Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
A « ■ ■ rr a r g m jovonk utja Érdekes, izgalmas kérdést tárgyalt nemrég a KISZ Központi Bizottsága, A műszaki-agrárértelmiség helyzetéről volt szó. Felvázolták azokat a feszítő gondokat, amelyek napjainkban vannak a fiatal műszakiak körében, ( a pályaválasztás körül, és a pályakezdés körül is. Szó esett arról, hogy alacsony a fizetés, nehezen tudnak beilleszkedni egy-egy kollektívába, noha sokan kezdeményeznének, az újra törekedve. Csakhogy ez nem talál megértésre. Népgazdaságunk gondjai ismertek a fiatalok előtt. Sőt / az előttük álló nagy feladatok megvalósítása az ifjúság, I> az alkotó műszaki-agrár értelmiség nélkül el sem képzelhető. Ezért is nagy jelentőségű volt Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának felszólalása. Beszédében a jelenlegi helyzetünk elemzése mellett részletesen szólt a jövőről, népgazdaságunk feladatairól és ebbe helyezte el a műszaki értelmiség, közöttük a fiatalok szerepét. Rámutatott, hogy vannak az országban olyan vállalatok, ahol eddig is megbecsülték a fiatal műszakiakat és ez nem csupán szavakban, hanem anyagiakban is megmutatkozott. Vették ugyanis a bátorságot, és a fiatalokat a teljesítményüktől, kezdeményezőkészségüktől függően juttatták anyagi előnyhöz. A jövőben jó lenne, ha minél több ilyen vállalat lenne és szakítanának azzal a már elavult szemlélettel, hogy az értelmiségiek fizetése nem haladhatja meg a fizikai dolgozókét. Ezeket a nézeteket le kell tudni győzni! Nem érvényesülhet a jövőben sem az egyenlősdi, sem az a fajta nivelláció, amely egy réteg anyagi helyzetét a teljesítményektől függetlenül javítja egy másik réteg rovására, politikai korlátok miatt, Ez a gondolkodás nem felel meg- a mai követelményeknek, ezért nem érvényesülhet ma sem és a jövőben sem. Olyan terveink vanak, hogy megváltoztatják a bérskálát < és a besorolásokat. Az az elgondolás, hogy a kezdő diplomások munkavállaláskor adható bér alsó határát jelentősen felemelik, csaknem ezer forinttal. Természetesen az ehhez szükséges anyagi eszközök előteremtése a vállalatok feladata lesz. A lényeg az, hogy az indokolt fizetésemelésnek nem lesznek adminisztratív korlátái. A bértáblázat változtatása azonban csak az egyik lehetőség, miután arra is szükség lesz, hogy a kiemelkedő ! munkát végző fiatalok a gyakorlatban töltött időtől füg- \ getlenül, úgynevezett kiemelt munkatársként akár 7—12 > ezer forintot kereshessenek, amely adott esetben eléri J az igazgatói fizetést is. Mérsékelik a gyakorlati időnek s a besorolásnál és az előreléptetésnél eddig figyelembe vett szerepét. El kell érni azt is, hogy valamennyi be- '/ osztást, csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakember tölthessen be. | A fiatal műszaki értelmiség gondjai, problémái termé- < szetesen a politikai vezetők előtt ismertek. A KISZ-nek a jelenlegi helyzetben arra kell törekednie, hogy a kor- > szerűen gondolkodó, cselekedni kész fiatalok problémáinak megoldását segítse elő. Csak így érhetjük el, hogy a fiatal műszaki-agrárértelmiség helyzetével kapcsola- ( tos feszültségek fokozatosan feloldódnak és javul a fia- talok közérzete. Ez természetesen nem oldható meg egy- > két év alatt, de a politikai és az állami vezetés eltökélt 5 szándéka biztosíték arra, hogy a KISZ-szel együttmű- kőd ve ezeket a gondokat feloldja. Mentusz Károly <; i gazdasági munkaközösségekről Februári számunkban riportot közültünk az első vállalati munkaközösségünk megalakulásáról. Abban a cikkben részletesen beszéltünk a munkaközösségek elméleti gyakorlati kérdéseiről, gazdasági hasznosságukról, és a működésükkel kapcsolatos esetleges buktatókról. Ügy gondolom, a tapasztalatok elemzésének ideje nem jött még el. Miután azonban az eltelt idő óta újabb munka- közösségek alakultak, illetve 'yannak alakulóban, ezekről — távirati stílusban — érdemesnek tartom szólni, hiszen az ezzel kapcsolatos tájékozottság elősegítheti, hogy mindazokon a területeken, ahol eddig nem jött létre ilyen munkaközösség, de a lehetőség meg lenne rá, meggondolják az érdekeltek annak létrehozását. Mielőtt még erre az ismertetésre rátérnék, annyit azért hadd hozzak előre a tapasztalatok értékeléséből, hogy a munkaközösségek működése — legalábbis az egyetlen, már működő munkaközösség tapasztalata alapján — a vállalat számára is jóval gazdaságosabb, mintha külső kivitelezővel (kisiparossal, szövetkezettel, ne adj isten vállalattal) végeztetné ugyanazt a munkát. Rátérve a konkrétumokra: Megalakult, cégbejegyzést nyert és meg is kezdte működését a „KELVIN” Szolgáltató Vállalati Gazdasági Munkaközösség, Újlaki Sándor főművezető vezetésével. Társasági szerződésük szerinti tevékenységi körük dohányipari és egyéb gépek, gépi berendezések, gépsorok, gőz-, víz-, levegőellátó csővezetékeinek szerelése, szerelvényezése, gépi berendezések, hőközpontok és más épületek kisnyomású gőzfűtésének, illetve melegvizes fűtésnek, vízellátásának, vá~ cuum és komprimált levegő ellátásának csővezeték szerelése, szerelvényezése. A vezetővel együtt hat tagja van a munkaközösségnek, amely elsősorban a vállalat számára kíván munkát végezni, mások részére csak akkor, ha a vállalat igényeit teljes mértékben kielégítette. Egyébként a vállalattal való kapcsolat ennél, és az alább ismertetendő munka- közösségeknél is alapjaiban megegyezik azzal, amit a februári számunkban az „ELEKTRA” Munkaközösség kapcsán ismertettünk. Több munkaközösség is alakulóban van, ezek azonban különböző stádiumokban. Kettő közülük ott tart, hogy minden kérdés tisztázódott velük kapcsolatban, a társasági szerződés aláírása, a hatósági jóváhagyás és a cégbejegyzés hiányzik csak. A Gépszerelő Gazdasági Munkaközösség, amely Bóta János főművezető vezetésével fog létrejönni, gépek, technológiai berendezések tervezését, gyártását, újítások kivitelezését, esetleg tervezését, végül gépszállítást és telepítést vett fel a tevékenységi körébe. Ennek megfelelően 25 tagjának szakképzettsége igen széles kört ölel fel, gépészmérnöktől az ív- és lánghegesztőig, kovácstól a marósig, és még sorolhatnánk a vasas szakma több ágazatát. Végül hadd szóljak a 6 taggal alakuló „Hild József” munkaközösségről, mely az alábbiak szerint fogalmazta meg tevékenységi körét: Építőipari szolgáltató tevékenység, elsősorban épületkarbantartási, felújítási munkák végzése, az alábbi szakmákban és munkanemekben : — beton, vasbeton munkák, — kőműves munkák, — hidegburkoló munkák, melegburkoló munkák (fapadlók kivetélével), — épületasztalos munkák, — szobafestés, mázolás, tapétázás, ill. falkárpitozás, — az előzőekhez szükséges zsaluzás és állványozás. A munkaközösség Földházi Jenő vezetésével alakul, az egyéb kérdésekben a megoldás a többi munkaközösséghez hasonló. — )Q — NAP - VILÁG Napelemek sorozatgyártása Napunk szinte kimeríthetetlen energiaforrás. Hasznosítására az utóbbi évtizedekben egyre több országban törekednek. A természetnek ezt a gazdag ajándékát eleinte csak vízmelegítésre használták — elsősorban a mezőgazdaságban és a háztartásokban. Eközben egyértelműen bebizonyosodott, hogy a napkollektorokkal történő vízmelegítéssel nagy mennyiségű villanyáram takarítható meg, ami igen fontos szempont az energiaválság közepette. Csehszlovákiában már évekkel ezelőtt megkezdődött a napenergia felhasználása. A vízmelegítés céljain szolgáló napkollektorok kialakításával és gyártásával a csehszlovák kormány két évvel ezelőtt az érsekújvári Elektrosvit Vállalatot bízta meg. A vállalat kutatócsoportjai hozzáláttak a napelemrendszerek kifejlesztéséhez, s ezzel egyidejűleg megtervezték a napkollektorok használatához szükséges többi berendezést is, így azokat a tartályokat, amelyekben a napelemek által összegyűjtött hővel felmelegítik a vizet. Az érsekújvári mérnökök és technikusok fejlesztették ki annak a napelemrendszernek a prototípusát, amelyet az idén mutattak be Nyit- rán, az Agrokomplex ’82 országos mezőgazdasági kiállításon. A rendszer sorozatgyártását jövőre kezdik meg, s a gyártmányokat a prelouci Ágra kereskedelmi vállalat hozza forgalomba. A kutatók jelenleg olyan napkollektor kifejlesztésén dolgoznak, amelyet ház-, kert- és víkendház tulajdonosok hasznosítanak a jövőben. Mivel Csehszlovákiában sem egyenletes a napsugárzás, a kifejlesztett vízmelegítők időszakonként más energiaforrásokról is táplálhatok. Ha kicsi a napfény erőssége, akkor a berendezés automatikusan kapcsol át villanyfogyasztásra, s ha a víz hőfoka eléri a kívánt szintet, ugyancsak önműködően kikapcsol. A napelemrendszer 20 darab napkollektorból áll. A 4 milliméter vastagságú üveglapokat vaslemezrámába helyezték. Az üveg felületén megtapadó hő elvezetésére 1 milliméter vastag, feketére festett vaslemez szolgál. A berendezés fontos tartozéka a tartály, amelynek befogadóképessége 1200 liter. Ez a mennyiségű víz a napkollektorral naponta kétszer melegíthető fel 70— 80 Celsius-fokra. A tartály fala kívülről hőszigetelt, hogy jól megtartsa a meleget. A hideg víz beáramlása az alsó nyíláson történik, s a felmelegedett víz a felső nyíláson távozik a tartályból. Az Elektrosvit Vállalat az előzetes tervek szerint 1983- ban 10 ezer négyzetméter, 1985-ben pedig már 50 ezer négyzetméter napkollektort gyárt. Figyelembe véve a növekvő érdeklődést, 1990-ben már 150 négyzetméternyi összfelületű napelem előállításával számolnak a vállalat vezetői. Művészeti főiskolák és hallgatók Jelenleg csaknem hétezer diák tanul az NDK művészeti iskoláiban. Az idei tanévben például közel 1800 új hallgató kezdte meg tanulmányait a korszerű művészképzést biztosító 12 egyetem, főiskola, és 11 szakiskola, mintegy 90 szakának valamelyikén. Az ország négy zeneművészeti főiskoláján kétezren tanulnak. Emellett zenét oktatnak négy szakiskolában is. Ez utóbbiak Eierlinben, Halléban, Weimarban és Drezdában működnek, s hallgatóik száma meghaladja a félezret. Sok fiatalt vonz az NDK három képzőművészeti, továbbá színművészeti, színháztudományi, balett-, film- és televíziós főiskolája is. Nagyon népszerű a rendezői és a bábjátékos szak is. A jövő képzőművészei közül a legtöbben Berlinben készülnek hivatásukra. Sok hallgatója van a lipcsei grafikai és könyvművészeti, a drezdai képzőművészeti, a hallei ipari formatervezői főiskolának és a heiligen- dammi iparművészeti szakiskolának. Lipcsében minden évben megrendezik a leendő művészek seregszemléljét, ahol a diákok hangversenyeken, kiállításokon, színházi előadásokon mutatják be tudásukat a szakmának és a nagyközönségnek. Események-képekben A nyári nagykarbantartás alatt az előkészítő vácuum- kamrájához új, programozható, automatizált vezérlőegységet építettek be A már több, mint 2 éve üzembe helyezett ládazárógép fá. ras/.tó fizikai munkától szabadítja meg az itt dolgozókat A közelmúltban vásárolt Molins típusú cigarettacsomagoló gépsorról „félkemény karton” csomagolású cigaretták kerülnek a fogyasztókhoz A furcsa, számunkra szokatlan felépítésű csomagológép nagyon szépen készíti a tasakokat Ahogyan nem szoktuk látni... Filtergyártási „kompozíeió”, a krepp-papírtekercsen át nézve DOHÁNYGYÁR 3
