Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

XVII. évfolyam, 3. szám ARA: 2,30 FORINT 1988. március hó Pártélet Összevont taggyűlésről Jelentjük 1988. február 4-én tartottuk meg összevont párttaggyü­­lésünket. A taggyűlés munkájában részt vett Pálfy Ist­ván elvtárs, az MSZMP Eger Városi Bizottságának PTO vezetője. i A beszámoló bevezetőjében elemzésre került a XIII. kongresszust követő években, különösen 1987-ben lezaj­lott jelentős események mind a párt, mind az állami-tár­sadalmi élet különböző területein. Kiemelve: — a KB 1987. július 2-i ülésén elfogadott állásfogla­lását a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjáról, — az Országgyűlés törvény­­alkotó munkáját, többek kö­zött az általános forgalmi- és személyi jövedelemadó beve­zetéséről, — a párttagsági könyvek cseréjéről, az ezzel összefüg­gő. a párttagsággal folytatan­dó személyes elbeszélgetések­ről, — a párt- és állami veze­tésben végrehajtott személyi változásokról, — a KB 1987. november 11- i ülésén döntött abban, hogy vitára bocsátja a Poli­tikai Bizottság Téziseit az ideológiai munka időszerű kérdéseiről, — a PB hozzájárulásával a párttagság széles körben meg­vitatta a párt vezető szere­pét társadalmunkban, a po­litikai intézményrendszer to­vábbfejlesztéséről szóló Tézi­seket. A beszámoló foglalkozott továbbá a párttagsági köny­vek cseréjének előkészítésé­ről. a párttagokkal történő személyes elbeszélgetésekről. Néhány gondolatot kiemel­ve az elbeszélgetések tapasz­talataiból: — a társadalmi-gazdasági kibontakozás programját kö­vetkezetesen végre kell haj­tani: — szerencsésebb lett volna, ha a Tézisek az elbeszélgeté­sekkel egyidőben kerültek volna feldolgozásra, igy több idő állt volna rendelkezésre; — törekedni kell arra, hogy az infláció mértéke ne legyen nagyobb a tervezettnél. Az emberek nagy várakozással tekintenek a bérreform lét­rehozására: — javítani kell a nagycsa­ládosok. az alacsony nyugdí­jasok, a pályakezdő fiatalok, valamint a jól dolgozók hely­zetén; — tovább kell erősíteni a nyíltság, a demokratizmus fo­lyamatát mind a párt, mind az államélet területén; — nagyon fontos feladat a teljesítménnyel arányos bére­zés; — bántja az emberek igaz­ságérzetét, hogy a 2,5%-os bérfejlesztés azonos volt or­szágosan, nem vették figye­lembe azt, hogy ki, hogyan teljesített. Az elbeszélgetések során fontos helyet kaptak vállala­tunk belső életét érintő kér­dések. Általános vélemény, hogy vállalatunk az elmúlt évek­ben kimagasló gazdasági ered­ményt ért el. Ez biztosította a jövedelmek dinamikus nö­vekedését, a szociális gondos­kodás alapjait, a műszaki fej­lesztést. Elismerik a vezetők több­ségének felkészültségét, a fel­ső vezetés dinamizmusát, elő­relátását, a változó körülmé­nyekhez való gyors alkalmaz­kodását, azt a törekvését * vezetésnek, hogy a vállalat nemcsak gazdálkodó-, hanem szociális egység is. Támogatják a vezetést ab­ban. hogy a jól dolgozó IíoI- lektívák, ezen belül az egyé­nek is az átlagosnál maga­sabb elismerésben részesülje­nek. (Folytatás a 2. oldalon) Március 8. A munkásmozgalom mindig is egyik fontos feladatának tekintette a nők helyzetének javítását. Már a U- interna­­cionálé alakuló kongresszusa foglalkozott a nők kiszolgál­tatottságával. A nőmozgalom önálló szer­vezeti keretekhez jutott. A mozgalom nagy alakja. vezé­re Clara Zetkin javaslatára fogadták el március 8-át, mint a nőmozgalom nemzetközi napját. A magyar nőmozga­lom egyik kiemelkedő alak­ja, Dénes Zsófia, a háború éveiben a kor kimagasló mű­vészegyéniségeit állította sor­ba ä női választójog mellett. A felszabadulást követően — a forradalmi átalakulás és a szocialista építés eredmé­nyeként — döntő fordulat bontakozott ki a nők társa­dalmi, gazdasági, politikai helyzetében. Törvények. ren­delkezések garantálták az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a nők politikai jogai­nak az érvényesítését, a szak­mai képzésüket, kulturális fel­emelkedésüket. A szellemi és fizikai pályák korábban el' zárt kapui nyíltak meg a lá­nyok és asszonyok előtt. Az elmúlt négy évtizedben lezaj­lott fejlődés azonban termé­szetesen minden gondot nem oldott meg. A nő: hölgy, dáma, asz­­szony, kedves, hitves, vagy egyszerűen csak ,.ö”. S még lehetne sorolni a magyar nyelv gazdagságának köszön­hető sok szép, kedveskedő, csipkelődő kifejezést, amely­­lyel az emberiség felét illet­hetjük. Szépírók, költők a világ minden részében gyak­ran állítják műveik közép­pontjába a nő alakját a leg­különfélébb megközelítésben. A nők egyenjogúságukért vívott harca már a múlté. A nffk és a férfiak egyenlősé­gének dolgában azonban van még tennivaló. A köszönté­sül átadott virág nem helyet­tesítheti az év többi három­­százhatvannégy napjának nem jelképes, hanem érdemi tet­teit. 130 millió tonna Kínában 1986-ban 130 mil­lió tonna kőolajat termeltek, s így az ország a világrang­lista hatodik helyére került. , Az elképzelések szerint 1990- ben a termelés — évi 3,7 szá­zalékos növekedési ütemmel — már eléri a 150 millió ton­nát. " Tavaly az év első felében országosan 65 millió tonna olajat bányásztak, ami 1986 azonos időszakához képest már 4 százalékos emelkedést jelentett. Jelenleg az észak­kelet-kínai Tacsing és Hu­­angho torkolatvidékén húzó­dó Senli olajmező a két leg­nagyobb lelőhely Kínában. Itt termelik a kínai kőolaj két­harmadát. A kőolajipar számára nem könnyű feladat évről évre fo­lyamatosan növelni a terme­lést. Ma a kitermelés csak északkeleten és keleten fo­lyik, ugyanakkor az ország nyugati körzeteiben gazdag lelőhelyek találhatók, de ezek messzire esnek a keleti ipari központoktól. Ezért a Kő­olajipari Minisztériumban stratégiát dolgoztak ki a „kétfrontos” bányászat bein­dítására. Kelet-Kínában a stabil kitermelés mellett fo­kozzák a kutatásokat, hogy új perspektivikus olajmező­ket tárjanak fel. Nyugaton — a Dzsugari-, a Tarim- és a Cajdam-medencében — már teljes erővel folyik a mun­ka az olaj és a gáz felkuta­tására. Nagy figyelmet fordítanak a földgáz kitermelésére is. A szecsuáni árok. a Pohaj-öböl és a Dél-kínai-tenger körze­te a kínai földgáztermelés fő központja. Meggyorsul a tenger alatti olajkészletek feltárása is. Kí­na 1980 óta két versenytár­gyalást hirdetett, hogy kül­földi olajtársaságokat ösztö­nözzön a kontinentális alap­zat olajkészleteinek kiaknázá­sára. Eddig több mint 30 kül­földi céggel kötöttek szerző­dést, aminek eredményeként 33 kőolaj- és gázelőfordulási helyet találtak a közeli egyen lítői tengereken. Kettő már termel. >- Ha Kína fűtőanyag- és ener­getikai ipara a tervek szerint fejlődik — beleértve a kő­olaj- és földgázkitermelést —. akkor az energiaellátás ki tudja elégíteni a népgazdasá­gi igényeket. A kínai gazda­ság' fejlesztésének célja, hogy 20 év alatt — 1980 és 2000 között — ipari és mezőgazda sági termelése a négyszere­sére emelkedjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom