Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 2. szám
Munkavédelmi helyzet a múlt évben 1981. évben vállalatunknál 11 üzemi baleset történt. A kiesett munkanapok száma: 209. Az elmúlt három év átlagához viszonyítva a balesetek száma 57%-kal, a kiesett munkanapok száma 139%-kal emelkedett. Az emelkedés jelentős mértéke annak tudható be, hogy egyrészt 1981. január 1-től kibővült az üzemi balesetek fogalmának köre. A 11 üzemi baleset közül, ami a vállalat működési körén belül következett be, 8 baleset volt kivizsgálást igénylő, 123 kiesett munkanappal. A baleseti okokat vizsgálva megállapítható, hogy azok munkagéppel, anyagmozgatással, illetve karbantartással voltak kapcsolatosak. A balesetek bekövetkezését döntő többségben (70%) a dolgozók sízabályellenes munkavégzése okozta. (Mozgó gépbe való benyúlás, karbantartással kapcsolatos, nem megfelelö szerelési mód, kéziszerszám előírásellenes használata, a műveleti munka nem kellő megszervezése stb.). A fenti okok miatt 7 esetben kellett a munkavédelmi szabályok be nem tartása miatt fegyelmi felelősségre- vonásit alkalmazni, és tekintettel a balesetek számának emelkedése miatt 4 munkahelyi vezető éves prémiumát csökkenteni. A munkavédelmi tevékenység eredményességét általában a balesetek számának alakulásából lehet lemérni. Azonban annak ellenére, hogy 1981-ben a balesetek száma emelkedett több intéz\ kedést tettünk — a korábbi évekhez hasonlóan — a balesetelhárítási munka növelése, a munkakörülmények javítása, a balesetek megelőzése érdekében. A munka- körülmények javítására a tervezett 3981 mFt helyett 5462 mFt-ot fordítottunk. (Munkahelyek megfelelő kialakítása, épületek állagának megóvása, közlekedési utak, padlóburkolatok karbantartása, a világítás, szellőzés, fűtés biztosítása, az anyag- mozgatási munkákhoz szükséges segédeszközök biztosítása, a ládazárás gépesítése, öltözők, fürdők és szociális Létesítmények karbantartása, a biztonságos gépállapotok megteremtése stb.) Mindezek ellenére azonban a vállalatnál vannak olyan munkahelyek, ahol nem tudjuk biztosítani dolgozóink számára a megfelelő munkakörülményeket. Ilyenek a cigarettaelőkészítés, cigarettagyártás, cigarettacsomagolás, filtergyártás munkahelyei, ahol az ott dolgozók a megengedettnél nagyobb zajhatásnak vannak kitéve. Ezen dolgozók száma 364 fő. Ehhez jön még a cigarettaelőkészítés 48 dolgozója, ahol nem megfelelőek a légállapotok. A vállalat szociális tervében a VI. ötéves terv folyamán szerepel a gépek alapzajának műszaki úton történő csökkentésének megoldása, illetve a megfelelő légállapotok biztosítása érdekében szükséges szellőző rendszer kialakítása. Ezen a területen elsősorban a műsza- ki szakemberektől várunk jelentős segítséget. Az Egri Dohánygyár 1981. éves munkavédelmi tevékenységéhez nagymértékben hozzájárultak a munkavédelmi őrmozgalom szak- szervezeti és KlSZ-aktivis- tái, a szocialista brigádmozgalom tagjai. Az elmúlt évben mintegy 80 fő munka- védelmi őr tevékenykedett. Munkájukról elismerően kell szólni, hiszen az észrevételeink alapján számos veszély- forrást szüntettek meg. A jövőben is számítunk a munkavédelmi aktivisták munkájára, akik sokat tehetnek azért, hogy a munkahelyeken minél kevesebb dolgozó szenvedjen balesetet és biztonságos körülmények között dolgozhasson. Ez a munka komoly összefogást, a feladatok szinte kivétel nélküli, maradéktalan végrehajtását igényli mindannyiunktól. Várkonyi József Brigádmunka-értékelés a cigarettagyártáson Január 17-én a cigarettagyártás dolgozói összevont brigádgyűlést tartottak, melyen a szocialista brigádok szgmot adtak az elmúlt évi tevékenységükről. A meghívott vendégek között volt dr. Huszti Ferenc főmérnök, aki — velünk együtt — meghallgatta a hrigádvezetők beszámolóját, majd méltatta a cigarettagyártás dolgozóinak tevékenységét. A brigád- veizetők elmondták többek között, hogyan igyekeztek a selejtet csökkenteni, milyen társadalmi munkákat végeztek hogyan segítették a rokkantakat a nemzetközi év alkalmából. A teljesítményben jó eredményt értek el, hiszen a tervet, ha kevéssel is, de túlteljesítették a cigarettagyártás dolgozói. Szanyi Nagy Mihály cigarettagyártása művezető, összegezve a brigádvezetők beszámolóját elmondta, hogy a mennyiségi termeléssel a jövőben sem lesz probléma. Legfontosabb feladatunk a minőség további javítása, a selejt csökkentése, valamint a géppark jelenlegi műszaki állapotának megtartása lesz a jövőben. Ezt követően a szocialista brigádtagok baráti beszélgetésbe kezdtek, jó vacsora és hangulatkeltő zeneszó társaságában, mely táncra csalogatta az asztaloknál ülőket. — T. S. — A cigaretták minőségének javításával foglalkozó team munkájáról 1981. március 20-án megbízást kapott a minőségellenőrzési osztály a vállalat felső vezetésétől, hogy egy részletes, az üzem szinte valamennyi termelő területét átfogó vizsgálatsorozatot végezzen el. A megbízás munkánktól a következőket várta el: — legyenek meghatározva a minőségett befolyásoló tényezők, — szülessenek konkrét javaslatok a félkész — és késztermékek minőségének javítása érdekében, — mindezekről a megadott határidőre adjunk egy, a jövőben felhasználható jelentést. Ezeknek a — nem könnyű feladatoknak — a megoldásához fogott hozzá 81’ tavaszán kis „csapatunk”, dr. Bó- na Gyula teamvezető irányításával. A feladatok részben újszerűek voltak, de nem voltunk teljesen tapasztalatlanok, hiszen 1980-ban már készítettünk egy teamjelentést, amely akkor még kizárólag a cigarettaelőkészítés vizsgálatával foglalkozott. A munkához nagy lelkesedéssel láttunk hozzá — és itt meg kell említeni —, hogy nemcsak a team tagjai, hanem osztályunk valamennyi dolgozója. Ez érthető is, hiszen a többiek munkája — mérési eredményei, kísérletsorozatai nélkül — aligha tudtunk volna ilyen átfogó, mindenre kiterjedő jelentést elkészíteni. A team vizsgálódása során igyekezett a ciganettaelőállí- tást teljes keresztmetszetében tanulmányozni, megkülönböztetett figyelemmel a beérkező anyagokra, a cigarettaelőkészítés, a cigaretta- gyártás, csomagolás, filter- gyártás technológiai fázisaira, részfolyamataira. Számot adtunk a gyártásközi és késztermék-ellenőrzés ill. a KML és a MÉVI-k, valamint az új . gyártmányok vizsgálati eredményeiről, tapasztalatairól. Végül megállapításainkat, észrevételeinket közöltük a termelés során a minőséget szabályozó, ill. meghatározó és fellelhető problémákról. I. A beérkező alap- és segédanyagok minőségével, reklamációival, belső kezelésükkel kapcsolatos tapasztalatok FONTOSABB ÉSZREVÉTELEINK: — A hatásköröket felül kell vizsgálni, az anyag- és áruforgalmi osztály és a meo szorosabb együttműködésére van szükség a minőségi kifogások során. — Optimális raktári készleteket kell kialakítani, az anyagok elkülönítésére van szükség a minősítés megfelelő elvégzéséhez. — Szabványmódosítás megvalósítása. — A beérkezett belföldi dohányanyagok reklamációja esetén, a súlyengedmény nem jelent minőségi javulást. II. A cigarettaelőkészítés munkájával, a technológiai fegyelem betartásával, a gyártás számára átadott vágat minőségével kapcsolatos tapasztalatok. VIZSGÁLTUK: — a vákuumozás hatásfokát, a vákuumnedvesítő berendezések működését, — cigarettáink nagyméretű kocsánytartalmát, kiemelve a Helikon cigarettát, — a debreceni és az egri Symphonia vágatminőségi paramétereit, — a felhasznált sózó minőségét. III. A cigarettagyártás során szerzett tapasztalatok: Meghatároztuk: — a termelt cigaretták minőségét gépenként, gyártmányfajtánként és géptípusonként, — összehasonlító méréssorozatot végeztünk a nyári nagykarbantartás előtt és után, — gyártógépekre bontva a ki árások okait, — a beérkezett reklamációk alapján a külső ellenőrző szervek — KML, MÉVI-k — kifogásainak okait, — a minőségi mutatók alakulását. IV. A filtergyártás területén szerzett tapasztalatok. Összehasonlító méréssorozatot végeztünk: — a papírfilterrúd-gyártó gépek (Garant és Triumph) által előállított fiiterrudak minőségi paramétereinek (súly, légellenállás, átmérő, keménység) meghatározása, — ugyanezt az acetátfil- tert előállító Garant és KDF gépekre, — valamint a 72 mm-es viszkózfiltert előállító filter- gyártó _ gépre vonatkozóan. V. Üj gyártmányok laboratóriumi vizsgálata során szerzett tapasztalatok. Fontos feladata volt a laboratóriumnak az 1981-es évben, a gyártmányfejlesztési tevékenységben való részvétel. Közreműködött: — valamennyi új termék kikísérletezésénél, minősítésénél, — elvégezte az 1980-as évben termesztett belföldi dohányanyagok g/m2 súlyának meghatározását. Valamennyi — a fentiekben felsorolt — feladatról részletesen beszámoltunk, összegyűjtöttük és rendszereztük az egyes területeken kapott eredményeket, végül konkrét javaslatokat adtunk annak érdekében, hogy az általunk feltárt hiányosságokat, hibákat, hogyan lehetne csökkenteni, ill. véglegesen megszüntetni. Munkánk „csapatmunka” volt, melyet mindannyian szívesen és lelkiismeretesen végeztünk, hiszen mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy önállóvá vált vállalatunk célkitűzéseit a jövőben is mind teljesebb mértékben megvalósíthassa. Varga Istvánná Termelési tanácskozásokról jelentjük Uj rendelkezések a fizetett szabadságról A termelési tanácskozások mindig jelentős eseményei az üzemrészek életének. A dolgozók itt is élhetnek üzemi demokratikus jogaikkal, s olyan információk birtokába juthatnak, amely világossá teszi előttük az egyes döntések előzményét — hátterét. Ezek birtokában jobban megértik saját feladatukat, azok súlyát és helyét a vállalati gazdálkodásban, A vezetés részére is fontos információs forrást jelentenek ezek a tanácskozások. Ezt bizonyítja az az örvendetes tény is, hogy egy- egy üzemrészi tanácskozáson több, más területen dolgozó vezetők egyrfe nagyobb számban vesznek részt, illetve képviseltetik saját munkaterületüket. A januárban lezajlott tanácskozásokra az átlagosnál nagyobb fokú aktivitás volt jellemző. Ez még akkor is elmondható, ha egy-egy helyen viszonylag „csendes” volt a tanácskozás, de az ezt közvetlenül követő brigád- beszámolók során nagyon élesen kijöttek a problémák, gondok, de jöttek ezekkel együtt a javaslatok is. Értelmes párbeszédek zajlottak az üzemrészek dolgozói és vezetői, illetve a vállalat felsőbb vezetése között. Mindenhol felvázolták az adott terület előtt 1982-ben álló feladatokat; az üzemrészi DH-akcióbizottságok meghirdették ezévi új programjukat, és megtörténtek a bizottságok újjáválasztása is. Több üzemrészben — így pl. a szivarágazaton és a filtergyártáson — igazi jó kollektívához illően vitatták meg, hogy területükről melyik brigád pályázza meg a „Vállalati Kiváló” címet, hogy reális esélye legyen annak elnyerésére. Természetesen közömbös ember még mindenhol akad, akit legfeljebb annyi érdekel, hogy 1982-ben mennyivel kereshet többet mint tavaly. Számunkra ez sem elveszett ember, ha azt is megértetik vele társai, hogy ezért a többért neki személy szerint mennyivel kell többet és jobban teljesítenie, mint az előző évben. A termelési tanácskozások tapasztalatai arra a megállapításra jogosítanak, hogy: az emberekben meg van az érdeklődés, a tenniakarás szándéka. Reagálásaikból úgy ítélhető meg, hogy megértették feladatukat, egyetértenek a legfontosabb célkitűzésekkel és hajlandók munkálkodni azok maradéktalan végrehajtásáért. A különböző szintű vezetők feladata, hogy megfelelően feldolgozzák és hasznosítsák a kapott információkat, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a tenniakarás szándékát eredményes tettek követhessék. — b — Mindenki előtt ismert, hogy 1982. január 1-től általánossá vált hazánkban az ötnapos munkahét, amit vállalatunknál már a múlt év közepétől bevezettünk. Az ötnapos munkahét bevezetése sok területen tette szükségessé a korábbi rendelkezések és a korábbi gyakorlat felülvizsgálatát, módosítását. Ennek eredményeként változtak ez év elejétől a dolgozók szabadságára vonatkozó szabályok is. Ennek a cikknek a keretében nincs lehetőség arra, hogy minden — ezzel kapcsolatos — új rendelkezést ismertessek, ezért csak a legalapvetőbb változásokra hívom fel a figyelmeit. A változások legfontosabb jellemzője, hogy általában nőtt a szabadságban tölthető idő tartama. Igaz, hogy néhány esettben a szabadság munkanapban kifejezett mennyisége csökkent (kizárólag a pót- szabadságok és a rendkívüli szabadságok területén), de a szabadság ténylegesen igénybe vehető (naptári napban számított) tartama, ezekben az esetekben sem csökkent a korábbi gyakorlathoz képest. A fizetett szabadság rendszere megegyezik az eddigivel, tehát a dolgozók szabadságot az alábbi jogcímeken kaphatnak: — alapszabadság, — munkaviszonyban töltött idő után járó pótszabadság, (e kettő együtt biztosítja a dolgozó éves szabadságának gerincét), — az egyéb címeken járó pótszabadságok, mint a fiatalkorúak pótszabadsága, dolgozó anyák és a gyermeküket egyedül nevelő apák pótszabadsága, bizonyos — egészségre ártalmas — munkakörben dolgozók pótszabadsága, a vak dolgozók pótszabadsága, munkaköri pótszabadságok (magasabb vezető állásúak, vezető állásúak, oktató-nevelő munkát végzők), a nyugdíjkorhatárt elért fizikai dolgozók tovább- dolgozására ösztönző pót- szabadság — rendkívüli szabadságok, mint tanulmányi szabadság sportolók rendkívüli szabadsága, egyedi esetekben adható rendkívüli szabadság. Ebben a cikkben csak az alapszabadság és a munka- viszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság tekintetében bekövetkezett módosításokat ismertetem, az egyéb pótszabadságok és a rendkívüli szabadságok Változásairól egy következő cikkben lesz majd szó. A legfontosabb változás az, hogy az alapszabadság eddigi mértéke az évi 12 munkanapról évi 15 munkanapra módosult, tehát 3 munkanappal nőtt. További lényeges változás, hogy a munka- viszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság legmagasabb mértéke évi 12 munkanapról, évi 9 munkanapra csökkent, növekedésének üteme tehát ehhez mérten lassúbbá vált. Eddig ezt a pótszabadságot 2 évenként egy napban kellett megállapítani, az új rendelkezések szerint ez a pótszabadság most 3 évenként emelkedik egy-egy nappal. Ezek a módosítások — együttes hatásukban — azt eredményezik, hogy a dolgozók munkanapban számított alap- és pótszabadsága a dolgozó folyamatos munka- viszonyban töltött harmadik évétől a 13. évéig, és a 15. évében 1—3 nappal több lett, mint a korábbi szabályozás szerint volt, a munkaviszony 14., 16—19., 21. és 27. évében azonos a korábbival, a 20. és a 22—26. évéig pedig egy-egy nappal kevesebb. Ennek ellenére igaz az, amit a bevezetőben mondtam, tehát, hogy az új szabályozás szerint számított éves szabadság, vagy több, vagy legalább azonos a korábbival, s így senki nem kerülhet az új szabályozás miatt a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. Ennek pedig az az oka, hogy az új szabályozás még egy tekintetben eltér a régitől: 1982. január 1-től a munkanapokban megállapított szabadságból, a heti szabadnapok miatt egy napot sem lehet levonni. Az a dolgozó tehát, aki például 24 betöltött évnyi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik (tehát a munkaviszonyának 25. évében van), a régi szabályozás szerint jogosult volt 12 nap alapszabadságra, 2 évenként egy, összesen tehát 12 nap pótszabadságra, végeredményben. 24 munkanap rendes szabadságra. Ebből azonban a heti szabadnapok miatt — a szabadság kiadásakor — 2 munkanapot le kellett vonni, kaphatott tehát 22 munkanap évi szabadságot. Ugyanez a dolgozó most 15 nap alapszabadságra, 3 évenként egy, összesen tehát 8 nap pótszabadságra, végeredményben 23 munkanap pótszabadságra, amiből semmit sem lehet a szabadnapok miatt levonni. Ez névlegesen ugyan egy nappal kevesebb, ténylegesen azonban egy nappal több szabadságot jelent az illető dolgozó részére. Dr. Szalóczi György Co*L*^*V 4 DOHÁNYGYÁR
