Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 6. szám

letkepek (ii.) Tavaszi BNV n Ezen írás kezdetekor az 1982. évi Budapesti Nemzetközi Vásár már bezárta kapuit, a kiállító vállalatok termékeiket konténerbe rakva, újabb kiállító városok felé veszik útjukat. A gondolkodó, tervező és mindig újat, korszerűbbet akaró és álmodó szakembereik pedig munkájukat tovább folytat­ják. Ezért nem tűnhet vásári reklámnak, inkább csak fi- gyeíemkeitő, ébren tartó írásának amit a BNV-róí, röviden közölni szeretnék. Szükségesnek, sőt valamennyi műszaki ember számára kötelezőnek tartom, hogy a BNV-ken — melyet más szavakkal „A beruházási javak szakvására” — ként tartanak számon — vizuálisan megismerje a jelen kor legfejlettebb technikai színvonalát felsorakoztató gépeket, berendezéseket, műszereket. Van néhány hihetetlennek tűnő élményem, hallottam ilyen történetet. Némelyek a magyar jogszabályok „sajá­tosságaiból” adódnak, néme_ lyek az OTP-vel, mások a tanácsokkal, egyesek más intézményekkel kapcsola­tosak. Nem az a baj, hogy több regényt lehetne belő­lük írni, hanem az, hogy igazak. A következő sztorit egy „ember” mesélte, „aki nincs”: Mintegy két évvel ezelőtt lejárt a személyazonossági igazolványa. Észrevette, an­nak rendje-módja szerint el is ment a hivatalba, ott szépen minden lényegeset gyorsan át is másoltak a vadonatúj piros könyvecs­kébe, az ügyfél örült, öt évig nincs gond. Azt hitte. Ha abban a városban ma­rad, ahol a csere történt, ta­lán nem is lett volna. De el­követte azt a könnyelműsé­get, hogy egy év múlva má­sik megyeszékhelyre költö­zött, s rendszerető ember lévén, be is akart jelentkez­ni. Kitöltötte a nyomtatvá­nyokat, elment a tanácshoz, közölte szándékát, udvaria­san hellyel kínálták, közöl­ték,. hogy pár perc az egész. Az éber ügyintéző kíván­csian forgatta az alig használt igazolványt, hasonlítgatta az adatokat, majd közölte, hogy az akcióból nem lesz semmi. Észrevette ugyanis, hogy a cserét intéző — más városbeli — alkalmazott hi­básan másolta át a zöld szí­nű bélyegecskéről az új iga­zolványba a személyi szám hónapot jelző két számje­gyét, 10 helyett 01-et írt, holott az illető, októberben (10. hónap) született. így a személyi szám nem jó, aki­nek pedig érvényes ilyen nincs, az „nincs”. így lett a mesélő Az Ember, Aki Nincs. (Plágium Rejtő Jenőtől). Kérlelte az ügyintézőt, ja­vítsa ki a számot, tanács­tanács végül is egy cég. A kérlelés hatástalan maradt, elküldték, utazzon vissza ko­rábbi lakhelyére — 130 kilo­méter, a vasúti menetrend időadatai az 1847—48-as évekből maradtak vissza — és ott javíttassa ki a számot. Néhány hét múlva erőt vett elkeseredésén, mert sze­retett volna lenni, Az Em­ber, Aki Van, elutazott. El­ment a hivatalba, ott elme­A fizetett szabadság újra­szabályozásával egyidőben az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke módosí­totta a tovább tanuló dől gő­zök részére adandó kedvez­mények mértékét, és jutta­tási feltételeit is. A módosí­tások kihatásáról elmondhat­juk, hogy — nem változtak azok a rendelkezések, amelyek a munkájuk mellett továbbta­nuló dolgozók kedvező mun­kaidő beosztására vonat­koztak (a felkészülést zava­ró éjszakai és túlmunka ti­lalma, más helységekben végzendő munkára beosztás tilalma tanítási és vizsga előtti napokon stb.); — egyes iskolatípusokban vagy képzési formákban ta­nulók esetében a munkaidő- kedveizmény, illetve a tanul­mányi szabadság mértéke azonos maradt, vagy nőtt a korábbihoz képest; — általában azonban — különösen a közép és felső­fokú oktatásban — munka­idő-kedvezmény, illetve a tanulmányi szabadság mér­téke csökkent, végül — a kedvezmények nyúj­tásánál a korábbihoz képest fokozottabban előtérbe került a vállalatnak a dolgozók to­vábbtanuláséhoz fűződő köz­vetlen érdeke. Ezután nézzük, hogyan alakulnak az egyes képzési sélték neki, hogy nem lehet javítani, mert akkor megbo­londul a komputer. Nagyon örült, hogy bekerült egv nagy számítógép adattárába, de csakhamar rájött hogy korán. Ha ugyanis rossz a szám, akkor nem ő van ben­ne a komputerben, tehát nincs. Igaz, közben lakott, dolgozott, evett-ivott-léleg- zett-öltözködött —, stb., te­hát úgy tűnt, mintha lenne — de hivatalosan nincs. Az ügyintéző, hogy segít­sen, ráütötte a számra a bélyegzőt, hogy „érvényte­len”. majd ajánlotta, hogy utazzon vissza oda, ahol je­lenleg lakik, s ott kérjen új személyi számot. Szívélyes ügyintézés, ered­mény nélkül, 260 kilométer utazás, egy nap szabadság. Az Ember, Aki Nincs, mi­után kiheverte közepes erős­ségű idegösszeroppanását, újra elmerészkedett a hiva­talba, közölte a másik város­ban hallottakat és nagy félve új számot kért. Megígérték, hogy ők is kérik, megkérik a Központból, de ez elég időigényes — elvégre számí­tógép adja —, addig is ad­nak neki egy összeírólapot. Ez az a kis sárga kártya, amelyet „gondosan meg kell őrizni”, s amelyet mintegy tíz éven át rejtegettünk sze­mélyi igazolványunk tokjá­ban, várva az állított sze­mélyi számot. Így legalább bejelentkez­hetett, meg volt az igazolá­sa, hogy „van”, de legaláb­bis összeírták. Természetesen a születési anyakönyvi ki­vonaton és a személyi azo­nossági igazolványon kívül. Ennek nyolc hónapja. Egy idő után kárvallot­tunk bútort akart venni, részletre, kitöltötte, lebé­lyegeztette, stb. a hitelleve­let aláírta, a személyi iga­zolványa számát is —, mert­hogy így áll a nyomtatvá­nyon — és vitte nagy bol­dogan az „OTP-ügyintézés helyben” — ablakhoz. Az ott ülő hölgy rendben talált mindent, kivéve azt, hogy nem a személyi számát írta oda, „ugyanis áttértünk” ki­segítő mondattal. Az Ember megrettent elő­ször, de azután eszébe ju­tott a sárga kártya. Elővette és próbálta átmásolni a szá­mokat, de a hölgy nem en­gedte. Ő ezt nem fogadhat­ja el, de menjen az ügyfél az OTP-be, a főügyintéző­formáknál a kedvezmények: Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve az átalános iskolai vizsgára egyéni tanulással felkészülő dolgozót tanévenként 5 munkanap tanulmányi sza­badság illeti meg. Ez, a szombati pihenőnapokra fi­gyelemmel, a korábbi 6 munkanappal megegyezően, egy hét szabadidőt jelent. A kötelező iskolai foglal­kozás ke zdetéire való odaér- kezes érdekében egy óra munkaidő-kedvezményt is nyújtani kell, ha egyébként, megfelelő munkaidőbeose- tással az időben való meg­érkezés nem biztosítható. A gimnázium és szakkö* zépiskola esti és levelező tagozatán tanulókat tan­évenként 10 munkanap ta­nulmányi szabadság és az érettségi vizsgára való fel­készüléshez külön 5 munka­nap szabadság illeti meg. A középiskolában tovább­tanulók elbírálása tehát e szempontból egységes. Ez a változás kedvező a gimná­ziumok esti tagozatán tanu­lók esetében, mert a koráb­bi 6 munkanappal szemben a tanulmányi szabadság itt 10 munkanapra emlekedett. Nem változott a helyzet a gimnázium levelező és a szakközépiskola esti tagoza­tán tanulóknál, míg 15 munkanapról 10-re (naptári hoz, ha ő engedi akkor le­het üzletet kötni. Kár folytatnom. Az üzlet­ből, a vásárlásból nem lett semmi. Ha valaki nincs, ak­kor annak minek a bútor. Az Embernek, Aki Nincs, az elmúlt másfél évben sok ilyen ügye volt, mindig ő járt pórul, nem az, aki má­soláskor a számokat felcse­rélte. Ma, az igazolványcsere másfél éves jubileumán az Ember, aki nincs, újra ér­deklődött. Továbbra sincs. 'k Szeretem a Kossuth rádió reggel, háromnegyed hetes műsorait, legyen az akár jegyzet, akár párbeszéd. Az esetek túlnyomó többségében érdekes dolgokat lehet hal­lani. Az utóbbi egy-két hétben leginkább Vértes Csaba jegyzete és a Szokolay Sán­dorral készített interjú a „Közéleti arcképek” c. so­rozatból fogott meg és gon­dolkodtatott el. Látszólag furcsa .összehozni” a kettőt, hiszen az előbbi gazdasági — gazdaságpolitikai újság­író — ha jól definiálom —, a másik Kossuth-díjas zene­szerző. Ami kettőjük gondo­latmenetét összekapcsolja, az a munka, a teljesítmény. Vértes Csaba szerint a munka, a teljesítmény anya­gi elismerése az alkalmazot­taknál — mondjuk, a mű­szakiaknál — rendkívül esetleges és általában ala­csony színvonalon áll. A be­sorolás, a fizetés elsősorban a beosztás után történik, márpedig tudjuk, hogy a ranglétrán való feljebblépés- nek egyáltalán nem alap- feltétele az előző beosztás­ban — esetleg valóban „egy­szerű” beosztottként — vég­zett „jó munka” helyeseb­ben magas teljesítmény. Er­ről ennyit. A másik dolog: az előbb említett dolgozók fizetés- emelésének, premizálásá­nak, jutalmazásának kér­dése. Ezeket a dolgokat, ezek odaítélését az egy-két szinttel magasabb polcon ülő vezetők végzik. Ez nem lenne baj. De ezek, ha tör­ténetesen meg is tudják ál­lapítani a teljesítményeket — ami egy mérhető műsza­ki munkánál nem is olyan nehéz —, elsősorban még­sem ezt veszik figyelembe. (Folytatjuk) B. Gy. napban számolva 2 hét 3 napról 2 hétre) csőikként a szakközépiskola levelező ta­gozatán tanulók esetében. Az érettségire és a szak­munkásvizsgára való felké­szülés is változatlan, összes­ségében egy hétnek felel meg. A felsőfokú oktatási in* tézményekben tanulók ré" széire is olyan munkaidőbe­osztást kell biztosítani, ami az előadások látogatását le­hetővé teszi. Ha ez nem le­hetséges, akkor engedélyez­ni kell, hogy a munkát olyan időben hagyhassák abba, hogy az előadás kez­detére beérhessenek. Ezen a címen azonban hetenként legfeljebb 8 óra munkaidő- kedvezmény biztosítható. (Ez korábban tanítási naponként 2 óra volt.) A kötelező foglalkozáso­kon való részvétel érdeké­ben biztosítandó szabadna­pok száma az oktatási intéz­mény szakágazatától függő­en különböző: — műszaki, mezőgazdasági természettudományi és ide­gennyelvű szakképzés esetén legfeljebb 25 munkanap (ez korábban 30 munkanap volt); — egyéb szakképzés ese­tén 4 évet el nem érő tan­idejű képzésnél legfeljebb A mai kor tudománya rendkívül szerteágazó, spe­cializált területek alakultak ki. Egyetlen ember számára a technika egész vertikuma átláthatatlan, saját szak­májának ismeretanyaga is egyre szűkül, ha nem képes azokat felújítani, az újakat beépíteni. A Nemzetközi Vá­sárok a tudományos és tech­nikai, műszaki színvonal el­sőrendű tükrözője. A Buda­pesti Nemzetközi Vásár pe­dig mindig is a magyar ipar portékáinak megmérettetése azaz az egyszerű szemlélő számára is akarva-akaratlan összehasonlítások a külföldi kiállítók termékeivel. Néhány adalék. Május 19—27. közötti BNV- n, mintegy harminc ország kiállítói mutatták be ipari újdonságaikat. A magyar kiállító vállalatok száma kö­zel 880, 100-nál több más szocialista országokból és megközelítőleg ezer a tőkés országokból. A BNV mérle­géhez tartozik még, hogy az említett időszakban 320 ez­ren keresték fel a pavilono­kat, közülük 175 ezren a szakmai napokat. A vásári látnivalók széles skáláját bi­zonyítja, hogy egyszerre lát­hatta a nézelődő a derék- fájási panaszokat megelőző elmés kézi ásót és kapát, a renkívül fürgén mozgó, ten­gelye körül forgó rakodógé­pet, valamint a mikropro­cesszoros vezérlésű szerszám­gépeket. TAPASZTALATOK A tavaszi BNV többek kö­zött abban különbözik az őszitől, hogy míg az előző az érdeklődők szűkebb tá­borát — elsősorban műszaki érdeklődésű embereket vonz —, addig az utóbbi minden ember számára nyújt látni­valót. Ez bizonyos fokig a vásár hangulatán, az érdek­lődés minőségén és nyelve­zetén is látható. 15 munkanap (azonos a ko­rábbival), 4 éves és ezt meghaladó tanidejű képzésnél legfel­jebb 25 munkanap (a ko­rábbi 18 munkanappal szem­ben) . Változott a tanulmányi szabadság mértéke is és en­nek eredményeként egysége­sebbé is vált. Megszűnt a felsőfokú képzés tanidejének mértéke, illetve tagozata (esti vagy levelező) szerinti különbségtétel, s ennek eredményeként a tanulmá­nyi szabadság mértéke álta­lában csökkent, az alábbiak szerint: — főiskolai képzés esetén 15 munkanap, — egyetemi képzés esetén 18 munkanap. (A korábbi rendelkezés szerint a tanulmányi sza­badság a 25 munkanapot is elérhette.) Egységesen összesen 20 munkanap tanulmányi sza­badság illeti meg a felsőfo­kú oktatási intézményben tanulókat a tanulmányaik folyamán a szakdolgozat vagy diplomaterv elkészíté­séhez, valamint az állam­vizsgára való felkészüléshez. Ez korábban a tanulmányi időtől, illetve a szakképzés irányától függően 15—33 munkanap között volt meg­állapítva. Szinte refrénszerűen hall­hatók a display IC, NC, stb. kifejezések, amely azt jelzi, hogy az igazán szakemberek — legyen az szovjet, japán, német, ill. magyar — már szinte „fél” — szavakból megértik egymást. A vásári látnivalókat mind felsorolni egyrészt teljesen érdektelen és lehetetlen, másrészt az újság terjedelme sem enged­né meg. Csak néhányat: a már említett különféle au­tomata vezérlésű szerszám­gépek, fénymásolók, video készülékek rádiótelefonok; szakmai területemről a leg­különbözőbb cégek digitális 1) A Budapesti Nemzeti Múzeum előtt nagy epikai költőnk szobra áll. Ki a költő, ki alkotta a szobrot, ki tervezte a szobor talap­zatát, kit ábrázol a két mel­lékalak? (5 pont). 2) Melyik operában ének­lik a „regiszteráriát”, melyik szereplő énekli, ki szerezte az opera zenéjét? (3 pont) 3) Kinek az életéről szól Jókai Mór, Szeretve mind a vérpadig című regénye? (1 pont). 4) Orfeusz és Euridike tör­ténetét prózában, zenében, filmen és képzőművészeti alkotásként is számos mű­vész megörökítette. Kik, mi­lyen című műben, milyen műfajban? (adatonként 1 pont). 5) Ki írta, milyen művé­ben: „Költőnk világa, szép tündérvilág, Mi kár, hogy álom, gyermeknek való.” (2 pont). A közművelődési irányel­vek szem előtt tartásával az új rendelkezés az alsó és középfokú oktatási intézmé­nyekben tanulók részére a tanulmányi kedvezmények tartamára átlagkereset meg­fizetését írja elő. Szűkebb körben engedé­lyez azonban a rendelkezés a kedvezmények időtarta­mára a továbbtanuló dolgo­zók részéire átlagkereset té­rítést a felsőfokú tovább­képzés esetében. Itt ugyan­is azt írja elő, hogy a ta­nulmányi kedvezmények tartamára a dolgozót akkor illeti meg átlagkereset, ha — a munkaköréire jogsza­bály vagy kollektív szerző­dés által előírt szakképzett­séget szerzi meg, vagy — a munkáltatóval tanul­mányi szerződést kötött. Az ismertetettekkel meg­közelítően azonos kedvez­ményben részesülnek azok a felsőfokú iskolai végzett­ségű dolgozók, akik iskola­rendszerű továbbképzésben vesznek részt. A továbbtanuló dolgozók tanulmányi kedvezményeire vonatkozó egyéb szabályok — kisebb eltérésekkel — azonosak a korábbi szabá­lyozás előírásaival, ezért ezekre itt részletesebben nem térek ki. Természete­sen bármelyik dolgozónk részére akár a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatnál, akár a vállalat személyzeti és oktatási osztályán a konkrét kérdésekre tájékozta­tásit adunk. ár. Szalóczi György súly-, hőmérsékletmérő mű­szerei, centrifugák, automa­ta elemzők, őrlő és osztá­lyozó gépeik, stb. sorát aján­lották az érdeklődőknek. A tavaszi BNV kétségkí­vül egyik leglátványosabb területe a szabadtéri jármű- kiá'lítás. Ezek közül is kie­melkedik az IKARUS és VOLVO koope­rációban előállított IKARUS városi valamint az IKARUS új repülőtéri (PÁLT) autó­busza. Ezek a minden igényt kielégítő, praktikus jármű­vek méltán arattak nagy si­kert a látogatók körében. UTÓJEGYZET Május 24-én, a Dohány­gyár MÉTE és GTE szak­osztálya a BNV megtekinté­sére kirándulást szervezett. A vállalat rendelkezésére bocsátott 21 szakmai belépő­jegy az ínyencek között ha­marosan gazdára talált. A vásár tényleges megte­kintését 15-en tartották ar­ra érdemesnek ... 6) Ki úszott először az újkori olimpiák történeté­ben 100 métert 1 percen be­lül a férfiak közül, melyik olimpián? (2 pont). 7) Ki szerezte a Coppélia című balett zenéjét, soroljon fel további műveket e szer­zőtől! (adatonként 1 pont). 8) Hat irodalmi mű címét soroljuk, közülük az egyik „kakukktojás”: Melyik ? A helyes válastt — mivel több megoldás is elképzelhető — indokolni is kell. Tehát a művek: A kőszí­vű ember fiai, Viharvirág, Mint oldott kéve, Fáklyaláng, Egy az Isten, A szuzai me­nyegző. (3 pont). 9) Ki volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett? (1 pont). 10) Ki tervezte az eszter­gomi Bazilikát? (1 pont). 11) Hány európai főváros van, mely lakóinak száma nem éri el a 2 milliót, me­lyek ezek? (adatonként 1 pont). 12) A Milleneumi Emlék­mű félkörívén történelmünk nagyjainak szobrai állnak. Nem mindig ugyanők álltak ott! Kik azok, akik koráb­ban nem voltak ott és ki­ket váltottak fel? (válaszon­ként 1 pont). A IV. forduló helyes meg­fejtései: 1. 1938. szeptember, — Csehszlovákia feldarabolása — Hitler, Mussolini, Dala- dier, Chamberlain írta alá. 2. Moliére. 3. Zamenhof. 4. Testvérek, AgaTnemnon lányai. 5. Majakovszkij. 6. Rabindranath Tagore. 7. Helios napisten, vagy Apolló. (Mindkét válasz el­fogadható, a források kü­lönbözősége miatt.) 8. A „Nyolcak” társasága. A hiányzó nevek: Czigány Dezső, Kernstok Károly, Pór Bertalan. 9. Madách: Az ember tra­gédiája. 10. Shakespeare. 11. Puccini: Turandot. 12. Lope de Vega. A játék ezzel az újságban véget ért. Az 5. és 6. for­duló megfejtéseit következő lapszámunkban közöljük, ezért a 6. forduló megfejté­seit legkésőbb a júliusi kéz­irat nyomdába küldéséig, te­hát július 5-ig, kell leadni. Az eredményt is a követke­ző számban közöljük azzal, hogy az esetleges reklamá­ciókat — később kijelölendő időpontban — a KlSZ-klub- ban megvitatjuk. Ugyanott beszéljük meg a szóbeli ver­senyre jutott csapatokkal a további tennivalókat. —jg— A továbbtanuló kedvezményeiről Vincze István VI. forduló 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom