Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 6. szám
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye volt, hogy a pártvezetőséget az alapszervezeti titkárok tájékoztatták a pártmegbízatásokkal kapcsolatos elbeszélgetések tapasztalatairól, annak hasznosításáról. Az I. pártalapszervezetben a párttagok véleményt mondtak a pártvezetőség és a pártcsoportok munkájáról. A vélemények kritikusak és önkritikusak voltak. Kritikaként hangzott el, hogy a taggyűlések látogatottsága nem megfelelelő, sok a szabadság, az igazolt távoliét. Ennek kapcsán a pártvezetőség olyan határozatot hozott, hogy akik nem jelennek meg a taggyűlésen, a távolmaradást számon fogják kérni. A pártcsoport- és az egyéni elbeszélgetéseknél kritikusan jött vissza a pártvezetőség és a párttagság kapcsolata. Elmondták, hogy a gazdasági vezetőknek, a munkahelyi vezetőknek nincs ideje; hogy elbeszélgessenek a párttagokkal. Igényként hangzott el, hogy a párttagságot jobban kell tájékoztatni a vállalati tervekről, feladatokról. A pártvezetőség megállapította, hogy a KISZ és a pártvezetőség kapcsolatát aktívabbá és szorosabbá kell fűzni. A II. pártalapszervezetben megállapították hogy évről évre javult a kapcsolat a pártvezetőség és a párttagság között. Az elbeszélgetések őszinték voltak, közvetlenek, barátiak. Szó volt a termelésről, annak folyamatosságáról, a munkafegyelemről, a társadalmi tulajdon ■elleni vétségről. Elhangzott az a vélemény is, hogy az emberek idegesek, egymás között sokszor nem olyan hangnemet ütnek meg, amely egy kommunistához méltó. Ennek okát bizonyos mértékig a három műszaknak tulajdonítják. Vannak akik elégedetlenek az egymásnak nyújtott segítséggel és olyanok is akik a bérezéssel elégedetlenek. Szó esett arról is, hogy a Pártélet folyóirat nem eléggé színes, jó néhány esetben olyan információt ad, amelyet a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök megelőznek. Összességében az a kép alakult ki hogy a párttagok döntő többsége becsületesen helytállt, a pártfeladatokat teljesítették — vannak akik kiemelkedően végezték — az elkövetkezendő időszakban is képesek lesznek párttagjaink feladataik ellátására, A III. pártalapszervezet vezetőségének az a véleménye, hogy az elbeszélgetések során sok igen hasznos tapasztalatot szereztek. A párttagok őszintén mertek véleményt monT dani. Itt is több kritikus észrevétel hangzott el. Kifogásolták a vezetők kapcsolattartásának hiányosságait, a taggyűlések passzivitásait. Sokan tették szóvá az információ körüli gondokat, különösen a visszajelzést illetően. Bérezéssel kapcsolatos gondok is szóba kerültek. Ahol bérfeszültség jelentkezett és a kérés indokolt volt, ott a kérést a pártvezetőség továbbvitte és a gazdaságvezetéssel közösen próbálta orvosolni. Javasolta a pártvezetőség, hogy a beszámoló taggyűléseken térjenek vissza a lényeges, a tagság egészét érintő kérdésekre. Számítani kell továbbra is a tagság véleményére, a fölvetéseikre, javaslataikra, tájékoztatni kell őket a tett intézkedésekről és visszakérdezni, hogy. ezzel mennyire vannak megelégedve. Napirendre került a szervezési osztály munkájának értékelése is, melynek során a pártvezetőség megállapította, hogy vállalatunk egész szervezettségének színvonala előremutató, amely az eredményekben is tükröződik. A szervezési osztályt, mint funkcionáló egységet kell vizsgálni, konkrétan azt, hogyan járul hozzá az eredményekhez. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy tovább kell javítani a szervezési és társosztályok munkájának szín- 1 vonalájt, a jobb együttműkö- ■ dést. Inspirálni kell a termelő egységeket arra, hogy jobb legyen az új iránti fogadókészség. A szervezési osztály 1982. évre meghatározott terve túlzottnak tűnik, ezt felül kell vizsgálni. Az osztály csak annyi feladatra vállalkozzon, amennyit a jelenlegi létszámmal és a teamfelelősök bevonásával meg is tud valósítani. A pártvezetőség egyetértett abban, hogy javaslatot tesz a gazdasági vezetésnek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne jobban a szakember- gárdát, a szakmai tudást a vállalat céljainak érdekében foglalkoztatni. A megoldás kulcsát a pártvezetőség abban látja, ha elhelyezi, átrendezi az egész szervezési tevékenységet a megváltozott követelmény- rendszerbe. —nagy— Feladataink, terveink A személyzeti munka feladata, célja azoknak a követelményeknek biztosítása, melyeket társadalmunk érdekei támasztottak a különböző irányító poszton dolgozó vezetőkkel szemben. Tartalmát azok az alapelvek adják, amelyekre az egész személyzeti tevékenység épül. Munkánkat meghatározzák egyrészt az MSZMP KB 1973. november 28-i és az 1019/74. MT határozat, másrészt a gyorsan változó külső és belső igények, feltételek. Feladatainkat 1982. évre a következőkben látjuk: — a személyzeti munka továbbfejlesztése, — az előírt követelményeket a vezetőkkel szemben komplexen kell érvényre juttatni figyelmebevéve az erkölcsi tényezők fontosságát. — fel kell mérni a jelenlegi vezetői állományt (alsó, középszintű) az előírt követelmények, valamint a vállalati külső és belső igények alapján, — felül kell vizsgálni az érvényben levő rendelkezések alapján a minősítéseket, formailag és tartalmilag egyaránt. A feladati részben nagy szerepet kell, hogy kapjon a vállalati önállóságból adódó tevékenység meghatározása. — a kádermunka .fejlesztésében egyik legfontosabb feladat a káderutánpótlás tervszerűbbé, szervezettebbé tétele. Fel kell mérni a rendelkezésre álló személyeket — minél több arra alkalmas nőt — vállalati igényeket, külső és belső feltételeket. Utánpótlási tervet kell ennek alapján készíteni. A számba jöhető személyekkel elbeszélgetni, tájékoztatni őket, feladataikat megszabni részükre. Ennek alapján rendszeresen értékelni, figyelemmel kísérni tevékenységüket. — Javítani kell a munkáltatói joggal rendelkező vezetők személyzeti munkáját. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni ezen tevékenységüket és az ebből adódó feladatokat meg kell részükre határozni. Elbírálásuknál legyen fontos elem, hogyan fejlődnek mellettük a káderek, mennyire biztosított az utánpótlás. — Munkánknak minden körülmények között embercentrikusnak kell lenni, hisz legnagyobb tartalékunk jelenleg maga az ember. Az oktatás területén is sok a tennivaló. Vállalatunk dolgozói közül közel 200 fő nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Ebből megközelítőleg 40 fő 35 éven aluli fiatal. Ezen létszám csökkentésére név és munkahely szerinti kimutatás készült, minek alapján vagy konzultációs csoportot hozunk létre vállalaton belül, vagy a 10. sz. Általános Iskolában működő Dolgozók Iskolájába irányítjuk a jelentkezőket. Az egyre alacsonyabb számú jelentkezés miatt az 1982/83. tanévtől ezt az oktatási formát szüneteltetjük. Az elindított osztályokat szakmunkásvizsgáig visz- szük. A szakember állomány folyamatos pótlásának biztosítására folytatjuk a nappali tagozatos képzést az egri Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskolában. A munkahely megszerettetése, a vállalathoz kötődés érdekében az eddiginél többet és rendszeresebben foglalkozunk a tanulókkal. A tanterv követelményeit betartva, időrendi átcsoportosítást végzünk különösen az I. osztályt tematikáját illetően. A tanulókkal havonta legalább egy alkalommal elbeszélgetünk, problémáikat megoldjuk. Tanulmányi kirándulást szervezünk részükre Csehszlovákiába. A gyakorlati oktatás hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé válik a tanműhely bővítése, felszerelésének kiegészítése. Lépéseket tettünk arra, hogy az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában az 1983/84. tanévtől kezdődően a dohányfeldolgozó szakmában szakközépiskolai képzés indulhasson. Ezzel a szakember-utánpótlást magasabb szinten tudjuk biztosítani, á fiúk közül pedig mechanikai műszerésznek képezhetjük át az e szakma iránt is érdeklődőket. A mechanikai műszerész szakmában az 1983/84. tanévben ismét indítunk osztályt az Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. Szakmunkások köréből a Gárdonyi Géza Gimnáziumban műkü- dő Szakmunkások Szakközépiskolájában dohánygyári osztály indítását tervezzük az 1982/83-as tanévben. Továbbképzés területén tovább folytatjuk a vezetőképzést (középvezetők részére) és ismételten indítjuk utánpótlás- vezetők részére. Ismeretbővítő céltanfolyamokat indítunk szak. és betanított munkások részére. Vállalatunknál már igen sokan vesznek részt előadóként különböző oktatási formákban, ennek színvonalának emelésére tervezünk oktatásmódszertani tanfolyam indítását. 1982. szeptember 1-ig, el kell készíteni a vállalatról egy olyan tájékoztatót, amely bemutatja a vállalatot, tartalmazza a képzési lehetőségeket. Ezen tájékoztató megküldésével — az általános és középiskoláknak — tudjuk biztosítani a szakem- ber-utántpólást dohányfeldolgozó és mechanikai műszerész szakmában. A köz- művelődés területén feladataink sikeres végrehajtásához az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodunk a művelődési bizottság munkájára. Ennek érdekében a fgi látják a milvezetoképzőt Véget ért a dohányipari művezetőképző tanfolyam második — kéthetes szemesztere. Jóllehet a vizsgák még hátravannak, egy gyorsmérleget talán már lehet készíteni. Erre kértük a tanfolyam vezetőjét Sándor Andrást, és az egyik résztvevőt, Fa jka Jánosnét. — Megkönnyebbülten és örömmel, vagy némi nosztalgiával vették tudomásul, hogy elmúltak a „felsőtár- kányi szép napok”? — Minden sikerrel elvégzett munka öröm és minden igazi emberi közösség szétválása bánat. Az ismeret- szerzésen túl, dzt hiszem, a tanfolyam egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy résztvevői közösséggé ková- csalódtak össze. Tavaly is így volt; az egyik tavalyi hallgató kérdezte tőleim múltkor, „nem rendeznénk-e egy ismétlőt az idén Tár- kányba”. Jó volt látni most is miyen kedves barátság szövődött debreceniek és egriek között. — így látja, érzi a vezető. — Az az igazság, hogy a második hét lassabban telt, ami abból adódhatott, hogy „szárazabb témák”-r-ól szóltak az előadások mint az első hétben. „Szép napok” azért ebben is voltak! — Ez a hallgató véleménye. — Változott-e a tananyag az elmúlt évihez képest? — kérdezzük a tanfolyam vezetőjét. — Gerince maradt, de azért voltak változások. Tabizottságot átszerveztük. Az újonnan megválasztott művelődési bizottság 15 tagból áll. összetételében a vállalat gazdasági vezetése) párt- és tömegszervezet és technológiai területenként szocialista brigádok képviseltetik magukat. A művelődési bizottság 1982. évi programja a szabad idő kulturált eltöltését kívánja biztosítani. Tartalmazza: — a közös művelődési programok rendezését (nyugdíjas-találkozó, mama-baba találkozó, névadó, KISZ- esküvő), — szocialista brigádok részére kirándulási tervek készítése, programajánlattal, — segítséget ad a szocialista brigádoknak kulturális vállalásaik érdemleges teljesítéséhez, — a művelődési intézményekkel kapcsolatban állunk, felhívjuk a figyelmet a városi rendezvényekre, — az ifjúság művelődési igényét, a változatos klubprogram biztosítja (Az én 10 percem sorozat, előadások, filmvetítések, disco, játékos vetélkedők stb.), — olvasók számának növelésére a „Művelt Nép” és a „Kossuth Könyvkiadó” termékeit terjesztjük, és könyv- terjesztő hálózatot kívánunk kialakítani, — az egészséges életmód kialakítására több előadás hangzik el és beszélgetések lesznek egészségügyi témában, — a politikai nevelő munka terén feladatunkat, az információcserében határoztuk meg a politikai oktatásokat bonyolító szervezetekkel. Az eddigiekben felsoroltak jelen körülmények között is bonyolíthatók kisebb csoportok részére. A szociális épület átadásával nagyobb létszámra is tervezünk programokat; pl. színházi előadás, előadó est, zenés műsor, filmvetítés, stb. Lehetőség nyílik szakkörök működtetésére is. Ezekhez az igény- és érdeklődésfelmérés a nyár folyamán történik meg. Cz—N valy óta a reformkorszak sok újat hozott és a nép- gazdasági fejlődést követnünk kellett. Így kapott helyet a tananyagban az idén a gyártmányfejlesztés és a dohányipar technológiai helyzete. A ■ nemzeti érdekek és a nemzetközi érdekek bonyolult összefüggéseiről, a a világpolitika ési a szocialista tábor problémáiról a leghitelesebb helyről, a külügyminisztériumból kaptunk tájékoztatást. Ezt még egy külön történelmi tájékoztatóval kellett kiegészíteni. A vezetésipsziihoJógiára és a szociológiára az idén egy- egy egész nap jutott. Az ötletroham egy minőség- ösztönzési rendszer alapvető modelljét hozta létre, a 635- ös módszerrel pedig a hallgatóság felrajzolta a jövendő oktatási központ körvonalait. A „Hallgatók napja”, amikor a résztvevők önmagukat vizsgáztatták, élénk vitalégkörben zajlott le. — A résztvevőnek mi a véleménye az olvasottakról, látottakról, hallottakról? — Most már kezd leülepedni az a sok anyag, amit hallattunk. Nagyon sok újat hallottunk és olyan dolgokat, amelyekkel munkánk során közvetlen vagy csak közvetve találkozunk. Közgazdasági és politikai témákról még többet szerettünk volna hallani. — Hogyan „toborozták” az előadókat? — A tanfolyamnak 21 előadója volt, tehát csaknem kétszer annyi mint hallgatója. Ebből 14-et az Egri Dohánygyár adptt. Az előadók felkérése már a múlt év végén megtörtént. így túlnyomórészt minden tervszerűen történt. Józsa Ödön demográfiai előadása maradt el, viszont Györke Sándor. a külügy főosztályvezető-helyettese meglepetés és nagy nyereség volt. Az előadók megszerzésében nagy segítséget jelentenek évek alatt kialakult kapcsolataink az OVK-val, SZVT- vel és sok intézménnyel, vállalattal. Olyan törzselőadóink is vannak már mint dr. Kárpáti József a Pénzügyi-Számviteli Főiskola tanára, Demeter Pál a Csepel Autógyár egri Gyárának igazgatója, dr. Katona László a Szabványügyi Hivatalból, Oravecz József az MSZMP Oktatási Igazgatóságáról, Asztalos Miklós dr., az MSZMP Eger Városi Bizottságának agit-prop titkára, és mások. — A színvonalat tekintve hogyan ítéli meg az előadók teljesítményét a hallgató? Az I. sz. pártalapszervezet soros, májusi taggyűlésén a Láng Sándor KlSZ-alapszer- vezet vezetősége adott számot a mozgalmi év feladatainak végrehajtásáról, az akcióprogram teljesítéséről, a politikai-nevelő munkáról, a tagság gazdasági tevékenységéről, a társadalmi munkaakciók végrehajtásáról, a párttaggá nevelő munkáról és a következő mozgalmi év feladatairól. A beszámoló különös hangsúllyal szólt arról, hogy a ketté vált KISZ_alapszer_ vezet külön-külön is teljesítette a vállalt feladatot, hogy a párttaggá nevelő, ajánló munka eredményes volt. Ez köszönhető a tervszerű, rendszeres és folyamatos tevékenységnek, a tagság politikai felkészültségének. Kiemelést érdemel az a munka, amelyet a KISZ-alapszervezet az eszmei nevelés terén fejtett ki. A párttagság a beszámolót — Voltak egészen rendkívüli előadások és voltak gyengék. Természetes dolpg, hogy a előadási készség és az adott téma befolyásolja az előadás minőségét. — Milyen a hangulata az együtt töltött napoknak? — Az időre nem panaszkodhattunk, az ellátás jó volt. A meghosszabbított ebédszünet módot adott arra, hogy mindenki kedvtelésének hódolhasson, (tenisz, kártya, olvasás, napozás) A Bükki Nemzeti Parkban tett látogatás pedig hosszú ideig emlékezetes marad mindannyiunk számára. — így a résztvevő. — Kitűnő. Én egy színvonalas baráti társaságot találtam, amely fiatalosan vidám és információ-éhesen komoly volt — mondja a tanfolyamvezető. — Hasznosnak véli-e további munkájában a hallottakat s a még megtanulan- dókat Fajka Jánosné? — Akarva-akaratlan eszébe jut az embernek napi munkája során • ez a négy hét. A több éves tapasztalatok mellé szükségesnek és hasznosnak tartom az elméleti továbbképzést. Hasznosításáról talán egy év múlva inkább lehetne beszélni. — Mik a közeli és távolabbi jövő tervei a tanfolyammal kapcsolatosan? Ezt már Sándor Andrástól kérdezzük: — Minden évben elhatározzuk, hogy „ez volt az utolsó” és minden évben megrendezzük a következőt. Az idén is így volt. Ma már tudjuk, hogy jövőre is lesz tanfolyam. Most még hátravan a szeptemberi vizsga; közvetlenül utána elkezdjük szervezni az 1983-as tanfolyamot. Az Egri Dohánygyár kialakult előadói gárdája számára oktatásmódszertani tanfolyamot szervezünk, újabb lépéseket teszünk a gyakorlati foglalkozások és a további aktivizálás felé. Több filmvetítés lesz szakmai és dokumentumfilmek egyaránt. Az oktatási központban kézikönyvtárat rendezünk be a leglényegesebb konferenciairodalom összegyűjtésével. A véleményekből egyértelműen az derül ki, hogy egg hasznos, jó hangulatú, úgy a kapcsolatteremtést, mint a tudás gyarapítását elősegítő tanfolyami időszakot tudnak a hátuk mögött a szervezők és résztvevők egyaránt. A sikerre, az i-re a pontot azonban csak a szeptemberi vizsga fogja feltenni. követően a KISZ_aIapszerve_ zet munkáját megvitatta és értékelte. A végzett munka jó minősítést kapott. A beszámoló a konkrét eredmények felsorolásán túl önkritikusan vetette fel a munkamódszer, a munkastílus hiányosságait, az egyes tagoknál még előforduló passszivitást. Mindezeket fi- gyelembevéve határozta meg a KISZ-alapszervezet a következő időszak feladatait, kiemelve ezekből a tagok gazdasági munkáját a munkában való helytállást, az üzemi, a vállalati érdekek elsőbbségét. A kommunisták nem a „bölcsebb” jogán, hanem a konkrét ismeretek alapján mondtak elismerést és bírálatot, a KISZ-alapszervezet és vezetőség munkájáról. A „korosztályok” ilyen hangulatú, együttes munkája a vállalat érdekében is rendkívül fontos. Prokaj Ferenc-a-a Beszámolt egy KISZ- alapszervezet 5 DOHÁNYGYÁR
