Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-01 / 5. szám

Események—képekben Egri látogatása alkalmával gyárunkat is megtekintette dr. Horváth István belügyminiszter. Képünkön őt és Pálinkás Ferenc megyei rendőr-főkapitányt tájékoztatja a gyár mun­kájáról dr. Domán László igazgató Eljött hozzánk beszélgetni Moldova György, a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett író, szoclográfus és alkalmi ka­barészóvivő. Képünkön az író... ... és a hallgatóság egy csoportja Megyei tűzoltó nagygyakorlat színhelye volt az elmúlt hó­napban gyárunk, melyen a városok, járások egységei mel­lett a vállalat tűzoltói is részt vettek A Lenin születésének évfordulóján rendezett ünnepi meg­emlékezésen műsort adott a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola 60 tagú kórusa i DOHÁNYGYÁR Alkotó Ifjúság- és DH-pályázat Az Alkotó ifjúság-pályá­zatra 25 szakmai és 9 db képzőművészeti pályamunka érkezett, míg DH-pályázat- ra 15 pályamunkát nyújtot­tak be az idősebb, tapasz­taltabb pályázók. Az össze­sen 49 pályamunka értékelé­se, a díjak odaítélése kelle­mes gondot okozott a dr. Huszti Ferenc műszaki-gaz­dasági igazgatóhelyettes elv­társ által vezetett bíráló bi­zottságnak. A végeredmény: ALKOTÓ IFJŰSÁG-PÁLYÁ- ZAT 1982. I. díj. 2000,— Ft. Bóta János, Jened Antalné, Keresztessy Ferenc, Kraj- nikovics Etelka, Komóczi Mihály, Lévai Ferenc, Lip­tai Tibor, Pekkné Nádas - di Katalin, Ripszky Ist­ván, Szegediné Takács Mária, Szőllősi Gábor, Te- renyei Sándor, Torba Im- réné, Újlaki Sándor, Varga Istvánné, Vincze István. „A vállalati eredmény nö­velését elősegítő kérdésjegy­zék”. II. díj. 1500,— Ft. Daróezi Csaba: „Javaslat a vágatadagolás- és pneumatikus vágatszál- lítós korszerűsítésére.” II. díj. 1500,— Ft. Szőllősi Gábor: „Bopp, fólia alkalmazása az Egri Dohánygyárban.” III. díj 1000,— Ft. Takács György, Bartók Pétiemé: „A vállalat dolgozói kereseti arányának elemzése, kor, szakmai gyakorlat, iskolai végzettség szerinti csoporto­sításban.” III. díj. 1000,— Ft. Mérai István: „ Keretitöltő-berendezés. ” III. díj. 1000,— Ft. Köblő Tibor: „Az Egri Dohánygyár villa­mos hálózatainak korszerű­sítése.” III. díj. 1000,— Ft. Vincze István: „A pác- és illatanyagok fel- használásának, felhasznál­hatóságának vizsgálata, a jelenlegi helyzet elemzése.” KÉPZŐMŰVÉSZETI KÜ- LÖNDlJAK: 800,— Ft; Szemerédi Sándor: fafaragás 800,— Ft; Nagy János festmény 800,— Ft; Szanyi Nagy Edit hímzés DH-PÁLYÁZAT 1982. I. díj. 2000,— F1^ Pogonyi Sándor, Molnár András, Jakab Gábor, Skovxán Ákos, Kelemeny Péter, Kiss József, Magyar Béla: „Acetát szenező berendezés” II. díj. 1500,— Ft. Tóth Imre, Liptai Tibor: „Automatikus porlefúvatás a porelválasztóknál.” II. díj. 1500,— Ft. Molnár András, Kiss Jó­zsef, Molnár Syörgy, Ma­gyar Béla: „Papírszenező berendezés.” III. díj. 1000,— Ft. Újlaki Sándor; „Új kompresszor- és vízte­lep létesítése”. III. díj. 1000,— Ft. Torba Imre: „Skoda vákuumnedvesítők­nél az abszolút nyomás csökkentése”. III. díj. 1000,— Ft. Torba Imre: „KTA—400-as vágógépnél a törzsnyomás biztosítása központi középnyomású le­vegőhálózatról. A Bíráló Bizottság a vál­lalat vezetése nevében is gratulál a helyezetteknek köszönetét fejezi ki minden pályázónak, aki vállalta a pályamunka-készítéssel járó többletterhet, s kéri a válla­lat dolgozóit, hogy elgondo­lásaikkal, alkotásaikkal ve­gyenek részt az 1983. évre meghirdetett pályázatokon is. Ugyan már előretekintünk a következő idényre, az eredményhirdetéssel nem zártuk le az 1982. évit. A két pályázatra beérkezett, össze­sen 40 db szakmai pálya­munkában rejlő lehetőségek kihasználása — bár több pályamunka már megvaló­sult, vagy bevezetése folya­matban van — még az el­következendő időszak fel­adata. K. F. Hórukkolunk, cipekedünk Hol tartunk az anyagmozgatás gépesítésével? Az anyagmozgatás gépesí­tésére fordított összeg — népgazdasági szinten — az összes beruházás 5,5—8%-a között mozogva növekedett az elmúlt tíz évben. Javult az aránya a gép­pel végzett anyagmozgatás­nak, de ezzel együtt az összes anyagmozgatásnak csupán egyharmadát végzi gép a többi hagyományos kézi módon történik. Mi az oka, hogy még mindig ennyit cipekedünk? Az okok többfélék, de el­sősorban anyagi jellegűek. Ahhoz ugyanis, hogy a korszerű anyagmozgatást megvalósítsuk nem elégsé­ges, hogy minél nagyobb gépesítési fokot érjünk el e területen, hanem az is szük­séges, hogy a szállítandó anyag, termék, áru stb. oly módon legyen csomagolva, tárolva, hogy minőségkáro­sodás nélkül lehessen gépi módon mozgatni, szállítani. Szükséges továbbá olyan korszerű raktár, ahol a tá­rolás és szállítás teljesen gépesíthető. Nos ezek biztosítása igen komoly költségráfordítást igényel, ami egyik napról a másikra nem teremthető meg. Bár kétségtelen, hogy a csomagolás költségnöve­kedéssel járó, de célszerűbb kialakítása megtérülhet a termék mozgatás rendszeré­nek valamelyik pontján, kü­lönösen a raktározásban és e térbeli elosztásban. így ugyanis racionálisabb a tá­rolhatóság, gyorsabb a ra- kodhatóság, jobb a raktár, illetve a szállítójármű térki­használása, és kisebbek a szállítás közben keletkező árukárok stb. Vállalatunk szakszerve­zeti bizottsága ez év már­ciusában tűzte napirendre az anyagmozgatás gépesí- tettségi fokának, ill. a kézi anyagmozgatás, a nehéz fi­zikai munka arányának kér­dését és a csökkentésre vo­natkozó feladatok megvita­tását. Igen fontos e kérdés na­pirenden tartása, hiszen vál­lalatunknál az anyagmozga­tásnak, jelenleg 50%-a ké­zi jellegű és 86 fő végzi fő- tevékenységként. Ehhez kell még számítanunk az egyéb munkák folyamatába be­épült anyagmozgatási mun­kát, s így már ez a szám sokkal magasabb. Nem ró­zsás a helyzet, a vállalat rendelkezésében levő kézi és és gépi szállítóeszközöket te­kintve sem. A szállítószalagokon, gör­gősorokon, vibrációs anyag- továbbítókon és a pneuma­tikus elszívókon túl 206 da­rab szállítóeszközzel ren­delkezünk, ami összesen húsz féle eszközből te­vődik össze. Ez a szám na­gyon szép, csakhogy ebből mindössze 44 db olyan (elektromos, hidraulikus stb.), hogy nem igényel nagyobb erőkifejtést. Természete­sen sokat lehet javítani a helyzeten, azzal is, hogy ezeket a szállítóeszközöket megfelelő műszaki állapot­ban tartjuk. Hiszen nem kell magyarázni milyen ne­hézzé keservessé teheti a munkát, ha pl. a kéziko­csiknak szorul a kereke. Az SZB megállapította, hogy törekedni kell az anyagmozgatás gépesített- ségi fokának növelésére, de ugyanakkor az előterjeszté­si anyag azt is leszögezi, hogy: „a meglevő épüle­teink adottak, jelenleg nin­csenek meg az optimális le­hetőségeink e folyamat gé­pesítésére.” Úgy vélem az „optimális lehetőség nem lesz nekünk tálcán sem most, sem a jö­vőben felkínálva, ha mi magunk nem keressük azt lehetőség” nem lesz nekünk feltételekhez igazodva még­is lehetővé tenné, hogy ja­vítsunk a helyzeten. — Bné — A tudomány műhelyében Megalakulásának 30. év­fordulóját ünnepelte a múlt év végén a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia a CSSZTA. Az idén viszont a Szlovák Tudományos Akadé­mia tagsága emlékezhet meg az intézmény fennállásának 30. évfordulójáról. A CSSZTA tudományos műhelyeiben már a kezdet kezdetén, az ötvenes évek­ben is komoly munka folyt. Ekkoriban mintegy 4 ezer tudós dolgozott az intéz­ményben. A hatvanas évek­ben több új kutatóközpont létesült, a többi között a prágai kémiai intézet, a krei biológiai kutatóintézet és a pozsonyi akadémiai központ. Időközben felgyorsult a Szlovák Tudományos Aka­démia fejlődése is. Itt 1980- ban példáuj 4622 tudomá­nyos dolgozó tevékenykedett. A megnövekedett feladatok újabb akadémiai központok létesítését tették szükséges­sé. A hetvenes években Ces- ké Budejovicében, Kassán, Usti nad Labemban, Ostra_ vában és Plzenben épültek különböző intézetek. Az utóbbi 30 év során a két akadémia tagsága több szakterületen is nemzetközi elismerést vívott ki. Jaros- lav Heyrovsky, a polarogra- fia megalapozója például 1959-ben kémiai Nóbel-díjat kapott. Igen jelentős eredménye­ket értek el a három évti­zed alatt a matematikai és más tudományok művelői. A matematikusok egyik fon­tos munkája volt a Jaslovs­ké Bohunice-i atomerőmű reaktortartályával kapcsola­tos számítások elvégzése. Nagy eredményeket értek el a fizikusok az ultramagas nyomás alatt álló anyagok tulajdonságainak vizsgála­tában, továbbá az ipari gyé­mánt előállításában. Számos tudományos siker fűződik a szerves és szervetlen kémiai kutatásokhoz. Számottevő eredményekkel járultak hoz­zá a tudósok a rákkutatás­hoz is. Az intenzív kutató­munka újabb antibiotiku­mok és más biológiailag ak­tív anyagok előállítását se­gítette elő. A természettudományok ápolása mellett gondot for­dítottak a társadalomtudo­mányok fejlesztésére is. 1981-ben például megjelent a 8 kötetesre tervezett Cseh­szlovák Történelem első kö­tete. A cseh és szlovák nyelvészek jelentős sikere a 9 kötetes Cseh és a 6 köte­tes Szlovák Értelmező Szó­tár. Az évek során a két Tu­dományos Akadémia széles körű nemzetközi kapcsolato­kat is kiépített. A KGST- országok tudományos integ­rációjában Csehszlovákia vállalta 1981 és 1985 között a társadalomtudományi ku­tatások előkészítését és egy­behangolását. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájával való együttműködés lehető­vé tette Csehszlovákiának az INTERKOZMOSZ-prog- ramha történő bekapcsoló­dását. Ennek eredménye Vladimir Remeknek, az első csehszlovák űrhajósnak az utazása és az első csehszlo­vák műbolygó, a Magion ki­fejlesztése. Értékes sikereket értek el a csehszlovák tudó­sok a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben is. A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia jelenleg mintegy 20 fejlődő ország­nak nyújt segítséget. Első­sorban a tudományos dol­gozók képzését és a tudomá­nyos programok megvalósí­tását támogatja ezekben az államokban. A két akadémia kiadásá­ban évente több mint 200 alapvető forrásmunka — monográfia, kézikönyv, fel­sőoktatási tankönyv, szótár, enciklopédia — lát napvilá­got. Ezeknek egy részét ide­gen nyelveken is kiadják. A jelen és a jövő szem­pontjából is fontos felada­tok elvégzésére vállalkozott a nyolcvanas években a Csehszlovák Tudományos Akadémia. A tudományos szervezet kidolgozta tudo­mányfejlesztési és alkalma­zási irányelveit, s az aka­démia elnöksége ennek alap­ján készítette el munkater­vét a 7. ötéves tervere. A terv 51 fő kutatási irányt jelöl meg a természet- é-s a műszaki tudományok, s to­vábbi 10* *et a társadalomtu­dományok terén. A célprog­ramokban helyet kaptak a népgazdaság fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú elektronikai ku­tatások is. Az egészségügy­ben sor kerül a diagnoszti­kai eszközök tökéletesítésé­re és a civilizációs betegsé­gek elleni védekezés telje­sebb körű érvényesítésre. A biológiai kutatások eredmé­nyei az egészségügy mellett a mezőgazdaságban is érvé­nyesülnek. ★ Szlovákiában a jelenlegi, 7. ötéves tervben 2,3 mil­liárd koronát fordítanak műemlékvédelemre — 1,7 milliárddal többet, mint az előző tervidőszakban. A legnagyobb kiadást és a legtöbb munkát a városok történelmi központjainak rendbehozatala igényli. Nagy gonddal óvják a munkás- mozgalmi és történelmi em­lékhelyeket is. A várak és kastélyok felújításának egyik fő célja, hogy olyan kiállítótermeket alakítsanak ki, amelyeknek anyaga át­fogó képet ad a látogatók­nak a régi korok művészeté­ről, szokásairól. A műemlékvédők egyik legnehezebb feladata a né­pi építészet emlékeinek megőrzése. A Szlovákiában folyó nagyszabású lakásépít­kezések egyik következmé­nye az, hogy fokozatosan el­tűnnek a régi épületek. Pe­dig ezek a házak képviselik a népi építészet legszebb ha­gyományait. A problémán skanzenek létesítésével kí­vánnak túljutni. Erre már van is példa; Martinban épül a Szlovák Falumú­zeum, amely Csehszlovákia egyik legszebb skanzenje lesz, s minden bizonnyal sok hazai és külföldi turista keresi majd fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom