Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XIII. évfolyam, 7. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1984. július TANÁCSKOZTAK A szocialista brigádvezetők A módosított munkaverseny-szabályzat megvitatására ült össze a vállalatnál működő szocialista brigádvezetők tanácskozása júniusban. A tanácskozáson a vállalat gazdasági és társadalmi vezetését Molnár Jenő gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettes, Bódi Lászlóné SZB-titkár és Kocsis József a MSZMP vállalati pártvezetőség titkára képviselte. A tanácskozás napirendjén szerepelt az 1984. évi gazdálkodási terv időarányos teljesítéséről szóló beszámoló és az előttünk álló fontosabb feladatok ismertetése. Szó esett ennek keretében a mun- kaverseny-vállalás eddigi teljesítésének eredményeiről, tapasztalatairól. A munkaver- seny-eredmények és a vállalati teljesítmények alakulásáról, ezek kapcsolatáról. Bárdos Miklósné dr., az szb közgazdasági bizottság vezetője elmondta, hogy az elkövetkező időben nagy figyelmet kell fordítani a szocialista brigádoknak és a munkaverseny valamennyi résztvevőjének a fajlagos dohányfelhasználásra. Kedvezőtlen ugyanis — az elmúlt évekhez viszonyítva —, hogy termelésünkben a legnagyobb részarányt képviselő termékek, Fsz. Symphonia és Románc cigaretták fajlagos dohányfelhasználását egész évben nem sikerült a normaszintre leszorítani. Szerencsére a magasabb értékű dohányokból készülő termékek fajlagos felhasználása norma- szinten, illetve az alatt van. Így dohányfelhasználásunk értékben némi megtakarítást mutat, de ez jelentősen elmarad a korábbi évek azonos időszakától. Tudjuk, hogy ebben nagyon sokféle körülmény hatása érződik, többek között a tavalyi termésű gyengébb minőségű dohányok, de éppen ezért nagy feladat azoknak a műszaki technológiai megoldásoknak a felkutatása, amelyekkel a meglévő minőségű dohányokból is kedvezőbb fajlagos felhasználást érthetnénk el. A műszaki és technológiai megoldások szükségessége mellett azonban a munkahelyi figyelem, a technológiai fegyelem maradéktalan betartásával is sokat lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. A munkaverseny-szabályzat módosításával kapcsolatban többen hozzászóltak. Zobolyák Istvánné úgy vélte, hogy helyes ugyan a 20, 25 éves jubileumokat elérő brigádok munkájának külön elismerése, de azt szeretnék, ha más, még a jubileumi évet el nem érő brigádokban dolgozó 20, 25 éves brigádmúlttal rendelkező brigádtagok is megkapnák a juttatásokat. Molnár Jenő válaszában elmondta, hogy a brigádok jubileumi elismerése kollektív jutalom, a brigád megalakulása óta végzett munkájának elismerésére szolgál, és az érte járó jutalmat azok a brigádtagok is megkapják, akik később kapcsolódtak be az adott brigád munkájába. A brigádtagok ilyen, külön egyéni elismerése ebben a kategóriában nem lehetséges. Viták voltak továbbá a szabályzat egyes fejezeteinek értelmezését illetően, amelyet dr. Szalóczi György, illetve Takács György vetett fel. Ezek megvitatása után a szabályzat érintett tételei pontosításra kerültek. Szilágyi Lajosné elmondta maga és munkatársai nevében, hogy kedvezőnek tartja a munkaverseny-szabályzat módosítását, hiszen jobban igazodik a vállalat sajátosságaihoz, jobban differenciál, mint a korábbi szabályzat. Az ösztönzésre fordított összegek is növekedtek, ami az ismertetett próbaszámítások szerint az elismerésekkel adható jutalmak felső határát tekintve 25%-os növekedésnek felelnek meg. Bódi Lászlóné összefoglalójában megköszönte a munkaverseny-szabályzat módosításában közreműködők munkáját, valamint a tanácskozás résztvevőinek aktivitását, és annak a reményének adott kifejezést, hogy az új munkaverseny-szabályzat még jobban segíti az eddig is eredményes vállalati munkaver- seny-mozgalmat. A műszaki értelmiség megbecsülése A GTE Egri Szervezete az Eger városi Pártbizottság felkérésére átfogó felmérést végzett a város két gépipari vállalatánál tevékenykedő műszaki-közgazdasági értelmiség tevékenységével, anyagi-erkölcsi megbecsülésének területén. E felmérésből állítottam össze a legfontosabb gondolatokat, statisztikai adatokat be- levéve a cikkemet. A vizsgálat helye volt a Finomszerelvénygyár, Csepel Autó 3. sz. gyára, VILATI Egri Gyára, MEZŐGÉP Egri Gyára, KAEV 10. sz. Gyára, Heves megyei Finommechanikai Vállalat, Fém- és Elektrotechnikai Szövetkezet. Az utóbbi években a vállalatok új szellemi és technikai eszközök megvételére egyre kevesebbet tudnak fordítani a pénzeszközeikből. Ezért a szellemi erőforrások hatékonyabb kihasználása döntő fontosságot nyert. A vállalatoknál megyei és országos szinten is figyelemre méltó innovációs tevékenység zajlik. Megemlíthető a Finomszerelvénygyárban kifejlesztett új Ikarusz ajtóműködtető gyártmánycsalád, az energiatakarékos háztartási hűtőgépkompresszorok, a pneumatikus elemek választékának bővítése. Licenc vásárlásból továbblépve fejlesztett ki új sebességváltókat a Csepel Autógyár 3. sz. Gyára, s rövid idő alatt minden relációban jól értékesíthető termék magas színvonalú gyártását valósította meg. Az exporttevékenység növelésében termékváltással. új technológiák bevezetésével jelentős eredményeket mondhat magáénak a VILATI és a MEZŐGÉP Egri Gyára. A KAEV 10. sz. gyára gyártási tevékenysége az egyedi és speciális könnyűipari gépek gyártására összpontosul. Orvosi műszerek, bútorok gyártását és a MEDICOR-ral közreműködve az exportját valósit(Folytatás a 2. oldalon) A kivitel fokozására... Eltelt az esztendő fele és az elmúlt hat hónap hozott eredményeket, de gondoktól sem volt mentes. A népgazdasági tervben 1984-re előirányzott feladatok megoldásán dolgoztunk és dolgozunk továbbra is. Nemrég rövid számvetést készített az MSZMP Központi Bizottsága, amelyet a júniusi ülést követő közleményben hoztak nyilvánosságra. Nos, mint legfőbb politikai testületünk megállapította, az esztendő első felében a népgazdaság a tervben foglalt gazdaságpolitikai feladatok irányvonalával összhangban dolgozott és fejlődött. A termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett és a külgazdasági egyensúly az előirányzathoz közelállóan alakult. Az első hat hónapban országunk ismét eleget tett nemzetközi fizetési kötelezettségének. Ami különösen örvendetes, hogy iparunk növelte teljesítőképességet és a tervben előirányzottnál négy százalékkal nagyobb eredményt ért el. A termelés azonban a gazdálkodás eredményességétől, illetve az exportképességtől változóan alakult. A mezőgazdasági üzemekben mindent elkövettek azért, hogy a tavaszi aktuális munkákra felkészüljenek, ami sikerült és azokat meg is valósították. A munkákat nehezítette a várttól későbbi kitavaszodás, a változékony hűvös időjárás. Az állatállomány tovább gyarapodott és több vágóállatot sikerült felvásárolni és értékesíteni. Az esztendő első felében tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink, ami a hat százalékkal is magyarázható, ugyanis ennyivel bővült a kivitel a tavalyi első félévhez viszonyítva. Ezzel szemben viszont a behozatal csökkent. Fizetési mérlegünkben a rubelelszámolású áruforgalom a korábbi éveknél kiegyensúlyozottabban alakult. A nem rubelelszámolású devizabevételeket vizsont a további cserearányromlás, illetve a múlt évi aszály okozta károk mérsékelték. Az életkörülmények javítását szolgáló tervek megvalósulnak és az áruellátás is összességében kielégítő volt. Az iparban és az építőiparban dolgozók több mint nyolcvan százaléka áttért az esztendő első felében a negyvenórás munkahétre. A fogyasztói árak megfeleltek a tervezettnek. Vannak tehát eredmények, de gondok is akadtak. Így például az állami beruházások az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, vagy hogy a lakosság pénzbevétele a számítottnál gyorsabban, 9—10 százalékkal emelkedett. Ezért a Központi Bizottság közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az esztendő második felében összhangba kerüljön a teljesítményekkel, a terv előirányzataival. A népgazdaság egyensúlyi helyzete ugyanis megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak. A Központi Bizottság a gazdasági építőmunka eredményeit értékelve rámutatott, hogy a termelés javítására, a jövedelmezőség és a gazdaságos kivitel fokozására további közös erőfeszítésekre van szükség. Biztosítani kell, hogy az esztendő második felében a külkereskedelmi áruforgalom, főleg a kivitel a tervben foglaltaknak megfelelően bővüljön. Mentusz Károly Fiatalok Egerért — Eger a fiatalokért Ez év tavaszán hirdette meg a KISZ Eger városi Bizottsága a „Fiatalok Egerért, Eger a „fiatalokért” vetélkedő sorozatát. A vetélkedő célja városunk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a történelmi múlt, forradalmi hagyományok felidézése, jobb megismerése. A vetélkedő három fordulós. A verseny eredményhirdetésére 1984. november 30-án, városunk felszabadulásának. 40. évfordulóján, Eger város Tanácsának ünnepi ülésén kerül sor. A díjak is igen vonzóak, kül- és belföldi utak, értékes tárgyjutalmak. Az elődöntőre június 18-án került sor vállalatunknál. Hat csapat négy-négy fővel indult. Az első fordulóban kérdéseket húztak a csapatok, a másodikban egy totó-szelvényt kellett kitölteniük. A hat csapat közül mindössze egynek sikerült a telitalálat, de a többiek sem sokkal maradtak el. A kérdések történelmi, irodalmi, politikai, művészeti témájúak voltak. Kis nehézséget okozott a harmadik forduló, amelyben mozaikképek összeállítása volt a feladat. A képek Eger egy-egy nevezetes épületét rejtették^ el. A csapatok felkészültségét bizonyította, hogy csak egynek nem sikerült a posta épületét felismerni. A pontszámok ekkor még — a vetélkedő félidején — nem mutattak nagy eltéréseket. A negyedik fordulóban licitálásra került sor Minden csapal pontszámának maximum a feléért megvehetett egy kérdést. A legügyesebben a 7-es csapat licitált, s a plusz pontok jól jöttek a végső elszámolásnál. A komoly feladatok megoldása után — a feszültség feloldásaként — egy „játékos” forduló következett. Előnyben érezhették magukat azok, akik jól ismerték az egri borokat. Négyféle bor milyenségét kellett megállapítani a csapatok egy-egy versenyzőjé- nk, s hogy egyenlő esélyeket biztosítsunk, mindenkinek bekötött szemmel kellett a feladatot végrehajtani. Bizony sokszor okozott derültséget a versenyzők véleménye a borokról. Végül is senkinek sem sikerült pontosan a sorrend megállapítása. Nehéznek bizonyult az utolsó forduló, ahol polgári, barokk házakat kellett felsorolni, amelyek volt tulajdonosaik nevét őrzik. Pl. Forst-ház, Buttler- ház, Carlone-ház stb. A vetélkedőből győztesen került ki a műszerész-tanulók KISZ-alapszervezete, második helyen végzett a Láng Sándor alapszervezet, harmadik a Ságvári Endre alapszervezet lett. A versenyzők vásárlási utalványt nyertek. A városi középdöntőbe így a műszerész-tanuló fiúk jutottak, ahol — reméljük — legalább ilyen jól fognak szerepelni, s a döntőben is izgulhatunk értük november 24-én. Véghné
