Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

beleszokni a marhahús és n rengeteg uborka, paradicsom világába, ami nekem ízlett. Ezek után megkezdődött az első 3 nap turista programja, amelyet városnézéssel. Mau­zóleummal, valamint Moszk­va környéki kirándulással töl lőttünk. Szép emlékeink van­nak Szuzdalról. ahol utoljára vásárolhattunk vodkát Szov jetunióbeli találkozásunk so­rán. Az első igazán VIT-es él ményben a Magyar Klub megnyitóján lehetett részünk, ahol találkozhattunk az. „egyenruhásokkal". politikai és kulturális delegációval. Szép környezetben, jó han gulatban indultunk haza szál­lakásunkra. ahol az első es­téken szerzett Puerto Rico-i. görög és szovjet barátaink vártak bennünket. Ezen a VIT-en az 1949_es budapesti VIT nagy slágere a „Hegyek völgyek között" új­ra reneszánszát élte, hiszen végig zakatoltuk egymás vál­lára fett kézzel a szállodát, de mondhatom azt is. hogy Moszkvát. Reggel 4 óra" azonban mindig ágyban talált, a saj­nos csak az, hogy a reggel 7 óra viszont már általában a buszon vagy az étteremben, így értük meg 27-ét, amikor is délután 5 órakor ott le­hettünk a Lenin Stadionban, a VIT ünnepélyes megnyitó­ján. Itt nem tudta az ember, hogy merre nézzen, mit pró­báljon lefényképezni. mert mindenütt történt valami. A színeknek, n nemzetiségeknek a kavalkádja, az ötletek sok színűsége, valamint mindezek végrehajtásának precizitása megdöbbentő erejű volt. Otí benn lenni a stadionban soha el nem felejthető élmény. Ez a hatás arra ösztönzött bennünket, hogy még keres sük a további találkozási al­kalmat. amiért még a vacso­ránkat is feláldoztuk. így ke­rültünk a szovjet fiatalok klubjába, ahol részesei lehet­tünk. többek szerint kezde­ményezői egy DRUZSBÁNAK A VIT valamennyi rendez­vényre kijelölt helyszíne ra­gyogóan helyrehozott, felsze­relt épületben kapott helyei, és sajnos (a pénztárcánknak) rengeteg szuvenírt árusítot­tak, aminek nehéz volt el­lent mondani. A megnyitó után beindul! a nagyüzem, és a sok prog­ram közül nem is lehetett volna választani, de idő hiá­nya miatt részt venni sem rajta. Rész vettünk azonban nagy­gyűléseken. szolidaritási bazár megn.yitóján. voltunk a KREML-ben. részesei lehet­tünk esti program keretében a Gorkij Parkban rendezett szolidaritási gyűlésnek, vala­mint bekapcsolódtunk a kü­lönböző programokba. Megta­lálható volt itt a tó kellős közepén zajló balettől kezdve a discóig minden. A VIT-nek a hangulata az egész városra átterjedt, mindenütt integető emberek VIT-emblémák kö­szöntek vissza. A fiatalok ilyen nagy talál­kozója, a béke melletti elkö­telezettsége biztató kell. hogy legyen a jövőre nézve. Azt hiszem azáltal, hogy mi, akik részesei lehettünk ennek a rendezvénynek országbeli, valamint pártbeli hovatarto­zás nélkül ennek a célnak a a szolgálatába állunk, melyei zászlajára vett a DÍVSZ „An ti imperialista szolidari­tás. béke és barátság". /’»/<>;> Andrn Ott voltam a VIT-en Hét évvel a Havannában megrendezett XI. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozó után is­mét fesztiválra készült a vi­lág ifjúsága 1985 nyarán. Az, hogy ilyen hosszúra si­került a várakozás, elsősor­ban a házigazda szerepre je­lentkezők hiánya volt az oka. Végül is a helyzet sürgetővé vált, hiszen a nemzetközi helyzetben olyan kedvezőtlen változások mentek végbe, amelyeknek megállítása, visz- szafordítása megköveteli a vi­lág békeszerető ifjúságának határozott, együttes fellépé­sét. Ilyen körülmények kö­zött megkülönböztetett jelen­tősége volt a Lenini Komszo- mol Központi Bizottság 1983. októberi ülésén elfogadott bejelentésnek: a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulójának esztendejében a szovjet ifjúsági szervezet kész otthont adni a VIT-nek. E felhívás ösztönzést jelen­tett a világ haladó ifjúsága számára, hogy részesei legye­nek annak a párbeszédnek, amely kifejezi minden fiatal abbéli vágyát, hogy békében élhessen, és tevékeny részesé­vé váljék a világ és a benne zajló folyamatok formálásá­ban. Ilyen előzmények után a KISZ is számos fórumon adott hangot annak a törek­vésének. hogy részese legyen a Világ Ifjúsága Találkozó­jának. A magyar fiatalokat 650 fős politikai és kulturális dele­gáció képviselte az 1985. jú­lius 27-től augusztus 3-ig tartó találkozón. Mindezeken túl még túristaként 4 vonattal mintegy 1200 fő lehetett része­se a rendezvénynek. Az a megtiszteltetés ért engem, és rajtam keresztül a vállalat valamennyi KISZ-tagját, hogy az egyik vonat utasa lehet­tem és a VIT első négy nap­jának részesévé váltam. Nagy izgalommal készültem az utazásra, hiszen a vállalattól már többen jártak Világifjú­sági Találkozón, és az idő távlatából is nagy élmények­ről számoltak be. A készülődés lázában több barátom felhívott és felaján­lotta. hogy a dohánygyári fia­talok üdvözletét nagyon szíve­sen elviszi Moszkvába. Sze­rencsére ezt én tehettem meg Így került sor arra, hogy jú­lius 22-én nekivágjunk egy közel 40 órás utazásnak. Ami az elején csak fárasztónak tűnt. az a végén kiderült, hogy jó, ugyanis a vonat teret biztosított az ismerkedésre. Amikor a vonat begördült Moszkvába már egy jó pár is­merőssel és kenyérrel lettünk gazdagabbak. Apropó kenyér! Utunk so­rán több helyen, szám sze­rint 7 állomáson fogadtak bennünket régi orosz szokás szerint kenyérrel és sóval. Sót Tamás, a KISZ MB első titkára, a vonat politikai veze­tője a végén már nem fért el kabinjában a sok kenyértől. Mindezek mellett már az út elején szereztünk magunknak egy pár kg jelvényt. A fo­gadtatás arról tanúskodott. hogy a szovjet emberek, és köztük a fiatalok barátsága, vendégszeretete nem ismer határt. így érkeztünk meg Moszk­vába 24-én 07.30 órakor, ahol szintén fogadás volt és saj nos, rossz idő. Bár túlzottan ez a tény nem befolyásolta hangulatunkat. Szállodai elhelyezkedésünk után többen előszór mintái vehettek az orosz konyha izeiből, ami ezen az első reg­gelen nem talált a legna gyobb elismerésre. A vége leié azonban már kezdtünk Változások a gazdaságirányításban lyek többnyire nagyobb hord­erejűek, hosszabb távra kiha- tóak, ahol gyakran a döntés következményei, kihatásai „túlélik” a vezető testüle­tet, mely — a vállalati ta­nács esetében — 5 évenként újraválasztandó. A testület tagjai is cserélődhetnek me­4 DOHÁNYGYÁR netközben. ez tehát a rövi- debb időközre ható esetlege­sen rossz döntés miatti fele­lősség egyértelmű megállapí­tását is megnehezíti. A fele­lősség megállapítása nehéz, de a felelősségrevonás lehető­ségei sem egyértelműek. Tes­tülettel szemben anyagi fele- lősségrevonást nem lehet al­kalmazni. Marad tehát mint lehetőség a testületbe delegál­tak visszahívása, ez azonban — időben hosszan elhúzódó folyamat lévén — csak to­vább lassítja a testületi mun­kát. Utolsó gondolatként el­mondható, hogy a testületi vezetés, mint vezetési forma azért magában hordja esetle­ges „betegségének" „ellensze­rét" is, a kollektív bölcsessé­get, és a kollektíva tagjaiban kifejlődő mély felelősségtudat ha garanciát nem is jelent a téves döntésekkel szemben, mégis jól ellensúlyozhatja e vezetési forma kockázatait. <ir. Szalóczi Géza Korszerűsítés A jugoszláv tengerparton tíz nagy tranzitkikötő műkö­dik. A legismertebbek Koper. Rijeka, Split. Ploce és Bar nemzetközi kikötői. A tengeri „kaprikban’' az év eddigi sza­kaszában 30 millió tonna árut. fele részben ipari termékei kezeltek. Az ebből származó valutabevétel mintegy 70 mil­lió dollár. Az európai partnerek, fő­ként a Duna-menti országok előszeretettel veszik igénybe a jugoszláv kikötőket és szol­gáltatásaikat. mivel Jugo­szlávián át vezet a legrövi­debb tengeri út Kelet felé. Ey az út 2—2.5 ezer kilométer­rel rövidebb. mint az észak­európai kikötőkön át történő tranzitszállítás. A legutóbbi tíz év során a jugoszláv kikötőknek szinte hónapról hónapra újabb és modernebb hajókat kellett fogadniuk. Ezért halasztha­tatlanná vált a tranzitkikö- tök bővülésé és korszerűsítése. A kikötők modernizálására Jugoszlávia 1975 és 1980 kö­zött több mint 4 milliárd dol­lárnak megfelelő összeget for­dított. 1980 és 1985 között előreláthatóan háromszor ennyibe fog kerülni a kikötők további fejlesztése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom