Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

A műszaki értelmiség megbecsülése

(Folytatás az 1. oldalról}

ja meg a Hm-i Finommechanikai Vállalat.

Kis létszáma ellenére is jelentős eredményei vannak a korszerű zsugor- és nyújtott fóliás csomagológépek kifejlesztésében a Fém- és Elektrotechnikai Szövetkezet kollektívájának. Megállapítható összességében, hogy a vizsgált egri gazdasági egységek a termékváltással, a termékszerkezet korszerűsítésével kapcsolatos 1977. októberi KB határozat végrehajtásában az ipari átlagot meghaladó mértékben vettek részt, mely köszönhető a jó szakmai felkészültségű műszaki-közgazdasági értelmiségnek is.

Milyen tényezők alakítják ezen réteg aktivitását, formálják hangulatát, s közérzetét? A vállalatoknál műszaki-gazdasági muifkakörben 1089 fő dolgozik, melyből 431 felsőfokú végzettségű. A felsőfokú végzettségűek közül 67 fő fizikai munkakörben van, s ezen kívül 99 főt alkalmaznak olyan munkakörben, melynek ellátásához középfokú végzettség is elegendő (pl: részletszerkesztő, üzemtechnológus). Ezeket a munkaköröket jelentős részben betölthetnék technikusok is. A technikus- képzés megszüntetése után nem vált be a szakközépiskola elvégzése utáni technikusminősítő vizsga letételére épülő rendszer, a szakmai színvonal gyengésége miatt. A hiányt jelenleg a főiskolát, egyetemet végzett műszakiak létszámnövelésével oldják meg, s ez a túlképzés számos gond forrása az egyén és a vállalat szempontjából. A felmérés kimutatta, hogy 20 fő szakmunkás munkakört tölt be (15 fő üzemmérnök, azaz főiskolai végzettségű) többségük már pályakezdéskor kérte, hogy a szakmai, gyakorlati tapasztalatok szerzése, magasabb kereseti lehetőségek, lakás és egyéb szociálpolitikai kedvezmények miatt dolgozzon ilyen munkakörben. Vannak, akik munkásként levelező úton szereztek diplomát, s

anyagi megfontolásból nem törekszenek a műszaki munkakörökbe.

A 229 vezetői irányítói munkakörből 1983-ban 53 fő egyetemi, 34 fő főiskolai, 132 fő középiskolai, 10 fő szakmunkás képesítéssel rendelkezett. A középiskolát végzettek többségében termelésirányítók.

A műszaki-közgazdasági értelmiség fele szakmai és politikai képzésben vett, illetve vesz részt. E kielégítőnek tűnő megállapítás mellett szót kell ejteni, hogy a lehetőségekhez képest kevés a továbbtanulók száma, nem kielégítő az idegen nyelvek iránti érdeklődés.

Magasnak tekinthető a vállalatoktól kilépő felsőfokú végzettségűek aránya. 11,2%-a az összes felsőfokú végzettségűnek munkahelyet váltott, vagy más, nem ipari állást vállalt, 1982-ben. Magas ez az arány, mert ez a vállalati tevékenység egyenletességét veszélyezteti. A megtartás érdekében az anyagi, szociális, kulturális helyzetek javítására évről-évre újabb intézkedéseket kell tenni. Elsősorban a fiatal, pályakezdő értelmiségre jellemző a nagyobb anyagi jövedelmet nyújtó, nem ipari terület felé mozgás. Hogyan alakult az értelmiség részesedése az anyagi juttatásokból 1978—1982 között? A felsőfokú végzettségűek létszáma 252 főről 326 főre nőtt ezen időszakban. Közülük mintegy 20% nőtt a vezetői munkaikört betöltők száma, s keresetük is emelkedett. Jelentős az emelkedés vezetői munkaköröknél, ahol az alapbér és az átlagkereset közti különbség, azaz az eredménytől függő bérezés nőtt.

Kedvezőtlen következtetés vonható le a bérezésből műszaki-közgazdász értelmiség helyzetére a fizikai állományúnkkal összehasonlítva. Megállapítható, hogy a különbségek nem fejezik ki azt a szakmai tudásban felkészültségben rendelkező többletet, amivel az értelmiség rendelkezik. összehasonlítva a szakképzett fizikai dolgozók jövedelmét megállapítható, hogy az magasabb, mint a felsőfokú végzettségű műszakiaké. Azt az összes jövedelmet, amihez egy dolgozó addigi, élete során életkeretnek nevezik. Kimutatták, hogy egy nem vezető beosztású műszaki dolgozó életkeresete 45—48 éves kor- ban éri el az átlagos fizikai dolgozó életkeresetét, A vizsgált 5 éves időtartamban a meglévő kereseti különbség tovább csökkentek. Míg 1978- ban a fizikaiak átlagkeresete a beosztott mérnök keresetének 80%-a volt, ez az arány 1982-re 85%-ra nőtt. összehasonlítva hét különböző fejlettségű nem szocialista ország összesített adataival azt kapjuk, hogy azokban az országokban átlagosan a mérnökök jövedelmének 63%-át érik el a szakmunkások és 50%-át a segédmunkások.

Vizsgálta a tanulmány a közéleti aktivitást is. Közel 50%-nak van valamilyen társadalmi megbízatása. Az értelmiség súlya a politikai és társadalmi szervezetekben, lét- számarányánál lényegesen nagyobb. Szoros kapcsolat áll fenn a közéleti aktivitás és a jövedelem között. Azon értelmiségi dolgozók, akiknek jövedelme — egyéb jövedelem- szerzés nélkül is — biztosítja a család elvárt igényét, életszínvonalát szívesebben vállalnak közéleti tevékenységet is.

Az életmód, életvitel, sza- szabad Idő szinte egyénenként eltérő megoszlású. Közel azonos időt töltenek a családdal a vezetők és a beosztottak. A vezetők a szabad idejükből szakmai munkára, közéleti tevékenységre lényegesen többet fordítanak. A beosztottak lényegesen több időt szánnak tanulásra, egyéb jövedelem- szerzésre, illetve művelődésre.

A magasabb jövedelmet igénylők szabad idejükben valamilyen kisvállalkozási formában vesznek részt, ami a tanulás, művelődés, közéleti tevékenység csökkenését eredményezi.

A kamilla \ ősidők Ióta ismert gyógynövény és a mai napig sem vesztette el jó hírét. A virágjából főzött tea sokunk rendszeres itala, de különböző krémek, kozmetikai szerek hatóanyagaként is felhasználják.

Termesztésének elsősorban az Alföldön, s főleg a Hajdúságban van nagy kultusza, a Herbária által forgalomba hojeire esett a választás. A házakat néhány százmillió forint erejéig kisajátították, lehetővé téve ezáltal néhány tulajdonosnak, hogy palotát építsen, néhánynak meg lakást adva a korszerű paneles technológiával készült házak emeletein. Egyúttal felkészülést jelentett ez arra is, hogy „Az unokáink is látni fogják” c. műsorban, a kétezres évek

gok maradtak, megjelent a fő kellék, a gép.

Itt is sikeresen alkalmazták a már az Esztergom belvárosánál is bevált „bulldó- zeres városrendező technológiát”. A maradékot a földdel tették egyenlővé, s hogy ide illetéktelenek be ne léphessenek, autók be ne hajthassanak, az út felől szép hosszú drótkerítéssel zárták el. És

Hogyan termesszünk könnyen, gyorsan kamillát?

zott és a gyógyszer-, illetve kozmetikai ipar által felhasznált mennyiség zöme innen származik. A debreceni fermentáló üzem már évek óta szerződéses kapcsolatban áll a felvásárlókkal, a „holtidényben” kamillát szárítanak itt. Ennek illata lengi körül a környéket.

Feltehetően ezek a dolgok késztettek Egerben is sokakat arra, hogy Egerben is létesüljön „kamilla-telep”, annál is inkább, mert a növény vadon, különösebb kézimunka- ráfordítás nélkül is megteréhá, csupán a leszedéséhez kell a munkaerő. Először is helyet kellett kijelölni. Ez meg is történt, a Rákóczi út földszintes házaira és ezek kert2

DOHÁNYGYÁR

elején, a tv bemutatja majd, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem bevonulásakor már milyen fejlett volt a magyar építőipar, hacsak addig az Orsolya-zárdát, a Telekessy- emléktáblával együtt, szintén ki nem jelölik kamillatermő táblának.

A hely tehát adott volt. Kellett még néhány tárkányi, meg baktai család, ahol eladó lány, vagy házasulandó fiú volt. Ezekre rábízták a hasznosítható anyagok bontását, hiszen az új, fiatal pároknak kell a falun a ház, az ehhez feleslegesnek bizonyult anyagokat meg el lehetett adni. TÜZÉP-árón, Mert ugyan használtak Voltak, de legalább voltak — és csúszópénz nélkül.

Amikor azután csak az ala- ok meg a bontók által már asználhátatlamiak vélt anyavártak. Nemhiába. Az első évben az eső, a szél, a fagy jó porhanyóssá tette a talajt, s a termesztendő növény első magjait is elszórta a szellő, A második év azután átütő sikert hozott. A szélfútta kamilla megtelepedett a területen és már jó közepes termést is hozott. Aki pedig ma végigmegy, vagy végigbuszozik a terület mellett, a fehér színű virágmező láttán elégedetten állapíthatja meg, hogy az elhatározást, a nekibuzdulást teljes siker koronázta. Meghonosodott és terem a kamilla. Az igaz, hogy egy kis gyomlálás ráférne a táblára, de így is nagyszerű a látvány.

Már csak a betakarítás van hátra. Remélem, hogy a szorgos telepítők nem fognak munkaerőhiányra panaszkodni, ha be kell gyűjteniük a termést... B. Gy.

A vizsgálat alapján tett javaslatok lényege:

— Az anyagi érdekeltségben végzett munka mennyiségéből és minőségéből kell kiindulni. A helyes anyagi érdekeltség megteremtése döntően munkahelyi (vállalati) feladat.

— Állami feladat a vállalatokra ható olyan gazdasági környezet megteremtése, melyben a műszaki és gazdasági értelmiség munkája jelentősen felértékelődik. Enélkül javítani a kereseti arányokon nem lehet tartósan, utasításokkal, kényszerítésekkel.

— Mivel az előbbi hosszú távú munka helyes lenne már eközben is a vállalatok a legjobban dolgozó műszakiak fokozottabb elismerésére preferált bér- fejlesztési keretet kapnának, s ezt személy szerint

vállalati hatáskörben feloszthatnák.

— Meg kellene szüntetni az országos besorolási kategóriákat, melyek csak a végzettséget és a gyakorlati időt veszik figyelembe.

— A fokozottabb erkölcsi elismerést a műszaki-közgazdász értelmiség alapvetően a munkája, közéleti, társadalmi szerepe alapján igényli. Nem lehet viszont megfelelő erkölcsi elismerésről beszélni, ha az nem párosul megfelelő anyagi elismeréssel.

Ennyit a vizsgálat főbb tanulságairól. A kapott adatokon érdemes elgondolkodni vállalatunknál is. Lehetséges, hogy néhány vonatkozásban kedvezőbb a helyzetünk, de a jövő, a kialakult műszaki-gazdasági értelmiségi bázis megtartása, bővítése érdekében vannak tennivalóink.

B. J.

Barátaink életéiül

SZOVJETUNIÓ

A vlagyivosztoki Csendesóceáni Halgazdasági és Oceanográfiai Tudományos Kutatóintézet tudósai évtizedek óta eredményes munkát végeznek a távol-keleti vizek élővilágának védelmében.

Nagy szükség van itt az ökológiai egyensúly helyreállítására, mert két évszázadon át valóságos rablógazdálkodás folyt a Csendes-óceáni vizeken. A tengeri vadászat és halászat elsősorban a prémes vízi állatokat, a lazacféléket, a rákokat. és. a cetféléket sújtotta. A század kezdetén már-már a kipusztulás veszélye fenyegette az egyik legértékesebb prémes állatot, a tengeri vidrát, amelynek sötétbarna, csaknem fekete selymes tapintású irhája nagyon keresett volt, s magas áron kelt el a nemzetközi szőrmeaukciókon.

A szovjet kormány 1924- ben megtiltotta a tengeri vidrák vadászatát, s ez az intézkedés megmentette a kihaló- félben lévő fajt. Ma a Kuril- szigeteken, Kamcsatkán és a Parancsnok-szigeteken mintegy hatezerre tehető az értékes vidrák száma. Kísérletképpen a szovjet tudósok 196^-ben néhány vidrát telepítettek a Bering-szigetre. A próbálkozás bevált: az állatok jól akklimatizálódtak, szaporodni kezdtek, s végleg megtelepedtek a sziget partjainál.

A vidrákéhoz hasonló veszély fenyegette a medvefókákat is, de a védelmükre hozott intézkedések hatottak. A Kuril-szigetek körzetében élő medvefókák száma ma már meghaladja az ötvenezret. Mint a vidrák esetében, ezeknél az állatoknál is megpróbálkoztak a széttelepítéssel. Minden tekintetben megfelelőnek ígérkező otthont szemeltek ki számukra Szahalinon, a Türelem-fok körzetében. De hiába volt kellemes a klíma, megnyugtató a csönd, változatos és elégséges táplálék, az eredeti szülőhelyükhöz különös hűséggel ragaszkodó medvefókák visszaszökdöstek a Kuril-szigetekre.

A vidrák és már tengeri állatok védelme érdekében állami természet- és vadvédelmi területté nyilvánították aTyu- lenij-szigetet, továbbá a Kuril- és a Parancsnok-szigetcsoportot.

Megmentették a Bering-ten- ger rozmárállományát is. Ahogy az állomány növekedett, úgy erősödtek az egye- dek, s így a rozmárfalkák egyre merészebbek lettek. Délre vándoroltak, meghódították a tengert a Csukcs-félszi'gettől az ohotszki partokig.

Szaporodnak a tengeri halak is. Szahalin szigetén 18 telepen foglalkoznak a lazacfélék mesterséges tenyésztésével. Valóságos lazac-inkubátorok épültek Kamcsatkán, a magadani területen, a Tengermellék körzetében és Habarovszk környékén. Mesterséges ívófészket alakítottak ki az ohotszki heringek számára.

NDK

Ma az NDK dolgozóinak 97,2 százaléka — 9,1 millió ember —szakszervezeti tag. A szakszervezetek jóváhagyása és közreműködése nélkül a jelen és a jövő alapvető kérdéseiről nem születik döntés az üzemekben.

A jogok és kötelességek betartásán őrködő üzemi szak- szervezeti bizottságok közreműködnek a tervek készítésében, a hatékony, gazdaságos és ésszerű termelés feltételeinek kialakításában. Szavuk van mindenütt, ahol a bérezésről, a munkafeltételek javításáról, a szociális létesítményekről, a különféle alapok felhasználásáról, a szakmai minősítésekről, az oktatásról, a továbbképzésről vagy kitüntetésekről kell dönteni.

Beszédes számok igazolják, hogy a dolgozók mennyire élnek a szakszervezetek adta lehetőségekkel. 1982-ben például az üzemi tervek megvitatásában a dolgozók 90 százaléka vett részt, összesen egymillió javaslatot tettek, amelyek jelentős részét — 40 százalékát — hasznosították a tervkészítéseknél. A javaslatok közül mintegy 300 ezer a munka- és életkörülmények javítására vonatkozott.

Az együttgondolkodás, az együtt és egymásért végzett munka eredményes. Erről tanúskodnak a munkaversenyek és az újítómozgalom sikerei. Évente több milliárd márkára tehető a terven felül előállított, a munkaverseny vállalások alapján készült termékek értéke. Az újítók száma és tevékenységük haszna is évről évre növekszik. 1977-ben 1 millió 736 ezer újító nyújtotta be ötletét, s a megvalósított javaslatok 4 milliárd 119 millió márka gazdasági eredményt hoztak. 1979-ben 40 ezerrel nőtt az újítók száma és csaknem 4,5 milliárd márkára a gazdasági haszon. 1981-ben újabb 106 ezer újító csatlakozott a mozgalomhoz, az előző évihez képest további több mint 400 millió márkás gazdasági többletet hozva a népgazdaságnak.