Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 5. szám

A munkaügyi döntőbizottság működésének tapasztalatai A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitákban — röviden: a munkaügyi vitákban — munkaügyi döntőbizott­ság jár el. A munkaügyi viták eldöntésének alapvető sza­bályait a Munka Törvénykönyve, a részletesebb rendelke­zéseket pedig alacsonyabb szintű jogszabály (miniszteri ren­delet) rendezi. Az új szabályoknak megfelelően újjáválasz­tott munkaügyi döntőbizottságok 1980. január 1-e óta mű­ködnek. E működés vállalati tapasztalatairól beszélgettünk a vállalati Munkaügyi Döntőbizottság elnökével, Terenyei Sándor időelemzővel. — Milyen volt a munka­ügyi döntőbizottság ügyfor­galma ez alatt a közel két és fél év alatt? — A vállalat létszámához képest elenyészőnek mond­ható. 1980-ban és 1981-ben is 3—3 ügyben, 1982. eddig eltelt időszakában pedig 2 ügyben kellett döntenünk. Ügy gondolám, hogy ez mindenképpen ked­vező, mert azt mutatja, hogy a munkáltatói jo­gokkal rendelkező vezetők döntése az esetek túlnyomó többségében megalapozott, intézkedéseik törvényesek. Bár egzakt összehasonlító adatok nem állnak rendelke­zésemre, azt is megkockáz­tatom, hogy az ügyek számát tekintve, más vállalatokhoz képest kedvezőbb helyzet­ben vagyunk, azaz kevesebb ügyünk van az átlagosnál. — Milyen volt ezeknek az ügyeknek az összetétele, tárgyukat tekintve? — Eléggé vegyes a kép. Két alkalommal fegyelmi büntetés ellen, két alkalom­mal igazolatlan távoliét kap­csán, míg ugyancsak két íz­ben 6 napos igazolatlan hi­ányzás miatti munkaviszony megszüntetés miatt indult az eljárás. Egy-egy alkalommal került sor munkaügyi vitára újítási díj kifizetése miatt, illetve kártérítés kiszabása ellen. — Megalapozottak voltak-e a dolgozók kérelmei ezekben az ügyekben? — Többnyire nem voltak megalapozottak. A nyolc ké­relemből csupán 2 esetben lehetett a kérelemnek telje­sen helyt adni. 1 ügyben pe­dig részben adtunk helyt a kérelemnek, azaz a prémi­umelvonás fegyelmi bünte­tést szigorú megrovásra mérsékeltük. Abból a 2 ügy­ből azonban, ahol a döntő- bizottság helyt adott a dol- gazó kérelmének, egyik eset­ben — a vállalat fellebbezé­sét követően — a bíróság hatályon kívül helyezte dön­tésünket, és a vállalat eredeti határozatának megfelelően döntötte el a jogvitát. — Ezen a fellebbezésen túl amit a vállalat benyújtott, volt-e rá példa, hogy a fe­lek nem értettek egyet a döntéssel? — Igen, ezen a fellebbezé­sen kívül még további két esetben. Egy fegyelmi elbo­csátás ellen, továbbá 6 na­pos igazolatlan távoliét mi­atti munkaviszony-megszün­tetés kapcsán nyújtottak be a dolgozók a döntőbizottság határozata ellen fellebbezést. A döntés megalapozottságát bizonyítja azonban, hogy a bíróság mindkét esetben helyben hagyta döntésünket, vagyis a fellebbezést eluta­sította. Egyébként e két ügy egyikét, a fegyelmi el­bocsátással kapcsolatosat tar­tom a megválasztásom óta előforduló ügyek legérdeke­sebbjének. Egy több mint 20 éve a vállalatnál levő dol­gozót munkahelyi vezetője elbocsátás fegyelmi bünte­téssel sújtott. Ez elgondol­koztató, hiszen az emberben önkéntelenül is felvetődik: ha húsz éven át megfelelő­en dolgozott valaki ugyan­azon a helyen, hogy juthat el a fegyelmi elbocsátásig. Alaposan előkészített szóbeli tárgyalásra volt tehát szük­ség. Nos, az előkészítés so­rán már kiderült az ok: al­koholizmus. Az is kiderült, hogy ez bizony már a soka­dik eset, és az elbocsátás alapos okból — ezúttal is it­tasság kapcsán — született. Sőt, hogy a vállalat meny­nyire törődött a dolgozóval, az abból is látható volt, hogy az elbocsátást megelőzően már — a vállalat kezdemé­nyezésére — kényszerelvonó­kezelésre is kötelezték. Ez azonban eredménytelen volt. Tulajdonképpen adva volt tehát a döntés: a fegyelmi törvényes, a dolgozó kérel­mét el kell utasítani. Még­sem volt a dolog ilyen egy­szerű. A dolgozó a tárgyalá­son annyira fogadkozott, kö- nyörgött, esküdözött, hogy már-már meginogtunk. Ta­lán ha érvényben van még a fegyelmi elbocsátás fel­függeszthet őségére vonatko­zó szabály, adtunk volna ne­ki még egy lehetőséget. Ez azonban már azt követően történt, amikor a felfüggesz­tés lehetősége elbocsátás ese­tén megszűnt. Végül eluta­sítottuk a kérelmet, és a munkaügyi bíróság helyben hagyta a döntést, azzal a megjegyzéssel: csodálja a vállalat által tanúsított vég­telen megértést. Az ügynek számomra két tanulsága van. Az egyik: minden pohár kicsordul egy­szer, és a végtelen türelem is elfogy. A másik tanulság az, hogy a súlyos fegyelmi büntetés olykor észhez té­ríti a már veszni látszó em­bert. — Végezetül még egy kér­dés. A jogszabály előírja, hogy a munkaügyi döntőbi­zottság tagjává csak a helyi körülményeket jól ismerő, megfelelő szakmai tapaszta­lattal rendelkező, köztiszte­letben álló dolgozót lehet vá­lasztani. Kik ezek a tagok jelenleg? — Úgy gondolom, vala- mennyiük esetében a jogsza­bály által megkívánt köve­telmény maximálisan meg­van. Prokaj Kálmán raktár- vezető, Fajka Jánosné szi­varágazati műszakvezető, Ör­si Jánosné cigarettágyártási gépkezelő, továbbá Beszteri Józsefné a filtergyártásról, Nagy Jánosné a cigarettacso­magolásról és Király József­né a szivarágazatról — ők azok, akik rajtam kívül eb­ben a munkában köremű- ködnek. — Köszönöm a beszélge­tést. Dr. Jakab Gábor Érdekességek, furcsaságok Mikor kezdődik az öregség? Nem könnyű a válasz ar­ra a kérdésre, hop' valójá­ban mikor kezdődik az öre­gedés. Ismeretes, hogy a sej­tek biológiai elöregedése már az ember „harmincas évei­ben” megkezdődik, de ma sokkal több idős ember van, mint ezelőtt bármikor, aki­ken nem látszik meg a ko­ruk. Ma nemcsak aszerint a jelszó szerint: „Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát”, érzi magát sok idő­sebb ember fiatalabbnak, hanem gyakran éveken ke­resztül sem ismerhetők fel az életerős negyvenes és öt­ven feletti öregedő ember közötti átmenet határai. A fiatalok és idősek között az úgynevezett „frontképző­dés” is eltolódott. Ma a fia­tal embereknek egyrészt azt vetik szemükre, hogy véle­ményüket az „idősebbekről” semmiképpen sem tartják ti­tokban, sőt brutális nyíltság­gal, kedvezőtlenül szólnak az öregekről, másrészt a szociológusok és a gondozók megállapították, hogy sok esetben, mindenekelőtt vá­rosokban — növekszik a fiatalok ama készsége, hogy az idős embereknek segítse­nek, és még különböző kor­csoportok között is barátság alakulhat ki. Sőt, úgy lát­szik, hogy újból tisztelni kezdik a kort, mindeneset­re csak ott, ahol az idős em­ber hajlandó arra, hogy a fia­talokkal elfogulatlanul ké­resse a kapcsolatot. A korcsoportok közötti kapcsolatok eme átmeneti időszakára vonatkoznak né­hány szociológus azon meg­állapításai is, hogy nem a nagycsalád „kihalása” (amelyben az idős embernek még lényeges funkciója volt), hanem az idős embernek a normális munkafolyamat­ból (a nyugdíjkorhatár el­érése által) való „kirekesz­tése” felelős ennek az em­bercsoportnak a gyakori tengődéséért, és az aktív környezeten belüli elszigete­lődéséért. A pszichológusok úgy gon­dolták, hogy egy valamit előre látnak, mégpedig azt, hogy a jövő idős embere ak­tívabban fogja kialakítani életét, mint sok mai idős ember — mert a foglalkozá­si lehetőségek állandóan gya­rapodnak, a korcsoportok határai elmosódnak, és az öregség valódi átélése érde­kében a geriatrikumok (az öregkorban előforduló be­tegségekre alkalmazott gyógyszerek) alkalmazása ré­vén a fokozott megelőző in­tézkedések is javulnak. Rudolf Quatenber osztrák ideggyógyász professzor egyébként nemrég egy nagy tanulmányában a bécsi egyetemi klinikán bebizonyí­totta, hogy egy készítmény (prokain és haematoporphy- rin kombinációja ahogyan azt a K. H. 3. jelzésű készít­mény tartalmazza) segítségé­vel az idős ember átélőké­pességének lényeges javítá­sa, és a társadalmon belüli elszigetelődéséért felelős ret­tegett pszichikai merevségé­nek feloldása érhető el. A jövő idős embere élete alkonyát tehát aktívabban és kellemesebben éli végig. Az anyatej és a hízás A szoptatás megint divat­ba jött. Mivel a gyermekor­vosok minden korban állha­tatosan azt tanácsolták, hogy a csecsemőt anya tej jel kell táplálni — a szoptatásra va­ló készség kétségtelenül mé­gis bizonyos „divatirányza­toknak” van alávetve. Alkal­milag hangoztatott kifogások ellenére, a szoptatás mint a csecsemő táplálásának opti­mális módja mellett felsora­koztatott érvek mégis éppen­séggel kényszerítőén hat­nak. A mesterséges táplálással szemben- mutatkozó előnyök listája hosszú. A Medical Tribune című folyóirat köz­lése szerint, az anyatejjel táplált csecsemők állítólag — a közvetlen pozitív hatá­soktól eltekintve —, még a súlytöbblettel szemben is vé­dettebbek későbbi életük so­rán. Ezt az önmagában véve már régi hipotézist alátá­masztja egy 87 vizsgálati alanyon végzett, újabb ta­nulmány. Két csoport össze­hasonlítása során statiszti­kailag sikerült bebizonyítani ezt az anyatejjel való táplá­lás javára mutatkozó előnyt. Azonkívül, a lap szerint, nem játszik szerepet az, hogy a gyermek meddig kap anyatejet. A súlytöbblettel szemben az anyatej részé­ről nyújtott védelem min­denesetre kisebb mint a ge­netikai, társadalmi-gazda­sági és etnikai tényezők be­folyása. Ha azonban ezek összehasonlíthatóak, akkor — a folyóirat szerint — a súly­Jól sikerült kirándulás Március 9-e még igencsak év elejének számít, mégis most indultunk el Szolnok­ra, a Gépi Fermentáló Üzembe, üzemlátogatásra, hogy a szezon befejezése előtt működésben lássuk a fermentáló gépet. Ragyogó napsütésben in­dultunk, mely egész nap kí­sért bennünket. A 'Mezőgazdasági Szakis­kola Dohányfeldolgozó szak I. f. osztályát — akiket pat­ronálunk —, valamint a 3. f. osztályát is vittük magunk­kal. A brigád tagjai olyan céllal, hogy mint „régi szakmunkások” felfrissítsék a tanultakat, az I. osztályo­sok pedig azért, hogy gya­korlatban is lássák az elmé­letben tanultakat. Az üzem vezetője, Káro­lyi István elvtárs, már várt bennünket. Személyesen ka­lauzolt végig az üzemen, de előtte megismertetett bennünket a fermentálási folyamatokkal, ismertetve a szüskéges paramétereket. Nagy meglepetésben volt részünk, mikor megláttuk a hatalmas méretű raktárakat. A kocsányozó teremben — ahol a legnagyobb port vár­tuk — nagy teljesítményű porelszívók vannak, kelle­mes a levegő. Itt állítják elő az általunk is használt KLR anyagot. Kocsányozás után kerül a ^evélrész az olasz gépsorra, mely telje­sen burkolt. A fermentáció előkészítését szolgálja, meg­felelő hőfok és páratartalom mellett, a gépsorról lekerül­ve az anyag a bálázóba ke­rül, ahol kb. 50 kg-os téte­lekben, teljesen automatizál­va történik a bálázás. Kézi erővel csak annyit dolgoz­nak, hogy a lebillentett há­lózsákot kocsival kb. 6 m-re eltolják, majd ellenőrző­mérés után bevarrják a bá­lazsák nyitott végét, cím­kével látják el. Ezután kerül a kondicio­náló raktárba, ahol a tény­leges fermentálás kb. 10 nap alatt zajlik le. A sok kérdésre alig győ­zött válaszolni Károlyi elvtárs. Az üzemben ebédeltünk, majd Jászberényben a Jász Múzeumot néztük meg ahol ki van állítva Lehel kürtje is. Kicsi, de nagyon értékes kiállítást láttunk. Lassan indulnunk kellett haza. A buszban a gyere­kek felszabadultabbak let­tek. Csasztuskát adtak elő, mellyel az iskolában is fel­léptek. Ezzel köszönték meg ezt a kirándulást a brigád­nak. Azt hiszem, mindannyi­unknak hasznos volt ez az üzemlátogatás, s a fiatalok is közelebb kerültek hoz­zánk. Deák Sándorné Teleki Blanka szoc. br. Felhívás! Mint lapunk áprilisi szá­mában olvashattuk, az ÉDOSZ téli sportnapján gyá­runk sportolói kiválóan sze­repeltek és megnyerték a pontversenyt. A neheze azonban még hátra van, mert június 12-én Hatvan­ban kerül lebonyolításra a nyári sportnap. A téli és nyári sportnap összesített pontszáma alapján első he­lyezést elért vállalat elnyeri az ÉDOSZ Megyebizottság vándorserlegét, melynek a következő kiírásig védője lesz. Itt van tehát gyárunk kollektívája előtt a nagy le­hetőség, a kupa elnyerésére, ezért ez úton kérjük a spor­tot szerető dolgozóinkat, hogy részvételükkel járulja­nak hozzá a rég óhajtott si­kerhez. Nevezni az alábbi számok­ban lehet: Kézilabda: férfi: 2X15 perc játékidő nőd: 2X10 perc játékidő Kispályás labdarúgás: — férfi: 2X15 perc játékidő — női: 2X10 perc játékidő (Csak tornacipő használata engedélyezett!) Atlétika: — férfi: 100 m síkfutás 200 m síkfutás 400 m síkfutás távolugrás súlylökés magasugrás Lövészet: kispuska — férfi: egyéni és csapat­verseny — női: egyéni és csapatver­seny A nevezéseket kérjük Ka­szás Tibornál a cigaretta­többlet kockázata kétszer- négyszer kisebb azoknál, akit anyatejjel táplálnak. Eltérített iskolabusz Sok minden előfordul a világban, de nem minden­nap térítenek el revolverrel iskolabuszt. Ezért keltett feltűnést a minap annak az iskolabusznak a hirtelen el­tűnése, amely iskolás gyer­mekeket gyűjtött össze kis helységekből, hogy a Sois- sons-ban levő (Párizstól 100 kilométerre északra) iskolá­ba vigye. Egy fiatalember a buszso­főrt pisztollyal kényszerítet­te irányváltoztatásra. Eleinte nem tudták mi a furcsa tá­madás oka. De a tanulók, akiket az eltérített buszból útközben kitettek, ismerték az eltérítőt: 16 éves volt, és velük együtt ült az iskola­padban. Mi ütött beléje? Mialatt a francia rendőrség még helikopterekkel kereste a buszt, megérkezett a jelen­tés, hogy átment a belga ha­táron egy őrizetlen határát­kelőhelyen. Egy iskolatársa végre meg tudta mondani, hogy miért térítette el a fiú a buszt: a szünidőben Philipp megis­mert egy holland lányt, és revolverrel a kezében hozzá­tartott Hollandiába. Mintha nem volnának más szállító- eszközök! A francia rendőr­ség a belga kollégákat egyéb­ként nemcsak az eltérítő fegyverétől óvta, hanem el­fogás esetére testi erejéből is: kiváló júdós. Nyolcórás üldözés után az iskolabuszt végül a hollan­diai Veldhovenben találtak meg. Amikor a rendőrség a buszt megállította, a pisz­tollyal felfegyverkezett busz­kalóz egy tússzal próbált el­menekülni, de elfogták. — Hová sietsz, Patrick? — Kiállításra. — Kiállításra? Ugyan kit érdekel az, hogy téged néz­zen! ★ — Boldog a házasságod, Albert? — Igen, egy gondolat azért mégiscsak emészt... — Ugyan micsoda? — Hogy a feleségem sok­kal szerencsésebben ment férjhez, mint ahogyan én megnősültem! ★ Az étteremben a vendég így szólt: — Azt mondja, hogy maQa ugyanaz a pincér, aki fel­vette tőlünk a rendelést? De hiszen akkor sokkal öre­gebbnek kellene látszania! ★ — Mit akar csinálni a fia az iskolai tanulmányai be­fejezése után? — Ha úgy fog tanulni, mint most, akkor a tanul­mányai elvégzése után azon­nal nyugdíjba mehet! ★ — Jimmy, hogyan külön­bözteted meg az ikreidet? — Pofonegyszerű: szá­molásra fogom őket. Az egyik 50-ig tud számolni, a másik pedig 99-ig! ★ — Kedves asszonyom, ön nyilván ostobának tart en­gem? — Dehogy, én sohasem mondok ítéletet az embe­rekről az első benyomás alapján! — női: 100 m síkfutás 200 m síkfutás távolugrás súlylökés gránátdobás magasugrás csomagoláson leadni legké­sőbb június 11-ig. Részvételüket előre is kö­szönjük! Tömegsportbizottság Kaszás Tibor 0 — Robert, valóban újra megnősülsz? — Igen. — De hiszen 75 éves vagy, a menyasszonyod pedig 18! — Tudod, nem szeretek változtatni a szokásaimon. Ugyanis amikor az első fe­leségemet elvettem, ő is 18 éves volt! ★ Egy texasi író meséli New York-i barátjának: — Gratulálhatsz, befejez­tem az új darabomat. — És mi a címe? — Hamlet. — Te tréfálsz! Talán so- hosem hallottál Shakespea- réröl? — Hát ez meglepő! — ki­ált fel az író. — Már akkor is beszéltek nekem erről a fickóról, amikor befejez­tem a Machbethet! ★ — Semmit sem utálok jobban, mintha valaki ak­kor jön be a nézőtérre, ami­kor én már a színpadon va­gyok — mondja az egyik színész. — És ha valaki éppen ak­kor megy ki a nézőtérről? — kérdezi a másik színész. EGRI DOHÁNYGYÁR az Kgri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: DR. NOSZT1CZIUS FERENC Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 / Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3368 Készitette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. 6 DOHÁNYGYÁR Felelős vezető: VILCSEK JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom