Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-01 / 5. szám

Események - képekben A Technika Házában kiállítási rendeztek „Heves megye ipara a 1'clszaliadulás után" rímmel. A kiállítást Schmidt Rezső a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg Társadalmi ünnepeinkről az óvodában is megemlékeztek. A gyerekek versekkel, dalokkal köszöntötték felszabadulá­sunk ünnepéi A Szakszervezeti Bizottság és a mellette működő Nőbizott ság Felsőtárkányban tartotta aktívaülését. Napirenden sze­lepeit az S/B es a Nőbizoítság feladata az egészséges csa­ládmodell kialakításában, valamint a kollektív szerződés 1984. évi végrehajtása és 1985. évi módosítása Rézkarcok Magyarországról Magyarország 1944 45 — ezt a címet adta Alekszandr Fjodorovics Tárán, moszkvai festőművész új rézkarc-soro­zatának. A sorozat Magyaror­szág felszabadításának 40. év­fordulójára készítette a mű­vész. aki a háborúban ismer­te meg az országot. Tárán gyermekkorától fes­tőnek készült, de az ő sorsá­ba is beleszólt a háború. Je­lentkezett a képzőművészeti főiskolára, de a felvétel he­lyett a finn fronton kötött ki 1939-ben. Itt esett át a tűz­keresztségen. s aztán végig­harcolta a nagy honvédő há­borút. Rövid pihenők, hosszú had­járatok, vér, a sebesültek és a halottak látványa — front­élet. De Tárán itt is. ha te­hette rajzolt, tábori lapra, frontűjságra, mindenre, ami a keze ügyébe került. Bár vázlatainak nagy része elve­szett, minden, amit látott, az emlékezetébe vésődött. Aztán jöttek a béke évei. Tárán szerencsésen vissza­tért a frontról, s végre kedve szerint dolgozhatott. Elvé­gezte a moszkvai Nyomda­ipari Főiskola művészképző szakát, s egyre több köny­vet illusztrált. A háborús tematikával sokáig nem fog­lalkozott. Csak akkor fordult emlékeihez, amikor már bizo­nyos távolságot érzett önmaga és frontélményei között, ami­önmagától elvonatkoztatva lát­ta az eseményeket. így szü­letett meg a Magyarország sorozat is. A sorozat egyik legmegrá­zóbb darabján erdőszél. rét. szénaboglyák ás egy friss sír látható, amelyen a fel­irat: Demin őrmester. A fiú mindössze 19 éves volt. Tá­rán mellett halt meg. Az is­kola befejezése után érkezett a frontra. A magyarországi csata volt az első és az utol­só harca. Nagyon kifejező erejű a Ferdinand, a német című kép is. A karc a vonuló szovjet gyalogságot ábrázolja, s az út szélén látható az elesett német katona. A Budapest felé ve­zető út című lapon megkapó- an ábrázolja a művész a lát­szólag idilli tájat, a jellegze­tes magyar vidéket, ahol azon­ban jól kivehető az elhagyott csatamező. Alekszandr Tárán, noha a háború hozta Magyarországra, szereti ezt a népet. Szívvel emlékszik vissza azokra az emberekre. akik segítették a sebesülteket, a szovjet ka­tonákat. Szép. emberi érzések maradtak meg benne Ma­gyarországról. T ul teljesítettük tervünket Az 1985. évi gazdálkodás vállalatunknál kedvezően in­dult. Az egyes területeken je­lentkező problémák ellenére jól szervezett és fegyelmezett munkával, átgondolt irányítás­sal sikerült teljesíteni, illetve túlteljesíteni éves tervünk I. negyedévi előirányzatát. A CIGARETTATERMELÉS az I. negyedévben 1 milliárd 746 millió db volt. 2,7"„-kal haladja meg a programot, ami 46 millió db cigaretta túlgyár- tást jelent. A negyedév során 178 millió db licenc cigarettát gyártottunk, valamint 24 mil­lió db exportcigarettát. A legnagyobb gondot a li­cenc termékek folyamatos gyártását akadályozó tényezők okozták. Importanyag hiány miatt nem került sor a Mul­tifilter gyártására, s keveseb­bet tudtunk termelni a Marl­boro 84 és 100 mm-es válto­zatából is. A SZÍ VARTERMELÉS 4495 ezer db volt az I. negyedév­ben, ez a termelési programot 3,8" (fkai haladja meg. A tény­leges termelés szinkronban van a fogyasztással. A minő­ségi szivarok termelése to­vábbra is úgy történik, hogy 1—1 fajtából a teljes éves szükségletet letermeljük, s a fogyasztói igényeket pedig készletből biztosítjuk. munkaerö-gazdAlko­DÁSUNK számszerint. válla­lati szinten megfelelő létszám­ellátást biztosított az 1. ne­gyedévben. A vállalati átlagos állományi létszám 1030 fő, ez megfelel a tervezett értéknek. A területi elosztás azonban még mindig nem a szükség­letnek megfelelő. A tervezett­nél alacsonyabb a teljesidös fizikai létszám, s ez. a techno­lógián hiányzik, magasabb a nyugdíjas foglalkoztatás, ami általában nem termelő terüle­teken jelentkezik. BÉRGAZDÁLKODÁSUNK a keresetszint-szabályozásba való sorolásunkra figyelem­mel. terv szerint alakult. A bérszínvonal a tervezett 3,2" kai haladja meg, a bázishoz képest 12"„-os növekedést ér­tünk el. E bérszínvonal növe­kedést a vállalat 1984. évi ki­emelkedően jó gazdasági ered­ménye tette lehetővé. Az 1. negyedévi bérszínvonal 14 667 Ft fő. TERMELÉKENYSÉGI MU­TATÓNK — az egy főre jutó termelési érték — is kedvező, a bázist 14,6" „-kai, a progra­mot 2.7",,-kal haladja meg. Ennek egyik összetevője a ter­melési érték alakulása, amely az előző évi értéket 15,7" kal, a programot pedig 2,7" „- kai haladja meg a cigaretta- termelési program túlteljesíté­sével összefüggésben, a ter­vezett létszámfelhasználás mellett. AZ ANYAGGAZDÄLKO­DAS továbbra is a vállalati gazdálkodás kritikus pontja. Gondot okoz az importból származó anyagok folyama­tos ellátásának hiánya. Ezek főleg a licenc-cigaretták gyár­tását akadályozták. Az I. ne­gyedév legnagyobb problémá­ját a filtergyártás szövött­szalaggal történő ellátása je­lentette, s jelenti továbbra is míg az importrendelések be nem érkeznek. Ezen problé­mák megszüntetésének fokoza­tosan alakítunk ki megfelelő törzskészletet. Dohányanyag-felhasználási mutatóink kedvezően alakul­tak. Minden gyártmánynál megtakarítás ielentkezett. A dohAnyanyag-meg. TAKARtTÁS 23.5 t, ez 4.6 millió Ft-tal növelte nyeresé­günket. Ki kell emelni, hogy az értékesebb dohányfajták­ból a megtakaritás nagyobb mérvű. így a licenc-ciearet- táknál a megtakaritás 26" n-a mutatható ki. Kedvezőek az eredmények a filteranyagoknal is, hosszú idő óta most sike­rült megtakarítást elérni krep- peltpapírból. Ugyancsak biz­tatóak az acetátkábel felhasz­nálási mutatói is. PÉNZGAZDALKODASUNK­RA 1985. I. negyedévében is már az előző években megszo­kott gondok voltak jellemzőek Március közepéig csak likvi­ditási hitellel tudtunk fizeté­si kötelezettségeinknek ele­get tenni. Ennek oka egyrészt a készleteknek a tervezettnél lényegesen magasabb szintje, másrészt az 1985. évi adóelő­legek rendezési kötelezettsé­ge, ami eltér a korábbi évek gyakorlatától. KÉSZLETEINK ÉRTÉKE a tavalyihoz képest lényegesen megemelkedett. Hogy ilyen évindítás mellett egy közelí­tőleg reális éves átlagkészletet lehessen kialakítani, szükség volt arra, hogy az I. negyedév folyamán 6 millió Ft összeg­ben forgóalap feltöltést esz­közöljünk érdekeltségi ala­punk terhére, aminek segít­ségével a tartható készlet­szintet ki tudjuk alakítani. A VÁLLALATI EREDMÉNY 1985. I. negyedévi gazdálkodá­sunk után 46,2 millió Ft. 7,9" „-kai haladja meg a bá­zis év ugyanezen időszakának eredményét, és 20,3° 0-kal a programban előirányzottat, tükrözve gazdálkodásunk jo színvonalát. A fenti eredmények elérését a munkaverseny-mozgalom aktiv és folyamatos működése elősegítette. A szocialista bri­gádok és üzemrészek év eleién tett vállalásai jól illeszkedtek a vállalati célokhoz, a terv­elképzelésekhez, és ezeknek a vállalásoknak a színvonalas teljesítése megmutatkozott I. negyedévi kiemelkedően jó színvonalú eredményeinkben. — Bárdos Miklósné dr. — Minőségvédelmi konferencia Az Egri Dohánygyár, az Állategészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Központ, a MÉTE Heves Megyei Szerve­zete és Dohányipari Szak­osztálya, valamint a Heves Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 1985. április 10—11-én Do­hányipari Minőségvédelmi konferenciát rendezett az Eg­ri Dohánygyárban. A kétnapos rendezvényen a dohányipari és a hatósági mi­nőségellenőrzéssel foglalkozó szakemberek vettek részt. Az ország valamennyi megyéjéből ideérkező mintegy nyolcvan résztvevő, dr. Tóth-Zsiga Ist­ván. a MÉTE főtitkárát vá­lasztotta elnöknek. A konferencia első napján számos előadásra került sor. amelyek középpontjában a dohányipari minőségvédelem állt. Az első előadást dr. Ta- kó Éva a MÉM főosztályveze­tő helyettese tartotta. Az élel­miszeripari termékek minősé­gének 1984. évi alakulását ele­mezve megállapította, hogy a bázishoz viszonyítva a minő­ségi szint változatlannak te­kinthető. Szólt a felhasznált nyersanyagok minőségének ingadozásáról, a tárolás, szállí­tás színvonalának lassú emel­kedéséről, valamint az im­port anyagok beszerzési ne­hézségeiről. Ezt követően dr. Molnár Pál az ÁEÉK főig.-helyettese beszélt a dohányipari ter­mékek minőségellenőrzésének továbbfejlesztéséről. Elmond­ta. hogy a hatósági minőség- ellenőrző intézetek évente kb. 1000 tételt vizsgálnak meg. Az eredmények alapján megál­lapítható, hogy a dohányipa­ri termékek minőségi színvo­nala a bázishoz viszonyítva romlott. A hibaokok között első helyen említette a kül­ső tulajdonságoknál és az összetételi jellemzőkben je­lentkező hiányosságokat. A délelőtti program utol­só előadója, dr. Domán Lász­ló, az Egri Dohánygyár igaz­gatója volt. Részletesen szólt a minőségvédelem érdekében eddig megtett intézkedésekről, ill. a további feladatokról. Feltárta a jelenleg meglévő problémákat, az alap- és se­gédanyagok beszerzésével já­ró nehézségeket, azok változó minőségét. A gyártmányfej­lesztéssel kapcsolatosan rá­mutatott arra, hogy egészség- védelmi szempontokat figye­lembe véve a dohányiparban egyre inkább tendenciává vá­lik az alacsony kátrány- és nikotin-tartalmú cigaretták előállítására való törekvés. A gyártmány-gyártás és mű­szaki fejlesztések során min­dig szem előtt kell tartani a minőségi színvonaL emelését, ezzel összefüggésben az export-lehetőségek kihaszná­lását, hiszen ez képezheti a további fejlesztések alapját. Ebéd után a dohányipar egészének új minőségbiztosító intézkedéssorozatát foglalta össze Gőri István, a DO HÉSZK Központi Minőségel­lenőrző Laboratóriumának ve­zetője. Mint előadásában han­goztatta. a dohányipar leg­fontosabb feladata a teljes­körű minőségszabályozás megvalósítása. a termesztés­től a feldolgozásig minden te­rületen. Ezt követően Bordács Ist­ván a Dohánykutató Intézet igazgatója számolt be az In­tézet legfontosabb feladatairól, a dohányipari kutatási-fej­lesztési elképzeléseiről, majd Dr. Teichmann Farkasné a Debreceni Dohánygyár MEO- vezetője ismertette a náluk jól bevált minőségbérezési rendszerét. Az első napi program az Egri Dohánygyár üzemrészei­nek megtekintésével ért vé­get. A második napon nyílt ci­garettabírálatra került sor a dohányipar és hatósági minő­ségellenőrzéssel foglalkozó szakemberek bevonásával. Először két cigaretta, (a Marl­boro 100 és Sophianae) érzék­szervi minősítésére került sor. majd pedig a Symphonia ci­garetta tételminősítése követ­kezett az MSZ 20514 sz. szab­vány alapján. összességében megállapít­ható, hogy a kétnapos konfe­rencia elérte célját. Lékó Lászlóné DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom