Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
Május 1. ünnepén Az ünnepi nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Napenergiával (folytatás az t. oldalról) sitmény-számbavevő, Galambos Ferencné irodatakarító. Gyenge Istvánná csoportveze. tő. Harangi Lászlóné gépkezelő, Horváth István villanyszerelő. Jakub Arnoldné .munkaverseny felelős. Juhász An- talné bálabontó. Kármán Lászlóné anyagraktári kiadó. Kelemen Mihályné késztermék minőségellenőr. Király Józsefné csoportvezető, Kiss Pál elektroműszerész csoportvezető, Korózs Zoltánná bálabontó. Kovács Béláné munkairányító, Kovács Já- nosné csoportvezető. Kovács Józsefné gépkezelő, Kovács Józsefné csoportvezető, László Gyula karbantartó lakatos. Lékó Lászlóné minőségellenőrzési osztályvezető. Lisz- tóczki Mariann gépkezelő. Mé_ rai István üzemeltető műszerész. Miskolczj Józsefné gépkezelő. Molnár Sándorné fonógépkezelő. Munkácsi Ildikó gépkezelő, Nagy Lajos gépkocsivezető, Nagybalyi György műszaki osztályvezető. Pál János vízvezeték-szerelő, Pekk Miklósné irodata kari tó Pifku Mária gépkezelő. Pók Pál Tibor grafikai tervező. Rajnavölgyi Vilmosáé telexkezelő, központi iktató. Rácz Jánosné gépkezelő, Sulyok Istvánná értékesítési csoportvezető, Szabó Tiborné gépkezelő, Szabolcsi András karbantartó lakatos, Szanyi Nagy Mihály üzemvezető. Tótih Sándorné válogató. Újlaki Sándor műszaki osztályvezető-helyettes. Varga Mihályné gépkezelő. Varjú Ferencné gépkezelő, Vass László karbantartási csoportvezető. A szocialista munkaver- senyben elért eredményes munkájuk alapján 44 szocialista brigádunk kapta meg a szocialista brigád cim különböző fokozatait. közülük hat brigád a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést kapta: a Czeczei Éva Kaffka Margit. Kárpáti Zoltán, Petőfi-Komp- lex, Zrínyi Ilona és az Egri Csillagok szocialista brigádok. A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet a Balázs Ignác Ifjúsági-Komplex brigád nyerte el. Csehszlovákia fűtőanyagokban és energiaforrásokban szegény ország. A hazai szénkitermelést ezért nagy mennyiségű import ola'jal és földgázzal kell kiegészíteni. Emellett nagy fontosságot tulajdonítanak a vízerőmű-hálózat bővítésének, az atomenergetika fejlesztésének és a nem hagyományos energiaforrások meghonosításának. A tervek szerint a nem hagyományos energiaforrásoknak 1985-ben 20 ezer tonnányi fűtőanyagot kell pótolniuk 1990 re ez a mennyiség már eléri a 378 ezer, 1995-re pedig a 944 ezer tonnát. Ennek szellemében folytatnak kísérleteket a napenergia, a geotermális energia, a biogáz és a szélenergia hasznosítására. A napenergiából egy négyzetkilométerre számítva átlagosan 970—1130 kilowattórát lehet hasznossá tenni. Dél- Morvaországban és Délnyugat- Szlovákiában ez a mennyiség elérheti az 1270, a hegyvidéken pedig az 1400 kilowattórát is. Ezért több csehszlovák vállalat foglalkozik nap- kollektorok és szoláris berendezések gyártásával. A Kor- merizi Járási Szolgáltató Vállalat eddig 15 ezer napkollektort szállított vásárlóinak. Bevezette a napkollektorok gyártását az érsekújvári Elektro- svi,t Vállalat is. Itt 30 négyzet- méter felületű gyűjtőberendezéseket is előállítanak. Három csehszlovák kisipari szövetkezet családi házak részére készít teljes szoláris berendezéseket. A napenergia hatékonyabb kihasználását segítik elő a Fresnel-lencsével ellátott nap- kollektorok. A lencse növeli hatásfokukat, alkalmazásával például a vizet 90 Celsius-fok- ra is fel lehet melegíteni. A Fresnel-lencséket a duchcovi Sklotas Vállalatnál készítik. A napenergiát elsősorban a mezőgazdaság hasznosítja. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok jó hasznát veszik a napkollektoroknak a tehenészetekben, istállókban. Néhány szövetkezetben már a széna szárítására is napkollektort alkalmaznak. Szoláris berendezéseket ipari üzemek is vásárolnak, de napkollektorokkal másfelé is lehet már találkozni. Kromeriz járás egyik községében a strandon szereltek fel 647 kollektorból álló berendezést. Ez 24 Celsius-fokra melegíti fel a vizet és így alaposan meghosszabbítható a szabadtéri fürdési idény. A hőforrások energiájának hasznosítása is napjaink feladata. Szlovákiában 74 forrást tartanak számon, közülük huszonkettőt az utóbbi évtizedben fedeztek fel. A források összesen másodpercenként 371 liter. 92 Celsius-fokos vízzel szolgálnak. Csupán ezzel a víz- mennyiséggel évente 68 ezer tonna fűtőanyagot lehet megtakarítani. A szakemberek becslése szerint azonban 14 perspektivikus lelőhelyen másod ércenként 3500 liter melegvizet lehetne nyerni, s ez 631 ezer tonna fűtőanyag megtakarítását eredményezhetné. Bár a termálvíz ma még elsősorban gyógykezelési célokat szolgál, egyre inkább hasznosítja ezt az energiaforrást a mezőgazdaság is. Dunaszerda- helyen például üvegházak és a helyi sportcsarnok fűtésére használják Csehszlovákiában intenzíven foglalkoznak a szerves üledékek organikus anyagainak bomlásával keletkező biogáz alkalmazásának lehetőségével is. Barátaink életéből NDK Az NDK legészakibb vidéke Rostock környéke festői tájairól, öbleinek és szigeteinek sokaságáról, halászfalvai- ról és üdülőtelepeiről, valamint ipari központjairól és nagyforgalmú kikötőjéről egyaránt híres és ismert. Rostock, a Warnow folyó alsó folyása mentén fekvő település már a középkorban is fontos kereskedelmi csomópont volt, az észak-német Hanza-szövetség tagja. A szocialista építés éveiben a város jelentős gazdasági és kulturális központtá, s egyben az NDK legnagyobb tengeri kapujává vált. Az utóbbi három és fél évtizedben a város teljesen, meg- újhodott. Bár a második világháborúban Rostock épületeinek csaknem a fele tönkrement, az újjáépítés már az ötvenes évek elején befejeződött. A városgazdák gondosan ügyeltek atr^ hogy az építők megőrizze'- a régi épületek stílusát, a kikötőváros viszont időközben nyolc új negyeddel gyarapodott. A legújabb városrészbe, Dierkowba alig egy éve költöztek be az első lakók. Rostock lakóinak a száma harminc év alatt csaknem megkétszereződött; jelenleg 228 ezren élnek a városban. Itt található az NDK legnagyobb hajóépítő üzeme. A warnowi hajóépítő telepről DOHÁNYGYÁR évente 11—12 tíz- és húszezer tonnás hajót bocsátanak vízre. Emellett a kikötőváros jelentős elektronikai és elektrotechnikai központ is. A VEB Schiffselektronik Rostock éppen azért sérült . hogy a warnowi hajógyárat korszerű navigációs műszerekkel és a kikötői munkákat irányító berendezésekkel lássa el. A hajókba az ugyancsak Rostockban készülő dízelmotorokat szerelik be. A rostocki kikötő bővítését és korszerűsítését 1960-ban kezdték meg, s rekordidő, 30 hónap leforgása alatt fejezték be. Ezt követően forgalma csaknem megtízszereződött. A kikötő 42 dokkján automatizálták a ki- és berakodási munkákat. Lengyelország Lengyelország 1984-ben 43,1 millió tonna kőszenet adott el külföldi megrendelőinek. Ezzel a szénpiacon — az Egyesült Államok és Ausztrália után — a harmadik legnagyobb exportőr lett, s olyan országokat előzött meg, mint a Dél-Afrikai Köztársaság, Kanada és a Szovjetunió. A tavalyi eladásokat is beszámítva Lengyelország az elmúlt negyven év során egy- milliárd tonna kőszenet exportált. Ennek a mennyiségnek az utolsó tonnáját a by- tomi Powstanców Slaskich kő- szénbányából szállították az osztrák erőműbe. Ausztriával a század elejéig érvényes hosszú lejáratú szerződést kötött a lengyel szénexportőr. A következő millárd első tonnáját a lengyel szén legnagyobb nyugati megrendelője. Finnország kapta. 1945 és 1985 között a lengyel koksz és kőszén négy kontinens 62 országába jutott el. A tavalyi, töb mint 43 millió tonnás export a lengyel szénkivitel történetében rekorderedmény. Ez a tény már azért is figyelmet érdemei, mert 1984-ben az év első fele meglehetősen kedvezőtlen volt a nemzetközi piac szénexportőrei számára, A Weklokoks szénexportáló külkereskedelmi vállalat fokozatosan visszaszerezte az 1980—1981-ben elvesztett piacokat, s új vásárlókat is szerzett. A tavalyi eladásokból 13 705 0C0 tonna szén jutott a szocialista országokba. Az exportált mennyiségen belül csekély részt alkotott a széniszap, a brikett és a fűtési célokra szánt szemcsés szén. Lengyelország az elmúlt évben 1 677 000 tonna kokszot exportált. s ebből több mint egymillió tonnát a szocialista országok vásároltak meg. Mintegy 6 millió tonna szén és koksz került a külföldi megrendelőkhöz a különböző csere- és kompenzációs ügyletek során. Ezek tették lehetővé a lengyel gazdaság számára a nélkülözhetetlen nyersanyagok, iparcikkek és élelmiszerek imoortját. Az exportbevételből származó és az importra fordított deviza több mint 30 milliárd zlotyval volt egyenértékű. A lengyel külkereskedelmi forgalomban a kőszén helyzete tavaly megerősödött. A szocialista exporton belül ugyan némiképp csökkent a szén részesedése. ám a nyugati exportban tovább növekedett, s tíz esztendeje először elérte a 20 százalékot. Jelenleg a lengyel szén legnagyobb importőrei: a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Finnország, Dánia, Franciaország. Olaszország, Ausztria, az NSZK. Svédország. Tavaly Magyarország 468 000 tonna lengyel szenet vásárolt, nem számítva azt a meddőhányókból visszanyert 200 000 tonnát, amihez a lengyel-magyar Haldex részvénytársaság tevékenysége révén jutott. Lengyelország megjelent az Egyesült Államok és a Baha- ma-szigetek piacán is. A Közös Piac országai tavaly 15 millió tonna lengyel szenet vásároltak. Az idei terv 40 millió tonna szén exportjával számol. Ebből 13 millió tonnát a szocialista, 27 millió tonnát pedig a tőkés piacra szánnak. Az év első két hóna-iában a fagyos tél, a belső piac fokozott igényei, a szállítási nehézségek ellenére Lengyelország 4 millió tonna kőszenet exportált. Bulgária Közel három évtizede működik sikeresen a bolgár Teehnoexportsztroj mérnök- szervezet, amelynek dolgozói több mint 500 jelentős létesítményt hoztak létre Afrika, Ázsia és Európa 42 országában. Tervezési és építési tevékenységének elismeréseként a cég számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A többi között UNESCO-díjjal és nemzetközi Arany Merkur- díjjal jutalmazták a vállalkozásban részt vevő mérnökök és szakmunkások teljesítményét. A bolgár tervezőket és építőket 3000 családi ház és 62 több emeletes épület dicséri Líbiában. Bolgár építészek műve az NSZK-beli Honni- ger és Ulm egy-egy korszerű, esztétikus látványt nyújtó lakótelep. Szállodák, középületek, kulturális és sportlétesítmények egész sorát hozták létre az elmúlt években. Nigériában a lagosi Nemzeti Színház, a Jemeni NDK-ban az adeni Gold Mour szálloda. Tunéziában, Líbiában és Nigériában több sportkombinát készült bolgár tervezésben és kivitelezésben. A Teehnoexportsztroj azonban nemcsak lakó- és középületek tervezésében és építésével foglalkozik. Munkatársai részt vesznek gazdasági és közlekedési objektumok, sőt egészségügyi központok létesítésében is. Szíriában például két víztározót alakítottak ki az Oronto folyó mentét. Ezeket villamosenergia-terme- lésre is befogták. Vállalkoznak a mocsaras területek hid- romeliorációs munkálatainak elvégzésére is. Ily módon alakult át. fordult termőre az Eufrátesz folyó lápos völgy- szakasza. A líbiai El-Agheilában felépült gyógyászati és rehabilitációs közoont valóságos „egészségügyi város”. Van itt balneológiái szanatórium, szálloda, kávéház és mecset a betegek és látogatóik részére, s ugyan i tt szabadidő- köz pon to t is kialakítottak ahol sportlétesítmények. teniszpályák, játszóterek, parkok, kulturális és szórakoztató intézmények állnak a vendég rendelkezésére. Irakban hidakat, Szíriában vasútvonalakat, Líbiában nemzetközi repülőteret építettek a szakemberek. Hőerőművek, olaj lepárlók és egyéb ipari üzemek is készültek bolgár- kivitelezésben több afrikai és ázsiai államban.
