Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

Á Vöröskereszt munkájáról A lakásgazdálkodás új rendjéről A lakásgazdálkodás fogalomkörébe tartozó — 1971 februárjában megjelent — jogsza­bályok rendelkezéseinek jó része fölött eljárt az idő. Az időközben bekövetkezett gazdasá. gi változások előtérbe állították a magánerőből történő lakásépítkezést, ezzel párhuza­mosan beszűkítették a lakásellátás központi kereteit. A fenti jogszabályok 1971—1982. között bekövetkezett számtalan módosítása is (a lakásépítés pénzügyi feltételeiről és szo­ciálpolitikai kedvezményeiről, valamint a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló jogszabályok szinte évenként változtak!) alakásgazdálkodás átfogó újraszabályozásának elkerülhetetlenségére hívta fel a figyelmet. Hosszú és alapos előkészítés után 1982 őszén megjelent egy kisebb kötetet kitevő jogszabály-csokor, amely a legszélesebben értelmezett lakásgazdálkodást a maga tényleges összetettségében kísérli meg átfogóan szabályozni. Az Egri Dohánygyár Vö­röskereszt-szervezetének 350 tagja van. Alapszervezetünk éves terv szerint dolgozik, melyet az Országos Központ irányelvei alapján, az ille­tékes pártszervezettel egyez­tetve, a dolgozók érdekeinek és igényeinek figyelembe vé­telével dolgozunk ki. Egészségnevelési munkánk szorosan kapcsolódik az egészségügyhöz és közműve­lődéshez. Évente általában négy egészségnevelő előadást szer­vezünk. Témájában a dolgo­zók érdeklődését, igényét mindig figyelembe vesszük. Kétféle módszert alkalma­zunk.- Vannak témák, me­lyek a dolgozók széles réte­gét érintik, mint pl.: „A keresőképtelen beteg jogai és kötelességei”. Az ilyen előadások a mun­kahelyek termelési tanács­kozásán hangzanak el. Nagy sikere van a klub­szerű foglalkozásoknak, amikor a dolgozók egy bizo­nyos rétege érintett csak. Ilyenkor kötetlen beszélge­tések formájában adunk életmódra vonatkozó taná­csokat cukorbetegeknek, gyo­morbetegeknek. Vannak spe­ciális előadásaink, szintén a klubfoglalkozás keretében. („Bizalmasan a fogamzás- gátlásról”, „Csak nőknek”, stb.) A napokban vállalatunk­nál tájékozódott Lehoczky László, a KISZ KB tagja. Nem az ifjúsági mozgalom adatszerű részletei érdekel­ték, hanem a Minőségi Kör munkája. Erről tájékoztatást 'Molnár Jenő igazgatóhelyettes, dr. Búna Gyula DH-titkár, Vin- cze 1st ván a Kör titkára, Keresztessy Ferenc, a szer­vezési osztály vezetője adott. A KISZ KB munkatársa azért érdeklődött gyárunk­ban, mert a legnagyobb ha­gyománya, múltja — és re­méljük. jelene, jövője is — itt van a Minőségi Körnek. Nem az egyetlenek vagyunk természetesen az országban, hiszen egy-két éve a Rába- gyárban és a MEDICOR-ban is működnek minőségi kö­rök, de a legnagyobb és leg­pozitívabb hírnevet az Egri Dohánygyári Kör vívta ki eddig magának. A szakorvosi szűrések is a betegségek megelőzését és a betegségek mihamarabbi felismerését szolgálják, ezért minden évben szűrővizsgála­tokat is szervezünk. Volt nőgyógyászati rák­szűrés (160 fő), 40 évnél idő­sebb férfiak urológiai szűré­se (64 fő), gégészeti szűrés (219 fő), májszűrés (147 fő). A szakorvosi szűrésen kívül az üzemegészségügyi szolgá­lat is végez „célzott szűré­seket”. Vérnyomás-, vizelet­cukor szűrés, szemészeti szü­lés. Az elsősegélynyújtó tanfolyam évenkéti beveze­tésének célja az volt, hogy valamennyi munkahelyen, minden műszakban legalább két szakképzett elsősegély- nyújtó legyen. Célunk meg­valósult, szabadság vagy be­tegség esetén is megoldott a műszakonkénti elősegély- nyújtó. Az utánpótlás kér­dését is teljesen egyéni mó­don oldottuk meg. A nap­pali tagozatos dohányfeldol­gozó szakmunkások éves tantervébe belevettük az elsősegélynyújtó képzést, te­hát a munkavédelem kere­tében a szakmunkások első­segélynyújtást is hallgatnak. A dolgozók jobb egészség- ügyi ellátása érdekében gyógyszertárat létesítettünk, ahol betegeink már rende­lés közben kiválthatják az A KISZ is új utakat ke­res. Sok tanult, jólképzett tagja akar részt vállalni a magyar gazdaság előtt álló feladatokból, s a mozgósítás erejével, az erre predeszti­náltak közreműködésének se­gítségével azt szeretné elér­ni, hogy a minőségi körök hálózata az egész országban elterjedjen, pár év után le­gyen olyan „nimbusza”, mint Japánban. Ahhoz, v hogy ebben a KISZ védnökséget vállalhas­son, természetesen kellenek az információk, a tapaszta­latok, az eredményekről szó­ló tájékoztatások. Ezeket ad­ták meg az igen agilis, kép­zett és tenni akaró látogató­nak munkatársaink. Egyet kiemelünk a tájé­koztatóból: egy minőségi kört nem lehet spontán szer­vezni, úgy, hogy nincsenek meg működésének feltételei. Ehhez az is kell, hogy a vál­üzemorvos által felírt gyógy­szereket. Vállalatunknál igen sok dolgozónak vannak ízületi bántalmai, ezért a rendelő­ben rövidhullám és Rolitron- készülék, a kondicionálóte­remben kénes fürdő segíti gyógyulásukat. 1983-tól a vállalati lap­ban „Az orvos válaszol” címmel cikksorozat indul. Szocialista brigádjaink évek óta patronálják az öregek Napközi otthonát, a Szociális otthont, a Gyer­mekvárost. a Mozgássérül­tek megyei Szervezetét. Ál­lami gondozott gyermekeket vesznek pártfogásba, segítik beilleszkedésüket. A rokkantak nemzetközi éve alkalmából anyagi se­gítséget nyújtottunk — és nyújtunk a jövőben is — a rokkant gyermekek üdülte­téséhez. Gyárunkban a PV kereté­ben egészségügyi század mű­ködik. A centenárium tisz­teletére rendezett városi szintű versenyen az értékes II. helyezést érték el. Véradómozgalmunk fej­lődését bizonyítják a követ­kező számadatok: 1978-ban 184 fő 49,6 liter vért adott. 1982-ben 249 fő 87,49 liter vért adott. Nagy Ferencné KISZ (?) lalat rendszerében legyen megfelelő helye, megfelelő elismerése és legyen olyan erő, amely a kör, vagy a körök tagjait mozgósítja. Nálunk az erős és élő szocia­lista brigádmozgalom a kör „bázisa”, a DH-munkarend- szer az, amely a kör helyét, státuszát megtalálta, s ha a KISZ országosan akarja pat­ronálni, támogatni a kör­mozgalmat, meg kell találni másutt is hasonló erőket, s partnerként, táraként meg kell tudnia nyerni a felsőbb beosztásban dolgozó gazda­sági vezetőket is. Lehoczky László, akit elkísért a gyár­ba Gazsó László és Vass Jó­zsef is, köszönettel nyugtáz­ta a tájékoztatót és minden jót kívánt a vállalat politi­kai-gazdasági vezetőinek valamint a minőségi kör- tagoknak a további munká­hoz. A megjelent jogszabályok által érintett területek szé­leskörűségét jól ábrázolja, hogy a rendeletek a lakás­elosztástól, a lakásbérlettől, a lakbérektől kezdve, a ma­gánerőből történő lakásépí­tés különböző formáin (tár­sasház, lakásszövetkezeti épít­kezés, családi ház, emeletrá­építés stb.j, ezek pénzügyi feltételein, az állami és mun­káltatói támogatásán keresz­tül a lakások adásvételét, cseréjét elősegítő ingatlan- közvetítésig, foglalkoznak minden olyan lényeges kér­déssel, amit Magyarországon a lakásgondok megoldása felvet. A lakásgazdálkodás átfo­gó újraszabályozása főként a következő feszültségeket, el­lentmondásokat kívánja meg­szüntetni, illetve feloldani, vagy legalábbis elviselhetővé tenni: — Egyenlőtlen esélyek a la­káshoz jutáshoz a lakosság egyes rétegei, illetve az or­szág különböző települései esetében. — Az építési és fenntartási költségek egyenlőtlen meg­osztása. az állam és a lakosság kö­zött, a lakosság egyes csoport­jai (bérlakásokban, személyi tulajdonú lakásban, szövet­kezeti, vagy társasházban, családi házban lakók) között. — A lakásépítés sem meny- nyiségileg, sem minőségileg nem tart lépést a növekvő igényekkel (a fiatal házasok 3 városokban sokáig várnak lakásra). — Az indokoltnál kisebb a lakáscserék száma, s ennek növekedésére a pénzügyi feltételek sem ösztönöznek. — Az állami támogatás nem igazodik eléggé a csa­ládok jövedelmi és szociális helyzetéhez. — Az állami támogatás ki­vételezett jellegű, a települé­sek egy része, bizonyos épí­tési formák és bizonyos fog­lalkozási rétegek tekinteté­ben. A központi lakáselosztás alá vont lakások köre egye­lőre nem változott. Ide tar­toznak tehát: — a tanácsi bérlakások, — a tanácsi értékesítésű (ún. szövetkezeti) lakások, — az OTP beruházásában értékesítés céljából épült azok a lakások, melyek el­osztását az OTP a tanács­nak adta át (ún. OTP-érté- kesítésű lakások), — azok a lakásépítő szö­vetkezeti lakások, melyek vevőinek személyére a ta­nács tehet javaslatot (ilyen a gyakorlatban Egerben ed­dig csak igen kis számban fordult elő). Ezekre a lakásokra egysé­gesen érvényes az a' rendel­kezés, hogy ezeket — igény­lés alapján — a lakásügyi hatóság utalja ki, éspedig, általános szabályként, a vég­rehajtó bizottság által éven­ként jóváhagyott névjegy­zékbe felvett igénylők ré­szére, a névjegyzékben meg­határozott sorrendnek meg­felelően. Az igénylést, az igénylő állandó lakóhelye vagy állandó munkahelye szerint illetékes lakásügyi A Nyírfácska együttest 1948-ban alapította Nagyezs- da Nagyezsgyina, aki a Moszkvai Nagyszínház bale­rinája volt. A sikeres út az „Áll egy ifjú nyírfa” kezde­tű népdalra komponált ko­reográfiával kezdődött. Kez­detben összesen húsz lány­ból állt a csoport. Később egy férfi tánccsoport is csat­lakozott hozzájuk, de az együttes fénypontja ma is a női kar. Ma a negyedik művész­hatóságnál kell benyújtani. Az igénylés benyújtásakor Egerben a végrehajtó bi­zottság tanácsi rendeleté­ben meghatározott összegű igénylési letétet kell befi­zetni az OTP-nél vezetett számlára. Az OTP a befize­tett lakásigénylési letét után 1 éven belüli felhasználás esetén 2%, 1 éven túli fel- használás esetén 5% ka­matot térít. Ezt az összeget bérlakás esetében a megál­lapított lakásépítési hozzá­járulás (lakáshasználatba­vételi díj), tanácsi értékesí­tésű, illetve OTP-értékesí- tésű lakás esetében pedig az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni. Az is egységes rendelke­zés, hogy kedvezményes (vagy legalábbis nem szigo­rított) feltételekkel csak az anyagi, jövedelmi viszo­nyai, szociális körülményei miatt rászoruló igénylők ré­szére lehet tanácsi bérlakást kiutalni, ill. csak ilyen igény­lők jelölhetők ki tanácsi ér­tékesítésű lakás vevőjéül. Erről részletesen ugyancsak a városi tanács vb által meghozott tanácsrendelet rendelkezik. Lássuk ezután a központi elosztás alá eső lakásfor­mákra vonatkozó sajátos rendelkezéseket. TANÄCSI bérlakások A városi tanácsrendelet szerint a jövedelmi viszo­nyokra tekintet nélkül nem részesülhet tanácsi bérlakás kiutalásában, aki olyan érté­kesíthető lakással (lakásrész- szel,) üdülővel, beépíthető lakó- vagy üdülőtelekkel, il­letőleg egyéb ingatlannal (garázs, stb.) rendelkezik, melyek együttes forgalmi ér­téke a 60 000 Ft-ot eléri, vagy aki 5 évnél nem ré­gebbi, bármely típusú gép­kocsival rendelkezik. Ennek az elbírálása során a gépko­csit figyelmen kívül kell hagyni azoknál a bérlőknél, akik rokkantság miatt üzem. anyagtérítésben részesülnek. A jogosultságot ugyanakkor az is kizárja, ha az igénylő az előbb felsorolt vagyont az igénylést, vagy a kiutalást megelőző 2 éven belül el­idegenítette (eladta, elaján­dékozta). Ha az igénylő vagy házas­társa (élettársa), kiskorú gyermeke, vele együtt köl­töző családtagja jelentősebb vagyonnal nem rendelkezik, akkor jogosult tanácsi bér­lakás kiutalására, ha az 1 főre jutó havi jövedelem — család esetén a 2200 Ft-ot, — gyermekét egyedül ne­velő szülő esetén a 2700 Ft­ot, — 35 éven felüli és leg­alább 5 éve egyedülálló esetén a 4000 Ft-ot nem ha­ladja meg (a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezéseket itt most nem érintem). A tanácsrendelet szigorúbb jövedelmi körülményeket ír elő a nagyobb szobaszámú bérlakás minőségi cseréjére, és részletesen előírja a most ismertetett jövedelmek ki­számítási és igazolási mód­ját. Ezek közül azt emelem Nyírfácskák nemzedék dolgozik a Nyír­fácska együttesben. Az el­sők, az alapítók már kivál­tak, nyugdíjba mentek, vagy koreográfusként dolgoznak. Az együttes átlagkora 23 év. A tudás, a harmónia, az eredeti, sajátos művészi ki­dolgozás magával ragadja a nézőt. A kompozíció egy­ki, hogy fiatal házaspár esetén az 1 főre jutó jövedeL met — vállalás esetén 2 gyermek figyelembevételével kell számításba Venni. Az előzőek szerint igé­nyelhető lakások a „szociá­lis bérlakás” kategóriába tartoznak. Az új rendelkezések sze­rint azonban a tanácsi bér­lakásra jövedelmi, vagyoni viszonyaik alapján nem jo­gosult, de tanácsi bérlakást igénylők — szőkébb kör­ben — „nem szociális taná­csi bérlakás” juttatásban ré­szesíthetők, amennyiben vál­lalják a fizetendő lakáshasz­nálatbavételi díj többszörö­sének a megfizetését. Ez a többszörösség a lakáshasz­nálatba vételi díj háromszo­rosától annak ötszöröséig terjed, a lakás nagyságától, minőségétől, komfortfokoza­tától, elhelyezkedésétől füg­gően, az erre vonatkozó részletes szabályokat ugyan­csak a tanácsrendelet írja elő. TANÄCSI ÉRTÉKESÍTÉ­SI! (SZÖVETKEZETI) LA­KÁSOK Az új rendelkezések ugyar fenntartották ezt a lakás- juttatási formát, de bizo­nyos módosítással. Ez a la­kásforma 1983. jan. 1-ig egyértelműen jelentős állam támogatásban részesült. 1983 jan. 1-től a tanácsi beruhá­zásban, értékesítés céljábó felépülő lakásoknak csal egy kisebb részét lehe most már állami támogatás­sal értékesíteni, a többi ugyanúgy tényleges költsé gén kell értékesíteni, min az OTP-beruházásban épüli lakásokat. Az állami támogatás 1985 dec. 31-vel teljesen meg is szűnik, ezt követően ilyei lakások állami támogatá nélkül lesznek csak értéke síthetők. 1983. dec. 31-ig vi szont — állami támogatás sál értékesített — tanács értékesítésű lakás vevőjéü nem jelölhető ki, aki olyai értékesíthető lakásréssze (lakrésszel) üdülővel, be­építhető lakó-, vagyüdülőte lekkel, illetőleg egyéb in gatlannal (pl. garázs) ren delkezik, melynek együtte értéke a 100 000 Ft-ot elér Ha az igénylő, vagy há zastárs, kiskorú gyermek« vele együtt költöző más csa ládtagja az előbb körülír jelentősebb vagyonnal ner rendelkezik, akkor jogosul állami támogatással értéke sített tanácsi értékesítés lakás juttatására, ha 1 főr jutó havi átlagjövedelem — család esetén 2800 FI ot, — gyermekét egyedül ne velő szülő esetén a 3200 Fi ot 45 év feletti gyermeki« len házaspár esetén 38( Ft-ot, 35 éven felüli és lej alább 5 éve egyedülálló es< tén a 4200 Ft-ot nem hs ladja meg. (Folytatás a következő szán ban.) Dr. Szalóczi György szerűsége, az ízléses megfő múlás, a világos koreogrt fia — ez a Nyírfácska je lemző stílusa. Az együttes most Mi Kolcova vezetésével új pro rommal lép fel. Az egyl legzetű, hatalmas kompo; ció címe: Évszakok. Néhá' kép: az orosz mezőkön, tre ka, az őszi vásáron. Műs rukkal mindenütt nagy kert aratnak. Évente évet külföldi színpadok lépnek fel. Űj burgonyaszedő gépfajta gyártó szovjet vállalatok kö­zött kiemelkedő helyet foglal el a Rjazányi (OSZSZSZK) termelési egyesülés. Az itt gyártott gépeket ma nem nélkülözheti egyetlen olyan nagygazdaság sem, ahol a burgo­nyatermelés a vezető ágazatok közé tartozik. Az ország számos részébe — Ukrajnába és Belorussziába, a nem feketeföldi övezetbe, az Uraiba és Szibériába — szállítanak rjazányi márkájú kombájnokat. Korábban Rjazanyban megkezdték a Druzsba burgonyaszedő kombájn sorozatgyártá­sát. Most ennél is tökéletesebb gépet terveztek, amelynek szerkezeti részegységei meg­bízhatóbbak. Elődjéhez képest az új gép jóval termelékenyebb, súlya és fémigénye nem növekedett. :::rn: 4 dohánygyár ————— A minőség és a ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom