Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-01 / 8. szám

„Szerelem kell, nem szex” Az amerikaiak torkig van­nak a „szex-forradalommal?” Ez a kérdés élénk vitát vál­tott ki a vezető női maga­zinokban és más publikáci­ókban. A vitákon nagyon ha­sonló eredményekre jutottak. Az Esquire című folyóirat a „szex végét” jósolta, a New York Magazine pedig aggódóan tette fel a kérdést: „Halott-e a szex, s a Gla- maour nem kevésbé aggá­lyoskodott: „Elfordulnak a nők?” — mármint a puszta szextől. „Szerelem kell, nem szex” — foglalja össze a Daily News saját jelszavával az új trendet. Gagnon a New York-i egyetem szociológusa ezt na­gyon találónak tartja. Most már egyre több férfi visel­kedik úgy, ahogyan a nők többsége mindig is viselke­dett: a szerelmet és nem a szexet részesítik előnyben. A Ladies Home Journal című női lap úgy véli, hogy a szex-forradalom hatása a leginkább a házasságon be­lüli nemi élet érezhető ja­vulásában mutatkozik meg. A folyóirat 83 000, 25—44 év közötti férjes asszonyt kér­dezett meg a nemi életről. A nők többsége nemi életét kielégítőnek, házasságát bol­dognak tartotta. Ha most arról beszélnek, hogy a szex halott, akkor az nem jelent egyebet, mint hogy „azok az emberek, akik több mint egy évtize­dig csak magáért a szexért művelték a nemi életet, most nagy űrt éreznek” — véli a Ladies Home Journál. Számítógép tartja nyilván i | ük Hí -"ii' ’ Régészek javaslatára olyan eljárást fejlesztenek ki a karlsruhei Frauenhofer-tár- saság információ- és adat- feldolgozó intézetében, mely lehetővé teszi, hogy egy szá­mítógép tartsa nyilván az az edénycserép-leletek for­máját és méreteit és auto­matikusan kiértékelje eze­ket az adatokat. A terv cél­ja, hogy jelentősen meg­könnyítse és meggyorsítsa a régészek munkáját. A lele­teket rendesen nyilvántartó lapokon és listákon doku­mentálják. A leletek leraj­zolása és kiértékelése nagyon fáradságos és időigényes munka. Ezért a régészeti ku­tatások eredményeit gyakran csak évekkel az ásatások be­fejezése után lehet közzé- teni. A régészek tervbe vették, hogy a helyszínen egy vi­deokamerával felveszik a cserepeket és edényeket, s az adatokat egy számítógép se­gítségével körvonalraj zokká alakítják. Ezeket az adato­kat azután pótlólagos infor­mációkkal együtt mágneses szalagon tárolják és később egy nagy számítógéppel ki tudják értékelni őket. A számítógép segítségével rekonstruálni lehet majd az edények eredeti átmérőjét, és össze lehet hasonlítani a tárgyakat és a szabvány tí­pusokat. Trópusi paradicsom Minthogy a paradicsom nem szereti a hőséget, s így termesztése a trópusi öve­zetekben nehézségekbe üt­közik, kifejlesztették a Ca- raibe elnevezésű fajtát. Ez az új paradicsomvari­áns kiválóan tűri az erős napsütést, a viharos esőt, a túlságosan nagy páratartal­mat, a magas éjszakai hő­mérsékletet és a kismérté­kű eltérést a nappali és az éjszakai hőmérsékleti érté­kek között. Liftgomb vakoknak Elsőként a San Francisco-i Humboldt Bank kísérlete­zett vele, majd példáját kö­vették különböző szállodák és kórházak is. A liftek Braille-írással készült nyo­mógombjairól van szó. Te­kintettel arra, hogy a felhő­karcolókban rendszerint több tucat nyomógomb van a liftben, a vakok könnyebb tájékozódása érdekében szükségesnek látszott kitapo­gatható nyomógomb alakal- mazása. Az ötlet egy orvos­tól származik aki elaján­dékozta azt a lifteket és emelőtargoncákat gyártó Pacific Elevator Co-nak. A vállalat új liftjeiben a Bra- ille-írásos nyomógombok is találhatók. Hireii—eseméüf @R Kommunista-műszakot tartottak júliusban két alkalommal a Felsőtárkányban épülő úttörőtábor építésének támogatásá­ra. A műszakokban mintegy 250-en vettek részt és példamu­tatóan dolgoztak. A termelt, közel 18 millió db cigaretta a turistaforgalommal összefüggésben megnövekedett fogyasz­tás zavartalan ellátását biztosítja. Mindkét műszak munka­bérét felajánlották dolgozóink, és átutalásra került az úttö­rőtábor építési számla javára. Metró épül Havannában A kubai fővárosban az 1986—90-es ötéves terv fo­lyamán megkezdik a metró építését. Az első szakaszokat 1991—95 között helyezik üzembe. Havanna feljeszté- sének hosszú távú perspekti­vikus terve, melyben a köz­lekedési problémák megol­dása a hét elsőrendű fon­tosságú pont egyike, 2000-re egy 30 kilométeres metróhá­lózatot irányoz elő. A daloló Salvador Dali — o — Júliusban elektromoskábel-robbanás miatt jelentős üzem­zavar volt vállalatunknál. A szakemberek megfeszített mun­kával. másfél napos folyamatos munkavégzéssel hárították el a hibát, és cseréltek ki ennek érdekében 300 méternyi karvastagságú kábelt. Munkájuk elismeréseként a vállalat igazgatója 24 dolgozót rendkívüli jutalomban részesített. — O — VENDÉGEK: A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Agrárszakemberek Klubjának 50 tagja látogatott hozzánk, akiket dr. Domán László igazgató tájékoztatott vállalatunk életéről, munkájáról, eredményeiről. Az „Agria Játékszín” városunkban lévő vendégei is gyárlátogatásra és baráti be­szélgetésre jöttek hozzánk. A színészvendégeket Molnár Je­nő igazgatóhelyettes fogadta és kalauzolta. — O — Salvador Dali, az érelme­szesedésben és Parkinson- kórban szenvedő 78 éves spanyol zseni már az ecse­tet sem tudja nyugodtan tartani a festésnél, de annál hangosabban énekel. Gerona melletti kastélyában Pubol- ban, ahol a szürrealista mű­vész felesége Gala, halála óta él, filmfelvételt készítteti magáról amint előadja a „Micsoda lány ez a Biron- dó!” című népdalt. Az alig 50 kilóra lefogyott aggas­tyán ezzel a videofelvétellel akarja rábírni Luis Buhuelt, a 82 éves híres filmrendezőt arra, hogy ismét készítsen vele filmet, mint ifjú évei­ben. Az egész évben tapasztalt létszámhiány enyhítésére szün­idős diákokat foglalkoztattunk. Július hónapban 45—50 diák segítette a technológiai osztályokon a termelést és vettek részt a gondnokság, a raktárak munkájában. — O — LABORFELSZERELÉSEK vásárlására kaptunk engedélyt 90 ezer nyugatnémet márka összegben. A vásárlandó felsze­relésekkel a minőségellenőrzés jelenlegi színvonalát jelentő­sen javítani tudjuk. — O — NEMZETKÖZI SAKKVERSENY-nek volt színhelye vál­lalatunk kultúrterme ahol a hagyományoknak megfelelően ez évben is megrendezték az „Agria ’83” elnevezésű nemzet­közi sakkversenyt. Mint a versenyzők elmondták, most 8. alkalommal rendez­te meg a Megyei Sakkszövetség és az Eger SE az Agria Sakk­versenyt, de ezideig sohasem sikerült ilyen kitűnő körülmé­nyeket teremtem, amelyet úgy a rendezők, mint a verseny­zők köszöntek. — O ­Á Presidential a Tatra Szőrmék minden mennyiségben FORGALOMJELENTÉS arról ad számot, hogy az év első 7 hónapjában a bázisszintet 1,5%-kal meghaladó cigaretta- fogyasztás jelentkezett, ezen belül a filteres cigaretták for­galma 3,3%-kal növekedett. A Marlboró és Milde Sorte for­galma 140% körül mozog, a F. Symphonia közel 8%-kal nö­vekedett. Csökkent a Fecske fogyasztása 30%-kal, a Románc 15%-kal. Forgalomba hozatala óta mintegy 5 millió db kelt el az új 100-as Harmónia cigarettából, s ez kedvező. A Szi­varfogyasztás mintegy 14%-kal csökkent. Sérelmeit ék... Lapunk legutóbbi számában kép és szöveg jelent meg ar­ról, hogy a Burley-dohány kezelő-berendezésnek „otthont adó” helyiség takarításában nagy szerepet játszottak a szo­cialista brigádtagok. Telefonon keresték meg a szerkesztősé­get a műszaki osztály nődolgozói, hogy a szöveg nem egé­szen hiteles, mert ők végezték ezt a munkát és zömük nem tagja egyik brigádnak sem. Kérték, hogy helyesbítsünk, melynek ezúton teszünk eleget. HUMOR Az észak-morvaországi Beszkidek tövében meghúzó­dó Koprivnice a múlt szá­zadban még jelentéktelen kis falucska volt. Azóta korszerű gyárvárossá fejlő­dött. Nevét egy helybeli la­kos, Inác Sustala tette hí­ressé, aki 1853-tól — eleinte kisipari majd mind nagyobb mértékben — hinták, brics- kák, paraszrtszje kerek gyártá­sát kezdte meg. Idővel a császári és királyi udvar szállítója lett, s szervezőké­pességét, vállalkozósaelle- mét mutatja, hogy az álta­la létrehozott üzemből az elsői világháború kezdetéig nem kevesebb, mint 120 ezer lóvonta+ású közlekelési esz­köz került ki. A múlt sízó- zad nyolcvanas, éveitől kezd­ve már vasúti teher- és személykocsik gyártását is vállalták az üzemben, Ezekből mintegy 70 ezer ké­szült. el, míg századunk öt­venes éveiben beszüntették gyártásukat. A városka és az üzem rangját valójában az alapoz­ta. meg, hogy 1897-ben, hat évvel Sustala halála után, a gyár szerelőműhelyében elkészült Közép-Európa el­ső nagyipari módon előállí­tott személygépkocsija: a President. Az 1898-as bécsi kiállításon már a nagykö­zönség is megismerkedhetett a gépkocsival, amely 17 ki­lométeres átlagsebességgel tette meg a 324 kilométe­res utat a császárvárosig. Ugyancsak 1898-ban elké­szült a gyár első kéttonnás tehergépkocsija, két évre rá pedig az első versenyautó, amely már 112 kilométeres sebességre tudott felgyor­sulni. 1919-ben, a monarchia széthullása után a Magas- Tátráb&n próbálták ki az egyik új gépkocsitípust, amely kitünően viselte a ne­héz terepviszonyokat. Állí­tólag a helyi hegylakók, a gorálok adták az ötletet a típus elnevezéséhez: a Tát­rához. (Addig az itt gyártott gépkocsik védjegye — az üzem német nyelvű elneve­zése, a Nesselsdorfer Wa­genfabrik után — az NW volt.) Még abban az évben elhagyták a gyár szerelő­csarnokát a Tatra L—4-es típus első példányai. .Azóta nagy utat tettek meg a gyár dolgozói, s a Tatra- gyártmányok — személy- és tehergépkocsik egyaránt — messze földön ismertté vál­tak. A gyár múzeumában lát­hatók a leghíresebb Tatra- kocsik első példányai. Ilyen például az Úttípus', amely­nek az a nevezetessége, hogy világviszonylatban is az el­ső gépkocsi-sorozatgyártmá- nyok egyike. Az 1921-ben gyártott Trtípussal viszont az ismert autóversenyző: Josef Vermirovsky ért el szép sikereket. A múzeum­ban őrzik azt a Tatra—138- as tehergépkocsit is, amely- lyel egy csehszlovák főisko­lai expedíció utazott 1968- ban Lambarenébe, Albert Schweitzer professzor híres afrikai kórházába. Több, sajnos csak proto­típusnak maradt gépkocsi is látható az állandó kiállítá­son. Ilyen az 1933-ban elő­állított V 570-es, amelynek érdekessége, hogy hátul he­lyezték el benne a vízhű­téses motort. Olcsó népautó­nak szánták, s így három évvel megelőzhette volna a bogárhátú Volkswagent. 1935-ben készült el a Tatra 77a,, amely azért jelent mér­földköveket az autógyártás történetében, mert világvi­szonylatban ez volt az első sorozatgyártású nyolchenge­res, aerodinamikus, léghűté­ses limuzin. Láthatók a mú­zeumban a farmotoros Tat- raplanok isi, amelyeket. 1947 és 1952 között gyártottak Kopri Vincében. Különleges történelmi emlék is találha­tó a múzeum gyűjteményé­ben, egy Tatra 600-as, ame­lyet annak idején Sztálin kapott ajándékba a gyártól 70. születésnapjára. A kocsi idővél egy szovjet mérnök tulajdona lett, hat évvel ez­előtt őtőle jutott ez a jár­mű a múzeum tulajdonába. A koprivinicei üzem ma a világ minden táján ismert gépkocsigyár. Így jogos a várakozás, hogy nehéz-te­hergépkocsijainak új, 815-öt típusa, amelynek nullszéri­áját még az idén elkészítik, világszerte öregbíteni fogja a Tatran-védjegy rangját és hírét A nemes szőrmék feldol­gozásának régi hagyománya van Bulgáriában. Az ős­bolgárok művészi értékű szaktudásáról már a bizán­ci krónikák is megemlékez­nek. A bolgár módra fel­dolgozott szőrmék, prémes öltözékeknek a középkorban is nagy keletje volt, s a bol­gár eljárással kikészített bőr századokon át keresett cikk volt a nagyvilágban. Az ősi tradíciókat nagy­üzemi méretekben haszno­sítja a Szófiai Szőrmegyár, amelynek nemcsak üzem­csarnokai bővülnek és kor­szerűsödnek, hanem árulis­tája is egyre gazdagodik. Készítenek itt juhbőr- és irhakabátokat, értékes per. zsabundákat és sok apró szőrmecikket. A gyár kü­lönleges szépségű szőrméi között megtalálható az ezüst- és a kékróka, a Ilja Iljics Mecsnyikov (1845—1916), a neves orosz biológus és bakteriológus a század elején, amikor a pá­rizsi Pasteur Intézetben foly­tatott tudományos kísérlete­ket, többek között a bolgá­rok szokásait, életmódját is tanulmányozta. Megállapí­totta, hogy Bulgária lakos­ságának magas életkora nagyrészt egészéges élet­módjára, étkezési szokásaira vezethető vissza, az orosz tudós arra a következtetés­re jutott, hogy mindebben nagy szerepe van az e tá­jon századok óta bő táplá­léknak számító aludttejnek. Nemcsak Mecsnyikov professzor, hanem kortársa, Sztamen Grigorov bolgár tu­dós is ezt a nézetet vallotta. A tej mikroflórájának ta­nulmányozása során 1905- ben például kimutatta, hogy a bolgár aludttejben a ké­sőbb „bacterium bulgari- cum”-nak nevezett baktéri­umfajta található. A bolgár kutató ezért a felfedezéséért a genfi egyetem különdíját kapta meg. Bár az aludttejet világ­szerte ismerik és fogyaszt­ják, ez a tejtermék bolgár földön különleges tulajdon­nyérc, a nyest, a mormota és a vadmacska prémje is. A bőrruházati cikkek rész­legében évente mintegy másfél millió darab bárány- bőr és vadbőr dolgozható fel. A kikészített bőrök pu­hasága, fénye, tartóssága és festése szakavatott meste­rekre utal. Az üzemben naponta 140— 150 szőrmebundát állítanak elő a szűcsmesterek, akik a maradékot is felhasznál­ják meleg szőrmepapucsok, kesztyűk és más divatcikkek készítésére. A Szófiai Szőrmegyár ter­mékeinek jelentős része szovjet, román, csehszlovák, lengyel és NDK-beli üzle­tekbe kerül. De szívesen ve. szik a bolgár bőr. és szőr­meárut NSZK-beli, francia, kanadai és japán cégek is. A gyár exportja az utóbbi években megkétszereződött. Ságokkal rendelkezik, ame­lyek haszna nyilvánvaló. A bolgár aludttej értékét a benne lévő aktív baktériu­mok, a tejfermentumok nö­velik. Sok jó tulajdonságának többféle magyarázata is van: az ország földrajzi fekvése, a napsütötte napok más országokénál nagyobb szá­ma, az enyhe éghajlat, a dús legelők egyaránt része­sed e termék kiválóságának, s az ezt fogyasztók jó egész­ségének. Sajátos az elkészítési mód­ja is: a savó eltávolítása után kádakban konzervál­ják hoszabb ideig, majd — 46—50 fokos hőmérsékleten — friss kovásszal „kelesz- tik", azaz érlelik. A tej min­den vitaminja — a Bj, RR, A, I, E és D vitamin egy­aránt — megtalálható a bol. gár aludttejben. Hogy ez a tápanyagokban, vitaminokban gazdag, üdítő ital valóban az egészség őr­zője, s így a hosszú élet egyik titka, azt korunk or­vostudománya is igazolja. Gyógyhatása több betegsé­get enyhít. így — többek között — gyulladásos beteg, ségek, gyomor- és bélpana­szok, égési sérülések esetén is bevált. — Kari, hamarosan elvég­zed az iskolai tanulmányai­dat, és anyád meg én azt szeretnénk, ha orvos lennél. — Ugyan már, apa, hi­szen nagyon jól tudod, hogy még egy legyet sem tudnék megölni! ★ — Nos, Kulkéné asszony, jár az a kakukkos óra, ame­lyet a múltkor megjavítot­tam? — Hogyne, a kakukk min­den órában kihajol, és meg­kérdi, mennyi az idő! ★ — Ok nélkül panaszkodik, uram, hogy semmilyen intéz­kedést sem teszünk a vona­tok késése ellen. Hát nem vette észre, hogy a pálya­udvari váróterembe még há­rom padot állítottunk be? ★ — Hogy lehet a legkön­nyebben vadkecskét fogni? !— Ügy, hogy az ember bebújik egy bokorba és utá­nozza a káposzta hangját. ★ — Attól tartok, uram, hogy önnek a mai naptól abba kell hagynia az ivást, a do­hányzást, és a nőügyeit. — De hát én férfi vagyok, doktor úr. — Borotválkozni azért to­vábbra is szabad! ★ — Miért van cseresznye­piros szeme az elefántnak? —Hogy el tudjon bújni a cseresznyefán. — De én még sosem lát­tam cseresznyefán elefántot! — Nem? Na ugye, hogy milyen jól elbújt... ★ — Tessék a húsos tekercs meg a korsó sör. — De kérem, én nem ezt rendeltem; a szomszéd asz­talnál ülő fiatalember ren­delte. — Vagy úgy! Akkor cse­réljenek helyet! ★ — Miért fehér az elefánt talpa? — Hogy álcázni tudja ma­gát, ha háton úszik egy te­jesköcsögben. ★ Az egér és az elefánt egy szobrot nézeget.-Cin-cin! — mondja el­ismerően az egérke. Mire az elefánt: — ördög cin. Bronz. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: hekeli sAndor Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 1. — J300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregység« Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Horváth Józsefné 6 DOHÁNYGYÁR A hosszú élet titka

Next

/
Oldalképek
Tartalom