Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
Csökkenő tűzesetek növekvő kárértékekkel 1984. év során megváltozott az eddigi tendencia, csökkent a tűzesetek száma, ugyanakkor Közel kétszeresére nőtt a keletkezett tűzkár-érték. 11 764 volt a tűzesetek száma, ami az előző évhez képest 1 124-gyel. (10 ",,-kal) kevesebb, azonban nőtt a káros tűzesetek száma, — 10 341 — 409-cel, (4,1%kal) és a kárérték 384,2 millió Ft-tai (85,6 %-kal) elérte a 832.8 millió Ft-ot. A múlt év elejétől felmérésre kerül a beavatkozás során keletkezett járulékos kár is, amelynek értéke 319,3 millió Ft-ot tesz ki. 1984-ben a jelentős kárérték — növekedése miatt — ugrásszerűen megnőtt az egy napra jutó tűzkárérték: 1,2 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra. Az egy napra jutó tűzesetszám némileg csökkent. 1984-ben 32 volt. Az elmúlt évi statisztikát, minden eddiginél jobban befolyásolták a kiemelkedően, vagy kárral járó tűzesetek. Jellemző, hogy 49 tűz okozott milliós károkat, ez az esetek 0,5 %*a, az általuk keletkezett veszteség 550 millió Ft volt, az összes kár 66 %-a. Némileg változott a tűzesetek keletkezési helyének aránya. Tavaly közel 6800 tűzeset keletkezett épületben, szemben a 3500 szabadban bekövetkezett tűzzel. Az előbbi közel 690 millió Ft kárt, az utóbbi pedig 140 millió Ft kárt okozott népgazdaságunknak. Ipar Az 1984-es esztendő itt szerencsésebbnek bizonyult a korábbinál, ugyanis csökkent az esetszám és a kárérték is. Tavaly az iparban 557 káros tűz keletkezett, 91-el (16 %-kal) kevesebb, mint 1983-ban. A tűzesetek 189,7 millió Ft kárt okoztak, 13,8 millió Ft'tal (7,2 %-kal) kevesebbet, mint tavaly előtt. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az időjárásnak köszönhetően kevesebb volt a tűz mimt az előző évben, de a keletkezett kár meghaladta az 1983. évit. 1984- ben 1796 káros tűz keletkezett ebben a népgazdasági ágban. 22,5 0 ó-kai csökkent a tavaly- előtti adatokhoz képest, A keletkezett tűzkár 160,6 millió Ft. ez 22,4 %*os növekedést jelent. Lakás és személyi ingatlan Tavaly 6014 lakóházi tüzeset történt, ami 21 " „-os emelkedést mutat 1983-hoz viszonyítva. A keletkezett kárérták a tűzesetek számával párhuzamosan növekedett és elérte a 116,6 millió Ft-ot, ami 59" n- os emelkedés. Kereskedelem, közlekedés A tavalyi év rekord kárértékét e népgazdasági ágak befolyásolták jelentősen, közülük is kiemelkedett a kereskedelem tűzkára. Különösen a nagy tűzkárral járó tűzesetek domináltak. Jellemző, hogy az 1974 eset — mely 51-el kevesebb volt mint tavaly előtt — 375,8 millió Ft kárral járt, de ebből egy 287 millió Ft veszteséget okozott. Ez az eset a budapesti MAS- PED Tranzitraktár tüze volt. Július 15-én, amikor öngyulladás következtében égett meg egy 360X45 m-es raktár tető- szerkezete és a benn tárolt anyagok, műszaki berendezések. Tíizkeletkezési okok — elektromosság 1828 eset (17,7 %) — dohányzás '1633 eset <15,8 "„) — tüzelő", fűtő- és szárító berendezések 1432 eset (13,8 %) — gyermekjátékból 892 eset — öngyulladás Í133 eset (36 "„) az összes tűzesetből 299.6 millió Ft kárral — ismeretlen eredetű tűz <141,6 millió Ft. Személyi sérülések Az elmúlt évben tűz következtében 189-en vesztették életüket, közülük 20 gyermek. 703-an szenvedtek különböző sérüléseket, ebből 20 tűzoltó és 40 gyermek. E rövid tájékoztatás legyen intő példa, hogy a népgazdaság és a saját vagyonunk komolyabb figyelmet igényel. (Lenhardt József) Választási nagygyűlés Egerben, a dohánygyár, kultúrtermében mintegy hatszáz választópolgár részvételével került sor arra a választási nagygyűlésre, amelyen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Terme- melőszövetkezetek Országos tanácsának elnöke ismertette a Hazafias Népfront programját. A Himnusz elhangzása után Mészáros Albert, a HNF megyei titkára mondott köszöntőt, ebben hangsúlyozta: belpolitikai életünk fontos és kiemelkedő eseményei zajlottak le a közelmúltban szűkebb hazánkban is, amikor megyénk lakossága felelősségteljesen készült a június 8-i választásokra. Mint arról számot adott, a lakosság nagy töme4 DOHÁNYGYÁR gével folyt és folytatódik a közvetlen politikai eszmecsere az országos, valamint a helyi kérdésekben. Az országgyűlési és a tanácstagi választások előkészítésének legmozgalmasabb szakasza fejeződik be alig két héttel ezelőtt, amikor lezajlottak az érdeklődéssel kísért jelölő gyűlések. Ezeken találkoztak az állampolgárok azokkal a jelöltekkel, akik megválasztásuk esetén képviselik majd őket a T. Házban, illetve a helyi tanácsokban. Őket, a jelölteket, valamint a megye lakosságának képviselőit, vezetőit köszöntötte bevezetőjében a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára. Külön üdvözölte a nagygyűlés szónokát, akit megérkezésekor virágcsokorral fogadott Sebestyén Zsuzsanna, a vendéglátó dohánygyár közgazdásza. A Világkép vetélkedő Véget ért a Világkép vetélkedő — 1984-es — második szakasza. A vetélkedő célja volt, a brigádok segítése kulturális vállalásaik megtételéhez és értékeléséhez a helyes önművelési, művelődési szokások kialakítása, a brigádok aktív bekapcsolódásának segítése a megye kulturális életébe. A választott tevékenységekből a megvalósítottakat a szervezői; által megcímzett levelezőlapokon kellett visszajelezni. Ezek alapján értékelték a szervezők — SZMT, Megyei Művelődési Központ — a teljesítményt. Az elmúlt évben 13 brigádunk indult a versenyben. Az elődöntőig 6 brigád, a Bánki Donát, 60. évforduló. Brunszvik Teréz, Martos Flóra, Balázs Ignác és a Marie Curie brigád jutott el. Már az elődöntőn szóban kellett számot adni tudásukról. öt helyszínen folyt az elődöntő, ahonnan 4 brigád jutott tovább. A megyei döntőbe is sikerült a Martos Flóra és a Marie Curie szocialista brigádnak bekerülnie. A megyéből 12 csapat versenyzett, ebből mindössze 3 csapat volt egri. a többiek Gyöngyösről. Hatvanból, Hevesről és Füzesabonyból érkeztek. A megadott kötelező Irodalomtól jócskán eltértek a rendezők, s ezért bizony volt olyan forduló, amelyben mindössze csak 2 csapatnak sikerült pontot szerezni. A vetélkedő 11 fordulóból állt. Meglehetősen nehéz volt a zenéről, űrhajózásról, Magyarország állam- szervezetének felépítéséről és Borsos Miklós szobrászművész munkásságáról készített forduló. Megvasalt virág Három szál piros rózsát kaptam. A zöld levelek közt virító három tömör fejecske maga volt az ígéret. Érdekes: a kinyílt virág tulajdonképpen szebb, látványosabb, mint a bimbó, mégis mindenki a bimbózó rózsát szereti. A kinyílt virág bármily szép, az elmúlást idézi, a bimbó a fiatalságot, a „még szebb leszek” ígéretét. Az én rózsáim bimbósak. harmatosak, szerények. Kedvtelve nézegetem őket. a szirmok szorosan összebújnak, s tudom, holnapra ez a szolid testvériség felbomlik, a belső, még láthatatlan szirmok „fellázadnak”, ki akarnak törni, a bársony levélkék eltávolodnak egymástól, hogy különkülön is ragyoghassanak. De hiába múlik az idő, nem történik semmi. Már-már természetellenesnek hatnak ezek a bimbók. Talán koravének? Kifejletlenek, de a külső szirmokon már megjelenik az enyészet tompa fénye, a ham- vasság, írisseség oda, a duzzadó élet helyett a kókadás jelei mutatkoznak. Elhervadnak, mielőtt kinyíltak volna? Olyanok, mintha művirágok volnának. És bizony mondom, azok is. A bimbók ugyanis azért nem nyíltak ki, mert alul ösz- sze vannak szegecselve A virágárus — alighanem irodai tűzőgéppel — véglegesítette a bimbós állapotot. Barbár, ám meg kell hagyni, praktikus módszer. Nem nyílik ki a virág az üzletben. Vevőjére várva őrzi bimbós alakját, s ha hazaviszik — leszáirad. Nem tudom, igazából mi ebben a rossz, mégis borsódzik a hátam ettől a megvasalt virágtól. A virág szimbólum, természetesség. érték nélküli érték. az öncélú szépség maga. Nem illik hozzá a gémkapocs vagy mi. Az abroncsba fogott bimbó — csalás. Lehangoló, akár a vizezett bor, vagy a bakfisnak álcázott magakellető csoroszlya. Ebben a ha- szonelvü, minden eladó, hamissággal teli világban oly kevés dolog maradt, amiben nincs vas. Már a rózsabimbó se. . . Rné Az ünnepi készülődés örömein, a nagytakarítás és bevásárlás gyötrelmein immár túl vagyunk. Visz- szakerültek helyükre a kristálypoharak, a herendi készletek, ezüst evőeszközök, azok a tárgyak, melyek az alkalomhoz illően ünnepélyesebbé teszik az étkezéseket. Elfogyott a sonka, a tojás, a puncs- és diótorta, s a demizson alján ecete- sedik már a maradék Hárslevelű, vagy Bikavér. Töprenghetünk, hogyan szabadulhatnánk meg felszedett felesleges kilóinktól. .. A csokoládé pirostojások átlényegülve koppintgatják kollégáim fiókjait — előre és hátra gurigázva —, nincs jelentőségük. Éljük a dolgos hétköznapokat. A húsvét elmúlt, de gondolataim néhány hét távlatából is ide fordulnak vissza. Hiányérzetem van az ünnep teljességére a húsvéti locsolás egykor volt harsány emlékére gondolva. Ügy tűnik, hogy lassan nosztalgiává válik ez az ősrégi szokás, Eszembe jutnak gyermekkori emlékeim. Utcavégi ház volt a miénk o. faluban. Ablakaiból messze el lehetett látni, egészen az artézikútig. Ünnep reggelén a lányok korán keltek. Izgalmukban nem tudtak sokáig aludni. Ilyenkor legszebb ruhánkat vettük magunkra. Édesanyám kétágba fonta derékig érő hajamat, széles szalagot kötött rá. Világoskék fehér pettyes nylon- szalarrot. Utána volt csak szabad az udvarra kimenni. Előző nap testvéremmel kis fészekformát vájtunk a tavasz illatú földben ablakunk alá a nárciszbokrok tövében, s selymes zöld fűvel béleltük ki. Ez a fészek reggelre ajándékkal volt teli, — most már tudom — anyám jóvoltából, örültünk a csokoládé nyuszifigurának, csibének, csengősnyakú báránynak, szalagos tojásnak. Elhittük, hogy a nyuszi hozta. Gyerek fejünk nem furcsálta, hogy a nyulak erre a napra megbolondultak és csokoládétojásokat tojtak, hogy bennünket, gyerekeket, megörvendeztessenek. Húsvétoltunk Ajándékkal rakotton tértem vissza. A tiszta szobában táncraperdültem, ugrándoztam örömemben, majd megálltam az ablakmélyedésben, szemem az utcát vizslatta, jönnek-e a locsolkodók. Ezen a napon a fiúk is korán ébredtek. Hármasával—négyesével járták a lányos házakat. Mindegyikük verset mondott; szabad-e locsolni? Alig mertem rájuk nézni. Zavaromon anyám segített át. Meglocsoltak először a kerekes kútnál, vödörből, zo- máncos bögrével merítve a vizet, s csak ez után rózsavízzel. Piros tojás lett a jutalmuk. Az számított „kapós" lánynak, aki többször átöltözött vizes ruháját szárazra cserélni. Volt mit mesélni másnap az iskolában, hányán locsoltak meg, s eljött-e, akit vártam. Farsang után a húsvéti locsolás volt számunkra az igazi élmény. Farsang és húsvét emléke kavarog íb ennem, gyermekkorom farsangja. Emlékszem egyszer olyan jelmezem volt. amiben táncolni sem lehetett. Inkább falnak dőlve néztem a táncolókat, mikor odajött egy fiú és felkért. Esetlenül lépkedtünk kettőt balra, kettőt jobbra, s körül vett bennünket a táncoló sereg. Nem feledem a gyermeki kék szemet, a kis puha kéz melegét, az arcomra lopott puszit nagy izgalom közepette. Azóta felnőttünk okosan beszélünk, szépen táncolunk. de most is magam elé képzelem az első szerelem csodás kékszemű fiúját, $ hogy lelkem mélyén sokáig erre a kisfiúra vártam. Hol van már az a farsang, s az a locsolkodás? Félek, hogy e szép szokások elmaradnak. Panell házban a kisgyerekek csak az asztal alá, vagy a szoba szögletében csinálhatnak nyuszi fészket így húsvét táján, ami útban van. Az esti tévénézéskor apu a fotelból odébblöki lábával, s az örömet a sírás előzi meg. A nagyfiúk Zsigulival. Trabanttal mennek a lányos házakhoz, hogy mielőbb letudják „kötelességüket". Vízzel nem öntözik a lányokat, a harsány ünnep megszelídült. Mintha teher lenne a vendéglátás is. Nincs harag belőle, ha a tavalyi locsolkodók közül valaki nem jön el. Programot csinál a család, nem akar vendéget fogadni. így a mai lányoknak nem lesz módjuk megismerni azt a várakozással teli izgalmat, amit a locsolkodás öröme nyújtott nekünk abban az időben. Elmennek otthonról, de ha mégsem, zárt ajtó fogadja csupán e szép hagyomány ápolóit, ami azt mondja a látogatónak, elutaztunk itthonról és nem is jövünk vissza... Rajna
