Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

Már-már ügyeletes első mondattá váhk, hogy: „Ne­hezebb gazdálkodási és szi­gorúbb közgazdasági felté­telek között kezdtük meg a gazdasági évet.” A világgazdaság helyzete és eseményei — és benne a magyar gazdaságé — szá­munkra is megnehezítették azokat a feltételeket, me­lyek gazdálkodásunkat be­folyásolják. Sokáig, éveken keresztül, amikor ezeknek a fettételeknek a változásáról, romlásáról hallottunk úgy gondoltuk, hogy ezek olyan események, amelyek nem jönnek be a mi gyárunk ka­puján. Azóta sajnos megta­nultuk, hogy a helyzet nem így áll. Ennek ellenére zök­kenőmentesen indult az 1984. évi termelés, az anyagok döntő többsége, közöttük az importanyagok is biztosí­tottak a folyamatos, zavar­mentes termeléshez. Legfel­jebb néhány terméknél kell program-átütemezéseket csi­nálni, amelyeket valamilyen importanyaghiány miatt né­hány héttel később tudunk csak legyártani. Termelés Cigarettatermelési tervünk 1984. évre 6 milliárd 9(10 millió db cigaretta termelé­sét irányozza elő. Ez a mennyiség a belföldi piac­ra kerülő cigarettát jelenti, ugyanakkor köztudott, hi­szen igen sokat munkálko­dunk rajta, hogy tőkés pia­con is szeretnénk értékesí­teni. Cigarettát a korábbi években sem lehetett köny- nyű szerrel elhelyezni, a ta­valyi tőkés exportunkat is igen alapos előkészítő mun­ka előzte meg. A jelenlegi külpiaci események pedig éppenséggel nem kedveznek az új kapcsolat-kialakítá­soknak. Mi ennek ellenére mindent megteszünk azért, hogy egy sikeres exporttár­gyalás, üzletkötés után ter­melési oldalról 4ne legyen akadálya az ilyen exporttel- jesítésnek. Ezt mutatja az 1984. I. negyedévi termelési statisz­tika is, hiszen közel 2 mil­liárd cigarettát gyártot­tunk. Ilyen mennyiséget az Egri Dohánygyár még nem állított elő, ez mintegy 3 és fél százalékkal haladja meg az eddigi legmagasabb, az 1981. I. negyedévi cigaretta- termelés mennyiségét. Miért van szükség ilyen nagy mennyiségű cigaretta termelésére? Erre egyértelmű válasz az export előkészítése, hiszen amennyiben a jelenleg is folyó exporttárgyalások si­keresen zárulnak, úgy a belföldi zavartalan ellátás biztosításával egyidejűleg kell a vállalatnak, a szigorú minőségi követelményeket is kielégítő, exportszállítá­sokat megfelelő időbeni üte­mezéssel biztosítani. Ugyan­akkor a, fogyasztási statisz­tika azt mutatja, hogy egyes cigarettaféleségekből, kö­zöttük az általunk is, illet­ve a csak általunk gyártott cigaretták iránti kereslet növekedett, és igen örven­detes, hogy pl. a Helikon cigaretta I. negyedévi for­galma az előző év azonos időszakához képest közel 18u/o-kal növekedett, de je­lentősnek mondható az ál­talunk is igen nagy volu­menben termelt tsz. Symphonia keresletnöveke­dése is. Továbbra is köz­kedveltek és keresettek li- cenc cigarettáink is. A fo­gyasztás növekedése is in­dokolja tehát, hogy eredeti­leg tervezett termelésünkön felül ezekből a cigarettákból többet termeljünk. Létszám A termelés létszámigényét azonban nem sikerült mara­déktalanul biztosítani, bár szám szerint vállalati szinten elégséges mennyiségű a lét- számellátöfctiság, csak a fog­lalkoztatás tér el a valóságos igénytől. Növekedett a ki­szolgáló segédüzemi tevé­kenység, a portaszolgálat és vagyonőrség létszámfelhasz­nálása, s ugyanakkor csök­kent a technológia munka­erő-ellátottsága. Ezt a csök­kenést a műszaki fejlesz­tésből és beruházásból ere­dő termelékenységnöveke­dés nem tudta ellensúlyoz­ni, s annak ellenére, hogy az I. negyedévi beteglétszám átlagosan 46 fővel alacso­nyabb, mint az előző év azonos időszakában, a tech­nológiai osztályok folytonos létszámhiánnyal küzdöttek. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ehhez a termeléshez a ténylegesnél mintegy 30 fővel nagyobb létszámra lett volna szüksége a technoló­giának ahhoz,, hogy felada­tát a folyamatosan tapasz­talt zavarok és feszültségek — melyek létszámhiányából adódtak — nélkül megtudta volna oldani. Március hó­naptól némi enyhítést jelen­teit az alkalmazotti terüle­tekről érkezett segítség, de ezek csak átmeneti megol­dásnak tekinthetők. A termelékenység növeke­dése igen dinamikus, ez kö­vetkezik abból, hogy a ma­gas' cigarettatermelést, a tervezettet nem egészen, egy százalékkal meghaladó, lét­számnövekedés kísér*'- csu­pán. Szerényen Kedvezőtlenül alakult azonban fajlagos dohányfel- használásun'k, a korábbi évekhez képest igen szerény mértékű, 6,6 tonna dohány­megtakarítást értünk el, de sajnos a nagy volumenben gyártott Symphonia és Ro­mánc cigarettákat nem tud­tuk az előírt anyagnormá­ból kihozni. Technológusaink keresik az okot, ami bizo­nyára összetett. Közrejátsz­hatnak a technológiai vona­lon eszközölt kiisabb-nagyobb módosítások. műszerezési problémák, de nem jelen­téktelen a szerepe az 1983. évi kedvezőtlen minőségű dohánytermésnek sem. ugyanis ez év elejétől már 1983-as évjáratú dohányo­kat használunk fel. Vállalások Mozgalmas időszak volt az I. negyedév a munkaver­seny területén is, löszén ilyenkor születnek azok a vállalások, amelyeket a szo­cialista brigádok és szocia­lista üzemrészek tesznek gazdasági célkitűzéseink, feladataink teljesítésének elősegítésére. Az aktivitást többek között jól illusztrál­ja a márciusi kommunista műszakokon való részvétel, ahol közel 600 fő vett részt és több m-nt 30 millió db cigarettát és 0 és fél millió db filterrudat termelt. A szivarosök 80 ezer db-ot meghaladó Csongor szivart állítottak elő. Vadat, s halat A szovjet tudósok vélemé­nye szerint a maróműt kor­társa, a vaddisznó valaha szabadon élt az Urálon túli tágas térségeken. Még ma is rejtély, hogy miért tűnt el erről a vidékről, hiszen a moszkvai terület északi ré­szén az ittenihez hasonló éghajlati és növényzeti vi­szonyok között rendkívül otthonosan érzi magát. Ebből a tényből kiindulva az Urálon túli ortjiszki terü­leti vadásztársaság kérésére a Zagorszkoje vadaskertből Szibériába szállítottak egy csapat vaddisznót. Eleinte kifutóban tartották a kon- ílát, s különleges táplálékot kaptak, hogy segítséget nyújtsanak számukra a zord tél átvészeléséhez. Az állatokat az idén ősszel en­gedték ki az erdőbe, A megfigyelések tanúsága sze­rint a visszatelepítés sike­rült, a vaddisznók jól akkli- matizálódtak új lakóterüle­tükhöz és a helyi viszo­nyokhoz. A Moldovai SZSZK terü­letén sok mesterséges tó és víztározó van. A mesterséges vízmedencék bázisán jelen-,, tős halfeldolgozó ipar léte­sült az utóbbi években. A haltenyésztők mintegy 8 ezer hektár területű „kék mezőt” vettek birtokukba. A gépesítés, a különleges hal- táp-keverékek és az új ér­tékes hal fajták, meghonosítá­sa jévén a vízmedencék ho­zama ma már hektáronként több mint 15 mázsa. Ezzel a teljesítménnyel a legjobbak közé tartoznak a Szovjet­unióban. Az újítómozgalom helyzete tÜKeinénjek Az előző évekhez hason­lóan ez évben is kiadtuk az éves újítási verseny felhí­vást, az újítási kedv foko­zására. Az 1983. év verseny felhí­vásának értékelésére most került sor. A jutalmak át­adására pedig a vállalati ün­nepségen. Egyéni verseny helyezett­jei: 1. Szanyi Nagy Mihály 921,0 pont 2. Torba Imre 585,5 pont 3. Torba Imréné 4. Légrádi László 288,0 pont 144,5 pont Szocialista brigádok helyezettjei: 1. „Termelésirányítási Komplex” szocialista brigád, vezetője: Szilágyi Lajosné 982,0 pont 2. „Irinyi János” szocialista brigád vezetője: Újlaki Sándor 865,5 pont 3. „Karikás Frigyes” szocialista brigád vezetője:Bodnár Istvánná 500,8 pont Szakvéleményezők ér kai- 3. Kiss Ferenc kulátorok jutalmazottjai: 4. Torba Imre 1. Bárány Tibor 2. Bátori Tibor Makiári József né újítási előadó Amit a társadalombiztosítási jogszabályokról tudni kell... Táppénz­szolgáltatás Ebben a részben a tár­sadalombiztosítási ellátá­sok közül a táppénzzel fog­lalkozunk, ezen belül is a jogosultsággal, a táppénz fajtáival, mértékével és ki­számításával. Ki jogosult a táppénzre? Táppénzre jogosult a biz­tosított dolgozó, ha munka- viszonyának tartama alatt válik keresőképtelen beteg­gé, vagy — a munkaviszony megszű­nését követő első vagy má­sodik napon, — ha a második napon túl, de a tizenöt napon belül válik keresőképtelenné, csak akkor jogosult táppénzre, ha biztosítása legalább 180 napon át megszakítás nélkül fennállott. A keresőképtelenség fogalma Keresőképtelen az, aki — betegsége miatt mun­kakörében nem tud dolgoz­ni, vagy — terhessége, illetve szü­lése miatt munkáját ellátni nem tudja, — az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptat­ja, — az anya, vagy egye­dül álló apa, ha hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, — a szülő, aki tizennégy évesnél fiatalabb vörheny- beteg gyermekét otthon ápolja, — akit közegészségügyi ok­ból foglalkozásától eltilta­nak és más beosztást nem kap, vagy hatóságilag elkü­lönítenek, illetőleg állat­egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud. Meddig jón Táppénz a dolgozó kere­sőképtelenségének tartamá­A hagyományoknak megfelelően a kismamák visszalátogat­tak „csemetéikkel” a munkahelyükre Soós Tamás a neves megyei KISZ Bizottság első titkára abból az alkalomból gratulál Fülöp Andrásnak, hogy a KISZ KB Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kapta meg ra jár, legfeljebb azonban egy évig, gümőkór (tbc) ese­tén 2 évig, ha rendelkezik legalább ennyi folyamatos munkaviszonnyal. A mun­kaviszony akkor folyama­tos, ha két munkaviszony között 30 napnál több kiesés nincs. fA kilépés és az új munkakezdés között.) Az, aki táppénzre jogo­sultságát kimerítette, újból akkor jogosult táppénzre, ha keresőképessé válik és ezt követően újból munkát végez. A fizetett szabadság munkavégzésnek számít. Ha a dolgozó a keresőképte­lenség első napját közvetle­nül megelőző egy éven be­lül már részesült táppénz­ben, ezt az időtartamot is beszámítjuk az egy évbe. Pl. Megbetegszik 1984. április 15-én. Táppénzen lehetne 1985. április 14-ig. De mi­vel a dolgozó 1983. április 15-től 1984. április 14-ig terjedő időben már több­ször is beteg volt, összesen 65 napot, így már csak (365—65) 300 naptári napig részesülhet táppénzben 1984. április 15-én kezdődött be­tegségéből. Gyermekápolási táppénz — Egyévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén a gyermek egyéves koráig korlátlan, — egyévesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 60 napon át. — 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 30, egyedül­állónak 60 napon át jár. A gyermekápolásnál a táppénz a gyermek egyéves, koráig tehát korlátlan, a 30 és 60 napi táppénzes idő­tartamot azonban nem nap­tári évenként, hanem a gyermek életkorához iga­zodóan, évenként születés­naptól születésnapig számít­juk. 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermek ott­honi ápolása címén táppénz esetenként legfeljebb 22 napon át, — a 30, ill, 60 na­pon felül — jár. A biztosítási idejének, il­letve munkaviszonyának tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak. aki — 18 éves kora előtt vá­lik keresőképtelen beteggé, vagy — iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 na­pon belül biztosítottá válik, illetve munkaviszonyt létesít és ez a betegségéig megsza­kítás nélkül fennáll. 50 000 : 325 = 153,85 Ft 4 000 : 365 = 10,96 Ft ossz. Nem jár táppénz — a szabad szombatra, vasárnapra, •— a fizetésnélküli sza­badság idejére, — a katonai szolgálat ide­jére, — a gyermekgondozási se­gély folyósításának idejére, (kivételt képez az, ha az anya folyamatosan 30 napot meghaladóan beteg lesz), — részegség miatt, vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első há­rom napjára, — a letartóztatás és sza­badságvesztés tartamára, s annak, aki — keresőképtelenségét szándékosan okozta. A táppénz megvonható attól, aki — a gyógyulását felróha­tóan késlelteti, illetve az orvos utasításának nem tesz eleget, — az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható in­dok nélkül nem jelenik meg, — akit a vállalati beteg­ellenőr az orvos által meg­határozott kijárási időn túl nem talál otthon és hollé­tét elfogadhatóan igazolni nem tudja. Az összeg kiszámítása A táppénz összegének megállapításánál azokat a pénzbeli juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a dolgozótól nyugdíj­járulékot vonnak. A táppénz alapja • a be­tegséget megelőző év kere­sete, pontosabban az előző évre járó munkabér és pré­mium összege. 1984. január 1-től más osztószámot kell alkalmazni a munkabérnél és mást a prémiumnál. Ezt az alábbi példával kívánjuk érthetőb­bé tenni. A dolgozó beteg 1984. IV. 16—24. 1983. évi munkabére 50 090 Ft 1983. évi prémiuma 4 000 Ft A dolgozó 1983. év folya­mán igazoltan távol volt 40 napot. (30 nap betegség, 10 nap fizetésnélküli szabadság) A szabályok szerint a munkabérnél az összes nap­tári napok számát, 365-öt csökkenteni kell az igazolt távoliét napjaival. Prémi­umnál az osztószám nem csökkenthető, marad az az időszak, amire a prémium járt. Döntő még az is, hogy a megbetegedéskor a dolgo­zó milyen munkarendben dolgozik. 164,81 Ft 104,81X7 230,73 X P,75 = 173,05 Ft Példánkban a dolgozó he­ti munkaidő keretben van foglalkoztatva, 5 napon át köteles munkát végezni, 75%-ra jogosult és 7 mun­kanapra kaphat táppénzt". (173,05 X 7 = 1211 Ft) Vál­lalatunknál a heti munka­renden kívül van még két­heti munkarend (tmk rész­lég), és havi munkarend = 230,73 5 (kazánház, rendészet). A kétheti munkarendben dol­gozó a fenti példát alapul véve, IV. 16—24-ig 8 napra kap táppénzt, mivel a hosz- szú héten betegedett meg és szombaton is köteles volt munkát végezni. (Táppénz a hosszú héten 6 napra, rö­vidhéten 4 napra, két héten (Folytatás a 4, oldolon.) DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom