Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 2. szám

Kiegyensúlyozott fejlődés 1981-ben az időjárás okozta nehézségek ellenére tovább fejlődött Heves megye élel­miszer-gazdasága. Ezzel igye­kezett eleget tenni annak a kettős követelménynek, amely a népgazdasági terv­ből adódott. Mégpedig ki­egyensúlyozott élelmiszer­ellátást biztosított egész esz­tendőben, ugyanakkor hoz­zájárult az export növelésé­hez is. Ezt állapították meg a kö­zelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um, valamint Heves megye vezetői a szokásos évi terv- egyeztetői tárgyaláson. Alá­húzták, hogy javult a szer­vezés, a költséggazdálkodás az üzemekben, amely nagy­ban hozzájárult a kiegyen­súlyozottabb gazdálkodáshoz és csökkentette a vesztesé­geket. Noha gabonából és a me­gye adottságainak megfele­lően szőlőből kevesebb ter­mett a várttól, kukoricából, napraforgóból viszont több lett. Növekedett a tejterme­lés, fejlődött a baromfite­Ebből az értékelésből már körvonalazódott az 1982. évi tennivalónk is, bár a konfe­rencia során — a hozzászólá­sokra reagálva és azokat kö­vetően — konkrétan is meg­fogalmazta az 1982. évi terv­célokat, és azok teljesítését. Szólt a túlteljesítés lehetősé­géről, azokról az elvárások­ról, amelyek teljesítéséhez mind egyéni, mind pedig vállalati szempontból nagy érdekünk fűződik. A felszólalások során az üzemrészek vezetői beszámol­tak 1981-es a „Szocialista Üzemrész” cím elnyerésére tett vállalásuk teljesítéséről is. A konferencia résztvevői megszavazták a 7 üzemrész­nek a megkülönböztető cí­met. A konferencia igen aktív és eredményes volt. Jelzi ezt nyésztés és a juhászat. Az üzemek időben és rugalma­san igyekeztek igazodni a megváltozott közgazdasági feltételekhez, intézkedéseket tettek a kiesések mérséklé­sére. Ugyanez vonatkozott Heves megye élelmiszeripari válla­lataira is 1981-ben. Növeke­dett az önállóság, a vezetés színvonala javult, nemkevés- bé több lett a nyereség. Eb­ben a sorban élen járt ta­valy a Heves megyei Sütő és Édesipari Vállalat, az Egri Dohánygyár, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a Hatvani Konzervgyár. A dohánygyár­ban például az önálló gazdál­kodás a tröszt megszűnése után meghozta a várt ered­ményeket. A termelési érték 10,9 százalékkal növekedett, melyhez hozzájárult az év­közi cigarettaáremelés is. A gyár 1981-ben 1,6 száza­lékkal több cigarettát gyár­tott, mint egy évvel előtte. Nyereségük meghaladta a 80 millió forintot, amely 1980-hoz képest csaknem megduplázódott. A sikerhez a munkáskollektívák, a szo­cialista brigádok helytállá­sukkal nagyban hozzájárul­tak. Több volt a kezdemé­nyezés, az új, megvalósítható ötlet felkarolása. Ez marad az idén is, az emberre, a cselekvő, a megújulni kép>es emberekre figyelnek legin­kább. A tervegyeztető tárgyaláson szó esett arról is, hogy 1982- ben Heves megye élelmiszer- gazdasága miként törekszik a népgazdasági tervekből adódó feladatokhoz felzárkózni. Miután az idei közgazdasági szabályozók ösztönzőleg segí­tik a gabonatermelést, így a megyében már a múlt év őszén 10 százalékkal na­gyobb területen vetettek ke­nyérgabonát. A búzára, mint versenyképp exportcikkre éppen a VI, ötéves tervre meghirdetett gabona termelé­si program megvalósításáért nagy szükség van! Heves megye adottságainak megfelelően további szőlő- telepítést valósítanak meg, a zöldségtermelést p>edig a pia­ci igényekhez igazítva javít­ják. Ebben a háztáji és kis­gazdaságok, valamint a szak­csoportok jelentős feladatot vállalnak. Lesz tej is 1982- ben, hiszen egymillió literrel többet kívánnak termelni gazdaságaink, mint tavaly. Lesz elég nyersanyag a tervinformációk szerint az élelmiszeripiari vállalatoknak további feldolgozásra. Répa a cukorgyáraknak, dohány a dohánygyárnak, búza a sü­tőiparnak, zöldség a konzerv­gyárnak. A tervek ugyanis reálisak és teljesíthetők. Mentusz Károly nikai feltételeire, az anyag- beszerzések elindítására. — Választékbővítés, illet­ve gyártmánycsaládok ki­alakítása érdekében 100 min­es cigaretta forgalomba ho­zatalát tervezzük. Ennek ér­dekében elő kell készíteni egy cigarettagyártó gépet 100 mm-es cigaretta előállítására. Az átalakításhoz szükséges géprészek, illetve alkatrészek megrendelését folyamatba kell tenni. A termelési osz­tály által adott specifikáció alapján kísérleti szintű ter­meléshez alap- és segédanya­gokat kell biztosítani, illetve megrendelni. — El kell készíteni gép­típusonként az átálláskor cse­rélendő alkatrészek listáját. — Több határozat a mű­szaki rajzok felülvizsgálatát írja elő. — Vállalatunk raktározá­si gondjainak átmeneti meg­oldására meg kell vizsgálni egy bérelt területen raktár építésének lehetősgét, és ezen a területen további rak­tárfejlesztést. Felül kell vizs­gálni az ellenőrzés szigorítá­sának feltételeit, annak sze­mélyi oldalát is. — Külön team-et kell ala­kítani a DH-munkarendszer továbbfejlesztésével kapcso­latos munkával, figyelembe véve a megnövekedett vál­lalati önállóságból eredő fel­adatokat. Műszaki konferencia Az új esztendő első napjainak jelentős eseménye volt a január 12-én megtartott műszaki konferencia. A konferenciára előzetesen kiadott írásbeli beszámolóhoz a zárási adatok birtokában már a legfrissebb információkat fűzhették a gazdálkodásunkról referáló közgazdasági osztály- vezető és az igazgatóhelyettesek. Dr. Domán László igazgató átfogó értékelést adott elmúlt évi tevékenységünkről, több helyen egészen osztály, ill. mű­helyszintig elemezve a munkát, a jelentkezett problémákat azok okait, és ezek megoldási színvonalát. a rekordszámú határozat is. Az előttünk álló — nem ope­ratív — feladatok pontos és színvonalas megoldása érde­kében 22 határozati pontban — ezen belül 1—1 pontnál öt-hat alpontban is — jelöl­tek meg feladatot, azok tel­jesítési határidejét, ill. a tel­jesítésért felelős személyeket. Az 1982. éves feladataink igen pontos, tervszerű ösz- szehangolt munkát követel­nek meg mindannyiunktól. A konferencia a határoza­tok meghozatalával ért véget. Ezek közül néhányat kiemel­ve: — A Burley-vonal fogadá­sára fel kell készülni. 1. A lépcsőház kitelepítése miatt az anyagmozgatási, közlekedési útvonalat módo­sítani kell. Részletesen ki kell dolgozni ennek módját. 2. Biztosítani kell 12 bar nyomású gázkazán és az új vízlágyító üzembe helyezését. 3. A szükséges energiaellá­tó vezetékeket ki kell építe­ni (gőz, sűrített levegő, vil­lamos energia). 4. Lépcsőház-kitelepítés épí­tészeti munkáihoz a feltéte­leket biztosítani kell. 5. A lépcsőház-kitelepítés terveit, a kiviteli szerződést biztosítani kell, a kivitelezést megfelelően irányítani kell, hogy a külső kivitelező határ­időre elkészüljön. Az ebédlőt, konyhát, óvodai nagycsopor­tot el kell költöztetni, a szük­séges átalakításokat el kell végezni. 6. Az 1—5. pontokban fel­sorolt munkákról a felelősök bevonásával részletes progra­mot kell készíteni, amely minden munkafázist és ha­táridőt tartalmaz. — A szivargyártás korsze­rűsítésének 1982. évi célkitű­zéseivel összhangban megkell kezdeni egy 10 mm 0 80— 100 mm hosszú hengeres ala­kú, vágott béllel készülő pa­pírburkolatú szivar gyártá­sának előkészítő munkálatait. Ez terjedjen ki a gép átala­kításának személyi és tech­A tőrxsgárdassabálysat A törzsgárda intézménye hosszú idő alatt alakult ki, a törzsgárdának vállalatunk­nál is hagyományai vannak. Ez év január 1-től kezdődő hatállyal a vállalati Törzs- gárdaszabályzatot több kér­désben lényegesen módosí­tani kellett. Dr. Polgáry Lászlónét, a munkaügyi osz­tály vezetőjét ezeknek a módosításoknak a lényegé­ről, indokairól kérdezzük. — Mi tette szükségessé a Szabályzat módosítását? — Bár a törzsgárda intéz­ménye valóban több évtize­des múltra tekinthet vissza, egészen 1980. júliusáig nem volt a kérdésnek egységes jogi szabályozása. A válla­latok — a SZOT Elnökségé­nek iránymutatása alapján — teljesen önállóan szabá­lyozták az ide vonatkozó kérdéseket. Ez a szabályo­zási mód alapjaiban helyes ugyan, hiszen lehetővé teszi a helyi sajátosságok messze­menő figyelembevételét, ugyanakkor azonban ezek a szabályzatok számos kér­désben a törzsgárdamozga- lom céljaitól idegen voná­sokat is tartalmaztak. Ezért az alapvető kérdésekben az 1008/1981. (IV. 23.) Mt. h. — SZOT. sz. együttes határo­zattal kiegészített 1021/1980. (VII. 10.) Mt. h. — SZOT. sz. együttes határozat egysé­ges iránymutatást ad. Rész­ben tehát ennék kötelező rendelkezése indokolta a Szabályzatunk módosítását, egyúttal azonban néhány kérdésiben is történt módo­sítás, a korábbi évek tapasz­talatait figyelembe véve. Hozzá kell tennem, hogy a mi vállalatunk Törz&gárda- seabályzata korábban sem tartalmazott olyan „vadhaj­tásokat”, amelyeket az előbb említettem, így viszonylag kisebb mértékű átdolgozás volt szükséges. — Változtak-e p törzsgár- datagság feltételei? — Alapvetően nem változ­tak, csupán néhány finomí­tásra került itt sor. Közis­mert, hogy a törzsgérdatag- ság egyik feltétele az egy adott vállalatnál meglévő hosszabb (legalább 5 évi) munkaviszony. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy bi­zonyos, más vállalatnál el­töltött munkaviszony is — indokolt esetben — beszá­mítható legyen. Erre a hi­vatkozott jogszabály egy kö­telező esetet említ, a terv­szerű (szervezett) munka­erőátcsoportosítás követ­keztében történő áthelye­zést. Ezzel tehát Szabályza­tukat kiegészítettük. Ugyanakkor sor került a más vállalatnál eltöltött évek beszámításának szűkí­tésére. Az eddigi szabály szerint, ha valaki áthelye­zéssel jött vállalatunkhoz, akkor korábbi munkaviseo- nyait — 3 év várakozási idő elteltével — mindig be le­hetett számítani, azaz törzs- gárdaidőként el lehetett is­merni, minden további fel­tétel nélkül. Ez nem indo­kolt, ezért a jövőre nézve megszűnik. A már megszer­zett jogokat ez persze nem érinti, tehát akinek már el­ismertünk ily módon más vállalatnál töltött időt, azt nem veszti el. A törzsgárdatagság két másik feltétele továbbra is a kifogástalan munkavégzés és a fegyelmezett magatar­tás. — Miylen változások van­nak az erkölcsi elismerés formáinál? — Az erkölcsi elismerés eddigi formái bővültek. A 30., 35., és 40. törzsgárdaév elérésekor vállalati emblé­más oklevelet adunk a jö­vőben a törzsgárdatagok- nak. — Beszéljünk „zsebbevá­gó” témákról is! Hogyan alakul az anyagi eliismerés január 1-től? — Itt vannak a leglényege­sebb változások. A miniszter- tanácsi határozat értelmében egyes juttatások megszűnnek, viszont helyükbe másféle anyagi elismerési forma lép. Nem adható a jövőben ju­talomszabadság, tárgyjutalom és év végi többletrészesedés. Utóbbival kapcsolatban azon­ban megjegyzem, hogy ez is csak a jövőre nézve szűnik meg, vagyis az idei részese­dés kifizetéskor — mivel ez az 1981. évi munkához kap­csolódó juttatás — még jár a kollektív szerződésben megállapítható többletszáza­lék. A törzsgárda jutalom nem szűnik meg, de lényegesen módosul összegszerűségét te­kintve. Ismeretes, hogy eddig havi 100—200,— és 300,— Ft összeget adtunk ezen a címen a 25., 30. és 35. törzsgárdaév betöltését követően. Így pl. egy törzsgárdatag, ha 25. törzsgárdaévét elérte, a kö­vetkező öt évben évente 1200,— Ft-ot kapott, vagyis a 30. törzsgárdaév betöltésé­ig összesen 6000,— Ft-ot. A 30. és 35. év között — az előbbi számítási móddal, de a havi 200,— Ft összeggel számolva 12 000,— Ft-ot, a 35. és a negyvenedik év kö­zött pedig 18 000,— Ft-ot ve­hetett fel. A változás abban áll, hogy ezentúl nem évente, hanem csak 5 évenként fizetünk törzsgárdajutalmat az egyes törzsgárdatagoknak, mégpe­dig a 25. év betöltésekor 4000,— Ft-ot, a 30. év betöl­tésekor 6000,— Ft-ot, a 35. és 40. év betöltésekor pedig 8000—8000,— Ft-ot. Az utol­só két fokozat azért egyfor­ma, mert a nődolgozók — tekintve korábbi nyugdíja­zásukat — a 40. évet szinte soha nem érik el, így eltérő összeggel szükségképpen hát­rányban lennének. — Volt-e még ezen kívül valamilyen módosítás? — Csupán néhány apró el­járási kérdés, a felvétellel és a kizárással kapcsolatban. Ezeket azonban nem részle­tezném itt, hiszen a törzsgár- daszabályzat átdolgozott vál­tozata bármely dolgozónk­nak rendelkezésére áll a fő­bizalmiaknál, a munkaügyi osztályon, vagy a szakszerve­zeti irodán. — Köszönjük a tájékozta­tást! dr. Jakab Gábor Iga* ügy szolgálatában... Falvainkban, városaink­ban, üzemeinkben és terme­lőszövetkezeteinkben egy­aránt ünnepelték őket, az igaz ügy szolgálatában álló­kat, az acélkék egyenruhás munkásőreinket, akik híven esküjükhöz negyed évszáza­da teljesítik szép és nemes feladataikat. Negyed évszázad — emberi léptékkel mérve — már tör­ténelem, amelynek folyama­tában a változás, a történés ezernyi eleme fellelhető. Ünnepi egységgyűléseken emlékeztünk azokra a napok­ra, amikor a munkáshata­lom végveszélybe került, amikor életveszélyt jelentett a párt katonájának lenni. S ők, akiket most tisztelettel köszöntött népünk meghatot- tan állták körül az egység­zászlót, az új munkásőrökkel együtt mormolták újra — meg újra az eskü szavait: „A dolgozó nép hatalmát, szocialista hazámat, párto­mat, ha kell életem feláldo­zása árán is megvédem. Keményen, határozottan tisztelegtek mikor átvették jubileumi kitüntetéseiket és szeretettel váltak el drága fegyvereiktől, akikkel eggyé- forrtak az alakulás nehéz pillanataiban, a MŰK vész­terhes napjaiban. A szocializmus legszilár­dabb híveinek tömörítéséért vívott erőfeszítés szerves ré­sze volt a munkásőrség meg­szervezése huszonöt évvel ezelőtt, a munkásosztály fel­fegyverzése. A párt hívó szavára megyénkben is sor­ra alakultak a munkásőr- egységek Egerben, Gyöngyö­sön, Petőfibányán, Hatvan­ban. Elsőként nagyüzemeink­ben, a Bervában, a bányász­vidékeken Sirokban, a váltó és Kitérőgyárban, Dohány­gyárban alakultak kisebb al­egységek, csoportok. A hatalmi szervek rendte­remtő munkáját Heves me­gyében is 1957. márciusától a megalakult munkásőregy- ségek is segítették. Felada­taikat így határozta meg az MSZMP IKB és az Elnöki Tanács február 12-i határo­zata, miszerint a munkásőr­ség célja: „a kommunisták, a szocializmushoz hű mun­kások és parasztok felfegy­verzése volt, — hogy a Nép- köztársaság egyéb fegyveres erőinek és testületéinek se­gítséget nyújtson a néphata­lom, a rend, az építőmun­ka védelmében. A munkásőr­ségnek tagjai lehettek azok ä munkások, szegényparasz­tok, tsz-tagok, állami gazdasá­gi és gépállomási dolgozók, akik az 1919-es forradalmi harcokban részt vettek, par­tizánok voltak, akik 1945 előtt részt vettek a munkás- mozgalomban, valamint azok, akik a felszabadulás utáni években a szocializmus épí­tésében szilárdan helytáll­tak és nem inogtak meg az október 23-át követő hetek­ben sem. Ezzel az a gondolat vált valóra, hogy a termelőmun­kában részt vevő munkások, parasztemberek, valamint értelmiségiek és alkalmazot­tak önként, fegyveresen is segítsenek helyreállítani a Magyar Népköztársaság tör­vényes rendjét s őrködjenek a nép hatalma fölött. A munkásőrök megjelené­se az utcákon, az üzemekben, a falvakban biztonságot és erőt adott a szocializmus minden hívének. A munkás­őrség rövid idő alatt erős, ütőképes, egységes fegyve­res testületté fejlődött. Az utca nem volt többé az ellenforradalmi csőcseléké. Egy új hadsereg dübörög az utcán, hozzá hasonlót sose láttam még... az akarat tüze izzik szemükben írta róluk szép versében Lo­vas László. Űj, addig való­ban nem látott „hadsereg” katonái jelentek meg első ízben 25 évvel ezelőtt. Az az emberi többlet, ami azóta is a munkásőröket jellemzi, a példamutató munkájuk­kal, a fegyveres szolgálattal együttjáró áldozatvállalással mérhető. Tisztelet és megbecsülés övezi őket napjainkban is, akik hősi bátorsággal vállal­ták küldetésüket azokban a nehéz órákban, napokban, hónapokban, de velünk van­nak ök most is, amikor a szocializmus építésének egy­szerű munkás hétköznapjain dolgozunk. Előljártak a harcban, de elől járnak a munkában is. Példaképeinkké magasztasul- nak és utánuk megyünk az úton, amelyet mindannyi­unknak vállalni kell. Az eszmei-politikai zűr­zavar után, a huszonkétmil- liárdos adósság, kár ledol­gozása, az építés is ránk várt s rájuk akik tőlünk gyermekektől, a családoktól áldozták nekünk, a „nagy Családnak”, mindannyiunk­nak a szabad idejük jelentős részét. Nem panaszkodtak ha szolgálatba szólította őket a kötelesség, vagy ha a tom­boló elemi erőket kellett megfékezni a Tisza-mentén és ott vannak az elsők kö­zött most is ha a gyakorla­tok kemény próbájának kell újra és újra alávetni ma­gukat. Deresedő fejjel, ne­hezülő lábakkal, de hittel és ragaszkodással teljesítik kül­detésüket. Ma békés, nyugodt, ki­egyensúlyozott belpolitikai légkörben köszönthetjük őket. A negyed század alatt kialakult szövetség a nép, a munkásosztály és pártja kö­zött szilárdabb mint valaha volt. De tudjuk és pártunk ereje abban van, hogy ezt a bizalmat, kapcsolatot úgy őrzi, vigyázza és ápolja mint a legnagyobb értéket. Ebből a bizalmi láncolatban erős láncszemként kapcsolódnak be munkásőreink, akik az új körülmények között is tisz­tán és világosan látják és teljesítik feladataikat. Érzik és tudják, hogy igaz­ügyet szolgálnak, a munkás- osztály, a párt katonái. Az ünnepi megemlékezéseken jutott idő azok számára is, akik most már nem ülhet­ték velünk együtt körül az ünnepre terített asztalt. Az alapítókkal együtt halotta- inkra is emlékeztünk. Életük példája új erő az utánuk következőknek. Kovács János Nagyvárosok: Potsdam Potsdamba évente átlago­san négymillió hazai és kül­földi túrista látogat el, akiknek legtöbbje elmegy a közeli Cecilienhofba — az 1945. augusztus 2-án megkö­tött történelmi nevezetessé­gű potsdami egyezmény színhelyére — is. Van mit megcsodálni eb­ben az ősi városban, amely­ben valaha szlávok éltek, ök nevezték el Potsdamnak, amelynek jelentése: „A töl­gyek alatt”. A települést először egy 993-ból szárma­zó oklevélben említik. Pots­dam 1200 táján kapott váro­si rangot. Történelme igen viharos volt; többször pusz­tította tűzvész, 1536-ban állí­tólag porig égett. Később a 30 éves háború (1618—1648) majd a 7 éves háború (1756 —1763) zsoldosainak marta­léka lett a város és lakos­sága. Mint garnizonvárost, I. Frigyes Vilmos uralkodása (1713—1740) alatt ismerte meg Európa. Naggyá és iga­zán ismertté Nagy Frigyes (1740—1786) tette a várost, amelyet máig is a porosz építészet gyöngyszemének neveznek. Potsdam neveze­tes lakói közé tartozott Vol­taire, aki 1750 és 1753 kö­zött élt itt Nagy Frigyes vendégeként. Járt Postdam- ban Napóleon is. DOHÁNYGYÁR 3 <*©©©€

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom