Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

A látókőtől és így nagyított. Később a üveg szárát feltűnés nélkül velencei üvegcsiszolók tech- eldughatták a paróka alá. a szemüvegig nikaiiag fejlettebb olvasókö­Egy antik látókő, Riche­lieu bíboros és Sigmund Freud szemüvege a legérté­kesebb darabjai annak a ki­állításnak, amelyet A sze­müveg története címen ren­deztek meg Bécsben, s ame­lyen szemüvegek százai mu­tatják be a szemészeti opti­ka és a szemésze fejlődését. A szemüvegnek, mint a látást elősegítő eszköznek a története a régi Rómában kezdődött. Például Néró csá­szárról mesélik, hogy a véres gladiátorjátékokat egy sma­ragdon kérészül figyelte. Megszületett a napszemüveg elődje. „Optikai üveg nélküli szemüvegeket” a kínai man­darinok már sokkal előbb viseltek, nem annyira a lá­tás javítása céljából, sokkal inkább státus-szimbólum­ként. A látást valóban javító el­ső eszköz mintegy ezer év­vel ezelőtt egy arab tudós ún. olvasóköve volt. Ez egy hegyikristályból csiszolt fél­gömb volt, amelyet a lapos felével az írásra helyeztek veket állítottak elő szériá­ban. A XIII. sz. vége felé szer­zetesek „zseniális” fölfede­zést tettek. Csiszolt lencsék köré vasból, fából vagy sza­ruból, néha bőrből keretet készítettek, és ezekből kettőt középen összeszegecseltek. Ez a szemüveg „fölszabadí­totta a kezeket”. További előrelépést jelen­tett 1500 körül a szaruból készített csíptető szemüveg, a XIX. sz. cvikkerének előd­je. Ebben az időben tűntek fel az ún. sapkaszemüvegek, amelyek szilárdan össze vol­tak építve a fejfedővel. 1650 körül jöttek létre az első lomyonok, amelyeket drá­ga anyagból készült, hosszú fogantyúval erősítettek. A modern szemüveg felé az áttörést francia optiku­sok hajtották végre a XVIII. század közepén. Oldalszár­ral rendelkező szemüveget szerkesztettek, amelyet a halántékhoz szorítottak. Bár ez a hordási mód gyakran fájt, a kortársak mégis örültek neki, mert a szem­II. József, a kalapos ki­rály idején Bécs lett a sze­mészeti optika fellegvára. Néhány bajor szemüvegké­szítő Bécsbe vándorolt, ahol József támogatta őket. Jo­hann Friedrich Voigtlander, Simon Plössl, Jakob Wald­stein, Carl Müller, valamint Johann Binder mesterek tet­ték híressé a bécsi optikus kézműipart. Az akkori kor legszebb szemüvegei Voigt- landertől és Plössltől szár­maztak finomacél, teknőc, gyöngyház és ezüst keret­tel. 1840 táján „találta föl” Jacob Waldstein a keret nélküli szemüveget, Carl Müller pedig már 1852-ben szabadalmat kapott olyan szemüvegre, ahol az üveget átfúrják és egy pánttal ül­tetik az orrnyeregre. Johann Binder tekinthető a modern, fémkeretes szem­üveg atyjának. A „Binder- dinasztiának” voltak na­gyon híres vevői is. Nem ki­sebb személyiség, mint Sigmund Freud rendelt az egyik Binder-üzletben 1938- ban egy teknőckeretes szem­üveget. Átvenni azonban már nem tudta. Nem sokkal a megrendelés után mene­külnie kellett a nácik elől. Angol kihívás a Rubik-kocka ellen Rubik-féle gömbök fogják elárasztani a világot. Nos, nem egészen. Ezek a gömbök Rubik híres kockájának új, idegtépő változatai. Az Ori­gin Products állítja elő, egy kis dél-londoni vállalat, amelynek egyet „küldetése” az életben olyan új, „kéz­zel fogható” rejtvény kitalá­lása, amely a Rubik-kocká- hoz hasonlóan megragadja a képzelőerőt és elnyomorít­ja az ujjakat. Gömbökkel próbálkozik: az Origin 100 000 gömböt csinált. Ezek — három nagy játékkereskedő céggel kö­tött megállapodás alapján idén nyáron piacra kerülnek az Egyesült Államokban és Európában. A gömbök két, elforgatha­tó félgömbből állnak, öt­venhat különböző színű (négy színt alkalmaztak) go­lyót lehet elmozdítani a gömb felületén levő pályá­kon. A játék kezdetén a pályák négy csinos kis kon­centrikus kört alkotnak a gömb körül, amelyek mind­egyike keresztezi a két fél­gömb csatlakozását. így te­hát, ha elforgatjuk a fél­gömböket, a pályák új mó­don csatlakoznak egymás­hoz. Hírek—események Személyi változások a vállalati DH-akcióbizottságban. Feb­ruárban változás történt a VDHAB tagjai sorában. Király Sándor és Szőllősi Gábor eddigi munkáját megköszönve fel­mentést kaptak akcióbizottsági tagság alól, ugyanekkor Várhelyi József, Vincze István és Kocsis József az akcióbi- zottság munkájában való részvételre kapott megbízást. XXX Kitüntetés: a népi ellenőrzési negyedszázados'évfordulója al­kalmából megyei jubileumi ünnepséget rendeztek megyénk­ben. Az ünnepség keretében a népi ellenőrzés terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetésben részesült dr. Szalóczi György válla­latunk igazgatási és jogi osztályának vezetője. Budai István raktári csoportvezető a munkásőrségben végzett munkájáért kapott „Emlékérem” kitüntetést és pénz­jutalmat. A MÉTE Heves és Nógrád megyei Szervezetének vezetői az elmúlt hónapban szerződéssel erősítették meg a VI. ötéves terv időszakára korábban kötött megállapodásu­kat, és pontosították az 1983. évi együttműködés formáit és konkrét megnyilvánulásait. A megállapodás értelmében pl. a két megye élelmiszer- ipari szakemberei a tapasztalatok kölcsönös átadásával se­gítik egymás munkáját. XXX Brigádcímek. A februárban megtartott brigádvezetői ta­nácskozás döntött a brigádcímek odaítéléséről. A döntés alapján: 1 brigád Kiváló Munkabrigád 1 brigád Szocialista Brigád Cím 2 brigád Szocialista Brigádzászló 3 brigád Bronz Brigádérem 4 brigád Ezüst Brigádérem 31 brigád Arany Brigádérem 2 brigád Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja 4 brigád Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetésben részesült. Élelművészet—életművészet A könyvismertetésekhez csatlakozva szeretnénk bemutatni az újságolvasóknak egy kuriózumnak számító könyvet, nem mint ajánlatot, hanem mint érdekességet. A csa­ládi könyvespolcon tallózva örömmel vettem észre az 1958-ban kiadott — tehát már 25 éves — szakácskönyvet, mely nem csupán receptek gyűjteménye, hanem történeti visszatekintés, bepillantás elődeink életébe. A könyv címe: A magyaros konyha, szer­zője szerényen csak a vezetéknevét jelöli, Venesz. Ismerteti a hazai konyha, ételkészítés, szokások történetét egészen a nomád élet­módtól az 1950-es évekig. A magyar élet minden emlékezetes eseménye alkalom volt az evésre — ivásra, és így van ez napjainkban is. Gyermek születik, esküvő, aratás, szüret, halotti tor, öröm és bánat, sorolhatnánk tovább. Méreg* vagy orvosság? Álmos vezér bevonulá­sakor négy napig tairtó lako­mát csaptak honfoglalóink, és miden további győzelmet újabb áldomás követett. Má­tyás király életrajzírói sze­rint a királyi asztalra kerülő ételek sora bő volt és vál­tozatos. Mátyás király fele­sége, Beatrix nagymértékben érvényesítette az olasz be­folyást, csaknem minden ételt lében, mártásban tálal­tak, erősen fűszerezve. A paprikát a irégi magyar konyhán nem ismerték, a XV. század végén Spanyol- országban bukkant fel. Ere­deti dokumentumok szerint Magyarországon először 1975- ben jelent meg, mint a „ma­gyaroknak legkedvesebb fű­szerszáma.” Egy német tör­ténetíró — August Ellovich — szerint „az erre nem szo­kott ínyre a gulyáshús úgy hat, mint az izzó parázs, vagy még rosszabbul!” A paprikát, mint paraszti fű­szert, lenézték, csali lassan, lopakodva terjedt el és ke­rült végül az urak konyhá­jára is. A paprikát térhódí­tásával a régi fűszerek hasz­nálata háttérbe szorult, majd sokat közülük egyáltalán nem használtunk a magyar kony­hán /sáfrány, gyömbér, ba­zsalikom, stb./. A magyar szakácsművé­szet fejlődésének legjelentő­sebb korszaka a XIX. és XX. századra esik. Az idősebb Marchai tanítványai és a múlt század végén jeleskedő szakácsmesterek hozzácsi­szolták, hozzáidomították a ínagyar konyhát a kor fino­mabb ízléséhez és igyekeztek kielégíteni a hazai közönség és a külföldiek igényeit. Jelentős befolyást gyako­rolt a magyar ízlés kialaku­lására a német és francia konyha. Ezeknek a befolyá­soknak az volt a következ­ménye, hogy a magyar kony­ha veszített ősi jellegzetes­ségéből, mégis megtartotta eredetiségét, csak hozzáido­mult a nemzetközi ízléshez. A magyar konyha remekei a híres rántott csirke, a ro­pogósra sült szopósmalac, a fiatal libapecsenye, a tűzdelt pulyka, a töltött káposzta és az egyéb disznótoros étkek, a roston és nyárson sültek sokféle változata. A szerző szerint az étel- művészet-életművészet. A sütés, főzés mesterségével foglalkozók művészete abban áll, hogy az akár értékes, akár gyengébb minőségű anyagot úgy válogatja össze,' hogy a legjobbat alkothassa belőle; művészi színvonalra emelkedhet egy egyszerű borjúpörkölt, amelyet tökéle­tesen készítettek el, de a legfinomabb anyagokból ké­szített libamájpástétom is le­het ehetetlen. , És végül fenyegető figyel­meztetéseket közöl, melyek napjainkban méginkább ér­vényesek: „Helyes lenne, ha a férjhezmenő lányok való­ban tudnának is főzni. Ha egy asszony nem tud főzni, vagy rosszul főz, ezzel nem­csak a család békéjét, nyu­galmát veszélyezteti. A jól vagy rosszul táplált családok alkotják egész nemzetünket, felelősséget kell vállalni. Ezen intelmeket megfogad­va, egy egészséges, jóltáplált, de nem túltáplált nemzet érdekében közreadok egy-két ősi receptet. Sertésdagadó, kapros káposztában Hozzávalók: 1 kg sertésda­gadó, 1 kg savanyú káposz­ta, 5 dkg zsír, 3 dl tejföl, 1 kis tej, vöröshagyma, kevés liszt, só, törött bors, 1/2 cso­mag friss kapor. Ha a káposzta túl savanyú, hideg vízben kimossuk és lá­basba tesszük. A sertésdaga­dót megmossuk, sózzuk, bor- sozzuk és káposztába tesszük úgy, hogy alul is, felül is el­takarja. A finomra vágott hagymát a felhevített zsírban megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a finomra vágott kapor felét és vízzel felengedve ráöntjük a káposztára. Az egészet annyi vízzel engedjük fel, hogy félig ellepje. Mire a káposzta és a hús megpuhul, csali egész rövid lé marad­jon alatta. Ha megpuhult, a húst ki­vesszük belőle, s a káposztát tovább főzve 2 dl tejföllel, kevés liszttel elkeverjük, majd behabarjuk. Jól felfor­raljuk, ízesítjük és megszór­juk a megmaradt vágott ka­porral. A felszeletelt húst visszatesszük, újra felforral­juk és forrón tálaljuk. Cigány rostélyos Hozzávalók: 5 szelet 20 dkg-os rostélyos, 10 dkg zsír, 15 dkg füstölt szalonna, 1 kis fej hagyma, 25 dkg ve­gyes zöldség, só, 5 dkg para­dicsompüré, 2 dl vörös bor, törött bors, 3 dkg liszt, 1 db babérlevél. A kissé kivert sózott és borsozott rostélyosokat egy serpenyőben hirtelen piros­ra sütjük, majd egy megfe­lelő lábasba rakjuk. A hús zsírjában megpirítjuk a lisz­tet, majd hozzáadjuk az ap­róra vágott hagymát és to­vább pirítjuk. Ügyeljünk ar­ra, hogy a hagyma meg ne égjen. Hozzáöntjük a bort és a paradicsomot, beietesz- szük a babérlevelet. Állandó keveréssel néhány percig forraljuk és ráöntjük a ros­télyosokra. Annyi vizet ön­tünk még hozzá, hogy jól el­lepje. Befedve lassan párol­juk, közben megforgatjuk és ha a leve elfőtt, kevés vizet vagy csontiét öntünk rá. A megtisztított és vékony kari­kára vágott zöldséget 2 dkg zsírban és kevés csontlébe puhára pároljuk. Tíz perccel a hús megpuhulása előtt hozzáadjuk és az egészet készre pároljuk. Tálalásnál a rostélyosok tetejére 1-1 db sült szalonnát teszünk, köret­nek sült burgonyát adunk. Szné A sors iróniája úgy hozta, hogy a munkámmal olyas­mit állítok elő, amit nem szívlelek különösebben. Ez persze, nem azt jelenti, hogy nem szeretem azt, amit csinálok. Én nem magát a terméket utálom, hanem amivé lesz — a füstöt. A füstöt, ami szennyezi a leve­gőt, köhögtet, nehéz légzést okoz stb. Különösen akkor nehéz elviselni, ha kisebb helyiségben sok dohányos egyszerre gyújt rá. Ilyenkor aztán perceken belül megte­lik a terem füsttel úgy, hogy egymást sem látjuk. Bezzeg nem így volt ez szépapáink idejében. A do­hányzást a törökök honosí­tották meg Egerben. A te­kintetes nemes vármegye 1736. január 1-én foglalko­zott a pipázással. A jegyző­könyvben ez áll: „Az Nemes Vármegye sok ízben lett Determinációja mellett megint tilalmaztatott Pipázás t, az, melyre Sokat egyedül csak az Negédes Pajkosság és az ifjúságh között és társaság szoktatott reá és ... naponként tapasz- talhattyuk, hogy egy helyen, hol máshol történő Pipázás által való tűzesetből mennyi gazdákat koldulásra ejt az rossz cseléd----” 1 748-ban Eger magisztrá­tusa a pipások leggondosabb összeírását rendelte el. Egy­részt az adózás /!/ miatt, másrészt azért, hogy tudják honnan számíthatnak a tűzre. 1754 júliusában Eger város nemzetes bíráját magához rendelte a püspöki prefektus, hogy referálja Barkóczy Fe­renc püspökföldesúr paran- csolattyát: „... ennek utánna valaki olyan találtatik Légyen, ám­bár Kicsoda, az ki az Ut- czán dohányozna, azonnal is Lyukba tétessék, melly Ke­Az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tósága az 1983—84-es tanév­re pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetemre. Az esti egyetemre azok jelentkezhetnek, akiket a pártszervezetek vezetősége, a gyes parancsolat a fertály Mesterek által egész Város­ban Publikáltatik.” 1754. december 20-án a városi tanácsülés már hatha­tós intézkedést is tesz. „ ... a pipázás annyira el hatalmasodott, hogy majd kö­zel 10-12 esztendős Gyerme­kek is ahoz meg Szokván, jövendőben rossz szokásokká válnának; azért rendeltetett, hogy minden pipások ennek utánna 12 krajcárokat fizes­senek, azaz egy nyári nap­számot, mely alap egyéb jö­vedelmeken kívül, az Utak reparációjára fordítassék.. .„ Ha számba vesszük, hogy akkor körülbelül 400 dohá­nyos volt Egerben, mégis tűrhetetlen volt a füst, amit „eregettek”, mit szólnának hozzá ma a tekintetes ma­gisztrátus tagjai. Furcsa módon nekünk do­hánygyáriaknak örülnünk kellene • annak, hogy így megnövekedett a dohányo­sok száma. Hiszen ettől függ egész évi zavartalan munkánk. Cak az a fránya füst len­ne színtelen', szagtalan és oxigéndús. Bár van, akinek ez a füst is nagyon kelle­mes, sőt nélkülözhetetlen. A sarudi parasztok példá­ul ilyen kéréssel fordultak Erdődi püspökhöz: „a Pipás vagy Dohányos emberek részéről 25 kéve nád elég légyen emberiül, mivel hogy amint értjük más helységekben is annyit adnak. Akik pedig öreg emberek, vagy nyavalyások, orvosság helyett hadd élhessenek véle ingyen.” A mai dohányosok sem örülhetnek túlzottan. Hiszen az ő adójuk benne „foglal­tatik” a cigaretta árában. T.S. munkahelyek gazdasági veze­tője javasol. Az érdeklődők a szükséges kérdőíveket a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságok­nál szerezhetik be, a jelent­kezési határidő április 25. A felvételi elbeszélgetésekre május 10. és 29. között kerül sor. — Igen, ez a villa valóban igen csinos — mondta a ve­vőjelölt az ingatlanügynök- nek. — No, és csend van itt? — Ó, igen! Csupán a múlt évben öt házat raboltak ki, három járókelőt öltek meg a környéken, és senki nem hallott semmit! * — Mondd csak, Minnie, három hónappal ezelőtt be­mutattál nekem egy fiatal­embert, s azt mondtad, hogy a vőlegényed. Mikor lesz az esküvőtök? — Azt hiszem, hamarosan, nénikém. Csakhogy nem egy időpontban. * Az éjszaka közepén a fe­leség felébreszti a férjét: — Ébredj fel! Mi történt? Miért kiabálsz? — Máriáról álmodtam ... — Máriáról? Ki az a Má­ria? — Te nem ismered ... Al­momban ismerkedtem meg vele... * Az Amazonasz-környéki dzsungelben két utazó észre­veszi, hogy egy férfi a sza­kadék széle felé hurcol egy nőt, akinek követ kötött a nyakára. — Hm — dünnyögi az egyik utazó —, úgy látszik, errefelé meglehetősen egy­szerű a válás. * — Tudja-e asszonyom, hogy ön egy hét alatt öt já­rókelőt ütött el?! Ez már több a soknál! — De mennyit szabad, biztos úr? EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Horváth Józsefné 6 DOHÁNYGYÁR Pályázati felhívás T T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom