Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XXI. évfolyam, 9. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. szeptember hó A űszaki konferencia tárgyalta Az augusztusban tartott III. n, évi Műszaki Konferencián a. vállalat első félévi gazdálkodásának értékelésére és az év hátralévő részében jelentkező legfontosabb feladatok megvitatására került sor. Az általános gazdasági tájékoztató után dr. Huszti Ferenc műszaki-termelési igazgatóhelyettes az írásos anyag kiegészítéseként két dologra tért ki: az egyik a baleseti helyzet, a másik a termeléssel volt kapcsolatos. A munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatban elmondta, hogy a balesetek elkerülése végett meg kell teremteni a biztonságos munkavégzés. körülményeit. A havonta tartott munkavédelmi szemlék során a hibák feltárása mindig meg is történt a felsősök megjelölésével, az utóbbi időben azonban az volt tapasztalható, hogy a felelősök nem mindenkor, illetve nem az elvárt módon hajtják végre a jelzett hibák kijavítását, és a határidőket sem tartják be maradéktalanul. Megjegyezte, hogy már eddig is alkalmazott emiatt fegyelmi felelősségre vonást, de a jövőben még szigorúbban fog ilyen esetben eljárni. A termeléssel kapcsolatban elmondotta, hogy az első félévben a tervezettől lényegesen több cigarettát termeltünk, és úgy tűnik, hogy a minőségi szempontok kissé háttérbe szorultak. Ezt mutatják saját ellenőrzéseink, a központi laboratórium és a MÉM statisztikái is. Legnagyobb probléma a ragasztási hiba és a filterleválás. A hibák elhárítása a karbantartás és a filtergyártás jobb munkájától is függ, ebből következik, hogy összehangoltabb munkára van szükség. Pénzgazdálkodás Molnár Jenő kereskedelmi és gazdasági igazgatóhelyettes az írásos előterjesztés szóbeli kiegészítésében többek között a vállalat pénz- és hitelgazdálkodásáról is szólt, amely az első félévi tapasztalatok szerint kiegyensúlyozottnak « volt nondható. A fizetési kötelezettségnek általában időben eleget tettünk. Hitelállományunk a tervezett szint alatt alakult, és ennek eredményeként az első félévben közel egy millió forinttal kevesebb hitelkamatot kellett fizetnünk, mint az előző év hasonló időszakában. Az áruforgalmi tevékenységről szólva kifejtette, hogy a második félévben méginkább arra kell törekedni, hogy rugalmasabb beszerzési tevékenységgel, az impert keretek ésszerű felhasználásával az ellátás színvonalát javítani tudjuk. Az áruforgalom területén — megítélésem szerint — két témával kell részletesebben foglalkozni, ez a készletgazdálkodás, amely a műszaki anyagok helyzetét érinti elsősorban, a másik a raktárgazdálkodás kérdése. Tájékoztatójában elmondta: igaz ugyan, hogy a készletszint a tervezetten belül maradt az első félévben, s ez elsősorban a dohánykészletek és a készáru készletek alacsony szinten tartásával volt elérhető, de a műszaki anyagok magas készlete most is gondot okoz. Nagyon sok immobil anyag terheli a készletet, amely minden szempontból károkat okoz a vállalatnak. A raktárgazdálkodással kapcsolatban elmondta, hogy főleg az év első negyedében volt tapasztalható, hogy a bérelt raktárak egy része nem volt megfelelően kihasználva, nem volt elég jó a szállítás szervezése sem, s ez bizonyos fuvarköltség növekedést is eredményezett. Dr. Domán László igazgató értékelte az előző konferenciákon hozott, s ez ideig esedékes határozatok teljesítésének színvonalát, Nés értékelte a vállalatnak az év elmúlt hét hónapjában végzett munkáját. Elmondta, hogy sikeres félévet zárt az Egri Dohánygyár, és ez a vállalat több mint 43 milliós első félévi nyereségében is megmutatkozik. Kifejtette, hogy az eddigi eredményes év folytatásának feltételei megvannak, bár ezeknek a feltételeknek a megteremtése egyre nehezebb. Ahhoz, hogy a vállalat az előtte álló feladatokat sikeresen megoldhassa a vezetőknek és a dolgozóknak közösen, tehát a vállalat kollektívájának kell egyre színvonalasabb tevékenységet végeznie. A nehezedő feltételek mellett is ügyelni kell arra, hogy az előállított termékek minősége megfeleljen a követelményeknek, illetve annak jól megfeleljenek. Az év hátralevő részére komoly feladatot jelent biztosítani a feltételét annak, hogy a tőkés importanyagokból a tervezett cigarettákat jól tudjuk gyártani, tehát igen takarékos anyagfelhasználásra kell e téren is törekednünk. Létszámhiány A munkaerő-ellátással kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy még ebben a létszám- hiányos helyzetben sem szabad olyan embereket felvenni, akikkel csak gond lehet. Akiket felveszünk, próbáljunk meg velük úgy foglalkozni, hogy mielőbb beilleszkedhessenek a munkahelyi kollektívába és ismerjék mindazokat a lehetőségeket, amelyet jó munkájukkal itt elérhetnek. Ezzel együtt fontos feladat, az anyagi lehetőségeinken belül, olyan technológiai korszerűsítés végrehajtása, amely a jövőre vonatkozóan a termeléshez szükséges létszámot csökkent- heti. Ennek a technikai lehetősége megvan, a pénzügyi lehetőség az, amire várni kell. A konferencia során többen kértek szót, ahol munkaterületük eredményeit és problémáit tárták a konferencia résztvevői elé, így pl. Szarvas Aladárné cigaretta- csomagolási művezető, Mar- kovics Gyula anyag-, áruforgalmi osztályvezető, Tar- nóczi Tibor műszaki osztály- vezető, és még rajtuk kívül többen. Kocsis József a pártvezetőség véleményét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek a vállalat gazdasági munkájának értékeléséről, amelyet a konferenciát nem sokkal megelőzően tartott pártvezetőségi ülésen tekintettek át. Felszólalásában elmondta, hogy széles körű vita bontakozott ki arról, milyen a kapcsolat a párttagok és a párton kívüliek között. A párvezetőségnek az volt a megállapítása, hogy az együttműködés jónak mondható, mind emellett elhangzottak olyan vélemények is, hogy ezen a területen még további tennivalók vannak. Fülöp András a KISZ- fiatalok nevében fölajánlotta, hogy a nappali szakmunkás- képzés szervezésébe bekapcsolódnak. A KISZ-esek vállalják, hogy a környező falvak általános iskoláiba kimennek és agitációs munkát fejtenek ki a szakmunkás- képzéssel, a dohányipari szakmával, az itteni munka- lehetőségekkel kapcsolatban. Megköszönte a kommunista műszakokon részt vevők munkáját, de azt is elmondta, hogy az alkalmazotti területekről igen kevés szocialista brigád vett részt ezekben a munkákban, és javasolta, hogy ezt a pasz- szivitást az év végi brigád- munka kiértékelésénél vegyék figyelembe. Határozatok A konferencia tanácskozása 16 határozat meghozatalával zárult. Ezek közül néhányat kiemelve: — 15-ös számú LOF cigaretta-gyártógép teljes felújítása. javítása. Cascade kerettöltő pneumatikus vezérlésének átalakítása „NECMAN” elemekkel. Felelős: Bóta János tmk- főművezető. — A víztorony épületében az új kompresszortelep kialakítása, a meglévő Atals GA 808 tip. kompresszorok áttelepítése. Felelős: Nagybalyi György főművezető. Határidő: 1983. december 31. — Az őszi BNV-re két új cigarettával, a Milde Sorte box csomagolású változatával és az L+M 100-as ciga- retttával kell megjelenni. A forgalombahozatal technikai, anyagi és személyi feltételeit meg kell teremteni. Felelős: Várhelyi József termelési osztályvezető, Tar- nóczi Tibor műszaki osztály- vezető, Markovics Gyula anyag- áruforg. ov. — Tovább kell folytatni az export-lehetőségek (cigaretta, filterrúd) kutatását, valamint a alacsony kátrány- tartalmú cigaretták előállítását célzó kísérleteket. Felelős: Várhelyi József termelési osztályvezető, Lengyel Imre gyártmányfejlesztő. Határidő: folyamatos. — 1984. I. n. évben Nagybalyi György és Daróczi Csaba vezetésével be kell indítani a mechanikai és elekt- romműszerészek szakmai továbbképzését. Felelős: Czeglédi László személyzeti és okt. ov., Tar- nóczi Tibor műszaki osztályvezető. Határidő: 1984. február 28. — 1983-ban be kell indítani az elektromos szakemberek részére a központi rendeletben előírt, 5 évenkénti szakmai továbbképzést. Felelős: Nagybalyi György főművezető. Határidő: 1983. október 15. — Az újonnan felvett dolgozókkal való foglalkozás vezetői feladatait részletesen körülíró I. sz. „DH” Igazgatói Utasítás minden rendelkezése ma is helytálló. Figyelemmel az egyre rosszabbodó munkaerő-ellátási viszonyokra, a jelzett utasításnak körlevél formájában történő kiadása indokolt. Felelős a kiadásért: dr. Sza- lóczi György igazgatási és jogi osztályvezető. Határidő: 1983. augusztus 30. Felelős az alkalmazásért: munkáltatói joggal rendelkező vezetők. Határidő: folyamatos. — Döntéselőkészítés céljából meg kell vizsgálni a filtergyártási TMK jelenlegi helyzetét és a TMK-hoz történő csatolását, és annak lehetőségét (személyi feltételét). Felelős: Várhelyi József termelési osztályvezető, Tar- nóczi Tibor műszaki osztály- vezető. Határidő: 1983. szeptember 15. — öt évre szóló gépelhelyezési vázlatterv készítése. Felelős: Bóta János tmk- főművezető. Határidő: 1983. szeptember 30. Munkásőr — sajtónap Szeptember 21-én a megyei munkásőr-parancsnok- ság — a felsőtárkányi KISZ- táborban folytatott kiképzéssorozat alkalmával — sajtónapot, ezen belül sajtótájékoztatót rendezett, melyre meghívta a megyei újság és az üzemi lapok szerkesztőit és párttitkárait. A tájékoztatón Farkas Sándor, a megyei munkásőrség parancsnoka ismertette a szervezet munkáját, tevékenységét, az eredményeket, a munkásőrség megyei alakulatának életére vonatkozó adatokat. Elmondta, hogy a munkásőrök a kiképzésen és az annak során végrehajtott feladatokon túl kiveszik részüket a gazdasági építő munkából is, egyrészt azáltal, hogy rendkívül sok társadalmi munkát végeznek, másrészt úgy, hogy ésszerű és ma már számítógéppel segített szervezéssel csökkentik a társadalmi munkásőrök munkából való „kiesését”. Említést tett a munkásőrség összetételére vonatkozólag arról, hogy a munkásőrség milyen kapcsolatot tart fenn az úttörőkkel, az ifjúgárdistákkal, hogyan ápolja a testület hagyományait, hogyan illeszkedik be társadalmunkba és a fegyveres erők soraiba. Kitért azokra az elismerésekre, melyeket a megye munkásőrei az elmúlt időszakban kaptak, s arra is, hogy milyen módon kívánják fokozni a jövőben a testület harckészségét. Meghívtak a találkozóra a már nyugállományban lévő parancsnokokat is, hogy ők is. tájékozódjanak a „folytatásról”, a mai munkásőrök munkájáról. A parancsnok válaszolt a feltett kérdésekre, majd az újságírók kötetlen beszélgetést folytattak a kiképzésen résztvevő parancsnokokkal. Emlék - nyárutón... Szerény márványtábla áll Balatonszárszó központjában. í Nem hivalkodó, mégis figyelemfelkeltő. Annak az ese- S ménynek az emlékét őrzi, melyet az idei augusztuson í különösen sokan felidéztek. Ezt bizonyítják most a nyárutón a kegyelet virágai is, amelyek elborították az em- léktáblát. Sokan jöttek el az ország különböző részeiből a kis balatonparti településre, hogy negyven év múltán néhány percre tisztelegjenek az egykori szárszói értelmiségi ta- í lálkozó emlékének. Az 1943-ban rendezett fórum ki- > emelkedő állomása volt annak a harcnak, amelyet az > ország haladó erői és emberséges gondolkodói már a \ harmincas években elkezdtek a béke megvédéséért, majd ( 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó akkor a kiútkeresők nemzeti egységének kife- > jezője volt, melynek résztvevői közül az előrelátók, a fel- > szabadulás utáni demokrácia és a szociális haladás prog- \ ramját is felvázolták. A szárszói konferencia a társadul- ( mi és nemzeti önismeret gyakorlótere, egyben próbaté- } tele volt. A találkozón hatszázan vettek részt különböző í foglalkozású értelmiségiek, egyetemista és középiskolás j fiatalok, valamint kisebb számban munkás és paraszt- l fiatalok is. i A konferencia előadásait a népi írók mozgalmának > kiemelkedő képviselői: Erdei Ferenc és Kodolányi Já- í nos tartották. Hozzájuk kapcsolódott referátumokkal Jó- j esik Lajos, Karácsony Sándor és Németh László is. A l vita résztvevői között volt Asztalos István, Dobi István, > Darvas József, Veres Péter, hogy csak az ismertebbeket említsük. Bár a negyven évvel ezelőtti szárszói találko- i zárói azóta is tartanak a politikai, illetve a szaktudo- i mányi viták, legfőbb vonása mégis, hogy antifasiszta j találkozó volt, melynek résztvevői a társadalmi haladás ; útját keresték. i Az a közös szándék vezette őket, hogy elutasították az S igazságtalanságot, a szegénységet, a feudális földbirtokrendszert, a tömegek politikai és kulturális elnyomását, i Valós népi demokratikus fejlődést akartak! A felsza- j badulás és az azt követő nagy történelmi sorsforduló > volt a szárszói gondolatok igazi próbatétele. Megvalósult \ a földreform, amely az igazságtételen túl az első lépés < volt az ország gazdasági szerkezetének átalakítása felé. > Széles körű népmozgalom bontakozott ki, melynek so- > rán közvetlen demokratikus intézmények, önkormány- I zatok jöttek létre, falvakban, üzemekben. Ebben a s mozgástérben nyert először igazi tartalmat és vált működőképessé a munkás-paraszt szövetség, a dolgozó em- t berek összefogása. Ennek vagyunk részesei napjainkban > is, amikor a jó hagyományokra, és igazi történelmi em- i lékeinkre építve dolgozunk az újabb, a jobb eredmé- J nyékért. Ez az emlékkép futott végig ezen a nyárutón a Bála- \ tonszárszón megfordult idegennek, aki szívesen töltött ) néhány percet a fehér márványtáblánál, felidézve a > negyven éve történt eseményt. S Mentusz Károly <
