Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 5. szám
A pártvezetőség vezetőségi üíésen foglalkozott a készletgazdálkodás helyzetével, a rendezett készletszint tartásának lehetőségével. Az elmúlt évre visszatekintve három lényeges megállapítást lehet tenni: — a dohánykészletek általában elfogadható szinten álltak; — az egyéb anyagféleségeknél lényeges emelkedés mutatkozik; — a készárukészletek rendkívül ingadozóak. Ezekből a megállapításokból adódnak a tennivalók. A dohánykészleteket továbbra is figyelni kell, hogy ne menjenek a mindenképpen szükséges fölé. Pénz-- ügyi-finanszírozási okokból el kellene érni, hogy az időszakok. folyamán egyenletesen szállítsanak. AZ EGYÉB ANYAGOKNÁL mutatkozó emelkedést nagyobb odafigyeléssel, gondosabb gazdálkodással csökkenteni kell. Hangsúlyozottan fel kell hívni a készlet- gazdálkodással foglalkozók figyelmét arra, hogy ebben az évben a bank negyedévenként figyeli a tevezett készletszinit betartását és tájékoztatásuk szerint, ha már március 31-én túllépjük a tervezettet, a növekményt tartósnak minősíti és az azzal járhat, hogy vagy a növekmény 50%-át fejlesztési alapból átteteti forgóalapra, vagy a növekménynek megfelelő hitelrészt átminősíti forgóalap megelőlegezési hitellé, aminek magasabb kamatja van. A készletszint tartása érdekében a következő intézkedés történt: — A dohánykészletek vonatkozásában az elmúlt időszakban ugyan különösebb gond nem volt, de egyik olyan értéket képviselő anyagfajtáról van szó. amely a negyedévenkénti készlet- értékeket kedvező vagy kedvezőtlen irányba befolyásolhatja. Éppen ezért a .beváltó. vállalatokkal megegyezés jött létre az ütemes szállítás^ •ra vonatkozóan. — Az azonos anyagokat használó társvállalatokkal negyedévenként egyeztetés történik. — Negyedévenként felülvizsgálják az elfekvő készleteket és gondoskodnak azok átadásáról, eladásáról, esetleg selejtezésérő.. — A készletek alakulását cikkcsoportonként és havonként figyelemmel kísérik és így akár a negyedév első hónapjában is megfelelő információkkal rendelkeznek és ebből eredően időben intézkedéseket tudnak tenni a készletek negyedév végéig történő csökkentésére. — A negyedévi készletek kialakításának egyik alapvető meghatái’ozója a készáruraktár készletszintje. A szállítások ütemezésével arra törekednek, hogy a negyedév végén ezen készlet minimális legyen még akkor is, ha ez átmeneti raktározási kötelezettséggel jár. A KÖZELMÚLTBAN ZAJLOTTAK le a KISZszervezet beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlései. Ennek kapcsán került napirendre a KlSZ-alapszerve- zetek szervezeti korszerűsítésének tapasztalatait, a tagépítömunkg és a taggyűlések hatékonysága. A szervezeti korszerűsítést tekintve a sort 1981-ben kezdte el a KISZ-bizottság a Láng Sándor KISZ-alapszervezet megbontásával. Ez az alap- szervezet már olyan nagy létszámmal dolgozott, hogy az összefogása, a munka koordinálása lehetetlenné vált. Ilyen megfontolásból itt két alapszervezetet hoztak létre. Egy év tapasztalata azt bizonyltja, hogy a döntés helyes volt, de a munka színvonala még mindig nem az elvárásoknak megfelelően alakult. Tovább kell foglalkozni e két alapszervezettel, a mozgalmi élet rendszerességére és a mozgalmi készség kezdeményező fokozására kell törekedni. Pozitív tapasztalat, hogy jobban tudják mozgósítani a KISZ-tagokat egy-egy feladat végrehajtására. A Nógrádi Sándor KISZ- alapszervezet területén, ahová a három műszakos munkarendben dolgozó technológiai területek tartoznak, KISZ-vezetőséget hoztak létre, amely három alapszervezetet irányít. — nagy — Barátaink életéből Szovjetunió A közelmúltban Taskent- ben konferenciát tartottak az üzbég szakszervezetek. Az értekezlet témája a nők munkakörülményeinek további javítása volt. Az eddig elért eredményekről és a jövőben megoldásra váró feladatokról nyilatkozott az APN helyi tudósítójának Ha- kima Pulatova, a szakszervezetek köztársasági tanácsa mellett működő nőbizottság elnöke: — A köztársaság munka- viszonyban álló lakosságának 43 százalékát képviselik a dolgozó nők. Ma a munkaügyi törvények figyelembe veszik az anyaságot és számolnak a női szervezet sajátosságaival. Ezért a dolgozó nők számos kedvezményt élvezhetnek a munkában. Munkakörülményeikre a szokásosnál is jobban ügyelnek, a rájuk vonatkozó munkavédelmi normák is szigorúbbak, mint a férfiaknál. Bizonyos munkák nőkkel egyáltalán nem ; végeztethétők el. — A szakszervezetek ügyelnek arra, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt biztosítsák a nők részére ezeket a kedvezményeket. Vizsgálataink azonban kimutatták, hogy egyes ágazatokban — sajnos — még mindig nem elég kedvezőek a feltételek. Néhány gyapottermesztő gazdaságban nem fordítanak elegendő gondot a higiéniára, több gyapottisztító és selyemgombolyító üzemben — ezekben főleg nők dolgoznak — a megengedettnél magasabb a zaj- és a porszint. — Ilyen és hasonló problémák miatt rendeztünk külön „női” konferenciát, amelyen felhívhattuk a minisztériumok, gazdasági szervek, vállalati vezetők figyelmét a még megoldatlan kérdésekre. A konferencia fő célja az volt, hogy föltárja a problémákat, a tudósok, a gazdasági és szakszervezeti vezetők együttes erőfeszítésével ajánlások készüljenek a gondok megoldására. Ezek közül sok már megvalósulóban van. Megkezdődött több gyapottisztító üzem és selyemgombolyitó gyár rekonstrukciója, elsősorban azoké, ahol még nem szervezték meg kielégítő módon a nők védelmét. Egyes köny- nyű- és élelmiszeripari vállalatoknál megkezdték azoknak a segédüzemeknek a gépesítését, ahol főként nők dolgoznak. A tervezők újabban olyan gyapotbetakarító kombájn kidolgozásával foglalkoznak, amelynek kezelése a nők számára sem megerőltető. — A konferencia legfontosabb döntései a nők munkafeltételeinek megjavítására vonatkozó, 1981—1985. évi programokban tükröződnek vissza. Ezeket a szakszervezetekkel egyeztetve a köztársaság valamennyi gazdasági ágazatában kidolgozták és jóváhagyták. A megvalósításukhoz szükséges anyagi eszközöket az állami költségvetésből folyósítják. Csehszlovákia — Természetesen nem az a célunk, hogy a problémák így rendeződjenek. Sokkal fontosabb a mulasztások megelőzése, vagyis az, hogy a munkások és a munkásnők számára legfontosabb kérdéseket mindenütt a kollektív szerződések előírásainak betartásával oldják meg. Csehszlovákia gabonaföldjein többnyire búzát termesztenek, de régi hagyománya 1 van az árpatermesztésnek is. Ennek terméshozama a 60-as években 1,5—2 millió tonna volt évente, jelenleg eléri a 3,6 millió tonnát. Árpát elsősorban Közép- Csehországban. Közép- és Dél-Morvaországban, valamint Nyugat- és Dél-Szlová- kiában termesztenek. A termőterületek egyharmadát kifejezetten malátakészítésre alkalmas fajtákkal vetik be. A malátaipari árpafajták minőségét előnyösen befolyásolja a sokéves termelési hagyomány és a nemesítő munka. A kutatók által nemesített fajták szaharin- tartalma magas, fehérjetartalma alacsony, így kiválóan alkalmas a nagyteljesítményű, automatikus üzemelésű malátaüzemekben tor- ténő feldolgozásra. A közelmúltban ecseteltük a Csebokszári lakótelep életének néhány jellemzőjét, egyes szolgáltatások körülményeit, az ott, vagy azzal kapcsolatos néhány bosszúságot. Azóta, mióta az írás napvilágot látott, alapvető változásokat tapasztalok. Pár hete, munkaidő után ballagtunk a buszhoz, én a 12- es járatot céloztam meg. s mentem volna a Törvényháznál tovább, amikor kollégám mondja, hogy ne tegyem, mert rögtön jön a 13- as. Nem akartam elhinni, meg is néztem a menetrendet, s továbbra is az áll ott, hogy 16.15 és 16.45-kor indul. Onnan. Erre az illető felvilágosított, hogy nem hosszú ideje, de van egy ilyen „titkos” 16.30-as járat is, ő már napok óta ezzel jár haza. Így terjed tehát a jó hír, s manapság már egyre több dohánygyári— csebokszári jár ezzel. Mindenesetre — okos, elismerésre méltó intézkedés volt a Volántól. ★ A másik meglepetés vagy két napja — mire ez a lap megjelenik, már egy hónapja — ért. Utam az 5. sz. postahivatal felé vezetett és észleltem, hogy a nyitvatartási időről tájékoztató csinos kis tábla alatt valami hirdetés lehet, oda volt ugyanis erősítve egy fehér papírlap. Közelebb menve döbbenettel olvasom, hogy az eddigi 17 helyett 18 órakor zár be csak a fiókposta, sőt, pénteken 19 óráig tart nyitva. Hogy mikor, ki találta ki ezt a „hosszabbítást”, nem tudom. Viszont így az is vehet ki vagy tehet be pénzt, aki ötre ér haza és ebben a hivatalban kezelteti takarékbetét-könyvét. Szombaton természetesen továbbra is zárva, de a péntek este már alkalmas az előrelátóknak „ügyintézésre”. ★ Más. A helyzettől függően hol fenn a hídon, hol az alatt buszozom a Ráckapu- téren. Fölülről nagyon szépnek, a körforgalmi utat szinte szabályos ellipszisnek látom. Gondolom, így lehetett ezzel tervezője is, nagyon tetszhetett neki is, bele is szeretett, meg is csinálták. „Alulról nézve” már nem találom — én legalábbis — ilyen rózsásnak a helyzetet, el is meditálok rajta már egy éve, minden utazásom alkalmával. Merthogy ami felülről meg papíron szép, nem tűnik valami praktikusnak. Lehet, hogy a körforgalom kell, meg különben is, hogy nézne ki egy ilyen pompás viadukt, ha ilyen nem lenne alatta. Az ilyen jellegű kialakítással viszont sikerült elérni, hogy a nagy csuklós buszoknak derékszögben kell bekanyarodniuk a szűk és kétirányú forgalommal megáldott Széchenyi utcába, úgy, hogy lehetőleg a gépkocsivezető se lásson bele az utca torkolatába. Ián azért van, mert a buszmegállót feltétlenül az út torkolatába, annak középvonalára merőlegesen tervezték, s ha így van, akkor oda is kell kerülnie. Nagyon előkelőén mutat a rengeteg közlekedési lámpa is, kell is ennyi, ha már ilyen a csomópont. A Le- nin-úti stoptáblából lehet következtetni, hogy az Árpád út felé vezet majd a fűútvonal, az „átmenő forgalom”. Ez valahogy át is megy, a Vörösmarty—Somogyi Béla utcák találkozásáig. Ott azután kezdődik egy olyan lámparendszer, amelyre mélÉletképek Nagyon derék megoldás. Azt én nem tudom kiszámítani, hogy egy év alatt csak az autóbuszok mennyivel több üzemanyagot fogyasztottak el, azért, mert a Malom utcából jövet és a Széchenyi utcába fordulni akarván, meg kell tenniök ezt a plusz három—négyszáz métert, enyhe emelkedővel tarkítva természetesen. ★ Hogy miért csak most írom le a fentieket, ha már egy éve morgok magamban miatta? Mert a napokban, hosszú idő után, a vasútállomás környékén jártam, s a szám is tátva maradt a látványtól. Óriási munka eredményeként alakul s már majdnem kész az ottani csomópont. Lenyűgözően szép látvány, állnak — lógnak már a KRESZ- és eligazítótáblák, akárcsak a közlekedési lámpák, felfestve a nyilak, a zebrák, és így tovább. Sokáig gyönyörködtem az egészben, majd megpróbáltam elképzelni a jövőbeni forgalmat. Eközben arra lettem figyelmes, hogy a vasútállomási bekötő út torkolata „le van falazva”, a Kerecsend, illetve Lajos- város felől érkező járművek nem tudnak bekanyarodni jobbra, oda. Megvizsgáltam a nyomvonalat, s kiderült, hogy tudnak, csak azokkal is futtatnak először egy tiszteletkört, nehogy túl egyszerű legyen. Ez tatán lehetünk büszkék. Ettől a saroktól a Sertekapu-utcai kereszteződésig annyi a lám- pg, hogy az egy kilométer hosszú útszakaszra eső lámpa-számban biztosan tartja a világelsőséget. Csak zárójelben megjegezve: ha a Vöröstüzér utcai és vasútállomási lámpákat üzembe helyezik, akkor a kétkilo- méteres versenyben is elsők leszünk. Azt hiszem, ezek a lámpák nagyon drágák. A Vörösmarty utca meg olyan mélyen fel volt ásva, hogy minden keresztező kis utca sarkán jóval kisebb költséggel lehetett volna a gyalogosoknak valami olyasféle — csak keskenyebb kéreg-aluljárót kialakítani, mint Pesten, módjuk a Váci utca sarkán. Az átmenő, és főleg az autóbuszforgalmat nem lassítanák, akadályoznák any- nyira a lámpák, ha nem lehetne minden közből, utcából balra kanyarodni. Fel kelene mérni, hogy párhuzamos utcák is vannak. (Mindszenti, Csokonai, Ti- zeshonvéd, stb.) Egy helyen viszont óriási szükség van a forgalom- irányító lámpára, kora reggeltől késő délutánig, ez pedig a Beloiannisz és a Somogyi Béla utcák találkozása. Ez a lámpa viszont nagyon rapszodikusan működik, vagy a helytelen beállítás, vagy műszaki hibák miatt. Emberek reggel már vonatot késtek le, vagy késve érkeztek munkahelyükre, mert öt—hét percet kellett a sarkon vesztegelnie a 12-es busznak, mögötte pedig a Rózsa Károly utcáig ért a sort. Természetesen így a távolsági — helyközi járatok sem tudtak „kihajtani” az autóbusz-pályaudvarról. ★ Más téma. „Hírek, információk”. Gyakran halljuk, látjuk, olvassuk ezeket a rádióban. TV-ben, újságokban. Nem szabatos meghatározás ugyan, de lényegét tekintve igaz: a hír, az információ olyan közlés, amely a tájékoztatni kívánt ember (hallgató, olvasó, néző) számára újat, általa eddig nem tudottat, nem hallottat, érdekeset mond. Például, hogy Argentína elfoglalta a Falk- land-szigeteket, vagy hogy Kádár János megérkezett az NSZK-ba. Ezzel szemben — egy rádiós példa — ilyen hírek is vannak: A Közéleti Személyiség meglátogatta Budapest XXIII. kerületét. (Mindenki tudja, hogy munkahelye eben a kerületben van.) Végigsétált a 78. utcán. (Amiről tudjuk, hogy munkahelyétől öt percnyi járás.) Megáltogatta a másik Közéleti Személyiséget, (akiről tudjuk, hogy a látogatóval együtt azonos testület tagja), aki tájékoztatta a vendéget a kerület „helyzetéről”. Azéról a kerületéről tehát, amelyben mindketten dolgoznak, s azok beszélgetnek ilyen alkalomból erről, akik úgy két-három naponta találkoznak. Alig hiszem, hogy így lehetne felcsigázni a hírekre kíváncsi hallgatók érdeklődését. Az előbbihez egy újságból vett hír: Egyik napilapunk közölte, hogy negyven fiatal Szíriái újságíró érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a Főtanács hat vagy tízhetes — pontosan már nem emlékszem — újságíró-továbbképző tanfolyamán. Az igazán érdekes hír, újságot közöl, meg is érdemli, hogy az egész újságolvasó tábor tudjon róla. Szerintem viszont akkor már teljes egészében közölni kellett volna. Én ugyanis arra is kíváncsi lettem volna, hogy velük együtt jelenleg hány szú tartózkodik Magyarországon. dr. Bóna Gyula Kirándulás... Brigádunk, a szivarágazat Zrínyi Ilona szocialista brigádja kirándulást szervezett Budapestre április 18., 19., 20-án. Kicsit hűvös, borongás időben indult el vonatunk az állomásról. A 3 nap zsúfolásig tele volt programmal. Az első nap a Fővárosi Nagycirkusz délutáni előadásán voltunk. A műsor nagyon derűs, szórakoztató volt, brigádtársaimmal együtt sokat nevettünk. Az este már az Operettszínház „Bocaccio” előadásán ért minket. Láttunk élőben is egy gyönyörű nagyoperettet kiváló színészekkel, ami ritkán adatik meg nekünk. Másnap a Budapesti Konzervgyárban voltunk gyárlátogatáson. Brigádunkat nagy szeretettel fogadta egy hasonló nevű szocialista brigád kollektívája. Nagyon kedves. barátságos emberekkel kerültünk közvetlen kapcsolatba. Az érdekes üzemlátogatás után meghívtuk Egerbe ezt a kedves kollektívát vendégségbe. Ezen a napon ellátogattunk még a Szépművészeti Múzeumba is. Az idő rövidsége miatt sajnos nem tudtunk elmenni más múzeumba már, de ennek a kiállításnak az anyaga is igazán nagyon érdekes, tartalmas látnivalókkal szolgált. Az esti órák kellemes, derűs hangulatban téltek el. A keddi nap délelőtti óráiban még megnéztük az állatkertet, és sétáltunk a Városligetben. Sajnos, nagyon hamar eltelt ez a három nap és még olyan sok mindent szerettünk volna megnézni, de reméljük, hogy az elkövetkezendő években mindezeket még pótolni tudjuk. Balog Imréné Zrínyi Ilona szocialista brigádvezető V. forduló 1. Melyik operában éneklik a „kabátáriát”, ki szerezte ennek az operáinak a zenéjét? (2 pont) 2. Mit neveztek „Angyal- kert”-nek, kinek a nevéhez fűződik? (2 pont) 3. Euterpé, Kalliopé, Kleió, Polühümnia, Terpszikoré. Hányán hiányoznak ebből a névsorból, kik, és milyen összefoglaló néven emlegetjük valamenyiüket? (nevenként 1 pont) 4. Hatvam, Tápióbicske, Isa- szeg, Vác, Nagysalló, Ószőny. Ezek a helységnevek egy történelmi eseménysorozat egyes állomásai. Mi ez az esemény? (1 pont) 5. Az újkori olimpiák történetében, egészen 1960-ig, a római olimpiáig csak kétszer fordult elő, hogy nem a magyarok nyerték a kardvívás csapatversenyét. Melyik olimpiákon volt ez és mikor? (2 pont) 6. Mi volt az ún. „duk-duk affér”? (3 pontig) 7. Mi a requiem; kik írtak híres requiemeket? (a meghatározásért 1 pont + szerzőnként 1 pont) 8. Ki volt a „halhatatlan kedves”, — legalábbis Székely Júlia szerint? (1 pont) 9. Ki ásta ki Trója romjait? (1 pont) 10. Ki festette a Hajóvontatók a Volgán c. világhírű képet, jelenleg hol van a kép? (2 pont) 11. Melyik a Föld legnagyobb szigete; kb. mennyi a területe? (2 pont) 12. 1795. május 20.—június 4. Ezekhez a szomorú dátumokhoz hét férfi neve kapcsolódik. Személy szerint kik ők, és milyen összefoglaló néven emlegetjük őket? (8 pont) A III. forduló helyes megfejtései : 1. Ikarosz 2. Ravenna 3. Oberon 4. Dickens 5. Árész 6. Steinmetz Miklós 7. Flaubert 8. ős iség törvénye 9. Tolsztoj 10. Eizenstein 11. Napóleon 12. Pollack Mihály A költő tehát: Petőfi Sándor — ig — 5 DOHÁNYGYÁR
