Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

Összevont taggyűlésről jelentjük

(Folytatás az 1. oldalról)

Igényként merült fel:

— szükséges, hogy a vállalaton belül javuljon a munkatársi kapcsolat,

— a vezetők legyenek közvetlenebbek,

— a gazdasági és politikai vezetők erősítsék a dolgozókkal a kapcsolatot,

— legyen nagyobb fogadókészség az őszinte véleménynyilvánításra,

— legyen a párttaggyűlés is nyitottabb, szókimondóbb.

Továbbiakban a beszámoló részletesen elemezte a gazdasági helyzetet, és meghatározta a főbb tennivalókat, melyek a következők:

— a termékszerkezet korszerűsítése különös tekintettel gyártmányaink egészségkárosító hatásának mérséklésére:

— a műszaki fejlesztés fő irányai ;

— tőkés importból származó anyagok hazaival történő helyettesítése és piackutatás;

— a költségekkel való figyelmesebb, gondosabb gazdálkodás;

— a tömegpropaganda és az agitáció, a vezetőképzés és továbbképzés sajátos eszközeinek felhasználása;

— importlehetőségek továb" bi kutatása.

A pártvezetőség munkájáról, munkamódszeréről megállapítható, hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelően irányította a vállalatnál folyó politikai munkát.

A politikai munka egyik kiemelkedő jelentőségű eredménye volt a KB 1987. július 2-i állásfoglalásáról. „A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról” kialakult vita, a feladatok meghatározása.

A pártvezetőség és a gazdasági vezetés együttes feladattervet készített a KB programjának helyi megvalósítására.

A KB július 2-i állásfoglalása után felerősödött a vita a különböző nézetek öszszecsapásában, különösen az újszerű megfogalmazásokat, követelményeket illetően.

A politikai munkában meg kellett küzdeni a pesszimizmussal is.

Alapszervezeteink vezetőségei a feszített gazdasági feladatok teljesítése mellett eredményesen tettek eleget a pártmunka területén is a megnövekedett feladatoknak.

A Tézisek vitájában politikai munkásaink, párttagságunk a megoldás mellett azért vállalt erejét megfeszítő munkát, mert ebben pontosan azt

látja, hogy van törekvés az értelmes, az élethez igazodó munkastílusra.

A pártépítő tevékenység a pártáiét egyik sarkallatos kérdése. Feladatunk ebben a tekintetben, hogy a pártépítési tervben szereplők öszszetétöle tükrözze a terület dolgozóinak foglalkozási struktúráját, szociális összetételét, életkor és nemek szerinti megoszlását.

Az ideológiai munkában jelentős helyet foglalt el a Tézisek feldolgozása, ahol a párttagság pártcsoport értekezleteken, vezetőségi üléseken mondott véleményt. A véleménynyilvánítások sokrétűek voltak. Foglalkoztak gazdasági, politikai, társadalmi kérdésekkel. Különösképpen felerősödött az igény a demokrácia szélesítésére, a párt vezető szerepének határozottabb érvényesülésére.

Az agitációs és propagandamunka színvonalát, hatékonyságát jól' szolgálták a politikai vitakörök, ahol aktuális kérdések kerültek feldolgozásra.

A beszámoló foglalkozott a KISZ és a szakszervezet munkájával, valamint a szocialista brigádok tevékenységével.

A hozzászólásokból kicsendült:

— a párt vezető szerepének hatékonyabb érvényesítés igénye:

— a pártellenőrzés fokozása:

— a politikai intézményrendszer kapcsán hatékonyabb struktúra kialakítása;

— elért gazdasági eredményeink megőrzése;

— a magasabb színvonalú munkavégzés igénye minden szinten:

— jó munkahelyi légkör megteremtése, ahol lehetővé válik az alkotómunka;

— szociális vívmányaink megőrzése ;

— a termelés hatékonysága, annak személyi feltételei.

— a pártépítési tevékenység hatékonyabb végzése;

— társadalmi-politikai munka színvonalának emelése;

— a vállalati célkitűzések elérésének támogatása.

Pártalapszervezeteinkben is

lezajlottak az éves beszámoló taggyűlések.

A párttagság úgy ítélte meg, hogy a beszámolók igen tartalmasak voltak.

A párttagsággal az elbeszélgetés megtörtént. Az alapszervezetek vezetőségei, az elbeszélgető csoportok, a pártcsoportbizalmiak közreműködésével, nagy felelősséggel, felkészültséggel, hozzáértéssel, tapintattal, politikai érzékenységgel tettek eleget e fontos feladatnak. A tapasztalatok, vélemények összegzése ismertetésre került, amelyből megállapítható, hogy a párttagság nagyon őszintén, nyíltan és sokszínűén mondott véleményt.

Az elbeszélgetések során 9 fő kérte a pártból való kilépését, amelyek többségükben nyugdíjasok.

A taggyűléseken a pártvezetőség tagjai képviseltették magukat. Minősítették az alapszervezetekben folyó

munkát, értékelték a titkár tevékenységét, meghatározták a további feladatokat. A Iles pártalapszervezet munkájában a városi pártbizottság megbízásából részt vett Danes Lajos elvtárs, valamint a megyei pártbizottság megbízásából dr. Semperger Tibor elvtárs.

Az alapszervezetek a taggyűlés keretén belül vitatták meg éves munkatervüket.

A taggyűléseken elhangzott véleményekből kiemelve:

— növelni kell a pártalapszervezet befolyását a KISZ- alapszervezetekben (I-es pártalapszervezet) ;

— a szélesebb rétegeket megmozgató vitákra továbbra is szükség van, de ennek feldolgozására több időt kell biztosítani;

— szó esett a pártépítés fontosságáról, annak felgyorsításáról;

— az a vélemény, hogy a tisztségviselők pótlására megfelelő káderek állnak rendelkezésre vállalatunknál;

— elhangzott a felhívás az anyagtakarékos munkára.

— a párttagok úgy ítélik meg, hogy az előttünk álló nehéz feladatokat csak egymás megbecsülésével, egymáshoz való türelmes viselkedéssel lehet megoldani ;

, — többet kell foglalkozni a fiatalok problémáival;

— a rendelkezésre álló pénzeszközökből jobban kell segíteni a pályakezdő fiatalokat, illetve az idős nyugdíjasokat:

— az információ kendőzetlenül megy tovább a felsőbb szervek részére;

— az országos pártértekezlettől a párttagság konkrét intézkedéseket vár;

— a problémák őszinte feltárásával a párt vezető szerepe erősödni fog.

A párttagság összességében úgy ítéli meg a kialakulthelyzetet, hogy eddig is képes volt a mind nehezebb feltételeknek eleget tenni. Hajlandó további erőfeszítéseket tenni a célok eléréséért és az optimizmust erősíti.

A cím ne tévessze meg az olvasót, mert nem gyilkosságról, betörésről, sikkasztásról, bűnszövetkezetről, sőt nem is cigarettalopásról lesz szó az alábbiakban.

Abban a „szerencsés” — vagy inkább szerencsétlen — helyzetben van részem, hogy naponta több alkalommal is betekintést nyerhetek mosdóinkba, mellékhelyiségeinkbe, étkezőinkbe. Mégpedig nememnél fogva csak a női részlegbe. Azok után a férfimosdó megtekintésének gondolatát el is vetettem, bár elképzelhető, hogy kellemesen csalódnék. Hosszú idő óta foglalkoztat ezek külleme, de ed2

DOHÁNYGYÁR

Piszkos ügy

dig úgy gondoltam mégsem illik közhírré tenni ezek állapotát, még nem az utóbbi időben egyre jobban, szemmel, orral egyaránt érzékelhetőbben romlik ezek tisztasága. Pedig a női mellékhelyiségek állapotáért csak mi, NŐK vagyunk felelősek, nekünk kellene már végre észrevenni magunkat.

Nem szabad áthárítanunk a takarítókra trehányságunkat, — igaz, ők sem koptatnak sok felmosóruhát —, mert nem állhatnak valamennyiünk sarkában seprővel és felmosóruhával, vödörrel, netán hamutartóval. Próbáljuk már betartani az alapvető higiéniás követelményeket, s ne csak

V*

mondjuk, hogy második otthonunk a gyár, hanem próbáljunk meg úgy viselkedni, úgy vigyázni a rendre, mint otthon. Nem hiszem, hogy otthon csak úgy bárki is eldob egy csikket, vagy egy papírdarabot a lakásban.

Még egy kérdés foglalkoztat régóta. Akkor, amikor a vállalat az anyagtakarékosságot első helyen hangsúlyozza — és ezt mindenki tudja is —, miért használnak „egyesek” bizonyos célra segédanyagokat, mikor mindenki rendszeresen kap egészségügyi papírt?

A vállalat rendszeresen festeti, takaríttatja ezeket, s hagy ezt ne kelljen gyakrabban csinálni, mint eddig s hogy bárki, bármikor undor nélkül beléphessen ide, ez csak rajtunk, használókon múlik.

Szakmai alapozás

Mind az oktatás, mind a gazdaság követelményként állítja a szakmai alapozás hatékonyságának fokozását. A megvalósítás mégsem zökkenőmentes. Az előrelépés egyik útja a tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti párhuzamosságok felszámolása, öszsze kellene egyeztetni az alapozó tárgyak ismeretanyagát, gyakorlatait. A szakmai alapképzés hatékonysága a különböző gyakorlatok váltakozásával is fokozható. Rugalmasabb tantervi felépítésre lenne szükség. Ez azt jelenthetné, hogy a törzsanyagnak lenne egy stabil és egy változó része. A stabil részben szereplő ismereteket mindenkinek el kellene sajátítania, a változó rész az üzem, a szakmai gyakorlóhely sajátos követelményeihez igazodna.

Az iskola és a vállalat közötti együttműködés fokozása is előrelépést jelenthetne.

Fajront

Halló, emberek, itt vagyok! Meghívlak benneteket egy pofa sörre. Üvegeset igyunk, mert abban kevesebb a víz, a csapos is lazt issza. Nem tudom elhinni, ihogy sötétedéskor ilyen nagy vágtában száguldótok haza. Nekem is be van hűtve a szesz a frigóban, de megígérte, ihogy megvár. Családi vacsora? Ugyan! Kajálni tudok a híradó alatt is, legalább nem nyüzsögnek körülöttem a srácok. Imádom őket, csak mire Ibevágják a szunyát, ezer meg ezer hangyát , szórnak az agyamba. Jobb volt nekik a jnagzatvízben. A .nejem sem hajt, hogy vidd le a szemetet, porold ki a szőnyeget, hozz fel olajat, felemelő meló, mi? Neki már úgy is mindegy, szegény erre van szánva. Hé, haver, ne menj tovább! Lóg az orrod, zűr volt a portán? Ilyen majrés képpel csak lebukni lehet. Mondtam, öregem, ha jössz kifelé, heccelődj, hangoskodj és ne egy valag icigit vigyél ki. Kész tüdőrák a családnak. Mióta megmondták a tévében a nagy tudású nem ivók. hogy kiket tartanak hétköznapi fejnek, az olyan muksókat, mint én, és engem meg sem kérdeztek, csak így nyilvánosan, meghatároztak, nem törtem magam tovább. Jó van, én ez vagyok, ők meg azok, nem baj.

Van egy jó kis módszerem, megtanítom veletek. Ugye az tiszta, hogy dolgozunk. meg minden, keresünk is valamennyit, esszük az üzemit, meg otthon a lecsót lókolbásszal, isszuk a patkányost, telnek a napok kegyetlenül. Minden csuda jó, de iamire vágyom, keményen szundikál valami lakatlan szigeten. Nem úszom érte át az óceánt, inkább lazítok a [pórázon és gusztálom ia formás pipiket, mint más a napfelkeltét, értékeljük a látottakat a haverokkal, nem sietem el a munkát, haza sem sietek, hanem laza lendülettel iszogatom a söröket, szívom a cigiket. Aztán hazabattyogok, ikajálok, kiürítem a frigót, bagózok, lassan icocsmaszagú lesz a szolba és a haverokra gondolok, akik a tévé előtt a haverokra gondolnak a kocsmaszagban.

Béla vagyok. Anyám nagyon szeretett.

— Szili —

Országos Bíróság!

Gyalázatos bűntény és saját szuvenír jogaim vérig sértése miatt gázolok magamba; Aluírott Macsinga Izabella felperes, mint a lakótelepi huliganda újabb, 53 éves, égbekiáltó áldozati báránya, leteszem a voksom.

Orrom e percben horpadtan hever a kórházi ágyon- Ez okból jelen keresettel is alig élek.

Történelmi tény, hogy minden délben bezárom a trafikom, és állampolgári jogaimat ebédelés útján gyakorlom. Folyó hó januárjában a fenti jó szándékkal kikövezett úton haladtam el a Mártíromság tér 12. sz. aiatt. Hangok ütötték meg a fülemet — e tekintetben a látleletet mellőzöm. Egyidejűleg recsegésben volt részem, és teljesen elvesztettem az elméletemet. Egy SOKOL típusú rádió volt a leesemény, mely déli 12 óra 10 perc* kor hagyta el Setét Kelemen I. emeleti ablakának légterét.

Kérem a T. Bíróságot, hogy a fenti T. nyáladékb°l kifolyólag Setét Kelement elmaradt veszteségem fájdalomdíjam és egyéb disznóságai címén 100 000.— Ft kártérítésre lekötelezni, ha volna olyan szíves.

KÜLÖNBEN ÍROK ERÖSS PÁLNAK ! ! !

, Mielőbbi gyógyulásomban bízva: Macsinga Izabella

1 1 felperes

Horribile Dictu!

A Macsinga Citadella(?) esperes által ellenem benyúj~ tott egyhavi keresettel szemben, kívüljegyzett ezerforintosommal az alábbi ítéletre tartok igényt.

Adegy. Nevezett trafikját három nap elzárásra javaslom, mert nevezett, egyszerűen röhej, mindig kiszopogatja a Diana-cukorbói a sósborszeszt.

Adkettő. Nem vagyok orrgyilkos, kikérem magamnak! Nevezett orra vonatkozásában szagértő kikérését is kikérem magamnak, ok-okozati okból. Nevezett trafikos mindenbe beleüti az orrát, miért pont az én Sokolom törte volna el?

Adekvát. Ha adekvátan mégis az én Sokolom az elkövető, akkor üzemi balesetnek minősül, mert Macsinga C. orra üzemi konyhára mentében került összeütközésbe a Sokolial.

Adó. A Sokolt az apósom vágta ki az ablakon, mer a Kossuth-adóról is az adó jutott az eszébe. Apósomról egyebet előadni nem kívánok, minden tudnivalót megtudnak róla a Ki kicsoda? 304. oldalán.

Setét Kelemen alperes

*

*