Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 8. szám

Tájékoztató a garzonházról Jelentősen előrehaladtak a garzonház kivitelezési műn. kái, megszületett az elosztásával kapcsolatos tanácsrende­let, s ezt a július 2-án tartott KISZ-titkári értekezleten részleteiben is ismertette dr. Gyula Zoltán vb-titkár. Az ott elhangzottakat, illetve a szükséges egyéb információ, kát tesszük most közzé — a teljesség igénye nélkül. Mi is tulajdonképpen a garzonház? Lényegében egy ta­nácsi bérlakás, mely az egyedülálló fiatalok, a gyermekte­len vagy legfeljebb egy gyermekes családok, továbbá a két gyermeket egyedül nevelők lakásproblémáját hivatott megoldani. Átmeneti elhelyezést jelent, mint azonban majd később szólunk róla, az is célkitűzés, hogy a végleges meg­oldásban segítséget adjon. Or szagj ár ásón • • • Balatoni kápolnában Kinizsi Pál vö­Sátoraljaújhelyen kirándulás rösmárvány sírlapja látha­tó. A vár szomszédságában álló egyik régi épületben postamúzeum működik, mely saját bélyegzőjével látja el az ott feladott leveleket, ké­peslapokat. Utunkat tovább folytatva a festői fekvésű, történelmi vonatkozásokban, műemlé­kekben iigen gazdag Veszp­rém városába értünk el. Vára a környezetből 30 m magasan kiemelkedő dolo­mit-sziklán épült. Nem messze tőle találjuk a Vár­múzeumot, gazdag doku- mentumanyaggal, kőtárral, fényképgy ű j töménnyel. A Tűztorony csúcsa 291 m tengerszint feletti magasság­ból tekint le a városra. A toronyóra ■ óránként verbun­kos zene dallamát játssza. Veszprém híres látványossá­ga a Séd völgye fölött ívelő Völgy-híd. ,A völgytől délre létesítették a Kittenberger Kálmán vadas kertet, azaz Állatkertet, ahol igen szép, természetes erdei környe­zetben élnek a hazai és eg­zotikus állatok. Igen sok látnivaló lett volna még, de két nap erre sajnos kevés volt. Kissé fáradtan, de élmé­nyekben gazdagabban ér­tünk háza. Barta Tiborné Beszéljünk: Az árak szerepéről A kávé és a többi más élelmiszer árának utóbbi, igen ko­moly mértékű emelése, mi tagadás, megviselte nemcsak pénztárcánkat, de kedélyünket is. E felcsigázott kedély- állapot nem nagyon kedvez vállalkozásomnak, nevezetesen annak, hogy éppen most kezdjem boncolgatni az árak szerepét, változásuk (emelésük) szükségességét. Ámbár az is lehet, hogy éppen ezért talán többen is elolvassák cik­kemet, mint máskor. Az árak szerepéről, funkciójáról a közgazdasági szak- irodalomban igen sok cikket és kritikát olvashatunk. (A kritikát jobbára e funkció érvényesülése kényszeríti ki a cikkírókból.) Az árkérdés azonban nemcsak magánem­berként érint bennünket, az ár ugyanis a gazdaság — a termelés és a fogyasztás — legátfogóbb jelzőrendszere. fogadtak, ami bizony jól esett, mert a vonaton kicsit eltörődtünk. A délelőtt fo­lyamán megtekintettük a dohánygyárat. Olyan mint a miénk, csak mini változat­ban. Ami mindnyájunk fi­gyelmét megragadta, hogy a mi gyárunk patyolat az ottanihoz képest. A gyártá­son meglepődtünk, hogy a A garzonház igénylése —a tanácsi bérlakásokhoz ha­sonló módon — a tanács la­kásügyi csoportjánál törté­nik, elosztásába azonban a KISZ-nek jelentős beleszólá­si lehetősége van, mind vá­rosi, mind vállalati vonalon, összesein 198 lakrész lesz a garzonházban, az igénylések száma pedig már július ele­jén 600 körül volt. Akit ez a forma érdekel, és még nem adta be az igénylését, helyesen teszi, ha mulasztá­sát mielőbb pótolja. Az igénylés elfogadásának azonban feltételei vannak. Ezek a következők: — az egri lakásügyi ha­tóságnál nyilvántartott, vagy egyidejűleg beadott OTP-la- kásigény, — egri munkahely és tény­leges egri lakóhely (ez le­het albérlet is) — ingatlanszerzési korlá­tozás hiánya, — kötelezettség-vállalás az előtakarékosság teljesíté­sére, továbbá annak vállalá­sa, hogy a bérlet lejártá­val a részükre felajánlott OTP-lakást — annak pénz­ügyi konzekvenciájával együtt természetesen — el­fogadják. Részletesebben csak az utóbbiról szóljunk. Itt arról van szó, hogy aki a garzon- házban elhelyezést nyer, az egyúttal vállalja, hogy — kedvezővé vált lakáshelyzete adta előnyei kihasználásá­val — takarékoskodik, és az így összegyűjtött összeget majd végleges lakása meg­szerzésére fordítja. Magya­rul: legalább havi 800,—Ft- ot ifjúsági takarékbetétben elhelyez, vagy korábbi taka­rékossága eredményét — fenntartásos takarékbetét­könyvben — fordítja arra a célra, hogy a végleges OTP- lakás átadásakor fizessen. Egyébként a kijelölt bér­lő köteles a tanácsi bérlaká­sokra megállapított bérleti díjat fizetni, más fizetési kö­telezettség (eltekintve per­sze a lakás rezsijétől) nincs is. A bérlet maximális idő­tartama a tanácsrendelet szerint 5 év, ezen időt követően a tanács az OTP- lakást biztosítja, amit a bér­Köztudott, hogy szeptem­ber elsejétől felemelték a vasúti személyszállítás és a helyközi autóbuszjáratok dí­jait, nem is csekély mérték­ben. A bérletek áraiit termé­szetesen ugyancsak emelték, mégpedig az egyszeri utazá­sokra szóló jegyek áremelé­sének mértékében (100—120 százalék). A bérletek árából eddig 80 százalékot a vállalat térített, 20-at a dolgozó fizetett. Ez (Folytatás az 1. oldalról) hez igen nagy érdekünk fű­ződik. Ennek figyelembe­vételével kell az év hátra­lévő hónapjaiban dolgoz­nunk, gazdálkodnunk. Jelentős eseményhez ért a szociális épület építése. Az építőipari vállalat július 31- én „készre jelentette” a be­ruházásit. Augusztus 11-én kezdődik meg a műszaki át­adás, amely várhatóan au­gusztus 18-ra befejeződik. Ezután kerül sor a műszaki lő köteles elfogadni. Van azonban lehetőség arra is, hogy valaki ennél rövidebb kiköltözési határidőt vállal­jon, és ebben az esetben a kijelölésnél előnyben része­síthető. Erre azért van szükség, hogy a végleges la­kások átadása folyamatosan történhessen, azaz ne kerül­jön a tanács olyan helyzetbe az 5 év lejártával, hogy nem tudja a szükséges számú lakást előteremteni. A laká­sok átadása jövő év elején várható. Még egy dologról kell szól­ni: a tanácsrendelet szerint a Tanács VB — az egész vá­rosban összesen 30 lakásra — lakásonként 50 000,— Ft ősz- szegért 5 évi időtartamra bérlőkijelölési jogot biztosít, közületi szervek részére. Ez­zel kapcsolatban fel is hív­ták vállalatunkat is, az igénybejelentésre. Erről nem született lap­zártáig döntés, vagyis nem tudjuk, lesz.e lehetőség arra. hogy néhány lakás — mert sok nyilvánvalóan nem le­het — a tanács közreműkö­dése nélkül, közvetlenül jus­son dolgozóinknak. Az ér­deklődés a garzonház iránt — a KISZ-alapszervezetek által végzett felmérés szerint — je­lentős. Mindenesetre a vál­lalatnak csak akkor éri meg ez a dolog, ha az 50 000,—Ft-ért legalább két­szer jelölheti ki a bérlőt, Vagyis olyanok részére első alkalommal, akik vállalják az F évnél rövidebb idő alatti kiköltözést, és az az­zal járó fokozott takarékos­kodást. / E cikk keretében termé­szetesen nem volt lehetőség arra, hogy valamennyi kér­dést kielemezzek. Egyelőre nem is áll rendelkezésünkre a tanácsrendelet végleges szövege1, mivel azonban a már említett titkári értekez­leten a VB-titkár Ígéretet tett a rendelet sokszorosított példányainak vállalati KISZ szervezetek részére történő megküldésére, ennek megér­kezésekor azt a KlSZ-fali- újságon nyomban közzétesz- szűk. Ezen túlmenően ter­mészetesen az igazgatási és jogi osztályon szóban is le­het felvilágosítást kérni. (dr. Jakab Gábor) a bérletről az arány a jövőben sem fog változni, azaz, ahogy megfo­galmazták: az emelés mérté­kének megfelelő összeg 80 százalékát a vállalat, húszat a dolgozó köteles téríteni. Ha tehát — az egyszerűség kedvéért — a bérletjegy ára kétszeres lesz, a dolgozó az általa eddig fizetett összeg kétszeresét kell, hogy fizes­se, s ugyanígy a vállalat is. Az emelés tehát a vállalato­kat is igen érzékenyen érin­ti. .. átadás alatt feltárt hiányok pótlására, amelyet jogszabá­lyilag 30 napon, belül kell az építőknek elvégezni. A Heves, megyei Tanács Építőipari Vállalat illetéke­sei Ígéretet tettek azonban arra, hogy a hiánypótlást igyekeznek a 30 napos ha­táridőnél rövidebb időn be­lül elvégezni, így a gyermek- intézmények szeptember kö­zepéig elfoglalhatják helyü­ket az új létesítményben. — Bárdosné dr. — Partvidékének természeti szépségeivel és kiváló für­dési lehetőségével hazánk első, külföldiek által is sű­rűn látogatott üdülőhelye a Balaton. Brigádunkból sokan még nem jártak itt, ezért kirán­dulásként ide látogattunk el. Első utunk ,a vállalat balatonszabadi üdülőjébe vezetett, ahol fürdőzés, csó­nakázás után nagyon jól esett az ebéd. A délutáni órákban sétát tettünk Siófokon, majd Szántódnál a révátkelővel 8 perc alatt a tihanyi part­ra értünk. Átkelésünket egy kis zivatar is tetézte, de így is csodálatos volt a Balaton. Az esti órákban érkeztünk Tapolcára, ahol a szállásunk a Malom-tó partján volt. Vacsora után a város neve­zetességeivel ismerkedtünk. Másnap délelőtt a védetté tett TarvasbaTlamgot néztük meg, sajnos csónakázni nem tsdtunk, mivel a barlang vize „elszökött”. Ezután Nagyvázsony volt a cél. A szépen helyreállí­tott középkori Kinizsi-vár és a 2—3 évenként rendezett történelmi lovas játékok sok turistát vonzanak ide. A vár tornyából csodálatos ki­látás nyílik a környékre. A Mi kilencen a szivargyár­tás legfiatalabb brigádja va­gyunk. .a Lővey Klára bri­gád. Régi vágyunk, hogy együtt kiránduljunk, most valóra vált. Pénteken reggel indultunk Egerből, 10 óra körül értünk Sátoraljaújhelyre. A do­hánygyárban már vártak bennünket, finom kávéval E jelzőrendszer, mind a termelésiben, mind a terme­li* i és lakossági fogyasztás­ban hármas szerepkört lát el: —- mér, — ösztönöz, — eloszt. Az árak a mérést, össze­mérést többirányúan is le­hetővé teszik. Megmutatják például, hogy mibe kerül egy termék vagy szolgálta­tás, hogy mennyire egyezik meg a többi hasonló rendel­tetésű termék ráfordításá­val, hogy versenyképes-e az adott termék az adott áron stb. stb. A piacon elért ár, ill. az adott áron elért értékesítés nagysága nagy hatással van az egész vállalati gazdálko­dásra (műszáki fejlesztés, gyártás- és gyártmányfej­lesztés, termelésirányítás, költséggazdálkodás stb.) Az árak ösztönző funkciót is ellátnak, előreviszik a termelés mennyiségi, minő­ségi fejlesztését. Az elavuló­ban lévő termék ugyanis egyre alacsonyabb áron, ill. egyre alacsonyabb mennyi­ségben adható el. Megfelelő nyereséget csak a korszerű módon előállított, korszerű termék ára tartalmaz. A jól kialakított árrend­szer a termelői és lakossági felhasználásban egyaránt előtérbe helyezi az ésszerű takarékosságot. Emlékez­zünk csak vissza: az 1973-as „olajár-robbanás” nálunk Magyarországon is kinyittat­ta a korábban bezárt szén­bányákat, mert az igen ma­gas olajárhoz viszonyítva már megérte kitermelni a szenet, még a kedvezőtle­nebb adottságú bányákból is. Az értékarányos terme­lői árrendszerben — amely­ben a világpiac értékítélete is érvényesül — a vállalat legfőbb bevételi forrása az árbevétel. A reális termelői árak lehetővé teszik (kell, hogy tegyék) az egyes gaz­dálkodó egységek teljesítmé­nyének pontos, torzítás nél­küli megítélését. A reális árakon értékesítő vállalat megfelelő nagyságú nyere­séget is tartalmazó árbevé­tele megalapozhatja a vál­lalat fejlesztési célkitűzéseit, az ott dolgozók személyi jö­vedelmének növelését. Az árak elosztó funkciója a lakossági fogyasztásban abban nyilvánul meg, hogy mindenki azt fizesse meg, amit fogyaszt. A valóságos ráfordításoktól az állami do­tációval, árkiegészítéssel túl­ságosan eltérített árak nem alkalmasak a szociálpolitikai célok megvalósítására. Egy munkások itt ülve szedik el a cigarettát, és fel sem kell állniuk, hogy a tartály ciga­rettát rátegyék a pályára. Igaz, amint megfigyeltük jóval lassabban jön a ciga­retta, mint nálunk. A cso­magolás elég zsúfolt, olyan szűk helyen mentünk néhol, hogy csak lapjával fértünk el. Ezután az üzemi étkezdé­ben megebédeltünk, majd körülnéztünk a városban. Igaz, nem volt sok nézniva­ló, mert fel van túrva az egész főutca. Ezért kalau­zunk, aki ott dolgozik a gyárban, azt ajánlotta, men­jünk el a gyári busszal Sá­rospatakra és nézzük meg a várat. Hát az bizony hatalmas egy vár, alaposan ki is fá­radtunk, mire a végére ér­tünk. De megérte, mert cso­dálatos volt. Ha le akar­nám írni, hogy mit láttunk, egy oldal is kevés lenne. A vár mellett van a Boros­tyánkő étterem, ide men­tünk be egy kávéra, kólára. Busszal megint vissza Sátor­aljaújhelyre, ahol a halász­csárdában megvacsoráztunk. Vacsora után a hallban el- dalolgattunk egy ideig. Ez­zel véget is ért első napunk. Másnap reggel 8 órakor is­mét ott volt a busz értünk, kedves kis kalauzunkkal Marikával és még 3 dohány­gyári munkással. És ezen a napon olyan sok élményben volt részünk, hogy míg élünk nem felejtjük el. Elő­ször Vizsolyba mentünk. Itt egy református templomot néztünk meg, ami jelenleg felújítás alatt áll. Ezt köve­tően a Gönici tájházat néztük meg. Innen jó magasra, Bod- rogkőváraljára mentünk. Ez a vár már nagyon romos, de a tetejéről gyönyörű ki­látás van. Dél felé járt az idő, amikor Telkibányán megebédeltünk. Ezután már túlságosan alacsony árú ter­mék a magasabb jövedel­műeket „támogatja”, holott az a cél, hogy az alacsony jövedelmű rétegek számára is elérhető legyen. Ilyen esetben nem a ter­mék árának alacsony szin­ten tartása a célszerű, ha­nem az adott társadalmi ré­teg segítése (családi pótlék, nyugdíj, ösztöndíj stb. eme­léssel). Jó, jó mondják sokan, ez igaz, csakhogy az utóbbi 3—4 évben az árak a meg­szokottól sokkal nagyobb mértékben növekedtek. S valóban, hazánkban az ár­emelkedések üteme meg­gyorsult, 1979—80-ban pél­dául meghaladta az évi 9°/q- ot és azóta is igen gyakori­ak az árrendezések. Mi ennek az oka? Az áremelkedések gyorsu­ló üteme elsősorban arra vezethető vissza, hogy éve­ken át az állam vállalta az árnövekedések késleltetését, de a világgazdasági helyzet miatt végül is kénytelen volt érvényesíteni a radiká­lis világpiaci árváltozásokat (és résziben a cserearány- romlásbói származó külpi­aci veszteségeket) a fogyasz­tói árakban. És vannak termékek, ahol meg éppenséggel semmi nem indokolja az árnöve­kedés késleltetését, mert nem alapvető közszükséglet: cikk, noha fogyasztási szo­kásaink már-már ilyen rangra emelték. Ilyenek többek között a szeszesitalok, a cigaretta, a benzin, a kávé és egyes luxuscikkek. Napjainkban nem lehet a termelési költségeket stabi­lizálni, még kevésbé lehet csökkenteni. Nem lehet, mert az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci ára emelkedik, drágulnak a termelési eszközök, a technológiák, növekszik a nem sok időnk volt a Ka- zinczy-múzeumot megnézni. Nagyon szép kiállítás van itt és hatalmas park, majd­nem akkora fákkal, mint az egri népkertben. Ezután már az állomás felé vitt a busz bennünket. Ezzel véget is ért a mi kis kirándulásunk. Én csak részben tudom leírni mind­azt a sok szépet, amit lát­tunk, amelyet a kalauzunk­nak és a sofőrünknek kö­szönhetünk. Hazafelé a vonaton alig győztük sorolni az élménye­ket, egykettőre Egerben vol­tunk. Kicsit fáradtan a hosszú úttól, de élmények­kel gazdagon tért mindenki haza, azzal a reménnyel, hogy ilyen utunk még sok lesz, amíg együtt leszünk a brigádban. Nagy Mártonná Módosul az útvonal Október elsejétől a 4. sz. Volán módosítja a helyi autóbuszjáratok útvonalát. Ennek során lesz egy olyan változás is, amely a dohány­gyáriakat közvetlenül is érinti. A Csebokszári Lakótelepen lakó gyári dolgozók, különö­sen reggel, előszeretettel vet­tek igénybe a 13. -sz. járatot, amely a gyárkapuval szemben tette le őket. Ott már csak keresztül kellett menni az úttesten és ott is álltak a blokkolóóra előtt. A változás azt jelenti, hogy a 13. sz. járat nem kanya­rodik be majd a Somogyi Béla utcára, hanem tovább halad — kikerülve a belvá­rost — a Vörösmarty úton. íiy a „dohánygyáriak meg­állóhelye” a Bethlen utca sarkához kerül. A távolság- különbség nem nagy. Ily módon kevésbé lesz indokolt a gyárkapuval szemben — a sokszor hangoztatott — „zeb­rát” felfesteni, s a Vörös­marty utcai lámpás átkelés miatt két perccel később fo- I gunk blokkolni. munkabér. Ezt a folyamatot szervezéssel, takarékosság­gal, a termelékenység eme­lésével lehet ugyan részben ellensúlyozni, összességében azonban arra kell felkészül­ni, hogy a termelői árak szintje továbbra is nő. Eb­ből adódóan a fogyasztói árak sem lehetnek mozdu­latlanok. A kiigazítás azért is szük­séges, hogy legalább kis lé­pésekkel legyen követve a termelési költségek alakulá­sa, így elkerülhető az 1979— 80. évihez hasonló olyan ál­talános nagy ugrás, amelyet a családi költségvetés már nehezen tud elviselni... A fogyasztói áraknak te­hát egyre inkább a gazdasá­gi kategóriák érvényesülését kell elősegítenünk. így például: — a kereslet-kínálat össz­hangjának fenntartását, — a fogyasztói értékítélet közvetítését a termelőkhöz, a fogyasztó és a termelő em­ber értékítéletének egysége­sülését, realitását. Végezetül azt mondhatjuk, hogy: az áralakulást vég­eredményben a termékek, a szolgáltatások gazdaságossá­ga, versenyképessége sza­bályozza. Az árak nagysága a termelésbetn dől el! Ha a terméket a gyárban nagy ráfordítással állítják elő, nem várható el, hogy ugyanaz a termék az üzlet­be kerülve olcsón, alacsony áron, állami támogatással kerüljön értékesítésre. Ezt tudomásul kell ven­nünk és ennek megfelelően dolgoznunk! Ha ragaszko­dunk a mérsékelt ütemű árnövekedéshez, akkor ez megköveteli, hogy az árin­tézkedések halogatás nél­kül ikerüljenek megvalósí­tásra. Népgazdaságilag alapkö­vetelmény, hogy minden ki­áramló vásárlóerőnek (pénz­nek) legyen biztos árufede­zete. Az árufedezet azonbar nemcsak árutömeget, hanem minőséget és választékot ií jelent. Ezt mint termélőerőnel és mint fogyasztónak egy­formán tudnunk kell. — BM — Röviden — Gazdasági hírek 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom