Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
A fiatalok a társadalomban A Bolgár Népköztársaság jogalkotási rendszerében fontos helyet foglalnak el a fiatalok jogaira és kötelességeire vonatkozó jogszabályok. A választási rendszerről, a nemzetgyűlési képviselőkről és a népi tanácsokról szóló törvény, az állami és népi ellenőrzési törvény, a szellemi ösztönzésről szóló törvényerejű rendelet, továbbá más jogszabályok és rendelkezések tág lehetőséget nyitnak az ifjúság előtt arra, hogy közvetlenül részt vegyen az ország irányításában. Jogszabályok rendezik az oktatás kérdéseit is: a szakmai irányítást, a felkészítést és a szakosítást. Jogi úton szabályozták a tanulók termelési gyakorlatát és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak gyakorlati oktatását. Ezen az elven alapszik az iskola—üzem, intézet-üzem kapcsolat is, amelynek révén a diákok megismerkednek a termelő- munkával. Sok hivatalos dokumentum foglalkozik a fiatalok szociális helyzetével, az ösztöndíjak elosztásával, a kollégiumi elhelyezéssel, a különböző segélyekkel, a lakások kiutalásával, az egyetemista diák-családok jólétének biztosításával. Ma Bulgáriában a fiatalok alkotják az iparban dolgozók 37 és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 20 százalékát. A felsőfokú és középfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberek közül minden második 30 éven aluli fiatal. Mintegy 200 ezer fiatal ember tevékenykedik a gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőségében. A fiatalok figyelemre méltó eredményeket érnek el a termelés valamennyi szférájában. Különösen fontos szerepet játszanak a gazdaság olyan meghatározó ágazataiban, mint a gépgyártás, az elektronikai és vegyipar, továbbá az energiatermelés. Ösztönzően hat az ifjúsága tudományos-műszaki fejlődésre, lévén új találmányok, eljárások, gyártástechnológiák kezdeményezője. Az ifjúsági műszaki alkotó mozgalomban részt vevő fiatalok 1982-ben például 7 ezer témát dolgoztak fel, s ebből 4 ezret azóta már bevezettek a gyakorlatba. Az ifjúsági kollektívák ipari rekonstrukciós munkák és korszerűsítések megtervezésében is részt vállalnak. Alkotói merészségüket jelzi az a 2 ezer tudományos-műszaki téma, amelyet a termelés és az. irányítás automatizálásával kapcsolatban dolgoztak ki. A népgazdaság számára nagy segítséget nyújt a 36 éve működő ifjúsági brigádmozgalom. Az ifjúsági brigádok különösen az építőiparban, az erdő- és mező- gazdaságban érnek el jelentős sikereket. A mozgalomban egyébként évente mintegy 450 ezer, felsőbb osztályokban tanuló diák és egyetemi hallgató tevékenykedik. A végeken jártunk Utazunk! Erről a szóról valamelyik szomszédos ország jut az eszünkbe, legritkábban hakánk. Ezért még a tél folyamán úgy döntött KlSZ-bizott- ságunk, hogy a Dunántúl egyik legszebb részére látogatunk el. A KISZ KB Vörös Vándorzászlója kitüntetés az anyagi fedezet egy részét biztosította, a résztvevők személyéről a KISZ- alapszervezetek döntöttek, figyelembe véve az 1982-es mozgalmi évben végzett munkát. Egy hét programjának megszervezése, a szállás, valamint étkezés, közlekedés egyeztetése komoly feladat volt, amelyet a KlSZ-bizott- ság megbízásából egy TEAM végzett. Végre elérkezett 1983. augusztus 22. és INDULHATTUNK. 25-en vágtunk neki a fárasztónak látszó útnak és a nappalokat követő nehéz éjszakáknak, az ébredést követő reggelekről és a vérben úszó szemekről már nem is beszélve. Viszontagságok közepette végre megérkeztünk utunk első állomására, Fertődre. Megcsodáltuk az Esterházyak fészkét, de sajnos csak kívülről, mert zárt ajtókra leltünk. Az ünnepi nyitva- tartás, sajnos, utunk során nem először tette ezt velünk. Kissé éhesen, zsörtölődve róttuk hétfőn végcélunk felé a kilométereket. Sopronban végre kipihenhettük ülő helyzetünkből adódó fáradalmainkat és újra ülhettünk, hogy megebédeljünk. A délután folyamán tele lett velünk a mindeddig csendes, puha camping, megtaláltuk „pihe” ágyainkban a deszkákat, és megküzdöttünk egy-egy nagyobb pókkal és annak hálójával. Felderítettük a környéket, volt aki fürdőt, volt aki kiszáradt tavat talált. Nem mondhattuk el esti étkezőhelyünk felderítéséről, hogy ez férfimunka volt, mert egy tízperces utat órák hosszú és fáradságos bekerítésével leltük meg. Azt hittük, hogy a vacsora vigaszt nyújt fáradozásunkra, de ez sem jött be. Vigasztalódtunk viszont a Sebe-discóban az erdő közepén, több kíváncsi tekintetet magunkra vonva. A rövid éjszakát egy hosszú nappal követte, amely során gyalogosan végignéztük e csodálatos város nevezetességeit, templomait, nem feledkezve meg a Gyógygödör- ről sem. Megtudtudtuk, ki járt itt iskolába, hogyan szavaztak a város hovatartozásáról, és még sok érdekességet. Szakítottunk időt a környék megtekintésére is, így jutottunk el a Fertőrákos melletti kőfejtőbe is, ahol a Kőszívű ember fiai című film egyes jeleneteinek felvételei is zajlottak. Utunk során megtekintettük a környék legnagyobb szanatóriumát, a 2000 ágyas sopronkőhidai fegyházat is, amelyről csak belülről lehet igazán képet alkotni. Bár ilyen beutalóra senki sem vágyott igazán. Este egy félig befalazott mozdonyról elnevezett szórakozóhelyről, a LOKOMO TlV-ról szereztek többen hosszú időre szóló élményeket. Mások a táj szépségével és baráti körük kiszélesítésével foglalatoskodtak. Egyik barátunk rögtönzött karatebemutatóval szórakoztatta a társaságot. Szerdán kora reggel a lehető legfrissebben indultunk el Kőszegre, hogy gyönyörködhessünk e végvári ékszerdoboz nyújtotta látnivalókban. Most jöttek rá többen, hogy miért büszkék városukra a kőszegiek. A városban a látnivalókon túl megismerkedhettünk Juri- sics és a várvédők hősiességével, a török ostrom visz- szaverésének legendás történetével. Soproni szállásunkra történő visszautunkon megálltunk tisztelegni a legnagyobb magyar, Széchenyi István emlékének Nagycenken, az uradalom volt főépületénél és a Széchenyi-kriptánál egyaránt. Hazaérkezve a camping- be éreztük csak igazán, hogy milyen jó, ha a csapatban akadnak, akik barátkoznak, és van hozzáértő az ízekkel és a birkahússal jól bánó szakács is. Ezt a birkán és némely társunkon kívül csapatunk lelkesen fogadta, hatalmas adagokban fogyasztva az áldozati bárányból készült pörköltet, lekísérve a környék nedűjével. Barátkozó ismerősünk és újsütetű szakácsunk újra csemegét kínált, lehetővé tette a Fertő-tó megtekintését. Utunk felénél tartunk, a többiről a következő számunkban szólunk. A XIX. század első éveitől kezdve előbb a tudósok, majd pedig a mérnökök világszerte egyre nagyobb figyelemmel fordultak az elektromosság felé. A kezdetben csupán furcsaságként, gyakran vásári mutatványként kezelt villamos jelenségek gyakorlati alkalmazására sem kellett soká várni. Az első magyar találmány máris világraszóló az elektromosságban. Jedlik Ányos 1828-ban feltalálja a villanymotort, majd 1861- ben a dinamót. Az elektromos energia tárolását is két magyar feltaláló dolgozta ki. Schenek István és Farbaky István 1885-ben megalkotta az első igazán használható akkumulátort. Találmányuk nagy érdeklődést keltett. Az • elektromos energia nagy távolságra juttatásához nagyfeszültségre volt szükség a veszteségek leküzdésére. A transzformátor létrejötte forradalmasította az egész villamos ipart. Déri Miska, Bláthy Ottó Titusz és Zi- pernowsky Károly a három magyar, akik 1885. január 2-án szabadalmaztatták a transzformátort. Az izzólámpa fejlesztésében is kimagasló eredményt értek el magyar mérnökök. Edison szénszálas izzója nyilván nem lehetett tökéletes. 1905-ben Pácz Aladár új eljárással olyan wolf- ramszálat állít elő, amely nem nyúlik, hanem hajlik át a felmelegedéstől. Ez a találmány világhírűvé tette az Egyesült Izzólámpagyá- rat, s egyben a magyar lámpagyártást. A legtökéletesebb, leggazdaságosabb és egyben legfehérebb fényű izzólámpát, a kriptonlámpát pedig Bródy Imre magyar fizikus nevéhez fűződik 1930-ban, megoldva egyúttal a kriptonnak a levegőből való előállítását is. Az Egyesült Izzó támogatásával sí- i került a világon második-« ként radarjeleket küldeni a® Holdra, s azok visszaérkezését megfigyelni. A Bay Zoltán-féle holdNagy radarpróbát csupán egy hónappal előzte meg az amerikai De Witt és kutatócsoportja. Ratkovszky Ferenc önműködő íeszültségszabályo- zót szerkeszt. Tarján Ferenc pedig 1924-ben feltalálja a szórakoztatóipar egyik fontos kellékét az elektromágneses hangdobozt (Pick-up). Reich Ernő találmányával, a Reich-fogóval vezeték megszakítás nélkül lehet teljesítményt mérni a villamos , vezetékben. Távközlés, híradás A korszerű híradástechnika is elektromosságnak köszönheti kialakulását. A múlt század első harmadában a villamos távíró (Morse-ké- szülék), majd a század végén a szikratávíró, illetve a rádió, később pedig a televízió jelentették ennek a fejlődésnek fontosabb állomásait. A gyors üzenettovábbítás, a távírótechnika egyik legkiemelkedőbb találmánya Pollák Antal és Virágh József betűíró gyorstávírója 1899-ben. A fejlesztések során ez a gépezet óránként 40 000 sző sebességgel volt képes üzenetet továbbítani. Puskás Tivadar nevével már korábban találkozhattunk. A telefonközpont és a vezetékes rádió ősének, a telefon- hírmondónak a feltalálója. Korda Dezső 1892-ben megalkotja a forgókondenzátort, melyet ma is alkalmaznak a rádió készülékek állomás- keresőjeként. Századunk csodája, a televíziókészülék is magyar ember találmánya. Mihály Dénes mutatta be először a világon 1928-ban Berlinben szeléncellával működő televíziókészülékét. Az elektronikus képfelvevő, az ikonosz- kóp, kifejlesztésében vannak jelentős érdemei Tihanyi magyar feltalálók Kálmánnak. A ma divatos televíziós trükköket (háttérvetítés és képkeverés) Vra- bély Theodot találta ki és nyerte vele a város nagydíját 1934-ben a marseille-i nemzetközi feltaláló versenyen. Hat évvel később Nemes Tihamér olyan beszédírógépet tervez, mely a kimondott beszédet. legépeli. Csak most kezdenek újra ilyen komputereket szerkeszteni, mely az emberi hangokat elemezni tudja. S mivel fejezhetnénk be méltóbban a híradástechnikai felsorolást, mint a színes televízióval, ami mellesleg szintén magyar találmány! Igaz, hogy Goldmark C. Peter amerikában él, de magyar! 1940 agusztusában mutatta be az amerikai Columbia Broodcasting System (SBS) Goldmark C. Peter találmányát, az első gyakorlatban is használható televízió-rendszert. Ugyancsak ez az ember forradalmasítja a hanglemezipart, mikor 1948-ban létrehozza a mikrobarázdás hanglemezfelvételrendszert. Fényképezés, film, nyomdászat A múlt század közepének nagy technikai szenzációja volt az ún. dagerrotípia, melyből kifejlődött a fényképezés. A fényképezés úttörői között találjuk a Bécs- ben élő magyar matematika- professzort, Petzval Józsefet. 1940-ben szerkesztette meg nagy fényerejű portréobjek- tívjét, amely jó leképezést nyújtott. Addig 15—20 percig kellett mozdulatlanul a fényképész előtt ülni. Petzval lencserendszere a másodperc töredékére (!) csökkentette ezt az időt. Fél évszázadon keresztül a legjobb objektívek közé sorolták, s még ma is használják speciális célokra. A fényképezőgépek tökéletesítői közé tartozik Gothard Jenő, aki a múlt század 80-as éveiben megszerkesztette a mai két- aknás, tükörreflexes gépek ősét. A ma már széles körben elterjedt automata és félautomata fényképezőgépek első használható példányát az 1940:es években Riszdorfer Ödön készítette el. Riszdorfer félautomata gépe egy beépített elektromos fényérzékelővel a fényrekeszt (blendét), vagy a megvilágítási időt (expozíció) önműködően állította be. Lényegében minden korszerű fényképezőgép az általa kidolgozott eljárás alapján működik. A korszerűbb fényképezőgép típusok egyik legelső példányát készítette el a Gamma Finommechanikai Gyár Dulovits Jenő mérnök 1943-as találmánya alapján. Ennél a gépnél a képet az objektiven keresztül lehetett beállítani (pentaprizma) és beugrórekesz segítette a tiszta, világos képbeóllítást. A fényképezőgép egy példányát a japán fotómúzeumba féltett kincsként őrzik. Értéke több, mint amennyi aranyat nyom a súlya! (Miért nem gyártottuk?!) A korszerű előhívó berendezések Uher Ödön nevéhez fűződnek. A mozgófilm kezdeteinél is találkozunk magyar feltalálókkal. Demény György, 1892-ben Phonoscope nevű készülékével egy beszélő ember arc- és szájmozgását mutatta be, mely felvetette a hangosfilm ötletét is. Turcsányi Olivér feltalálja a ma is használatos „Flimatyp”-et, mellyel a külföldi filmekre készítik a feliratot. A nyomdászat fejlődésében is jelentős magyar találmányok születtek. A Gutenberg által feltalált betűszedést Kliegl József tökéletesítette. 1840-ben megszerkesztette a nyomdai szedőgépet. Gestetner Dávid 1880- ban sokszorsító gépet készített, a mai stencilt. Majd a fényképezés és a nyomdászat egyesítéséből Uker Ödön létrehozta az első fényszedőgépet (1927). Nincs már szükség a mérgező ólombetűkre, s azok öntésére. Közvetlenül a lemezre fényképezik a betűket. Korlátlan lehetőséget nyújtva ezzel a méret és betűtípus változtatásoknak. Még két optikai találmányt lehetne ideírni. Az egyik Szegvári Károly nagyteljesítményű mikroszkópja, melyet a Zeiss-művek vásárolt meg. A másik Györffy István, a kontaktlencse töké- letesítője, aki először alkalmaz rugalmas műanyagot is erre a célra. Végül egykét érdekesség a magyar találmányok sorából, amelyek egyik rendszerbe sem sorolhatók. Eötvös Loránd fizikus és természettudós. Torziós ingával mérhetők a nehézségi erők változásai. Kimutatta, hogy a gravitáció csak a testek tömegétől függ, függetlenül annak anyagától. Einstein relativitás-elméletének egyik alapját teremtette meg ezzel. Gruby Dávid a múlt század közepén mikroszkopikus fotókat készít a beteg és egészséges szövetekről. Korának egyik leghíresebb orvosa volt. 1859-ben ő használja először a vattát gyógyászati célokra. Sámsodi Kiss Bélának a házgyárakat köszönhetjük. 1926-tól előregyártóit elemeket használ az építészetben. Asboth Sándor 1933-ban megtervezi New York belvárosának, a Man- hattan-félszigetnek városrendezési tervét. A mai napig is korszerű és nem nőtte ki a város. (Nálunk kevés ilyen hely van. Lásd Csebokszári ltp.) Preysz Mór négy évvel megelőzte a francia Pasteurt feltalálta a „pasztőrözést”. Kőszegi Mártony Károly 1830-ban megszerkesztette az „életmentőkészüléket”, azaz a gázálarc ősét. Szilvay Kornél 1928-ban poroltó készüléket használ a vízkárok kiküszöbölésére. Kotszka Károly 1847-ben golyószórót szerkeszt. Milyen jó lett volna a szabadság- harc idején sok belőle. Lup- pis János 1866-ben feltalálja a torpedót. Szakáts Gábor az első világháború előtt lángszórót készít. Sajnos ennél veszélyesebb tömegpusztító fegyvert is feltalált egy magyar származású amerikai tudós, Edward Teliér, a hidrogénbombát. Ő a ma oly sok vitát kiváltó kozmikus rakétaelhárító rendszer kiötlője is. Laser — fegyverekkel felszerelt űrhajókkal kívánja az USA-t megvédeni egy esetleges rakétatámadás ellen. Erre kevésbé vagyunk büszkék, mint a szintén Amerikában élő professzomőre Telekes Máriára, aki a Nap energiájának békés felhasználásán fáradozik. 1948~ban már olyan napkemencét készít munkatársaival, amelyben „ingyen” megolvaszthatok a fémek. A napenergia felhasználása ma is igen komoly, s megoldásra váró feladatot jelent körünk tudósainak. Főleg ilyen energiaszegény időszakban. Sorozatunk véget ért. Igaz nem tudtunk minden találmányt felsorolni, hiszen rengeteg van. Büszkék lehetünk rájuk. Magyarország szellemi exportja ma is jelentős. Őszintén kívánjuk, hogy a mai kor feltalálói kevesebb akadályba ütközzenek, mint elődei. Annál is inkább, mert az információ ma már sokkal gyorsabb és könnyen megelőzhetnek bennünket. T. S. 4 DOHÁNYGYÁR
