Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

Beruházási cevékenység és a fejlesztésiaiap- feihasználás Az 1984. évi beruházási tervünkben kiemelt helyet foglal el a már folyamatban lévő be­ruházások folytatása, illetve befejezése. Ennek megfelelően tovább folytatjuk a kazán- üzemi és villamoshálózat rekonstrukciót. A kazánüzemre az I. negyedévben 26 eFt-ot a villamoshálózatra 1086 eFt-ot fizettünk ki. Ez magába foglalja az új kazán alapozás­tervének módosítását, valamint a konténeres trafóállomás ellenértékét. A vízlágyító be­rendezés alapozástervére és kivitelezésre a szerződéskötés folyamatban van, a meleg- gáztalanító' alapozás tervei elkészültek, a kivitelezésre most kötjük a szerződést. A raktári új lift építészeti kivitelezési munkáit május közepére a HTÉV befejezi. A gépé­szeti szereléshez az anyagok már megérkeztek, a szerelés várhatóan május végén kez­dődik. A raktár-műhely épület ki­viteli tervei június hónap végére készülnek el, míg az új telefonközpontra a vissza­igazolás még nem érkezett meg. A kocsány-vonal rekonst­rukciója tovább folyik. A 2 db válogató és elhordó szalagért az I. negyedév­ben 111 eFt-ot, míg a szupernedvesítő dobjáért 68 eFt-ot fizettünk ki. Elkészült a vákuumtelepi emelőberendezés, melynek bekerülési költsége 570 eFt, mely összeget a II. negyed­évben egyenlítünk ki. A siófoki üdülő gázel­látásához 250 eFt-tal már hozzájárultunk, mely a tervezési munkák elkezdésé­hez volt szükséges. A Nagy János utcai porta megnyitá­sához szükséges portásfülke építése most folyik VGMK- kivitelezésben. A MÉM-től és a KKM-től megkaptuk az engedélyt 1 db QUADRABEAM 476 II. típusú nedvességmérő be­szerzésére. Elkülönített számlára befizettük az el­lenértéket 942 eFt-ot. Az ügyvitelgépesítésre üzem­behelyeztük a 2 db ROBOT­RON típusú könyvelőgépet, valamint a SKODA-AC—11 típusú cigarettagyártó gépet. A MÜFA-ból finanszírozott 2 db kisüzemi dohányszá­rítót aktiváltuk, és az ér­vényes rendelkezéseknek megfelelően 230 eFt-ot fej­lesztési alapunkról az egy­számlára átutaltuk. Az ez évben indított be­ruházásaink közül a számí­tástechnika vállalati be­vezetésére 225 eFt értékben beszereztünk 1 db Com­modore típusú személyi szá­mítógépet a hozzátartozó 4 db software-rel továbbá szerződést kötöttünk 1 db VT IV. típusú számítógép beszerzésére, melyet a ter­melésirányítás korszerűsí­tésére kívánunk felhasznál­ni. A szerződés értéke 2300 eFt. Az I. negyedév jelentősebb beruházási kifizetései Személyi számítógép és software Konténeres trafóállomás Kocsányvonal rekonstrukció QUADRA-BEAM nedvességmérő Siófoki üdülő gázellátása Vállalati bérlakás Kisüzemi dohányszárító akt. érték SKODA cigarettagyártó gép üzembehelyezés Egyéb kifizetések A fejlesztési alapot terhelő egyéb kötelezettségek a kö­vetkezőképpen alakultak Nyersanyagraktári lift beruházási illetéke Üzemviteli épület gőzvez. építési adója Importalkatrész-illeték Nyereségági feji. alap utáni befizetés Forgóalap-feltöltés Alapátadás Amortizáció utáni befizetés Gabonakötvény Összesen 225 eFt 1060 eFt 180 eFt 942 eFt 250 eFt 1470 eFt 230 eFt 74 eFt 1258 eFt 5689 eFt 814 eFt 170 eFt 650 eFt 6 561 eFt 75 eFt 5 416 eFt 186 eFt 1 500 eFt 15 372 eFt Tehát az I. negyedévben a fejlesztési alapról 21 061 eFt kifizetés történt. Az elkülönített számlán az év elején 5076 eFt nyi­tóállomány volt, melyből az I. negyedévben közel 2600 eFt-ot fizettünk ki a labor­műszer, a csavarkompresz­szor és a kombinált filter- rúdgyártó gépekre. így a fejlesztési alapon a II. ne­gyedév elején zárolt számlán 2449 eFt, míg szabad forrás- rásként 800 eFt állt rendel­kezésünkre. Daragó László beruházási csop. vez. Nemcsak barátról, va­lakiről élőről írni majd­nem lehetetlennek tűnik számomra. Az a tudat, hogy elolvassa, megbénít. A tolakodó önteltség nevez­heti magát oly könnyen ba­rátnak, gondolhatják má­sok is. Hiszen a barát az állandóan jelen levő társ, aki örömében, bajában osz­tozó áldozatos segítője, mindenről tudó bizalmasa az ember életének. A Duna-kanyar író pat­riótája Szeberényi Lehel, így tapad az én életem vékony szálú fonalára. Az emlékek völgyében járok. A völgyek barátságosak, zöldek, ligetesek, s nagyon közel látszanak, szinte érinthetőek a fönséges ma­gasok.” Hol ismerkedtünk meg, már nem tudom pontosan; talán irodalmi esten, író— olvasó találkozón, netán egy könyv ajánlásakor a hoz­zám szóló bensőséges sza­vak hatottak úgy rám, hogy írói munkássága so­pen közössége jobb életén gondolkodik az anyagi javak növeléséért és igaz­ságosabb elosztásán fára- ] dozik. Szeberényi Lehel szeli- i den kaján iróniája, ked­ves, csúfondáros humora, j csendes lírája, szellemes j stílus fordulatai élvezetes- j sé teszik írásait. Mindezek ! mellett azonban a nősz- í talgikus hangvétel is jelen > van. Szívesen emlékezik j az elmúlt időkre. Fiatalon eltávozott barátja, írótársa ! BARÁTSÁGOK József Attila-díjas író. A \ felszabadulás után tűnt fel < irodalmunkban a Szabad í Szó munkatársaként. 1957­f J tői a Kortárs szerkesztő- l ségében dolgozott. 63 éves, í Losoncon született. Nin- , csen egyetlen napja munka ) nélkül. Leányfalun él, l ózonban, fáradt szívvel, l kétféle szemüveggel, a ba- \ rútság megőrzésében. Főbb müvei: Napfelkelte, A hegyek elmozdulnak. Szalmácska, Lépcsők a felhőkbe, Jeromos a kőfe­jű, Éden a Dunán, Emlé­kek völgye. Ez utóbbi könyvéről így vall: „Mivel szolgálhat az én, látszólag eseménytelen életem az érdeklődő olva­sónak? Történelmi napok emberarcúval. Sarkadi Im­re játékos átlebbenésével a koron. Az otthonosság élményeivel idegen tája­kon. A magam emberarcú világának makacs mun- kdlásával a szépséges Le­ányfalun. Már csak ilyen az én életem, nem tudom másoktól függetleníteni. Fonala — mint a kanóc, a rátapadt faggyútól lesz világító gyertyává. A kö­zeg színjátszó masszája ha nem kerüli el a figyel­mem. Művészetének lénye­ge az erkölcsi tartás. Könyveit. írásait szeretem, bármelyikről tudnék hosz- szasan beszélni, de itt, és most nem írhatom le a leányfalui Szeberényi­ház Dunára néző ablakai­ból látható szürke, esős, őszi napok összes szépsé­gét, a pattogó tüzek mellet­ti világot. Ott van művei­ben. Nem tudom, ki hogyan van az irodalom szere té­tével. Számomra az ter- mésztes, hogy hétfő esté­ken a rádióból a „Társal­gó” c. irodalmi műsort hallgatom, s nem a kaba­rét, s hogy naponta köny­vet fogok kezembe. Sokszor azt gondolom, akinek giccs lóg a falán, embernek is értéktelen. Aztán találkozom egy fe­lelős beosztású emberrel, falum téeszelnökével a vonaton, aki munkáját ki­válóan, korszerűen végzi. Nagy a zavarom. Ingerel­hetem-e őt beszélgetésünk közben kérdéseimmel; mit olvasott utoljára, melyik magyar írót szereti? Isme­ri-e Picassót és mi a vé­leménye róla? — mikor ép­Sarkadi Imre elvesztése \ miatti fájdalma nem szű­nik. Úgyszintén gyakorta ; megidézi Szabó Pál Kos- suth-díjas író alakját, aki '< Budapesten a Szabadság- hegyen lakott feleségével, Etuska nénivel. Könyvei­nek szereplőit azonban szü- < lő falu ja, Biharugra lakói j közül választja, olvasom a j Talpalatnyi föld és az Is­ten malmai c. írásaiban. Találkozásaik nem vöt- \ tak gyakoriak, — de hi-' szén egy barátságot nem < feltétlenül a személyes és 1 gyakori együiilét szépít és | tart meg —. Mindig tud- [ tak egymásról. Ha útja Le- j ányfaluba vitte, nem mu-1 lasztotta el barátját felke­resni. Ha nem volt senki! otthon, néhány soros üze- j netet hagyott leveles ládá­jában, meleg hangú üd-! vözletet. Ilyenek az én j néhány soros üdvözleteim is Szeberényi Leheltől. Kinézek az ablakon, vi­rágzik az aranyeső. Az j írást itt abbahagyom. Tud­nék méltató sorokat írni < személyiségéről, barátsá- < gáról, mindig újat adó \ mondanivalóiról, de nem; lehet többet, mert elöl- ] vassa ... Rajna Barátaink életéből Május 1. (Folytatás az 1. oldalról.) című pályamunkával Komó- czi Mihály. Képzőművészeti különdíj- ban részesültek: „Fafaragás" pályamunkával Szemerédi Sándor, „Festmények” pá­lyamunkával Nagy János, „Fafaragás pályamunkával Szőllősi Gábor. A DH-pályázatra 11 pá­lyamű érkezett. A bíráló bizottság az aláb­biakat díjazta: I. díjat ért el „Vácuumnedvesítési tech­nológia szabadon progra­mozható automatizálása" című pályamunkával Daró- czí Csaba és Torba Imre. II. díjat kapott „Kocsiemelő­billentő berendezés” és „Gyorsnedvesítő berendezés” című pályamunkáiért Báto- tori Tibor. II. díjat kapott „Filtergyártógép kirakó be­rendezés" című pályamunka, melyet Daróczi Csaba és Liptai Tibor készített. III. díjat kapott „Kibővített gyártmánytörzslapok” című pályamunkáért Szanvi Nagy Mihályné. A bíráló bizottság ebben a kategóriában Különdíj at adott ki a Harmónia ciga­retta kifejlesztéséért. A pá­lyamunkát készítették: Bá­ünnepén rány Tibor, Lengyel Imre, Pók Pál, Ruby István. Se­béné Studer Judit, Szanyi Nagy Mihály, Szarvas Ala- dárné, Ürge László, Varga Istvánná és Vincze István. A szocialista munkaver­senyben elért eredményes munkájuk alapján 48 szo­cialista brigádunk kapta meg a szocialista brigádcím különböző fokozatait. Kö­zülük négy brigád a Válla­lat Kiváló Brigádja kitünte­tést kapta: a Dobó Katica, a Martos Flóra, a Salvador Allende és a Korach Mór szocialista brigádok. Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetésben a Karikás Frigyes, Balázs Ig­nác és József Attila szocia­lista brigád részesült. Az elért eredmények, az elismerések különböző for­mái a jövőben is kötelez­nek bennünket arra, hogy az eddigieknél is jobban és eredményesebben teljesít­sük a ránk háruló felada­tokat. A megnövekedett kö­vetelményeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha to­vább erősítjük munkakap­csolatainkat, ha a vezetés és a végrehajtás szintjén azonosulni tudunk a fel­adatokkal. Szovjetunió Közép-Ázsiában még 1920 elegén is fennállt a Hivai Kánság és a Buharai Emirá­tus, a despotikus feudális önkényuralmi rendseer két anakronisztikus jelképe és fellegvára. A kánok és emi- nek elnyomása alatt szenve­dő népek — türkmének, üz- bégek, tadzsikok, kirgizek — rendkívül nyomorúságos körülmények között tengőd­tek. Különösen a nőket súj­tották az elviselhetetlen tár­sadalmi viszonyok. Sorsuk egyenlő volt a rabszolgáké­val, jogaik nem léteztek, csak a kötelességeiket tart­hatták számon. Kettős rab­ságban éltek: kötötték őket a mohamedán vallás szigo­rú szabályai, és kötötték őket a megkövesedett vallá­si előírásokon nyugvó, áttör- hetetlen családi hagyomá­nyok. Női mivoltukban is megalázottnak érezhették magukat, hiszen adás-vétel tárgyai voltak. Az Októberi Forradalom győzelmével természetesen megváltozott Közép-Ázsia né­peinek és asszonyainak a helyzete. Lassú és hosszan tartó folyamat volt a nők emancipálódása. A kérdés egyik avatott szakértője, Oguldzsan Nye- peszova történész, a Türk- mén Tudományos Akadé­mia Történeti Intézetének főmunkatársa így beszél a közép-ázsiai nők helyzetéről: — Türkméniában már a szovjethatalom: első napjai­ban meghirdették a nők fel­szabadítását és törvénybe foglalták egyenjogúságukat. Ugyancsak törvény rendelte el a menyasszonyváltság fi­zetésének betiltását, ami le­hetővé tette, hogy a nők maguk döntsenek sorsuk alakulásáról. Ám ezeknek a törvényeknek a gyakorlati al­kalmazása rengeteg akadály­ba ütközött. A nők tudatla­nok .műveletlenek és elnyo­mottak voltak, maguk sem tudták, mit kezdjenek tör­vény adta jogaikkal, hogyan éljenek^ szabadságukkal. Mindemellett nagy vissza­húzó erőt képviselt a val­lás is. Éppen ezért Türkméniá­ban már 1919—20-ban létre hozták az úgynevezett női ügyosztályokat, amelyek nagy lendülettel és energiával küz­döttek a női egyenjogúság megvalósításáért. Első lé­pésként megkezdték a nők tömeges oktatását. Türkmé­niában ekkoriban alig né­hány nő tudott írni-olvasni. Ebben az időben a köztársa­ságban 1000 ember közül mindössze 7 rendelkezett alapképzettséggel. A nők szá­ma elenyészően kevés volt. Egyébként anyám is már felnőtt korában tanult meg írni és olvasni egy ilyen tanfolyamon — említi a tör­ténész. — A nőket fokozatosan be­vonták a munkába is. Az első, nőket foglalkoztató Vál­lalatok szövetkezeti munka- közösségek voltak, ahol első­sorban a már otthon meg­tanult szőnyegszövéssel fog­lalkoztak. A munkába állás nyújtotta az első lehetősé­get arra, hogy szervezett felvilágosító propagandamun­kát lehessen végezni a nők körében. Így ismerkedtek meg a jogaikkal, az új tör­vényekkel és lettek mind közvetlenebb részvevői a társadalmi életnek. — Nem volt hiábavaló a küzdelem — szögezi le Nye- peszova. — A nők, felismer­ve új helyzetük előnyeit, egyre aktívabbá váltak, s már maguk is harcoltak fel- szabadulásukért. Nehéz csa­ta volt ez. Sokan elpusztul­tak az első aktivisták közül. Dzsamal Hidirt például val­lási fanatikusok ölték meg. Temetése heves női tüntetés­sé szerveződött. A nők tö­megesen vonultak sírjához, amihez a mohamedán vallá­si törvények szerint nem volt joguk. Már ez is nagy fegyverténynek számított, de amikor az egyik tüntető ki­jelentette: „Dzsamalt megöl­ték. Dzsamal nincs többé, ám helyébe tíz, húsz, száz és ezer újabb Dzsamal fog állni!” — megtették a leg­fontosabb lépést a felszaba­dulás útján. — Ha egy mai, fiatal türk- mén nő szemszögéből né­zem saját életemet, azt mondhatom, semmi különös nem történt velem. De anyám és más idősebb asz- szonyok szemszögéből vizs­gálva sorsomat, elmondha­tom, hogy csodálatosan ala­kult az életem. Egy kis észa­ki türkmén faluban szület­tem. Szüleim parasztok vol­tak, a gyapotföldeken dol­goztak. Egészen kicsi vol­tam még, amikor apám meg­halt a második világháború­ban. Édesanyám magára ma­radt a két gyerekkel. To­vábbra is a kolhozban válr lalt munkát, én pedig test­véremmel együtt nyugodt körülmények között tanul­hattam. Jól emlékszem, ak­koriban épült szép. új isko­la a falunkban. A tizedik osztály befejezése után si­kerrel felvételiztem a Türk­mén Állami Egyetem törté­nettudományi karára. A dip­lomám megszerzése után az intézetben helyezkedtem el. Elsősorban a türkmén mun­kásmozgalom érdekelt. Eb­ben a témáiban védtem meg a disszertációmat is, majd a történettudományok kandidá­tusa lettem. — Szerencsésen alakult a magánéletem: is. Magam vá­lasztottam élettársat. A fér­jemet még egyetemista ko­romban ismertem meg. ö geofizikus, a fizikai és ma­tematikai tudományok kan­didátusa. Szeretünk sokat utazni és szívesen fogadunk vendégeket, ez a kikapcsoló­dásunk és szórakozásunk. — Mit mondhatnék még? Természetesen az én életem sem volt mindig zökkenő­mentes. De ami a legfonto­sabb, én már soha nem érez­tem azt, hogy korlátozottabb jogokkal rendelkezem, mint a férfiak. S ugyanezt bátran elmondhatom valamennyi velem egykorú türkmén nő­ről. Mongólia A mongol jurtaépítés 3000 éves múltra tekint vissza A Mongólia területén élő népek, törzsek a történel­mi időkben nomád életet él­tek, s ezért szükségük volt az egyszerű szerkezetű, ván­dorlás közben könnyen szét­szedhető és összerakható, s az éghajlati körülmé­nyeknek megfelelő lakóal­kalmatosságokra. Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelelt a favázú nemez­jurta. Nem véletlen, hogy a régi időkben „nemezházak lakóinak” nevezték a mon­golokat. A nemez jurtáknak már az ősidőkben két fajtáját — a mongol és a török vál­tozatot — különböztették meg. A mongol jurta na­gyobb szellőző és világító nyílással, magas rácsszerű falakkal és egyenes tartó­oszlopokkal rendelkezik. Ke­rek formája lehetőséget ad a falak mentén minél több bútor elhelyezésére, anélkül, hogy a helyiség zsúfolttá válna. A berendezési tár­gyaknak megvan a hagyo­mányos helye. A háromlábú tűzhely, vagy a vaskályha mindig a jurta közepén ta­lálható. Tőle balra helyezik el a kumisz készítéséhez szükséges bőrtömlőt. Az északi részen a ládák, a nyugati és a keleti oldalon az ágyak és a szekrények kapnak helyet. A borult idő ellenére vidám hangulatú majális volt, lég­gömbökkel, zászlókkal, enni- és innivalókkal 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom