Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
Jó tudni — a minőségről Az alábbiakban röviden tájékoztatni szeretném dolgozóinkat, a minőség alakulásáról, a MEO munkája és ellenőrzései során, valamint a külső szervek által tapaszKiemelt termékeknél: Egyéb termékeknél: Különleges termékeknél: Az általunk számolt minőségkutatók alapján összességében megállapítható, hogy szinten tartottuk a minőséget. KML-minősítés alapján, ha a kizárások számát vesszük alapul, akkor javulás mutatkozik. Kizárási arány 1982- ben 5%, 1981-ben 9,8°/o. Ha a minőségmutatót vizsgáljuk és összehasonlítjuk a többi gyár eredményeivel, már nincs ilyen mértékű javulás, sőt egyes gyártmányoknál az utolsók közt vagyunk. Symphonia cigarettánál: Debrecen 3,57, Eger 3,46. Románc cigarettánál: Sátoraljaújhely 3,45. Eger 3,40. A fentiek alapján van javítani valónk a minőségi szinten. A Megyei Élelmi- szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetektől 21 kifogás érkezett. 1982-ben ez szám szerint alacsonyabb, mint az 1981. évi, de a szankcionálások szigorúbbak lettek. Hat esetben kértek fegyelmi íelelősségrevonást és egy esetben megtartotta a MÉVI a jogot a szankcionálásra. Leggyakoribb minőségi hiányosságok: talt hiányosságokról, értékelésekről. Minőségmutatóink alakulása, összehasonlítva az 1981. és 1982. évi eredményeket: 1981. év 1982. év 3,77 3,76 —0,01 3,84 3,82 —0,02 3,84 3.80 +0,04 ' i üä — ragasztási hibák, — magas nagyméretű ko- csány tartalom, — kitöltési, kihullási hibák, — 1 esetben csomagolási hiba. 1983. évben, mint tudjuk, csökkentett programunk van. Ez a program feltételezi a minőségi szint javulását is, illetve az eddigieknél még nagyobb gondot lehet fordítani a termékminőség javítására. Sajnos, a január — február hónap minőségi értékelései, eredményei nem felelnek meg az elvárásoknak. A minőségmutatók, az általunk számított mutatók is alacsonyabbak, mint az 1982. éves mutatók. Az ok leggyakrabban — a nedvességtartalmak ingadozása, — a külső hibák emelkedése, ezen belül a' ragasztási hibák mellett a kitöltési és kihullási hibák emelkedése, — a magas nagyméretű kocs ánytartalom, — a nem megfelelő égőképesség. Minőségmutatóink alakulása: (általunk számított) 1983. 1982. eves jan. febr. Kiemelt termékeknél 3,64 3,76 3,76 Egyéb termékeknél 3,70 3,72 3,82 Különleges termékeknél — 3,86 3,88 A KML által számított minős égmutatók alakulása 1983. 1982. éves jan. febr. Kiemelt termékek Symph. 3,35 3,56 3,46 Rom. 3,41 3,38 3,40 Fees. 3,35 3,12 3,40 A MÉVI-k által küldött latok alapján, sem az áltakifogások száma is magas. lünk készített kocsányvágat Ezeknél már az 1983. I. n. nem megfelelő minősége éves összes kifogások száma rendelkezésünkre áll. összes kifogás eddig 10 db, 1982-ben egész évben 21 db kifogás érkezett. Itt a számok magukért beszélnek, az okok zömmel ugyanazt tükrözik, amit mi is tapasztalunk a vizsgálatok során. A meglévő hiányosságok a feladatainkat is megszabják A nedvességtartalmak alakulására nagyobb figyelmet kell fordítani. A külső hibák, főleg a kitöltési és kihullási hibák jobb, összehangolt munkával, állandó önellenőrzéssel, a vágatminőség javításával minimálisra csökkenhetők. A ragasztási hibákat a jobb minőségű filterek feldolgozásával, a gépeknél nagyobb odafigyeléssel azonnali hibaelhárítással, meggyőződésünk, hogy csökkenteni lehet. A nagyméretű kocsánytar- talom magas %-a a vizsgámiatt van. Gyakran tapasztaljuk, hogy a fermentálókból beérkezett kocsányozott anyag tartalmaz magas %- ban főérkocsányt, valamint a külföldi anyagokban is vannak olyan bálák amelyekben vastag főeres levelek vannak a levéllemez pedig roncsolódott, törmelékes. Sajnos, a minőségileg nem megfelelő anyagot fel kell használni, attól hogy pénz- beni jóváírást kapunk a minőség nem javul. A fenti kérdésekkel, hiányosságokkal, ezek megszüntetésével foglalkozik vállalatunk vezetősége, a különböző fórumok „Minőségi Kör”, VDHAB is, de ahhoz, hogy komoly eredményeket érjünk el, mindenkinek saját területén nagyobb odafigyeléssel, gondosabb munkával segíteni kell,az eredmények pozitív alakulását. — J — A vállalati önállóság örökölt és új kérdőjelei a" dohányiparban II. rész Az eddig leírtak alapján szágokban, — Jugoszláviát a következő rendszer-séma képzelhető el a dohánygyári tevékenységre: Igazgatási és fenntartási alrendszer kivéve, a dohányipar centralizált, monopolhelyzetben van, alapjában véve állami aj Kereskedelmi alrendszer Személyzeti osztály Jogi és igazgatási osztály Anyaggazd. osztály Értékesítési és marketing osztály Tervezési és szervezési osztály Szállítási csoport Műszaki fenntartási osztály Gondnoksági csoport Termelési és fejlesztési alrendszer Termelési osztály — üzemek — gyártási ell. csoport — TMK-csoport Fejlesztési osztály — Termék- és technológia tervezőcsoport — Beruházási csoport — Fejlesztési és minőség- vizsgáló laboratórium — Információs csoport Az alrendszereket a vállalati igazgató, három igazgatóhelyettes irányíthatná. A fenti funkciók szempontjából vázolt séma helyett más is elképzelhető, de fontos az, hogy az önállóvá válás új elemeit is tartalmazza. Szintén hasznos lehet az, ha határainkon kitekintve, megvizsgáljuk a dohányipar helyzetét A szocialista orGazdasági alrendszer Pénzügyi osztály Számviteli osztály Munka- és bérügyi oszt. Pénztári csoport nagyvállalatok. A fejlett országok egy részében (Franciaország Olaszország Japán, Ausztria, Svédország, Dánia) a hagyományos monopólium! forma ma is fennáll, de a francia, olasz és osztrák dohányipari szervezetek a közelmúltban állami ellenőrzéssel működő részvénytársaságokká alakultak át. Az angolszász országokban és az NSZK-ban a (korábbi Németországban) dohánytermesztés és -gyártás sohasem volt állami monopólium. A dohánytermékek előállítását, piacra való bocsátását ezekben az orszáAKGST-szakosít ás A sokoldalú együttműködés a KGST-országokkal jelentős eredményeket hozott a bolgár népgazdaságban. Az elmúlt években számos iparág megújhodott az országban. Ilyenek: az energetika — beleértve az atomenergiai potenciált is —, az elektronikai és az elektrotechnikai ipar, a fémkohászat és a vegyipar. Bulgária KGST- kapcsolataiból eredően jut hozzá az ipar fejlesztéséhez nélkülözhetetlen fűtő- és nyersanyagokhoz, a korszerű gépekhez és berendezésekhez. A szocialista gazdasági integráció fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatok megerősítésében és bővítésében is. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a bolgár üzemek és a testvérországok vállalatai között. A közös munka termékei a Skoda teherautók és a Zsiguli személygépkocsik, vagy a komi ASZSZK- ban felépült bolgár—szovjet fafeldolgozó üzem, amely napjainkban tovább bővül. Most alakul az a bolgár— román közös- vállalat, amely a későbbiekben kőolajvegyészeti, geológiai és bányagépészeti berendezéseket gyárt. A bolgár külkereskedelmi szálítások értéke 1981-ben 20 milliárd leva értékű volt. A gépexport legnagyobb részét a szállítógépek, az energetikai és elektrotechnikai berendezések és a dohánygokban 5-6 nagyobb, tőkeerős részvénytársaság, esetleg néhány kisebb magáncég végzi. Az utóbb említett országokban rövidebb-hosszabb idő óta érvényes a tröszel- lenes törvény, ami lehetetlenné teszi, hogy egy-egy iparágban olyan nagyvállalat alakuljon ki, amelyik uralja a piacot. így pl. az USA-ban ezen törvény alapján oszlatták fel 1911-ben az amerikai dohánytrösztöt. Az utódvállalatok önálló tevékenységre kényszerültek és megerősödésüket, talpon- maradásukat döntően a termékfejlesztés, új technológiák kialakítása és a hatékony piaci munka segítette élő. A Reynalds cég 1913-ban jelentette meg „Camel” néven az első blendcigarettát, mint merőben új választékot, ezt követte a „Chesterfield” (Ligget and Myers cég) és a „Lucky Strike” (American Tobacco cég). Ezek a gyártmányok, majd a többi amerikai blendci- garetta világviszonylatban is úttörővé vált, meghatározták a fogyasztás és előállítás irányait. A jelenlegi hazai dohány- gyártás, mint már említettem, kartelljellegű tevékenyipari gépek tették ki. Diesel- és elektromos targoncáik jól ismertek, és keresettek a KGST-országokban. Más termékeikből is jelentős mennyiséget szállítanak a tagállomokba. Ma Bulgária fedezi a szocialista közösség teljes karbamidim- portját, kalcinált szódából pedig az igények 60 százalékát elégíti ki. Emellett az ország nagy mennyiségben továbbít ólmot, cinket, gyógyszereket, kozmetikai cikkeket és illatszereket is a szocialista országokba. A mezőgazdasági cikkek termelésére és szállítására is szakosodott Bulgária. A szocialista piacon forgalamba ség (fogyasztói piac felosztása, vállalatok közti verseny minimalizálása a közösen kialakított kereskedelmi politikával) azzal a kivétellel, hogy az árak önkényes változtatása nem az előállítók, vagy a közös vállalat jogköre. Mi lehet végül a jövő útja? Az elérendő cél egyértelmű. A gyártó vállalatok 1 versenyeztetésével az elosztással szemben valódi kínálati piac kialakítása a fogyasztók számára. Ennek érdekében erősíteni kell az alapanyag-ellátás zavartalansága érdekében a termesztés- gyártás vertikális kapcsolatát és létre kellene hozni legalább kétcsatornás, egymástól független nagykereskedelmi értékesítési láncolatot. Erre a célra leginkább a kombinát-rendszer felelne meg, mely magában foglalna egy-egy fermentáló vállalatot és két-két dohánygyárat. Mindkét kombinát saját szervezetén belül, a másiktól függetlenül végezné a termékelőállítás és forgalmazás teendőit Ez a gondolati felvetés — ami már sok emberben felmerült — megérne a jövőre nézve egy ala- pos vizsgálatot és értékelést. ; Lengyel Imre hozott friss és feldolgozott gyümölcs és zöldségnek mintegy a fele Bulgáriából származik. Cigarettából pedig a KGST-partnerek importszükségleteinek nagy részét fedezni képes a bolgár dohányipar. A szocialista integráció lehetőségei a nyolcvanas évek. ben is biztos alapot nyújtanak a bolgár népgazdaság további fejlődéséhez és jelenlétéhez a világpiacon. Ezért Bulgária új területekkel bővíti a technológiai szakosítási program keretében meg. valósuló együttműködést. A fő törekvés a következő években a mezőgazdasági gépgyártás, a élelmiszeripari gépgyártás, az agrokémia és a takarmánygyártás intenzitásának növelése. Események—képekben A Szakszervezetek Országos Tanácsának elismerő oklevelét veszi át dr. Polgáry Lászlóné, melyet több évtizedes szakszervezeti tevékenységének elismeréseként kapott Az újítási hónap során elért eredmények alapján a verseny első helyezettje Torba Imre lett, Kiss József Magyar Bélával megosztva kapta az „ezüstérmet” A vállalati KlSZ-kü!döttgyülés megválasztotta az új összetételű KISZ-bizottságot. Képünkön a régi — új titkár, Fülöp András adja le szavazatát. . . ... itt pedig a szavazó fiatalok egy csoportja Fiatalok és idősek egyaránt indultak azon a „légfegyveres összeesapáson”, légpuska-versenyen, amelyet a szakszervezeti bizottság rendezett 3 DOHÁNYGYÁR
