Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
I t AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XVII. évfolyam, 5. szám ÄRA: 2,3# FORINT 1988. május hó ELSŐ NEGYEDÉVI GAZDÁLKODÁSUNK Nehéz gátfutás Vállalatunk ez évi gazdálkodásának indulását — illetve az előző év folytatását — úgy lehetne jellemezni, mintha a síkfutásból minden átmenet nélkül akadályversenyre terelnék a futót. A reform bevezetésének gyorsított tempója sok kérdésben tisztázatlan, ellentétes hatású és sok zűrzavart okozó rendelkezést is szült, ami ugyancsak megnehezítette az amúgy sem könnyű helyzetet. Nem olyan sötét a kép Az I. negyedév tapasztalatait értékelve mindezek ellenére azt mondhatjuk, nem olyan sötét a kép. amilyennek az induláskor, vagy azt közvetlen megelőzően megítéltük, noha volt problémánk bőven. Legfőképpen a vállalat pénzügyi helyzete sínylette meg a reformot, ez, ami próbára tette e szakterület dolgozóit nemcsak vállalatunkat érintette ilyen módon — sőt katasztrofális gondokat nálunk nem is okozott. A népgazdasági hírek élén is hónapokon át a likviditási problémák álltak. amelyek valószínűleg hitelválság néven: vésődnek be a magyar gazdaság történetébe. Ennek okairól és körülményeiről nincs szándékunk e lap hasábjain elemzést adni, hiszen ezt a különböző gazdaságpolitikai folyóiratok már korábban is megtették. Röviden erről csak annyit, hogy népgazdasági szinten igen magas volt — és magas jelenleg is — a vállalatokhoz kihelyezett hitelállomány, melyet apénzügyi kormányzat döntése alapján — az ország pénzügyi stabilizációja megteremtése érdekében — sürgősen és jelentős mértékben csökkenteni kell. E csökkentés módja és mértéke gyorsabb volt a lehetségesnél, s lényegében ez idézte elő a már említett válságot. Vállalatunk, noha komoly likviditási problémákkal küszködött. fizetőképességét megőrizte, sikerült mind a szállítóknak, mind a költségvetésnek eleget tenni, egyetlen olyan követelés sem akadt, melyet időben ne teljesítettünk volna. Ehhez azonban komoly hiteleket kellett felvenni és ezek kamata elég jelentős. Az I. negyedév gazdálkodása során némileg kialakult a kép a termelés — értékesítés — likviditás körfolyamatában. arról a szükséges összhangról. mely elengedhetetlen feltétele fizetőképességünk megtartásának. Zavar nélkül Az Egri Dohánygyár az év első negyedében lényegében különösebb megtorpanás vagy zavar nélkül teljesíteni tudta termelési és értékesítési programját. A szerkezetbeli eltérések a termelési értéknél éreztették hatásukat, mivel kevesebb licenccigarettát termeltünk a tervezettől. Az elmaradást két körülmény idézte elő. Az egyik — mely az utóbbi 1—2 évben sajnos elég gyakori — a tőkés importból származó anyagok hiánya, késedelmes beérkezése, a másik, amely újszerű probléma, a LOG-gyártógép középjavításának elhúzódása. Létszá mgazdál kodásun kban tervszinten mintegy 52 fős létszámcsökkenéssel számolunk éves átlagban, melyet természetes fogyás útján kívánunk elérni, ezért az első negyedévi átlaglétszám még valamelyest magasabb volt a tervezettnél. Éppen szigorodó feltételrendszerünk kényszeríti ki a minden eddigit meghaladó költségtakarékosságot, amely az alapanyagokkal, ezenbelül kiemelten az importból származó anyagoikkal való fokozott takarékosságot teszi szükségessé, de a költségek mérséklése miatt ilyen figyelmet kell fordítanunk az egyéb költségtényezők — fenntartási költség, igazgatási költség, energiaköltség stb. — fajlagos csökkentésére is. Az ár- és adóreform kapcsán termelői áraink 5" „-kai csökkentek. Ehhez bázisszintű anyagköltség és a bruttósítás miatt növekvő bérköltség társul. Időközben egyes anyagok ára’ jelentősen növekedtek, így pl. a papíráru, a licenccigaretták alapanyagai és licencdíjai. Mindezek miatt az előző évi 204 millió Ft-os nyereségnek nem egészen 40%ára számíthatunk. Tervünkben 77 millió Ft-os nyereséget tervezünk, de ennek biztosítására sokkal feszítettebb költségterveket kellett kidolgoznunk, mint az előző évben, amikor 183 millió Ft tervezett eredményünk volt, melyet több mint 10" „-kai túl tudtunk teljesíteni. Bérklub A vállalat bejelentette részvételi szándékát a bérklubba, vállalva azokat a feltételeket, amelyek ezzel együtt járnak. Ennek teljesítésével reményünk nyílhat arra. hogy az egyébként csak 2,5%-os bértömegnövekedést, mely az általános szabályozásban kötelező a vállalatra, akár 8—10 %-ra is túlteljesítheti. Ezt természetesen csak abban az esetben használhatjuk fel, ha már biztosnak látszik, hogy teljesíteni tudjuk azokat a feltételeket (tőkés export, vagyonarányos nyereségnövekedés, kifogástalan likviditás, árügyek stb.), amelyeket a bérklub-tagság követelménye jelent. Az első negyedévi eredményeink reményit adnak arra, hogy az év további részében is sikerül megbirkózni nem könnyű feladatainkkal, és gazdálkodásunk eredményessége lehetővé teszi, hogy mind a fejlesztési célkitűzések, mind pedig a dolgozók kereseti viszonyai kedvezően alakuljanak. Bárdos Miklósné ár. Vörös Vándorzászló a fiataloknak Ötödik alkalommal kapták meg vállalatunk KISZ-fiataljai a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját. A bensőséges ünnepségen eredményes munkáról adhatnak számot a fiatalok. Jelentős részük van a vállalat 1987. évi jó eredményében, hisz vállalatunk közel fele 35 éven aluli fiatal, közülük 240 fő tagja a KISZ-alapszervezeteknek. A Vörös Vándorzászlót Sós Tamás, a KISZ megyei első titkára adta át Fülöp Andrásnak, a vállalati KlSZ-bizottság titkárának. Az ünnepségen kitüntetések, jutalmak átadására is sor került, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Mérai István, cigarettagyártási üzemeltető gépmester. Kiváló Dolgozó vállalati kitüntetést kaptak: Csáki Mihály üzemeltető műszerész, Fülöp András személyzeti előadó, Káló István anyagmozgató, Király Ágnes raktárkezelő, Köblő Tibor mb. műszaki osztályvezető-helyettes, Mizser Attila anyagmozgató, Molnár László üzemeltető gépmester, Sztankó Zoltán munkairányító, és Verebélyi Dénes üzemeltető gépmester. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta Takács László esztergályos, aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetésben részesült Nagyné Ürge Erzsébet óvónő. Ezen az ünnepségen adták át a munkaverseny-mozgalomban részt vevő if júsági szocialista brigádok kitüntetéseit is. Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet kapta meg a Balázs Ignác, — Komplex, a Helikon '80, és az Alkotmány '74 nevet viselő szocialista brigádok. Aranykoszorús II. kitüntetési három brigád, ezüstkoszorús plakettet egy brigád, bronz fokozatot ugyancsak egy brigád vehetett át. Az ünnep hangulata adott keretet az Alkotó Ifjúság pályázat eredményhirdetésének és a díjak kiosztásának is. Első díjat kapta meg Vargáné Somlai Zsuzsanna, a Talizmán cigaretta kifejlesztése című pályamunkájával. A második díjat A cigaretta-előkészítés minőségbérezési rendszere című pályamunka nyerte el, melyet dr. Lékó Lászióné, Sebéné Studer Judit és Vincze István készítettek. A bírálóbizottság két harmadik díjat adott ki. A Technológiai bér- és időszükséglet kidolgozása című pályamunkát Bárdos Miklósné dr., Nagyné Bányai Erika, Madarassy Jánosné és Dr. Takács György készítettek. A Csomagológépek pneumatika elemekkel történt átalakítása című pályamunkát pedig Dobi József és Torba Imre készítették. Képzőművészeti különdíjat kaptak : I. díj : Nagy János, festményért II. díj : Teleki Sándor, domborműkészítésért III. díj: Veres Csilla, kézimunkákért. Az ifjúsági mozgalomban végzett kiemelkedő munkáért 21 fő részesült jutalomban. Vállalkozó vállalat A lengyelországi gazdasági reform második szakaszának egyik fontos célja, a vállalkozási kedv felébresztése. Az Exbud-Kielce vállalat már legalább hat esztendeje erre törekszik. A cég — kezdeményezései és tevékenysége révén — mindinkább a reform második szakaszának legjobb reklámjává válik. Néhány éve annak, hogy a 200 ezer lakosú város, a Varsótól 200 kilométerre fekvő Kielce egyik vállalata, az Exbud, váratlanul előretört, s olyan nagy múltú exportcégek konkurensévé vált, mint a Budimex, vagy a Polimex- Cekop. A viszonylag szerény indulás után az Exbud-Kielce öt év leforgása alatt önálló exportőrré vált: 1985-ben a devizabevétele 20 millió rubel és 8 millió dollár volt, 1987-ben pedig 47 millió rubel és 24 millió dollár, azaz két év alatt a cég több mint a kétszeresére emelte rubel- és megháromszorozta konvertibilis elszámolású forgalmát. A külföldi bevételekért mindinkább erősödik a versengés Lengyelországban. Ebben a harcban többé nem lehet fegyver a „minisztériumi összeköttetés”, itt egyedül a minőség, az alacsony termelési és kereskedelmi költségek, valamint a magasfokú szervezettség számít. A lelkes fiatal szakembereket tömörítő Exbud-Kielce vállalatnál elmélyült tanulmányok és elemzések után racionális foglalkoztatási struktúrát alakítottak ki; a cég funkcionális egységeit a célszerűség és a takarékosság jegyében szervezték át; bátran alkalmazták a reform első két szakaszának legmerészebb új elgondolásait is. Így került az Exbud-Kielce néhány év alatt a lengyel exportőrök élvonalába. A vállalat azonban még a közelmúltban is csak építésiszerkesztési és műszaki szolgáltatásokat exportált az NSZK-ba, Magyarországra, az NDK-ba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, Ausztriába, Algériába és más országokba. De az NDK-ban Rostockban, már vízkezelési állomást építettek az Exbud-brigádok, korszerűsítették a Tschernitzben működő kohóüzemet, tatarozták az egyik berlini kórházat. Magyarországon a vállalat tavalyi forgalma túllépte a 22 millió rubelt. Itt másfél ezer dolgozójukat foglalkoztatják és az elvégzett, valamint a folyamatban levő munkák listáján, több száz tétel szerepel.
