Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XII. évfolyam, 4. szám ARA: 1,80 FORINT 1983. április hó A gazdaságos anyagfelhasználás jelentősége Az elmúlt évben a Minisztertanács határozatban rögzítette a gazdaságos anyagfelhasználásnak és a technológiák korszerűsítésének programját. E határozat abból indul ki, hogy a népgazdaság fejlődésének egyik döntő feltétele az, hogy javuljon a gazdálkodás hatékonysága. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a termelési tényezőkkel ésszerűen gazdálkodjunk. A termelési tényezők közül különösen nagy fontossága van az anyagokkal való ésszerű gazdálkodásnak. Ennek jelentőségét bizonyítja az, hogy pl. a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén az évi anyagfelhasználás értéke mintegy 160—170 milliárd forint. Ebből kiszámítható, hogyha az anyagfelhasználás csak 0,1%-kal csökken, akkor ezen a területen évi 160—170 millió forint értékű anyag takarítható meg. Szakszervezeti küldöttség gyárunkban Az anyagmegtakarítás az említett számszerű példán túl azért is jelentős, mert a termeléshez szükséges importanyagok behozatali feltételei erőteljesen nehezültek. A különböző módon végzett gazdasági elemzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nemzetközi normákhoz és gazdaságunk általános fejlettségi színvonalához képest a hazai anyagfelhasználás aránytalanul nagyA nagyarányú felhasználást sok esetben nemcsak a technológiai korszerűtlenség, hanem a pazarlás is eredményezi. Általános tapasztalatként ma már megállapítható, hogy a hazánkban 1980-ig tartó két évtizedben — több más országhoz hasonlóan — nagy arányban elterjedtek a korszerű termelési technológiák, amelyek egyben anyag- és energia- igényesek isi. Éhnek követkéz^ tében az energia- és anyagfelhasználás megtöbbszöröződött, így van ez az élelmiszeriparban is. A 70-es évek elejétől rohamosan emelkedő energia- és anyagárak világszerte egyre határozottabban a takarékos megoldásra kényszerítik a termelőket, hiszen egyre világosabbá válik az, hogy a nemzetközi piacokon csak gazdaságosan előállított termékekkel lehetünk verseny- képesek. A versenyképesség egyik kulcskérdése a ráfordítások mérséklése. Ezért fordult 1981. március 1-én Váncsa Jenő mezőgazdásági és élelmezésügyi miniszter a Minisztertanács említett határozata alapján, a mezőgazdaság és élelmiszeripar dolgozóihoz a következő kérdéssel : „Kérem a vállalatok, szövetkezetek és a program valóra váltásában érintett más szervezetek, intézmények vezetőit és dolgozóit, tegyenek meg mindent azért, hogy az akcióprogram rájuk vonatkozó, náluk hasznosítható részleteit miinél teljesebben valósítsák meg. Terjesz- szék ki elemző, tervező és innovációs munkájukat a programban olyan más területekre is, ahol anyagmegtakarítás, költség- és veszte- ségcsokkenés érhető el. Munkájuk során tartsák szem előtt azt, hogy mind a vállalati, mind a dolgozói jövedelemnövekedés egyik döntő feltétele a versenyképes árutermelés. Ezért legyen a most közreadott akcióprogram végrehajtása az agrár- és élelmiszeripari ágazat valamennyi dolgozójának személyes ügye”. A idézetben, említett program „A gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítés feladatai az agrárágazatokban” című anyagban jelent meg. Ez az anyag az alábbi fejlesztési célkitűzéseket tartalmazza az élelmiszerfeldolgozó ágazatban: 1. ) A feldolgozási célnak legmegfelelőbb nyersanyagok biztosítására bővíteni kell az objektív minősítésen alapuló nyersanyagok átvételi rendszerének körét. Tovább kell folytatni az objektív minősítésen alapuló termékátvétel újabb lehetőségeinek feltárását, a megvalósítás műszaki-gazdasági feltételeinek meghatározását. A realizálásra a piac igényeivel összhangban, a gazdaságok szem előtt tartásával, az anyagi erőforrásoktól függően kell megtenni az intézkedéseket. 2. ) A kedvezőbb, gazdaságosabb anyagfel használást korszerű, új gyártása recep- túrákkal, azok kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásával is elő kell segíteni. 3. ) Az anyagfelhasználási költségek csökkentését, az áruféleségek értékének növelését elő kell segíteni a csomagolás- és azon belül is elsődlegesen a gyű j tőcsomagolás fejlesztésével, ami a raktározási és szállítási veszteségek mérséklését is lehetővé teszi. 4. Az eredményes gazdálkodás további fokozásának egyik alapvető útja a felhasznált tőkés importanyagok — álap-, segéd- és járulékos anyagok — minél nagyobb hányadának részbeni vagy teljes kiváltása hazai vagy szocialista termékkel. 5. Az anyagveszteségek csökkentéséért javítani kell a tárolási körülményeket, mind az alap-, segéd- és járulékos anyagoknál, mind a készáru-raktározásnál. 6. Csökkenteni kell a szállítási költségeket, javítani kell a fuvarszervezést és a lehetőségekhez mérten mérsékelni kell a szállítási távolságokat. 7. Az élelmiszeripari feldolgozás során keletkező iker-, melléktermékek és hulladékok teljesebb körű, magasabb szintű, gazdaságos feldolgozását kell megvalósítani nagyobb részben takarmányként, kisebb részben humán célú továbbfel- dolgozással. Az élelmiszer- feldolgozás melléktermékeinek takarmányként történő hasznosítása egyébként részét képezi a takarmányfehérje-gyártással és felhasználással összefüggő MT határozat végrehajtásának. 8. Az anyagtakarékosság hatékonyabbá tételében jelentős tényező az energiafelhasználás fajlagos csökkentése. Ezen belül kiemelt fontosságú a fajlagos hőenergia-felhasználás mérséklése, az azt megvalósító technológiák, eljárások kialakítása. illetve alkalmazási körük szélesítése. A fenti célkitűzések egyértelműen vonatkoztathatók saját vállalatunkra is. Az 1983. évre vonatkozó tervünk mintegy 662 millió Ft értékű dohány anyagfelhasználást tartalmaz, ennek 1%-os mértékben történő csökkentése mintegy 6.6 millió Ft költségcsökkentést tesz lehetővé. Ez a költségcsökkentés a tervben rögzített vállalati eredményt 10%-kal növelheti. A dohány és más anyagokkal való takarékosság fontosságát az is bizonyítja, hogyha összehasonlítjuk az ebben rejlő lehetőségeket pl. az energiafelhasználás költségeivel. Vállalatunknál az összes villamosenergia felhasználási költség 1982-ben 6,5 millió Ft volt. Elgondolkodtató, hogy 1%-os dohánymegtakarítás fedezi a teljes villamosenergia költségértékét Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne törekedjünk a villamos, a gáz és más energiahordozókkal történő megtakarításra, de lehetőségeinket figyelembe véve arra kell felhívnom a figyelmet, hogy nálunk elsősorban az anyagmegtakarítás fokozásának van a legnagyobb jelentősége. Az anyagmegtakarításra való törekvés egyik nagyon fontos része a technológiai korszerűsítés, elsősorban a dohányelőkészítés, a cigarettagyártás területén a meglevő gyártmányokra vonatkoztatva. De ezzel párhuzamosan szükséges, hogy gyártmányfejlesztési munkánknál alapvető feltétel legyen az új gyártmányok kialakításánál a lehető legkorszerűbb gyártási eljárás kialakítása is, amelynek megvalósítása kedvező hatással lehet a már meglevő gyártmányok anyagfelhasználására is. Itt szeretném felhívni a munkahelyi vezetők, az üzemrészi DHAB-ok, a szocialista brigádok és mások figyelmét arra, hogy programjainkban vegyék figyelembe az említett fejlesztési célkitűzéseket, és saját lehetőségeik újbóli felmérésével, majd ennek alapján felada(Folytatás a 2. oldalon) A közelmúltban látogatást tettek gyárunkban azÉDOSZ központi vezetősége mellett működő ifjúsági bizottság tagjai. Több élelmiszeripari vállalat ifjúsági felelőse is elkísérte őket kétnapos tapasztalatcseréjükre, mely az Egri Dohánygyárban kezdődött. Vállalatunk életéről, a szociális tervek végrehajtásáról dr. Domán László igazgató tájékoztatta a vendégeket. Ezt követően a fiatalok életéről számolt be Fülöp András, a KISZ-bizottság titkára és Teleki Sándor, a szak- szervezet ifjúsági felelőse. Sok kérdés hangzott el arról, hogyan sikerült ilyen jól működő kollektívát létrehozni a vállalatnál, hogyan törődnek a pályaikezdő fiaAz 1983-as évet sok problémával, gonddal kezdtük. A közgazdasági szabályozók módosítása, szigorítása már önmagában kedvezőtlenebb gazdálkodási körülményeket teremtett. Cigarettatermelési programunk 420 millió darabbal lett alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában és csökkent ezzel összefüggésben a filterrúd-termelés is. Sőt február 1-én a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár is lemondta filterrúd-megren- delésének több mint 80%-át. Az első negyedévi gazdálkodásunkat reprezentáló mutatók itt-ott negatív, de többnyire pozitív helyzetéről szólnak. Nézzük hogyan értük ezeket el: A filteres cigaretta termelési programunkat 7,9%-kal túlteljesítve 1 milliárd 485 millió db cigarettát termeltünk. A termelési szerkezet azonban eltér a tervezettől, az alacsonyabb termelési értalok beilleszkedésével, mi az a vonzerő, ami ide köti a fiatalokat. Nagyon sok vélemény és javaslat hangzott el,, egyéni tapasztalatok cseréltek gazdát. Elismerően szóltak a vállalat DH akcióbizottságának és minőségi körének munkájáról. Többen szeretnék, ha bevezetnék saját munkahelyükön is. Eredményességét példázza a 107 millió forintos nyereség. A szakszervezet munkájáról Bódi Lászlóné, a szakszervezeti bizottság titkára tartott rövid ismertetőt. A vendégek ezután megtekintették az új szociális épületet, majd megismerkedtek a gyártó-és csomagoló gépsorokkal. Nagyon tetszett nekik a kondicionáló terem és a KISZ- klub is. Igazán büszkék letékű gyártmányokból termelünk többet, míg Marlboró- ból csak 56%-át gyártottuk le a tervezett mennyiségnek. Az alacsonyabb cigaretta- termelési program miatt a bázishoz képest mintegy 380 ezer db szivarral magasabb termelést programoztunk, ezzel szemben attól 1 millió 700 ezer db, a programtól pedig több mint 2 millió db a lemaradásunk. A szivartermelés, mint azt tapasztaljuk, évről évre visszatérő krónikus termelési ütemtelenséggel küszködik, ami döntően létszámellátási problémákkal függ össze, de e kérdés ilyen hosszú távú megoldatlansága más — szervezési és termelésirányítási — problémákat is tükröz. Létszámfelhasználásunk ugyanis nem indokolja ezt a nagyfokú termelési lemaradást. Amíg a cigarettatermelés mennyisége a bázishoz képest 17,2%-kal, a hetnek rá dolgozóink. Este egy másik élelmiszeripari üzem, az Eger Mátra vidéki Borgazdaság pinceklubjába szólt a meghívásuk, ahol folytatták a tapasztalatcserét. A hangulat kellemes volt, ami részben e vállalat kiváló termékeinek köszönhető. Az éjszakát gyárunk felsőtárkányi üdülőjében töltötték. Másnap Szabó Béla, az ÉDOSZ megyebizottság titkára tájékoztatót tartott a megye szakszervezeti életéről, majd városnéző sétára invitálta a vendégeket. A küldöttség tagjai kellemes benyomással, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva távoztak Egerből. T. S. szivartermelés 22,2%-kal alacsonyabb, addig létszámfelhasználásunk csak 3,2%- kal maradt alatta a bázisnak és 1,9 %-kal kevesebb mint a tervezett. Ezekből az következik, hogy kapun belül megvan a termeléshez szükséges létszám, csak nincs a megfelelő helyen, ill. megfelelő módon foglalkoztatva. Természetes, a létszámellátásban nagymértékben közrejátszott az infulenzajár- vány miatti magas betegLét- szám. Februárban átlagosan napi 25 fővel, márciusban pedig napi 60 fővel volt magasabb a betegek száma, mint a tavalyi év azonos hónapjaiban. Termelési programunk kialakításánál természetesen figyelembe vettünk sok olyan tényezőt, amelyre a mi gazdálkodásunk nem lehet befolyással. Így alacsonyabb (Folytatás a 2. oldalon) (mMmmmmMms mim mm )
