Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-09-01 / 9. szám
Próbáratevő új gépek — nagy lehetőségek A számítástechnika gyárunkban A hetvenes évek közepétől szinte egy újabb ipari forradalom játszódott le nemcsak hazánk, de mondhatjuk majd' az egész világ gazdaságában is. Ezt pedig a számítógépek megjelenése, mind szélesebb körű alkalmazása jelentette. Jelentőségét mj sem bizonyíthatja jobban a robbanásszerű terjedésénél. Alig egv évtized alatt ugyanis szinte elképzelhetetlenné vált az információáradat korszakában a számítógépek nélküli munka. Akár a gyárakban, üzemekben, de még a kisebb termelői egységeknél is. Az Egri Dohánygyárban is már évek óta foglalkoztatta a vezetőket, a szakembereket a számítógép munkábaállításá- nak lehetősége. Tulajdonképpen régóta, többen azon fáradoztak. hogy megteremtsék ennek feltételeit. Először is vásároltak egy Robotron könyvelő automatát. majd 1984-ben sikerült öt darab Commodore márkájú számítógépet is beszerezni. Ezek gyorsan igazolták a várakozásokat. s még ugyanebben az évben tovább gazdagodott a géppark egy jóval nagyobb teljesítményű. Videoton márkájú, több irányú hasznosításra alkalmas computerrel. Az elképzelések szerint ezek segítségével gyorsabban, egyszerűbben. naprakészen lehet megoldani számtalan, a hagyományos módszerekkel nagy munkát igénylő feladatot. Így többek között a bér- elszámolást, a termelésirányítást, anyag-, készletgazdálkodást. s megannyi elemzést, kimutatást. Ahhoz azonban, hogy a rendszer valójában ,,gombnyomásra" működjön megfelelően felkészült szakemberekre volt szükség. Utólagosan helyesnek bizonyult az a döntés, aminek értelmében nem kívülről kell a teljes szakembergárdát felvenni, hanem néhány számítástechnikus irányításával házi továbbképzéseken, tanfolyamokon igyekeztek mind szélesebb körben elterjeszteni a szükséges ismereteket. Kezdetben. mint minden újtól, ettől is idegenkedtek néhányan Az idők során azonban egyre többen barátkoztak meg korunk nagy találmányával, s fokozatosan nagyobb lett az érdeklődés iránta. A vezetőképzés keretén belül a fel- sőtárkányi vállalati üdülőben többnapos tanfolyamon közel félszázan jutottak el a számi tógépes alapismeretekig, ami elegendő ahhoz, hogy mindennapi munkájuk során megfő galmazhassák azokat a feladatokat, amelyek később így feldolgozhatóvá válnak. Az elmúlt év első felére tehát már majdan minden ad va volt a korszerű technika befogadásához. Közben azok is alaposan megismerhették a gépet, akiknek később majd a zavartalan üzemeltetése jelentett munkát. A tanulás, az ismerkedés időszaka sem telt haszontalanul. Fokozatosan készültek el az egyes programok. Legelőször a beruházások számító- gépes nyilvántartása, majd a tervezést, az előrelátást segítő különböző új szabályozók kerültek feldolgozásra. Ezentúl létszám- és kereseti statisztikai adatok kimutatása is elektronikus úton történt. Bármelyik szakterületen dolgozó embert leginkább a valódi, úgynevezett nagy feladat izgatja. Egy. valami olyasmi, ami igazán próbára teszi tudását, kitartásál, akaraterejét. Jelenleg egy ilyen megoldása előtt áll a dohánygyár számítógépes stábja. A jövő évtől bevezetésre kerülő új termelésirányítás, bér- elszámolási rendszer számító- géprevitelén dolgoznak. Ha ezt sikerül kifogástalanul megoldaniuk, akkor az bizonyítja, hogy nem volt igazuk az eddig kételkedőknek. Jöhetnek az újabb próbára tevő feladatok, mert nemcsak a lehetőségek, hanem az ilyen irányú igények is nagyok, jelentőségteljesek. Olyannyira, hogy ez jelenti a jövőt, felgyorsult, állandóan versenyre kész világunkban a dohánygyár jövőjét is . . . — Koros Frigyes — Egy nyári egyetem tapasztalatai-suk növelésével személyiséA nyáron részt vehettem a Kecskeméten megrendezett óvópedagógiai nyári egyetemen. Az előadások, videó-filmek mindvégig színvonalasak és értékesek voltak. A továbbképzés elsődleges célja az volt, hogy bemutassa az óvodáskorú gyermekek aktivitásának fejlesztési lehetőségeit, különböző pszichológiai és szociális aspektusok alapján, különös tekintettel az óvónők és az óvodai dolgozók szerepére. Az óvodának elsődleges célja az iskolára való felkészítés, amelyben fontos szerepe van az aktivitás olyan szintjének kialakítása a gyermekben, ami nemcsak lehetővé teszi az iskolai közösségek kialakulását, hanem megkönnyíti az ismeretek befogadását és a rendszeres munka végzését is. Az óvodai nevelésnek a gyermekek korai életszakaszában is komoly nehézségekkel kell megküzdeni. A különböző szociális környezetből jövő és pszichológiai adottságokkal rendelkező individu- mokból egv egységes csoportot kell szervezni. mégpedig olyan formában, hogy a gyermekek fő életeleme a játék egyszerre párosuljon az alapvető ismeretek megszerzésével. Ez nemcsak az óvónőkre ró nagy terheket, hanem a gyermekekre is. akik legtöbbször a közösséget ne hezen szokják meg. Különösen a gyesről érkezőknél van nagy szerepe az egyéni bánásmódnak, hogy a későbbiek folyamán a szubjektív és objektív körülményekkel minél job ban, eredményesebben járuljon hozzá a gyermeki sze mélyiség fejlesztéséhez. A gyermekeknek a valósághoz és az emberekhez való viszonya az óvodában nagy változáson megy keresztül A gyermekek beilleszkedésének és fejlődésének feltétele az aktivitás, amely biztosítja a közösség fenntartását az életkori változások és az értelmi fejlődés mellett. Az aktivitás lehetősége öntevékenységet biztosít a gyermeknek, ami útján válik igazán boldoggá. Az egyes csoportokban található különböző személyiségű gyerekek nevelésében az elsődleges cél, hogy aktivitágüket oly módon alakítsa a; óvoda, hogy a legkedvezőbb, a legjobb teljesítményre legye képessé őket. Ebben ad segítséget az óvónők továbbképzése. és az. adminisztrációs tevékenységet csökkentő határozatok. A gyermekek képességeinek kibontakoztatása nagy időráfordítást igényel, az óvónőtől, ami természetesen egyénen ként és korcsoportonként tág határok között változik. A nevelői munka hatékonyságát segíti elő a kiscsoportos foglalkozás és a fakultáció (pl. nyelvoktatás). Ezzel elérhető, hogv egy- egy gyermek nevelésére fordított idő optimális legyen és a gyermekek az őket leginkább érdeklő, hajlamuknak es tehetségüknek legjobban megfelelő dolgokkal foglalkozzanak, anélkül, hogy a velük foglalkozó óvónő időzavarba vagy megoldatlan feladatokba esne. Változások a gazdaságirányításban A testületi vezetés A gazdaságirányításban bekövetkezett változásokat célzó fontosabb jogszabályok megismerése után térjünk most vissza „általános szinten" a vállalati tanács működéséhez. Működésének mozzanatai közül a döntéshozatalt vesszük vizsgálat alá. A vállalati tanács döntési körét a Vállalati Törvény végrehajtására kiadott 33 1984 (X. 31.) sz. Minisztertanácsi rendelet 9. §-a határozza meg 12 pontban és a márciusi számban közölt cikk tártál mázzá felsorolásukat. A vállalati tanács megalakulását előkészítő viták során sokszor elhangzott különféle fórumokon — autentikus forrásként az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalásából idézek — hogy, „a vállalad tanács a vállalat stratégiai döntéshozó szerve". Maga a törvény-szöveg a döntési hatáskörök felsorolásakor nem használja a „stratégia" kifejezést, nincs tehát egy ilyesféle előírás: „a vállalati tanács meghatározza a vállalat működésének és gazdálkodásának stratégiáját". Nincs és nem is lehet, mert .,politikastratégia-taktika-végrehajtás" láncolatban a „stratégia"- fokozat a döntéshozatali rendszernek majdnem a csúcsán helyezkedik el és meglehetősen elvont, számtalan tényező által meghatározott dinamikus magatartási irányt jelent. A jogszabályok, — amelyek konkrét magatartási szabályok megállapítására hivatottak — nem tűrhetik meg szövegükben a „stratégiádhoz hasonló, kevéssé kézzelfogható kifejezéseket, csakis számonkérhető konkrét szabályokat állíthatnak a szervezetek és az állampolgárok elé. A vállalati tanács „stratégia-meghatározó" szerepkörét az említett Minisztertanácsi rendelet tehát az egyes konkrét döntési körök meghatározásával írja körül. Kétségtelenül stratégiai jellegű döntés A fakultáció csak akkor éri el igazi célját, ha az óvodában megszerzett ismeretek az iskolába kerülve nem vesznek el, hanem szervesen ráépülnek az iskolai oktatásra. (Ez a mi óvodánkban és a 2. sz. gyakorló iskolában megvalósult). Az elméleti ismeretek ilyen növelése nem mehet a mozgáskultúra megszerzésének rovására. Élettanilag és pszichológiailag egyaránt fontos, hogy megfelelő szabad terület álljon a gyerekek rendelkezésére. Ezzel elérhető, hogy a szellemi aktivitás a fizikai aktivitással kiegészítve erősítse egymást. Nagyobb figyelmet kell fordítani az óvodai nevelésre, mivel az oktatás egész folyamatában a legnagyobb lehetőség itt van arra. hogy a problematikus, illetve hátrányos helyzetű gyermekek lemaradását a minimálisra csökkentsük. Később az iskola magasabb követelményszintje és szigorúbb tempója erre már sokkal kevesebb lehetőséget biztosít. Az óvodai nevelés színvonalának emelése érdekében szükséges az óvodai pedagógusok továbbképzése, szakmai ismereteik állandó korszerűsítése. Bakó Istvánné óvónő a vállalat középtávú tervének meghatározása. tevékenységi körének módosítása, a jelentős beruházások, hitélteivé' telek, kötvény-kibocsátások feletti döntés. az egyes szervezeti egységek önálló válla lattá alakulásának, leányvállalat létesítésének elhatározó- sa, a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozataia. a felhasználható jövedelem elosztási elveinek meghatározása. a szétválás. más vállalattal való egyesülés felől való döntés. Nem utolsó sorban stratégiai döntés lehet az igazgató megválasztása is. Értelmezési zavart okozhat, hogy több vitacikk. tanulmány. riport a stratégiai döntések ellenpárjaként az operatív döntéseket említette azért, hogy érzékelhetővé tegye a vállalati tanács és az igazgató hatáskörének elvá- lasztódását. Az ellentétpár ily módon való szembeállítása két okból is félrevezető lehet. Tudni kell. hogy a vállalati tanács hoz operatív döntéseket, mint például az igazgató fölött a munkáltatói jogok gyakorlása vagy bizonyos kérdéskörökben — súlyuktól fogva — operatív jellegűek lehetnek a szervezeti és működési szabályzat egyes módosításai. Másrészt helytelen az ellentétpár felállítása azért is. mert a „stratégiai döntés" és az „operatív döntés" nem egymást kizáró fogalmak. Az „általános-külö- nös-egyedi" síkjára vetítve az „általánosának stratégiai, a „különös"-nek a taktikai, az. „egyedi'-nek az eseti döntés felel meg. ahol az eseti lehet operatív, amennyiben dinamikus mozzanatot foglal magában és lehet pusztán megállapító jellegű, mint pl. az igazgató beszámoltatása, minősr tése. munkájának értékelése vagy — bizonyos szempontból idetartozik — a vállalat mérlegének vagy eredmén.vkimu- tatásának jóváhagyása is. amelyek inkább statikus jellegűek. Annak, hogy az imenl a „bizonyos szemszögből" — fordulatot alkalmaztam, egyszerű oka van —mint már az. olvasó js érzékelhette a leírtakból — a tárgyalt kategóriákban foglalt döntésfajták az eldöntésre váró kérdés hatóerejétől függően lehetnek stratégiaiak. taktikaiak, esetiek, és könnyen elképzelhető az is, hogy egy döntés „bizonyos szemszögből" stratégiai, máshonnan nézve taktikai jellegű. A testületi vezetés ellenzői többnyire a felelősség elsze mély tel enedését szokták ellenérvként felhozni a vezetés e módja ellen. A másik ellenérv — nehézkesség, rugalmatlanság, a kollektív döntések meghozatalának lassita- sa _ megdől azon, hogy a feladatoknak a testületi vezetés, illetve az „ülésszakok közti időre megbízott önálló vezető közötti helyes megosztása lehetővé teszi, hogv a gyorsaságot, rugalmasságot, operativitást igénylő feladatok zömét a mindenkori önálló vezető lássa el. Az egyszemélyi vezető döntéseivel összefüggésben a ielelősség kérdése viszonylag egyszerűen tisztázható. Nem igv a testületi döntéseknél, me(Folytatás a 4. oldalon) DOHÁNYGYÁR 3
