeneti állapotában, i aztán néhányuknak az úgynevezett élet, amikor többet kereshetnek a kezdő tanítónál. A két legjobb olyan középiskolát ikezd szeptemberben, hogy földmérő lehet, a közepes rendű gimnazista lesz, a többi nyüzsgő ketteseivel szakmunkás: traktoros, kőműves, női szabó, dízellakatos, esztergályos, ök maradnak itthon, inkább ingázónak — elképzelhetem. Ügyes kezűek, de nem változtatnak semmit a falu szellemi állapotán. — Romlik ia falu — elmegy az értelmesebb je — mondja az igazgató. Adott iez ia község 1948 óta még bölcsészdoktort is, repülőmérnököt, ügyvédeket, bírókat. Hát újra ábrándozom, nem tehetnének-e együtt valamit nemcsak a rokonokhoz szállingózva, hanem a közösséghez csomózva az elszakadt köteleket. A pedagógusok közül kettő :falubeli. Ismerősömmel, barátommal, a kis Polski Fiattal kievickélünk a mérges napraforgótábla mellett a műútra, onnan erdőbe fordulunk. Fiatal, telepített fenyves engedi magába a vöröskövecses .földutat, a borulás határvonalán kerülgetjük a vizesgödröket, egyiknél végképp leállunk, gyalog megyünk tovább. Így illik, nem lehet a kegyeletes helyhez csak úgy odaberregni. Valami ismeretlen sorompó az utolsó gödör. A temetőkben majdnem úgy érzem magam, mint a virágoskertben. A házak elöl, udvarokból, erkélyekről elszálltak a muskátlik, petúniák, liliomok, krizantémok a hozzátartozóra, a túlélő gondozza a sírt olyan széppé, már a halott csak egy fohászra jut eszébe. Rajna A Philip Morris európai képviseletének meghívására a svájci Neuchâtel városka dohánygyárának (Fabriques DE TABAC RÉUNIESSA rövidítve FTR) minőségellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerével ismerkedtünk dr. Lékó Lászlóné meó-vezetővel. A nyelvi nehézségek, korlátok leküzdésére Daróczi Csaba volt segítségünkre aki korábban mintegy félévet töltött ebben a gyárban. Kellemes közel 1 órás repülőút után érkeztünk Zürichbe, ahonnan vonaton utaztunk tovább Neuchatelbe. Az első munkanapunk reggelén már a szállodai szobánkban várt az előttünk álló napok részletes programja. A gyárban töltött munkaidőnk minden nap 9 órától 17 óráig tartott. Ebben az írásomban szeretném nagy vonalakban ismertetni a kint szerzett tapasztalataimat, a gyárról kapott információimat. Svájcban összesen 6 dohánygyár van, ebből egyik az FTR, amely az amerikai Philip Morris leányvállalata. A gyárban 860 fő dolgozik, a termelés 2 műszakban történik és éjszaka karbantartást végeznek. A gyár termelése 40—60 millió db cigaretta naponta. 4 féle dohányt használnak fel: Svájcban termesztett, 111. Maryland. Virginia és Burley fajtákat. Svájci törvények szerint minden cigarettatermékhez kötelező felhasználni hazai dohányt. Belföldre 35, külföldre 107 különböző csomagolású cigarettát gyártanak. Termelésük több mint felét exportálják Japánba, Skandinávia és Afrika országaiba. A gyár helyiségei a hatalmas gyártó- és csomagolóüzem klimatizált. Gyártógépparkiukban megtalálható PROTOS—MAX—S80 8000 ford./perc és MARK 9- es 5000 ford./perc teljesítményű gépek. A gyártó- és csomagológépek szinkronját OSCAR- rendszerű tároló-továbbító biztosítja. A gyártás során 3—4%-os seleitképződést mérnek. A gyár létszámának kétharmada férfi, az átlagéletkor 40 év. A férfiak és nők keresetében nincs különbség ia minimumfizetés 3000 frank. Évente 13 havi bért visznek Svájcban jártunk haza a dolgozók, ismert a délutános és éjszakás pótlék, sőt a törzsgárdajutalom is. Havonta minden alkalmazott 2 gyűjtő cigarettát kap és évente kétszer karácsony és ihúsvét ünnepére további 2—2 gyűjtőt. Lehetőség van. havonta 3 gyűjtő cigarettát kedvezményesen megvásárolni. Magás szinten biztosítják a dolgozóknak a munka utáni szabadidő kulturált, egészséges eltöltését. A gyártól közel 40 km-re létesítettek egy hatalmas raktárbázist ahol a nyersdohányt, segédanyagokat és a készárut raktározzák. Az anyagokat számítógépes nyilvántartás és lehívás után kamionok szállítják a gyárba ill. a készterméket vissza. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy az itt tárolt dohány mennyisége 20 ezer tonna, ennek értéke 186 millió svájci frank, ill. a késztermék mintegy 1,5 milliárd db cigaretta, melynek értéke 100 millió frank. A raktár lehetővé teszi, hogy 2 éves dohánvkészlettel dolgozzanak és a világ különböző tájain akkor vásároljanak dohányt amikor a viláeoiaci ár számukra a legkedvezőbb. Ezen a raktártelepen volt szerencsénk megtekinteni egy érdekes üzemet ill. technológiát, amelynek lénveee, értelme a dohányexoandálás. Az Expanded Tobacco után rövidítésként az ETNA megnevezést használják erre a technológiára A dohánvpuffasztás e módja abból áll. hogy a dohányvágatot amelvet az FTR- beo készítenek 20°/« nedvességgel ide szállítják, első lépésként folyékony CO-, -vei maoas nyomáson impregnál-» iák. átitatlak, maid ezt a szilárd halmazállapotú ieges dohánvtömeset forró, több mint 300 °C-os levegő útiában engedik. Ttt a nagy hőmérsékletkülönbség és levegősebesség hatására a dohányból robbanásszerűen távozik a kifagyott víz. a dohány fölmelegszik. Ez a művelet nem tart tovább, mint egy másodperc, s ezalatt megtörténik az expanzió. A dohányt utána visszahűtik és nedvesítik. A technológiában ahol a dohányvágat végighalad, csak egy kis rész, a nagyobbik hányada az üzemnek már egy valódi és roppant korszerű vegyipari műveletsornak felel meg, ahol a C02 cseppfolyósítását, visszanyerését végzik rendkívüli biztonsági követelmények mellett. A teljesítményről annyit, hogy napi 14 órában 16 tonna dohányt expandálnak 10 fős műszaklétszám mellett. A dohány expanziós értelme abban van, hogy ezzel a dohány térfogata megduplázódik, s ezt megfelelő arányban az egyes keverékekhez adagolva, dohánymegtakarítást, jobb kitöltést, a cigarettafüst kátrány- és nikotintartalmának csökkenését lehet elérni. A következőkben a gyári minőségellenőrzésről kívánok említést tenni. A meó egyik része foglalkozik a dohányvágat ellenőrzésével (kitöltőképesség, nedvesség, frakcióvizsgálat), egy másik csoport, ahol zömmel férfiak dolgoznak, a cigaretta- és filterrudak fizikai ellenőrzését végzik (átmérő, légellenállás, ventilláció. tömeg, végkihullás, keménység stb.). A cigaretta ill. tasakok vizuális ellenőrzése már a késztermék-ellenőrzés csoport feladata, ahol is a PM követelményrendszere szerint ellenőrzik és minősítik a végterméket. Van a meón belül olyan csoport is, amely csak a mérőműszerek tesztelésével, javításával. tisztításával foglalkozik. Minden filterrúdgyártó gén mellett van átmérő és légellenállás mérő ill. a cigarettagyártó gépek mellett, mérleg és átmérő-cllenőr-ző műszer. Ezek mind elektronikus készülékek. Régebben a gépszemélyzet csak a mennyiségért felelt, a meós ped.ig a minőségért. Ezt azonban megváltoztatták, és ma mar a minőségért is a gépszemélyzet a felelős. A meós dolga a pontos, megbízható ellenőrzések elvégzése és az információadás, ill. bizonyos esetekben a beavatkozás. A minőségellenőrzésben a tendencia az, hogy minél több ellenőrző- és mérőműszert felszereljenek a gyártógépekre: átmérő-, tömegellenőrzőket ill. olyan rendszeren dolgoznak, amely a cigarettát külsőleg is vizsgálja (szakadt, foltos stb.) és a hibásakat kidobja. Egyes korszerű gépeken az ACCU RAY rendszernek nevezett folyamatos tömegmérést és szabályozást alkalmazzák számítógépes vezérléssel és feldolgozással, a gyors és pontos beavatkozás lehetőségével. Ennek a rendszernek rendkívül nagy jelentősége van az előírásnak megfelelő cigarettatör meg biztosításában és a tömegeloszlás figyelésében. Az ACCU RAY bevezetésével több mint 2% dohányt sikerült megtakarítaniuk. Másik nagy haszna és értelme az adózás miatt van, pl. 1 doboz Marlboro 100 cigaretta ára 2,95 frank és az adó 50%. Svájci törvények szerint a tömegeltérés +15%, s ha a cigaretta tömege a megengedettet meghaladja, akkor további adó befizetésére (0,5 frank lOOO db cigaretta) kötelezik a vállalatot. Végső benyomásunk és tapasztalatunk a gyári meó felépítését, működését, feltételrendszerét megismerve az, hogy lényeges különbség a gondolkodásban és elképzelésekben nincs közöttünk. Amiben viszont behozhatatlannak tűnik a hátrányunk, azt a technikai feltételrendszerben látjuk. Ugyanis valamennyi ellenőrző műszerük elektronikus, automata berendezés és mind korszerű számítógéppel van összekötve. Minden mért érték, adat közvetlenül a számítógépbe fut.1 Az adatgyűjtés, -feldolgozás, -értékelés így rendkívül gyors, pontos és beavatkozásra lehetőséget adó. Kinttartózkodásunk során módunk nyílt megtekinteni a segédanyagok ellenőrzését végző laboratórium munkáját (mintegy 20 féle berendezést, vizsgálóműszert láthattunk a különböző segédanyagok ellenőrzéséhez). Ezután az ún. füstlaborral ismerkedtünk, ahol a gyári, ill. különböző országokból küldött cigarettaminták füstanalízisét végzik imponáló és irigylésre méltó technikai feltételek mellett. Számunkra egyik legjobban várt, érdekes program volt annak a csoportnak, ill. csoport munkájának a megismerése, akik a különböző országok gyáraiból küldött cigarettamintát, valamint a PM által a különböző piacokon vásárolt márkák vizuális minőségellenőrzésével, minősítésével foglalkoznak. Természetesen ők végzik az általunk Svájcba küldött PM-márkák mintáinak minősítését, pontozását is. Külön izgalmas volt, amikor az áprilisi Marlboro 84 és Marlboro 100 mintánkat vizsgálták, és öröm, hogy jó minőségűnek találták és értékelték. Ebbeq, a minősítési rendszerben, melyet elég sokan ismernek, sok a szubjektív elem — ennek kiküszöbölésére odafigyelnek és különböző módszerekkel igyekeznek a minimumra csökkenteni — de a PM elképzelése, a törekvése az, hogy a legtöbb vizsgálati szempontot paraméterrel lássák el, sőt a vizsgálatok műszerezettségével mind objektívebbé tegyék ezt a fontos ellenőrzést. A több mint egy hét során betekintést nyerhettünk még a Philip Morris svájci kutató-fejlesztő bázisába is, ahol dohányipari alapkutatással, gyártás-, gyártmány- és eljárásfejlesztéssel foglalkoznak. Svájcban eltöltött 10 nap élményeit leírni — még ha ez szakmai út is volt — egy újságcikk keretében képtelenség. A bőség zavarából, a szakmai részről ennyit tartottam érdemesnek. Az emberi oldalakról, kapcsolatokról, a dohánygyáron kívül látottakról most nem szóltam, talán egy másik írás témája ez lehet. Vincze István DOHÁNYGYÁR 3
